Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-17 / 293. szám

. OLDAL - 2001. DECEMBER 17., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Visszatér a közéletbe a volt polgármester? A parlamenti választásokig felméri lehetőségeit, esélyeit ,ebenszky Attila (képünkön) 1990- öl 1994-ig Gyula alpolgármestere, 1994-től 1998-ig a város polgármeste­re volt. A legutóbbi választáson nem Fett részt, három éve eltűnt a helyi közéletből. Úgy tudjuk, a 2002-es helyhatósági választáson ismét meg­méretteti magát... Gyula hogy fel­- A városban maradt. Mi történt azóta, állt a polgármesteri székből?- A választás után, 1998 novemberétől és je­lenleg is egyéni vállalkozóként dolgozom. Az el­ső évben a képzettségemnek megfelelően mű­szaki ellenőrzési megbízásokat láttam el, első­sorban mélyépítési területen, mivel vízellátási­csatornázási üzemmérnök vagyok. Ezután Ma­gyarország piacvezető biztosítótárságánál he­lyezkedtem el. Sok ügyfelem volt és van Gyulán és környékén, így az emberektől nem szakadtam el. Nyitott szemmel jártam a városban.- Az önkormányzatnál nem tudott elhelyez­kedni?- Akkor még egy visszavonuló politikusnak nem voltak adottak azok a feltételek, hogy egy új, me­rőben más városvezetés számot tartson munkájára, így nem is ért váratlanul, hogy ajánlkozásomat visz- szautasít'ották.- Miben látja a jelenlegi várospolitika erényeit és hi­báit?- Előny az, hogy csende­sebb lett a közélet, egyben ez a csend hátrányt is jelent. Megszűnt a Gyula Televízió 1999-ben, így a város polgárai nem lehetnek ré­szesei az eseményeknek megfelelő információk hiányában, eseti híreknek vannak kitéve, így job­bára csak a szemlélődés marad számukra. Az elő­ző ciklusban a nagyberuházásokra fordított mint­egy két milliárd forint most nem terhelte a költ­ségvetést, azonban a város fejlődésén ez a felsza­badult összeg nem érzékelhető. Szinten maradt az önkormányzati lakásépítés, a korábbi 44-hez képest most 40 új lakás épül, mintegy harmadára csökkent a szennyvízcsatorna-beruházás és felé­Helyi békével — A harmónia megteremtése nemcsak a képviselő-testület­ben, a bizottságokban, hanem a város minden polgára között kívánatos. A jobb sorsra érde­mes Gyula sok mindent megélt, pedig helyi béke nélkül nincs előbbre jutás - fogalmazott Lebenszky Attila. re a szilárd burkolatú utak építése. Ke­rékpárút a jelenlegi ciklusban egyálta­lán nem készült. Örvendetes, hogy el­indulhat a várfürdő rég várt fejlesztése. Üröm az örömben: a vendégek elma­radtak és a tervezésben résztvevők állí­tása szerint a jelenlegi fejlesztésnek minimum a dupláját kellett volna ráfor­dítani ahhoz, hogy valóban a kor szín­vonalának megfelelő létesítmény jöjjön létre. Hi­bának tartom, hogy a jelenlegi városvezetés nem pályázott eleget, nem mentek, nem harcoltak a pénzért.- A polgármestersége idején viszont igazán ,,harcos” volt a helyi közélet. Bírósági perek sora, számtalan vizsgálat zajlott.- Valóban így volt, de mindegyik vizsgálat, bí­rósági per bebizonyította, hogy a törvényeknek megfelelően jártunk el. Az Erkel gimnázium köz­okirat-hamisítási ügye - mely lényegében az elő­készítők adminisztrációs hibájából adódott -, másodfokon is büntető-elmarasztalás nélkül, megrovással végződött.- A városban több név kering, ki mindenki szeretne polgármester lenni. A jelenlegi városve­zető bejelentette, ő nem. Az Ön neve is felmerült.- Magam is több névről hallottam. Végleges döntést még nem hoztam, úgy ér­zem azonban, a korábban megszerzett tapasztalatok arra ösztönöznek, hogy is­mét visszatérjek a közélet­be. Megvárom a parlamenti választásokat, addig számba veszem a lehetőségeimet és az esélyeimet. Az indulásom valószínűségét magamban 90 százalékra teszem. A csa­ládom nyugalma miatt gon­dolkodom.- Kik támogatnák a nyerésben?- Az utóbbi hónapokban nagyon sokan meg­kerestek, biztattak a lakosság szinte minden réte­géből, politikai hovatartozás nélkül.- Korábban, 1994-ben az SZDSZ támogatásá­val indult.- Jelenleg sem vagyok egy pártnak se tagja. Amennyiben az SZDSZ megfelelő fóruma támo­gatásomról dönt, örömmel veszem. SZÓKE MARGIT Kisebbségek nélkül nincs működő demokrácia Orosháza — A kisebbségek napja a legfiatalabb az ünnepeink sorában, hetedik alkalommal ünnepeljük, egy alkotmányos alapelv ke­rült be a piros betűs ünnepek sorába — mondta december 14- én Orosházán, a kisebbségek napja megyei ünnepségén Kósáné dr. Kovács Magda, az Országgyűlés Emberi Jogi, Ki­sebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke. Békés megyében öt nemzetiség­hez tartozó kisebbség él: cigá­nyok, németek, románok, szer- bek és szlovákok. A megyei ki­sebbségek képviselőit Fetser Já­nos, Orosháza polgármestere kö­szöntötte. - Kívánom, hogy a vi­lágon minden kisebbség elmond­hassa, íme megleltem hazámat. Ha ez megvalósul, az minden bi­zonnyal a 21. század egyik legna­gyobb eredménye lesz — fogal­mazott. A rendezvény ünnepi szónoka hangsúlyozta, a kisebbségek nap­ja is azt bizonyítja, amit az alkot­mány paragrafusai is kimonda­nak, a Magyarországon élő 1 mil­lió lelket számláló nemzetiség 1999-ben tovább fejlesztettek, de 2002-ben sem lesz parlamenti képviselete a kisebbségeknek. - A magyarországi kisebbségek nélkül nincs működő demokrá­cia! — szögezte le Kósáné dr. Ko­vács Magda. Az ünnepségen a Békés Me­gyei Képviselő-testület Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága Békés megyei kisebbségekért pla­kettet és díszoklevelet adomá­nyozott Drágos Józsefnek, az Ele- ki Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnökének, Wagner Mártonnak, a Mezőberényi Né­met Hagyományőrző Egyesület elnökének, Budai Jánosnak, a gyulai Román Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazga­tójának, Roczkó Krisztinának, a battonyai Szerb Általános Iskola igazgatójának és a Csabaszabadi Szlovák Népdalkörnek. Az elis­meréseket dr. Jeszenszky Géza, a megyei közgyűlés alelnöke adta át. KOVÁCS ERIKA Hol a határ a sajtó számára? Egy két éve húzódó polgári per lezárása (köz)tanulságokkal Rövidke jegyzetet közölt lapunk 1999. augusztus 2-án, mely egy köz- tisztviselő — az akkori hunyai jegyző — politikai közszereplésének körülményeit véleményezte. A jegyző (felperes) akkor visszavonta a lapnak adott interjúját, helyette polgári perbe hívta a cikk szerzőjét, a lap főszerkesztőjét és a Békés Megyei Hírlapot kiadó Népújság Kft.-t (alperesek) személyhez fűződő jog megsértése címén, s egy összeg megfizettetését is kérte a bíróságtól. Az L, majd II. fokon hozott — szá­mukra kedvezőtlen — ítéletek után az alperesek a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordultak felülvizsgálati kérelmükkel. kifejezik, hogy a felperes rendkí­vül gyenge színvonalon látja el a tevékenységét, továbbá a jelzők­kel kifejezett valótlan tényállítás alkalmas arra, hogy a felperes kedvezőtlen szakmai megítélését eredményezze — állt a II. fokon eljáró bíróság ítéletének indoko­lásában. Ezek után természetesen megjelentettük az említett közle­ményt, ám az LB-hez felülvizsgá­lati kérelemmel fordultunk. Azt kértük, hogy helyezze hatályon kívül a jogerős ítéletet, illetve uta­sítsa el a felperes keresetét. Dr. Herjeczki János ügyvéd, az alpe­resek jogi képviselője többek kö­zött kifejtette: a felperes jó hírne­vét nem sértettük meg, a véle­ményt kifejező jelzők pedig a fel­peres tevékenységét minősítet­ték, így azok nem alapozhatták meg személyiségvédelmét. Az LB ítélete indokolásában azt írja, hogy a jegyzet a három jelzővel nem sértette meg a felpe­res személyhez fűződő jogát. „Amint a Legfelsőbb Bíróság már számtalan döntésében rámuta­tott, a kifogásolt sajtóközlemény egyes kifejezéseit nem összefüggé­sükből kiragadva, hanem a sajtó- közlemény teljes tartalmával egy­ségben kell megítélni. (...) A saj­tóközlemény egész tartalmából megállapíthatóan e jelzők nem a felperes jegyzői munkáját, hanem a felperesnek az önkormányzaton belüli helyzetét minősítik, azt a tényt, hogy a felperes fiatal kora és szakmai tapasztalatlansága el­lenére, részben a képviselő-testü­let, részben a polgármester asz- szony támogatásával nyerte el a jegyzői kinevezését. A felperes ál­tal kifogásolt jelzők tehát nem a szakmai munkájára vonatkoz­tak, és szakmai tevékenységét még közvetetten sem érintik” — foglalt állást az LB. Az LB azt is vizsgálta, hogy a Budapest Az LB 2001. szeptember 19-én tár­gyaláson kívül ítéletet hozott, me­lyet nemrégen kaptunk kézhez. Az ítéletet azért ismertetjük, mert a sajtó, a nyilvánosság szereplői és az olvasó számára is segít pon­tosabban kijelölni azt a keskeny „mezsgyét”, mely mentén tisztáz­ható a közérdek és a magánérdek ütközésekor követendő magatar­tás. Az LB az ítéletében hatályon kívül helyezte a II. fokon hozott jogerős ítéletet, az elsőfokú bíró­ság fellebbezésünkkel megtáma­dott rendelkezését megváltoztat­ta, és a felperes keresetét elutasí­totta. Egyben a felperest a felme­rült költségek — 41 ezer forint — megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása tartalmaz­za azokat a megállapításokat, me­lyek a korábbiaknál is pontosab­ban kijelölik a sajtó törvényes mozgásterét. Az I. fokon hozott ítélet szerint a „Kicsi rakás na­gyot kíván?” című jegyzettel meg­sértettük a felperes jó hírnévhez való jogát. Ezért elégtételadás­ként elrendelte lapunkban egy rö­vid közlemény megjelentetését, melynek lényege az volt: a cikk­ben a „naiva”, az „ifjú titánia” és a „harmatos jegyző” kifejezések­kel megsértettük a felperes sze­mélyiségi jogát. Fellebbeztünk, ám a II. fokon hozott, jogerős íté­let szerint is megsértettük a felpe­res jó hírnévhez való személyisé­gi jogát - mert bár a sajtóközle­mény a felperes közszereplőként kifejtett tevékenységéről fogalma­zott meg véleményt, negatív ér­tékítéletet, illetve olyan bírálatot, amely hírnévrontásként attól füg­getlenül nem kifogásolható, hogy az kedvezőtlen — e jelzők azon­ban indokolatlanul bántónak, sértőnek és lekicsinylőnek minő­sülnek, amelyek burkoltan azt is jelzők használatával megsértet­tük-e a felperes becsületét vagy emberi méltóságát. „Amint arra a Legfelsőbb Bíróság a PK. 12. sz. állásfoglalás III. pontjában már rámutatott, a kedvezőtlen véle­ménynyilvánítás, értékelés, bírá­lat önmagában nem lehet sajtó­helyreigazítás alapja. Az ilyen vé­leménynyilvánítás nem ad alapot e mellett a jó hírnév megsértésé­nek megátiapítására sem”. Az LB indokolása azt mondja: a sérel­mezett kifejezések nem minősül­nek indokolatlanul bántónak, sértőnek, lekicsinylőnek. A cikk lényegi tartalma az, hogy a szer­ző a felperesnek a polgármester asszonnyal szemben tanúsított közéleti tevékenységét etikátlan­nak tartotta. „Ennek a vélemény­nek lényegi eleme az, hogy a fel­peres ahelyett, hogy a szakmai fel­adatával, jegyzői munkájával fog­lalkozna, amit egyebek mellett fi­atal kora és szakmai tapasztalat­lansága ellenére a támadott sze­mélynek is köszönhet, a jegyzői tisztsége elnyerését követően nyomban a polgármester asszony ellen fordult, és a polgármesteri posztra is pályázott. Ezt az etikát­lannak tartott magatartást kíván­ta a szerző megbélyegezni, s ezen elmarasztaló véleményével össz­hangban minősítette a felperest a vitathatatlan fiatal korára és szakmai tapasztalatlanságára utalva »naivának«, »ifjú titáni­ának« és »harmatos jegyzőnek«. E jelzők a társadalmi vitában megfogalmazott véleménytől nem függetlenek, nem öncélúan sérte­getik a felperest, tartalmuknál fogva nem indokolatlanok és nem lekicsinylőek. A jelzők használa­tával az I. r. alperes a bírálat hatá­sait a közszereplők tevékenységé­nek értékelésével kapcsolatos ke­reteket nem lépte túl. Ezért e jel­zők használata a becsület vagy emberi méltóság megsértésének megállapítására nem ad alapot. ” Úgy gondoljuk, az ítélet indo­kolása a közszereplők, a sajtó, az olvasók és még sok más érdekelt számára az eddigieknél is ponto­sabban rajzolja meg a sajtósza­badság alkotmányos határait. Elkészült a településfejlesztési koncepció Az Agrober Kft. és a Pestterv Kft. elkészítette Orosháza telepü­lésfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselő-testület a leg­utóbbi ülésén fogadott el. Az anyagban helyzetértékelést ké­szítettek a város erősségeiről és gyengeségeiről, felmérték a továbbfejlődés irányait, lehetőségeit is. Orosháza Az erősségek között a koncep­ció készítői a helyi gazdaság korszerű szerkezetét emelték ki. A külföldi tőkebefektetők száma és a vállalkozói aktivitás alapján Orosháza a megye egyik legfontosabb gócpontjává vált. Ugyancsak az erősségek között említik Gyopárosfürdőt, a kis­térség sokrétű intézményrend­szerét, az elmúlt évek fejleszté­sei során kialakult műszaki inf­rastruktúrát, valamint a néhány éve létrehozott ipari parkot. Orosházára is jellemző azonban a népesség tartós csökkenése és a munkanélküliség. A várost is érzékenyen érinti a mezőgazda­ság hullámvölgye, nem épült ki teljesen a 47-es számú főközle­kedési út Orosházát elkerülő szakasza, a hulladéklerakó ka­pacitása véges és a belvíz is ko­moly problémákat okozott az elmúlt években - található a gyengeségek között. A településfejlesztési koncep­ció a fejlődés lehetőségei között első helyen említi a gyopárosi fej­lesztéseket, az ipari park további betelepítését. Az oktatás terüle­tén a helyi szükségletek igényei­nek megfelelően a humán erőfor­rás minőségi fejlesztését javasol­ják. Az anyag készítői a város re­pülőterét a polgári kisgépes légi közlekedés számára javasolja elő­készíteni. A kihasználatlan mű­szaki laktanya pedig rekreációs célok, vagy az oktatás szolgálatá­ba állítható. Nem a számok ártanak, hanem a hiba! A lap december 11 -ei számában Végh Zoltán, a KSH Békés Megyei Igazgatóságának igazgatója tette helyre korábbi tévedésünket az idegenforgalmi statisztikák kap­csán. Igazgató úrnak igaza van. Nevezetesen abban, hogy az ide­genforgalmi tanácskozáson rosz- szul idézték az adatokat, s az fel­zúdulást váltott ki. Ezek után ter­mészetesen a tudósításban is té­ves adatok szerepeltek — ám nem téves következtetések! Továbbra is állítom ugyanis, hogy a KSH el­ső nyolc hónapról szóló statiszti­kai jelentése alaposan „alul- méretezi” a gyulai idegenforgal­mat. Végh Zoltán lelkiismerete­sen ismerteti a statisztikai adat­gyűjtés Európában is szokásos módját. Amiben persze egyetér­tünk. Miként a pontosság jelentő­ségében is. Illetve abban is, hogy a KSH-tól ezt várjuk el. Adataik szerint a kereskedelmi szálláshelyeken az esztendő első nyolc hónapjában 131 898 ven­dégéjszakát regisztráltak Gyulán. Az önkormányzat nem gyűjt sta­tisztikai adatokat önállóan, vi­szont rendelkezésünkre állnak az idegenforgalmi adóbevallások. Ebben szerepelnek az adóköteles és a mentes vendégéjszakák egy­aránt. Az év első nyolc hónapjá­nak adóbevallásai szerint 253 358 vendégéjszakát jelentettek be a gyulai vállalkozások és ma­gánszemélyek. Természetesen ebben szerepelnek a nem keres­kedelmi szálláshelyek is, akiket év közben a KSH nem vesz szám­ba. Végh Zoltán szerint a kereske­delmi szálláshelyek aránya 85 százalék. A pontossághoz persze hozzátartozik, s a statisztikákban ezért fel is kellene tüntetni, hogy Gyulán ez az arány kisebb, itt ugyanis a megyei és régiós átlag­nál többen foglalkoznak magán- szálláshelyek bérbeadásával. Ez egyértelműen kiderül egyéb sta­tisztikákból. Vegyünk azonban 85 százalékot az egyszerűség kedvéért. Ebben az esetben a vendégéjszakák kalkulált száma a kereskedelmi szálláshelyeken 215 354. Ez a szám pedig lénye­gesen nagyobb, mint a KSH-ada- tokban szereplő 131 898. Közel 63 százalékkal! Ami hibahatár­nak egy kicsit sok! Nemigen lehet vitatni, hogy az adóbevallásokban szereplő számadat kisebb vagy nagyobb a valóságos vendégéjszaka-szám­nál. Nem könnyen képzelhető el, hogy a vendéglátók több vendég után fizetnek adót vagy több ven­déget jelenítenek meg, jelentenek be a bevallásban, mint amennyi a valóságos vendégszám. Sejtése­ink szerint ennél még inkább ma­gasabb a tényleges vendégéjsza­kák száma. A valóságtól való kö­zel 63 százalékos eltérés pedig azt veti fel, hogy valami problé­ma van az adatgyűjtésben. És ter­mészetesen kárt okoz a város­nak, hiszen lényegesen kisebb forgalmat jelez, mint amennyi a valóságban van. Ezt elég könnyű belátni. Ráadásul a negatív mar­keting a szakma szerint sokkal hatékonyabb, mint a pozitív. Té- hát van mit tenni. S pusztán eny- nyi volt a szándékom a figyelem- felhívással! Meglátásom szerint át kell gondolni az adatgyűjtés rendszerét és nyilvánosságra ho­zását, hiszen az idegenforgalom fejlesztésére fordított milliók csak sikeres propaganda esetén hozhatják meg a várt eredményt. Ennek alapfeltétele, hogy szá­munkra káros, meg nem alapo­zott számok ne kerüljenek a köz­tudatba. DANCS LÁSZLÓ Bekerültek a német katalógusba A megbízottak ingoknitóban jártak a helyszínen Orosháza-Gyopárosfürdő- Alig egy évvel ezelőtt adtuk át a gyopárosi Fizioterápiás Köz­pontot, amelynek forgalmi ada­tai felülmúlták az elvárásainkat. Erőfeszítéseinket mások is elis­merik. Ennek egyik megnyilvá­nulása, hogy Gyopárosfürdő be­került ji berlini Thermalbader- und Kurreisen in Ungarn című katalógusba, ami a német vendé­gek számára ajánl magyarorszá­gi gyógyüdülési lehetőséget - mondta legutóbbi sajtótájékozta­tóján dr. Gervain Mihály, az orosházi kórház igazgató főorvo­sa. — A nyáron kereste velünk a kapcsolatot a katalógust kiadó ügynökség, az interneten buk­kantak Gyopárosfürdőre. Adato­kat, fotókat, filmet kértek tőlünk. Mint később kiderült, megbízott­jaik inkognitóban, vendégként személyesen is jártak Gyopárosfürdőn, ahol igénybe vették a Fizioterápiás Központ kezeléseit annak érdekében, hogy a saját szemükkel is meg­győződjenek a lehetőségekről, a fürdő színvonaláról. A „rostán” fennmaradt Gyopáros, vagyis ki­állta a próbát, erről a hét elején kaptunk tájékoztatást. A 2002- 2003-as német katalógusban olyan nagy múltú magyar gyógy­fürdőkkel együtt ajánlják Gyopá- rost mint Hévíz, Hajdúszoboszló vagy a megyén kbeli Gyula — fo­galmazott az igazgató-főorvos. ___________________________IK.E.I tag jai ugyanolyan állampolgárok, mint a többségi 9 millió - mond­ta az elnök asszony, aki utalt rá, a rendszerváltozás előtti időszak­ban a magyarországi többség és kisebbség viszonya a felszínen nyugodt volt, ez alatt azonban asszimilációs kényszer húzódott, a nemzetiségek anyanyelvi tudá­sa megkopott és a kulturális ön­azonosságuk is gyengült ebben az időszakban. 1990-ben az új al­kotmány lehetőséget adott az új­rakezdésre, aminek végrehajtása gyakran akadozik. Megszületett ugyan a kisebbségi törvény, létre­jöttek a kisebbségi önkormány­zatok, nemzetiségi közalapít­ványok. 1997-ben megszületett az első középtávú program a ro­mák helyzetének javítására, amit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents