Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-07 / 259. szám
I A Hungarotel Rt. intemetszolgáltatása |f| GlOÖON www.globonet.hu jg£i£%!!iLk. 174 SERÉNY! TÉGLA 2001. november 30-áig B-30-as I. osztályú msb Csomagolt, áfás ár! TÉGLAIPARI KFT., | 5650 Mezőberény, Gyár u. 1. ? Telefon: (66) 423-200,532-830. Tl/fax: 352-455. Szaván fogják a minisztert? Országos tiltakozó akciókra készülnek a mezőgazdasági termelők Dr. Karsai József (középen) és Sípos Sándor (jobbról) az ülésen megjelent érdeklődőkkel dwtó. a szerző felvétele A termelők továbbra is blöffnek tartják a kukorica intervenciós áron történő állami felvásárlását, ezért kizártnak tartják, hogy az FVM szerda éjfélig választ tud adni olyan alapvető kérdésekre, hogy ki, mikor és hol vásárolja fel a terményt. Márpedig akkor csütörtökön a minisztériumba visznek egy teherautónyi tengerit... Elek A mezőgazdasági termelők Békés megyei demonstrációs bizottsága tegnap Eleken ülésezett. A keserű hangulatú tanácskozáson többször elhangzott: „Szaván kell fognunk a minisztert!” A Sípos Sándor eleki gazda által vezetett testület tagjai - felidézve Vonza miniszter nyilatkozatát - hangsúlyozták: kizárólag mezőgazdasági szakmai kérdésekről beszélnek. A bizottság 10 pontban fogalmazta meg a gazdák követeléseit, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előtt tartandó november 8-ai demonstráción kívánnak átnyújtani a tárca illetékeseinek. A követelések között szerepel többek között az, hogy az állam alsó intervenciós áron vegye át az idei termésű búzát, és azt 8 napon belül fizesse ki a gazdáknak, illetve a társas vállalkozásoknak. Követelik továbbá 4 millió tonna intervenciós kukorica telephelyi áron történő átvételét, valamint azok kárenyhítését, akik 18 ezer Ft/tonna ár alatt értékesítették termésüket. Tiltakoznak a magyar mezőgazdaságban általánossá vált megkülönböztetés és „osztogatás” és a felelőtlen miniszteri ígéretek ellen. (A termelők Vonza miniszterre hallgatva, a beígért magasabb ár reményében tartották meg aratáskor a búzájukat.) Azt a fenyegetést is visz- szautasította a bizottság, hogy a kötelező talaj- vizsgálat elmaradása, illetve az ebből adódó tápanyagpótlási kötelezettség elmulasztása miatt visszavonják az állami támogatást. Ezt a rendelkezést csak akkor szabad alkalmazni, ha megfelelő lesz a mezőgazdaság jövedelmezősége - fogalmaztak. A 2002-es gazdasági év indítását illetően ugyancsak követelésként rögzítették: a tárca hirdesse meg a jövő évi támogatási rendszert, valamint az öt legfontosabb növénytermesztési és állattenyésztési termék felvásárlási árát, adja meg a „családi gazdaság” fogalmának pontos definícióját. Ha nem kezdődik el a követelések látványos teljesítése, november közepétől a megyei demonstrációs bizottság bizonytalan ideig tartó félpályás és teljes útlezárásokat szervez Békésben, ugyanakkor a helyzet mielőbbi megoldása érdekében felszólította dr. Karsai József elnököt az országos demonstrációs bizottság összehívására, az érdekképviseletekkel és az FVM-mel folytatandó tárgyalások megkezdésére. MÉNESI GYÖRGY Az Élővíz-csatorna 75 millió forintja Nem a város mulasztott, hanem a minisztérium és az intézkedő szervezetek A gyulai önkormányzat az Élővíz-csatorna környezetének rendezésére pályázatot nyújtott be az év elején a Környezetvédelmi Minisztériumhoz. Gyula Tóth Imre országgyűlési képviselő tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy a gyulai önkormányzat pályázatával - a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács javaslata alapján is — 22,5 millió forintot nyert, melyről dr. Skultéty Sándor közigazgatási államütkár leveléből értesültek. A város formailag elvesztette az összeget, mivel - ezt az államtitkári levélben is jelezték - határidőre nem tudtak szerződést kötni, így a döntés hatályát vesztette. Tóth Imre jelezte, az önkormányzat az eljárásban nem hibázott, mert a 3 éves időelosztást kérő levelükre - amit máig többször megismételtek - érdemi választ nem kaptak, így a beruházást csak önerőből nem kezdhették meg. A város vezetése a képviselő közreműködését kérte. Tóth Imre azt kérte a minisztérium illetékeseitől, hogy ismerjék el, a város nem mulasztott, hanem a minisztérium és az intézkedő szervezetek. Fogadják el a gyulai munkálatokra az önkormányzati átütemezési igényt 2002-2003-ra, s biztosítsák a korábbi állami döntésnek megfelelő 22,5 millió forintot. A képviselő indítványait elfogadták, a város azonnal megkötheti a szerződést, s megkapja a pénzt és indulhat a közbeszerzési eljárás. A kétéves ütemezési munka jövőre 50 millió, 2003-ban 25 millió forint értékű beruházást tesz lehetővé. Az összesen 75 millió forintos beruházás mind az esztétikai látványt, mind az Élővíz-csatorna ökológiai állapotát jelentősen javítja - közölte Tóth Imre. „ „ Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Nemzetközi program a főiskolán Hátrányos helyzetű fiatalok beilleszkedését segítik Megkérdeztük olvasóinkat A nagybánhe- gyesi Szőke Bálint kedveli az őszt, mert ekkor élvezheti munkája gyümölcsét. (4. oldal) Vélemény Mindenkinek igaza van - írja egy megyeszékhelyi favágás rólNyemcsok László. (5. oldal) Területfejlesztés Október 31-én tartotta soros ülését a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács. A testület több pályázatot és támogatási kérelmet is elbírált. .... (6. oldal) Egyenlő esélyek egy közös Európában címmel tizenegy hónapig tartó programot valósít meg Phare-támogatással a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kara. A program során halmozottan hátrányos helyzetű — elsősorban roma fiatalok — társadalmi beilleszkedését segítik elő. Békéscsaba — A békéscsabai főiskolai kar a katalizátor szerepét vállalta fel - tudtuk meg a program menedzserétől, dr. Máthé Ilona tanszékvezető főiskolai docenstől (képünkön). - Célunk általános és középiskolai felzárkóztató, valamint tehetséggondozó program kidolgozása az európai uniós modell alapján, mindezt térségünkre adaptálva. A főiskola romániai és olasz partnerintézményekkel együttműködve vesz részt a programban. Kísérleti iskolákat kerestünk Békés és Arad megyében, Békés megyéből a megyeszékhelyi Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és a békési 1. Számú Általános Iskola vállalta a közreműködést. Szociális munkatársak és pszichológusok helyzet- és igényfelmérést készítenek az iskolákban, majd kidolgozzák az európai modell alapján térségünkre adaptált programot, ez utóbbit két olasz- országi tanulmányút, valamint három tréning - kettő Békéscsabán és egy Olaszországban - segíti elő. Emellett úgynevezett workshop-okat szervezünk mindazok meghívásával, akik tudásuk és helyzetük alapján segítséget nyújthatnak a program sikeres megvalósításában. Az első workshop-ot november 20-án délelőtt Békéscsabán, délután Békésen tartjuk, terveink szerint a programban hosszú távon is szeretnénk részt venni - hangsú- lyozta dr. Máthé Ilona. v, k. Barátok közt a nyugdíjas házban Megbízott igazgató a felügyelőségen Tegnap tovább érdeklődtünk a Környezetvédelmi Minisztériumban, hogy miért mentették fel dr. Fórján Mihályt az igazgatói feladat alól és ki vezeti ezután a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséget. Megtudtuk, átmeneti időre Nadabán Jánost bízták meg a vezetői tisztséggel. _____________Gyula_____________ Tegnap d élután a Környezetvédelmi Minisztériumtól annyit tudhattunk meg, hogy Nadabán Jánost nevezték ki átmenetileg a felügyelőség élére. Pályázatot írtak ki az elsőszámú vezető álláshelyére. Dr. Fórján Mihály felmentése a köztisztviselői jogviszonyát nem érinti — közölték a minisztériumban. S hogy miért mentették fel? A rövid válasz szerint az eredményesebb munkavégzés érdekében. Nadabán János 1990—97-ig vezette a felügyelőséget dr. Fórján Mihály előtt. Az intézmény első igazgatójaként irányított. Az új igazgató kinevezéséig bízták meg a felügyelőség vezetésével. A korábbi igazgatónak a vezetői megbízását vonták vissza október 31- én. Dr. Fórján Mihály főtanácsosként maradhatott volna a felügyelőségen, ám közölte, elmegy és kéri a törvény szerinti járandóságát. Ezt maradéktalanul megkapja - mondta Nadabán János, aki november elsejétől a megbízott igazgató. A felügyelőségen tegnap mutatták be. Mindenki pályázhat az igazgatói posztra, aki a feltételeknek megfelel. A minisztérium korrekten nyílt pályázatot írt ki - összegezte Nadabán. Véleménye szerint a felügyelőség első igazgatójaként a folyamatosság fenntartójaként, hely- és szakmai ismeretei révén esett rá a választás. SZŐKE MARGIT Alföldi városok a közéoDontban Békéscsaba Nagy Erika a sikeresség helyi, térségi és nemzetközi tényezőit vizsgálta Szegeden. Kutatásából kiderült: a szegediek egyértelműen a dél-alföldi régió központjának tekintik városukat. A csongrádi megyeszékhely sajátos, szigetszerű fejlődést mutat, ami azt jelenti, hogy nem húzta magával a régió többi részét. Nagy Erika kitért azokra a tényezőkre, amelyek tartósan végigkísérték a város történelmét, fejlődését. A kutatás taA sikeresség fogalma Tímár Judit a városok közötti verseny elméleti kérdéseit taglaló előadásában kifejtette: a városok sikerességét elsősorban jövedelem- termelő képességükkel határozzák meg. A rendkívül széles körű, nem csak gazdasági mutatókon alapuló vizsgálatot öt alföldi városra - Szegedre, Szolnokra, Mátészalkára, Kalocsára és Gyulára - vonatkozóan végezte el tíz kutató. Az alapvető felvetés arra irányult, hogy az adott városban élők hogyan ítélik meg saját településüket, és elsősorban mit értenek a sikeresség fogalmán. pasztalatai azt mutatják, hogy a szegediek a szellemi tőke piaci hasznosításában látják a kiugrás lehetőségét, fontosnak tartják a nemI rességének megítélése szorosan összefügg az egyén saját életének sikerességével, hiszen akkor tekinthető egy település sikeresnek, ha minél több ember érzi ott jól magát. Ennek megítélésekor az emberek egyrészt a korábbi helyzetükhöz viszonyítanak, illetve más településekkel hasonlítják össze a sajátjukat. A tapasztalatokat figyelembe véve Gyula esetében a befolyásolhatatlan külső körülmények szerepe megnőtt az elmúlt tíz évet tekintve. Velkey Gábor- a külső tényezők között említette a nemzetközi és hazai folyamatok által kiváltott gazdasági leépülést - különösen az élelmiszer- és a könnyűipar területén -, valamint az újra- épülés nem megfelelő ütemét. A fejlesztési forrásokért folyó versenyt illetően is vesztesnek ítélik meg helyzetüket a gyulaiak. A kutató kiemelte: a többi alföldi kisvároshoz képest Gyulának viszonylag kedvező a helyzete, ami a történelmi tradíciók következménye. A csalódottság oka abban keresendő, hogy a gyulaiak a rendszerváltáskor nagy elvárásokkal indultak, több lehetőséget láttak, mint amennyi ténylegesen fennállt. v.k. Hogyan mérhető az egyes városok sikeressége, milyen módon tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, az ott élők hogyan ítélik meg saját településüket? — többek között ezek a kérdések adták annak a kutatásnak az alapját, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének munkatársai végeztek a közelmúltban. Az intézet békéscsabai osztályának kutatói Szeged és Gyula esettanulmányának tanulságait összegezték a magyar tudomány napja alkalmából rendezett tegnapi tanácskozásukon. zetközi kapcsolatok kiépítését, valamint profitálni akarnak a város határmenti - továbbá Budapesttől távoli - elhelyezkedéséből. Velkey Gábor a lehetőségek és a valóság kapcsolatának feltárására törekedett a Gyulán élő emberek szemüvegén keresztül. A kutató hangsúlyozta: egy város sikeAz orosházi nyugdíjas házban rendezte találkozóját október 26- án az Orosháziak Baráti Köre. A helybéli és elszármazott tagok értékelték az elmúlt esztendő történéseit. Dr. Bíró Ferenc, a kör elnöke értékelte a jubileumi esztendő tapasztalatait. Szó esett arról is, hogy a közeljövőben megemlékeznek a város szülötteiről, dr' Sós József professzorról, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egykori rektoráról és Darvas József íróról. k. e.
