Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-09 / 261. szám

6. OLDAL - 2001. NOVEMBER 9., PÉNTEK TÉR -KÉP fflllÉKÉS MEGYEI HlRl.AP A címer A vörössel és kékkel négyeit öregpajzs vö­rös mezejében arany rózsafü­zér lebeg, a ke­reszt alatt jobbra forduló fekete holló lép. Ez a jelkép a Hunyadi birtokra és az egykori macsói bán birtoklására utal. A kék mezőben arany kulcsot egy nyílvessző ke­resztez, ami a Kamarási birtok mivoltát jelzi. A harmadik mezőben két do­hánylevél közül hat búzakalász növekszik. A negyedikben zöld levelű, vörös bélű dinnye, az it­teni kertészek jelképe. Középen hasonló pajzs, benne a paripa a lótenyésztésről beszél. Településleltár Nagykamarás bel- és külterülete 4307 hektár. A lakosság lélekszá- ma: 1752. A lakások száma 844. A legidősebb lakos Mák Lajosné, Nagy Anna, aki Nagykamaráson született 1904. november 1-jén. A legfiatalabb Köböl János Ist­ván, aki 2001. október 31-én szü­letett, Gyulán. Regisztrált mun­kanélküliek száma 146. Gázhá­lózat és közüzemi ivóvízhálózat kiépítettsége 100%, szennyvíz- csatorna hálózata 25%, portala- nított út 62,5%. Távbeszélő-fővo­nal 423 lakásban van. Vasút nincs, a buszjárat biztosított. Múltmorzsák A középkorban Arad, illetve Csanád megyéhez tartozott. A XV. században a macsói bán ke­zén volt, 1403-ban a Maróthy család királyi adományul kapta. Ezután a Marczaly családé, akiktől 1452-ben a Hunyadi csa­lád szerezte meg. Mátyás király uralkodása alatt Kamarás egyik fele az aradi káptalané lett. A fa­lu a török időkben elpusztult. 1841-42-ben kezdték el újratele­pítését a kincstári bérlők. A köz­ség mai formájának kialakulásá­ig öt alkalommal ment keresztül területi növekedésen. Az újtele­pi rész 1925-ben alakult ki. Néveredet A középkorban már Kamaras vagy Komoras néven emlegetik. A göttingati egyetemi könyvtár feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1557-58-ban Bán Kamarás falu volt, de a török időkben Bán Ka­marás és Bán Kút néven két falu is szerepelt a területen. Az előb­bi azonos Nagykamarással. Nagykamarás pusztát 1841-ben Wodianer kincstári bérlő kezdte telepíteni. Beruházásokkal Nagykamarás jövőjéért Az oldal a Nagykamarási Önkormányzat támogatásá­val készült. Szerkesztette: Halasi Mária, fotók: Veress Erzsi és Kovács Erzsébet Nagykamráson a rendszerváltást követően több évtizedes lemaradást kellett az önkor­mányzatnak pótolnia. Az erőfeszítések végül változással jártak, és aki ma körülnéz a tele­pülésen, láthatja a fejlődés eredményeit. A lakosság bizalmának köszönhetően Pelle Ist­ván polgármester immár a második önkor­mányzati ciklusban részese a községi arcu­lat kialakításának.- Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek alatt érez­hető volt az erőfeszítés, amit a képviselőkkel a község fejlődéséért tettünk. Sajnos, a több évtize­des lemaradást nem lehet pár év alatt pótolni. Az önkormányzatnak jó néhány terve még megvaló­sításra vár. Ezekhez szeret­nénk megkeresni a pályázati lehetőségeket, hisz önerőből lehetetlen nagyobb beruhá­zásokba belefogni — mondta Pelle István polgármester.- Melyek a fejlődés főbb állomásai a településen 1- A község belterületi út­jainak nagy része kiépítetlen földút volt, melyet arányá­ban néhány év alatt sikerült kedvezően megfordítani. Mára a legtöbb út szi­lárd burkolattal fedett. A Munkácsy utcában ke­rékpárutat építettünk, valamint községünk száz százalékosan lefedett gáz-, ivóvíz- és telefonhá­lózattal. A szomszédos településekkel közös szennyvízberuházás első üteme 1999-ben kezdő­dött, és a folytatásra pályázatot nyújtunk be. Az általános iskolában, óvodában, napközis kony­hán, idősek klubjában, orvosi rendelőkben, egészségházban, a polgármesteri hivatalban és a közösségi házban megvalósult a gázfűtés. Egye­dül a művelődési házban nem megoldott, viszont az épület beázásának elhárítására tetőcserét vé­NAGYKAMARAS LAKOSSAGANAK ALAKULASA Névjegy Született: Nagykamaráson, 1957. szeptember 11-én Családi állapot: nős, egy gyermek (Éva) Iskolai végzettség: műszaki technikum Munkahely: Délép Vállalat, Med- gyesegyháza Áfész, Nagykamarás Gamesz, 1994 óta polgármester Hobbi: kertészkedés TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK geztünk. A szolgálati lakásokat összkomfortossá fejlesztettük. Az általános iskolában új vizes­blokk épült a tanulók korszerűbb, egészségesebb ellátása érdekében. Az idősekről és a gyermekek­ről való gondoskodás jegyében az idősek klubja és a napközi konyha részére új berendezéseket, edényeket, főzőeszközöket vásároltunk. A közte­rületek tisztántartását egy ________________ ki straktor és két fűnyíró biz­tosítja. A zavartalan ivóvízel­látásért új kutat fúrattunk. A település talajösszetételéből és a tengerszint magasságá­hoz való viszonyunkból a közigazgatási területünket több csatorna szeli át. Saj­nos, 2000-ben ismét belvíz sújtott bennünket, amely nagy próbatételt jelentett. A lakóházak megmentésére a régi Tulkánéri I. csatornát Pelle István polgármester (független) Köböl János alpolgármester (Munkáspárt) Bojtos Tibor (független) Ifj. Drahos István (KDNP) Hudák István (független) Dr. Karátsonyi András (független) Köböl András (független) Szucsik János (KDNP) Dr. Tarnay Éva (MDF) Ifj. Urbán Ferenc (független) Jegyző: Hoffmann Andrásné _______ meg kellett nyitni, amihez a lakosság türelmére és jóindu­latára volt szükség. Ezúton is köszönjük. A belvíz szivaty- tyúzása több hónapi költsé­get és erőfeszítést igényelt, mely végül a csatorna meg­nyitásával és a zárt csatorna kiépítésével megoldódott. Re­méljük, a kialaldtott rendszer megszünteti a belvizes veszélyeket.- A temetőben sikerült olyan körülményeket teremteni, amely biztosítja a szertartások méltó környezetét — folytatta a polgármester. - Széke­ket, berendezéseket és új koporsóhűtőt vásárol­tunk, majd megoldottuk a ravatalozó tetőcseréjét. A te­lepülés egyik elhasználódott buszvárója helyett új, deko­ratív várót alakítottunk ki. A községben nem volt játszó­tér, ám fáradozásunknak kö­szönhetően jelenleg két helyszínen is, szép környe­zetben, megfelelő játékokkal játszhatnak a gyerekek. Az egészségházba olyan eszkö­zöket vásároltunk, melyekkel nem sok környező település büszkélkedhet. Fejlesztéseink értéke több mint 300 millió forint. Ennek nagy részét pá­lyázatokkal teremtettünk meg. Úgy gondolom, si­került megfontoltan és kiegyensúlyozottan gaz­dálkodnunk, amit az is bizonyít, hogy nem vol­tunk forráshiányosak. Sajnos, községünk a gázközművagyonból nem részesült, így csak ön­magunkra számíthatunk.- Melyek a megvalósításra váró tervek, felada­tok?- A legfontosabb feladat a településen olyan oktatási, nevelési szabadidős intézményi rend­szer kialakítása, amely a kor szellemének megfelelő és a környezetünk arculatát szépí­ti. Első teendő, az óvoda bőví­tése, amit az általános iskola és tornaterem felújítása vagy új tornacsarnok építése követ. Folytatni kell a kövesút és a ke­rékpárút építését. A tervek kö­zött szerepel egy bentlakásos otthon kialakítása, hogy az időseknek ne kelljen a meg­szokott környezetből kisza­kadni, amikor gondoskodásra, ápolásra van szükségük. A mű­velődési ház felújítása is a kö­—«"J vetkező évek megoldásra váró feladata. A múltúnk megőrzé­sére falumúzeum kialakításáról döntöttünk, mely a volt közösségi házban valósulhat meg. Készül a falu története, melyet szeretnénk könyv formájában megjelentetni, hogy a felnövekvő nemzedék is ismerje meg ősei történetét és le­gyen büszke szülőhelyére. Célunk a település fej­lődése, hogy az itt élők megtalálják számításai­kat, erősödjön a közösségi élet és az emberek összefo­gása. Mindehhez a lakosság támogatása, segítőkészsége szükséges. Ezek nélkül egyébként az eddig megva­lósult beruházások sem jö­hettek volna létre. Kérek minden nagykamarási la­kost, hogy községünk léte, fejlődése, felemelkedése ér­dekében fogjunk össze, tá­mogassuk egymást céljaink érdekében! ÚJ ÉPÜLETBEN. A polgármesteri hivatal az 1980-as évek végén épült községhá­za céljára. A dolgozók a régi Rákóczi utcai elavult épületből 1992-ben költöztek a szép, új intézménybe. Azóta itt intézik a lakosság ügyes-bajos dolgait Fő cél az emberek biztonsága A nagykamarási polgárőrség 1996-ban alakult. Munkájukat önkéntes alapon, a lakosság közbiztonsága érdekében vég­zik. Vezetőjük Köböl Károly. A polgárőrség adományokból, a pártoló tagok hozzájárulásából és a tagdíjakból tartja fenn ma­gát. Jelenleg 42 taggal működik. Cél a meglévő személyi, társadal­mi értékek megóvása, a biztonsá­gos életkörülmények megterem­tése a községben.- Járőrözéseink során azon fáradozunk, hogy mindenki biz­tonságban érezhesse magát a te­lepülésen. A tagok tevékenységü­ket önkéntes felajánlással, saját gépkocsijuk használatával és tár­sadalmi munkában végzik. A pol­gárőrség eredményességét és szükségességét bizonyítja, hogy 1996-tól a bűncselekmények szá­ma csökkent - mondta Köböl Károly. - Járőreink többször hiú­sítottak meg bűnelkövetést, és úgy érezzük, hogy a lakosság el­ismeri munkánkat. Mindezt a nö­vekvő támogatás jelzi, melyet ez­úton is köszönünk. A polgárőr­ségnek jó a kapcsolata a körzeti megbízottal, a rendőrkapitány­sággal és a határőrséggel. Igaz, a munkánkhoz sok minden hiány­zik, melyeket az önkormányzat segítségével, pályázatokkal pró­bálunk megteremteni. Kapcsolat a generációk között Nagykamarás község nappali vos is látogatást tesz az otthon­ellátást nyújtó intézménye a ban. Az egyedül élő, magukról 20 férőhelyes idősek klubja, nehezen gondoskodók közül amely 1993-ban kezdte meg egyre többen igénylik a házi szo- működését. A klub vezetője ciális gondoskodást, melyet két Dományné Lovas Irén. gondozó lát el. Ha kell, bevásá­A klub naponta meleg ételt, szociális és mentális ellátást biztosít az idős embereknek — A településen élő idős lakosok száma növekedett, ígyigény me­rült fel a napközbeni ellátásra. Az önkormányzat fenntartóként biz­tosítja a bejárók étkezését, a házi segítségnyújtást — mondta a klubvezető. Heti egy alkalommal a házior­rolnak, felíratják a gyógyszere­ket, takarítanak és ellátják a leg­sürgősebb teendőket. Többéves hagyomány, hogy a klub tagjai és a helyi óvodások egymásnak ajándékokkal és műsorral ked­veskednek, amely erősíti a gene­rációk összetartozását. Esélyegyenlőséget szeretnének A nagykamarási Arany János Általános Művelődési Köz­pont főépülete, mint általá­nos iskola, az 1800-as évek végén épült. 1978-tól integ­rált intézményként működik. Jelenleg 130 általános isko­lás és 60 óvodás oktató-neve­lő munkáját, a technikai dol­gozókkal együtt 30 felnőtt végzi.- A költőóriás nevét a tavalyi tan­év elején vettük fel. Arany János örökbecsű versei emberközeliek, a kisgyermekek számára is jól ért­hetőek. Nagyszalonta közelsége, Arany tanítóskodása és emberi értékei befolyásoltak minket a névválasztásban - fogalmazott dr. Sásné Balda Dorottya, az in­tézményegység igazgatónője. Mint mondta, három intéz­ményegységben folyik a munka. Az óvodai nevelésre épül az isko­lai tevékenység. A közművelődés területén dolgozók igyekeznek a legkülönbözőbb korosztályt megszólítani. A tanulás mellett szórakoztató és kulturális prog­ramok egész sora várja az érdek­lődő kicsiket és nagyokat. Gyer­mekelőadások, rendhagyó iroda­lomórák, nagytermi rendezvé­nyek, kiállítások, zenei progra­mok teszik színesebbé a hétköz­napokat. A gyermekeket rend­szeresen versenyeztetik. A peda­gógusok és a tanulók is szívesen felvállalják a megmérettetést. A tehetséggondozáson túl a gyen­gék segítését is fontosnak tartják. Ennek érdekében felzárkóztató foglalkozásokat tartanak, ahol a tanulók egyénre szabottan pótol­ják a hiányokat. Sajnos, az anya­gi lehetőségek behatároltak, ezért pályázati úton igyekeznek minél több pénzhez jutni az ok­tató-nevelő munka színvonala ér­dekében. A dolgozók többsége együtt munkálkodva, egymást segítve törekszik az itt élők esély- egyenlőségének megteremtésén. TEMPLOMBELSÓ. A római katolikus templom 1884-ben épült, a százéves évfor­dulóra azonban felújították és újraszentelték. Az önkormányzat és az egyház támogatásá­val kicserélték a tetőzetet, a födémet, és megszépült a templombelső, ahol a környék egyik legszebb oltára látható Aktív horgászélet a Boda-tónál Nagykamarás határában ta­lálható Dél-Békés horgász­paradicsoma, a Boda-tó, mely rendszeres horgász­versenyek színhelye, igen gazdag madárvilágban. A helyi Horgász Egyesület 1982 óta 4,4 hektár vízterü­leten gazdálkodik. Az egye­sület elnöke Hudák István, aki a képviselő-testület tag­jaként is segíti a község fej­lődését. Az egyesületnek 74 tagja van, akik közül felnőtt, ifjúsági és gyermek kategóriákban élve­zik a halfogás csendes öröme­it. A horgászat helyszíne a Boda-tó, ahol a kifogható, úgy­nevezett békés halak közül megtalálható itt a ponty, amur és egyéb halfajok, mint a ká­rász és keszeg. Ragadozó ha­lak a csuka, a harcsa és a sü­gér. Az eddig kifogott legna­gyobb halak: amur 10 kg körü­li, ponty 5 kg feletti, csuka 4 kg feletti volt. Mint azt Hudák István el­mondta, az egyesületük nagy gondot fordít a gyermekek ne­velésére. így például idén 8 fia­tal vett részt gyermeküdültetés­ben, valamint a kevermesi Hor­gász Egyesülettel „visszavágós” gyermekhorgász-versenyt ren­deztek. A felnőtteknek két hal­fogó versenyt hirdettek, az elsőt májusban, majd augusztus 20- án éjjel és nappal tartó, marato­ni versenyben mérték össze tu­dásukat és szerencséjüket a horgászok. A horgászegyesüle­ten belül aktív élet és munka fo­lyik, mely a kifogott halak mennyiségében és a kulturált környezet kialakításában mu­tatkozik meg. A tagok és a veze­tőség várják a vendéghorgászo­kat is. A szabadidő kellemes el­töltése mellett a sportnak is fel­fogható kikapcsolódás gazdag és bőséges halfogást ígér.

Next

/
Thumbnails
Contents