Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-30 / 279. szám

KÉP 2001. NOVEMBER 30., PÉNTEK - 7. OLDAL TER A címer Biharugra cí­mere tégla­lap alakú. Az alsó részen ívelt csúcs­ban végződő címerpajzson egy pelikánmadár vérével táplálja fiókáit. A pajzs alapszíne kék, a vér vörös, a pe­likán és a fiókák ezüst színűek. Településleltár A község lélekszáma 1200 (csök­kenő). A települést száz száza­lékban magyarok lakják, a leg­idősebb lakos Hódos Zsuzsanna, aki 1903. december 28-án szüle­tett, a legfiatalabb lakos Szilágyi Bianka, aki 2001. szeptember 24- én jött a világra. A munkanélkü­liségi ráta 20 százalék körüli. Infrastrukturális ellátottság: szilárd útburkolat kiépítettsége 40 százalék, gáz 85 százalék, ve­zetékes ivóvíz 95 százalék, tele­fon 70 százalék, villany 100 szá­zalék, szennyvíz nincs. Múltmorzsák A mai Biharugra területén mint­egy 1300-1400 évvel ezelőtt ava­rok élhettek. Ugra vidéke már évszázadokkal ezelőtt is jó felté­teleket biztosított a letelepedni szándékozóknak. A víz és a ma­gaslat együttléte jó lehetőséget kínált az állattenyésztéshez, nö­vénytermesztéshez, a halászat­hoz és a vadászathoz egyaránt. A település környéke ma is gaz­dag élővilággal rendelkezik, közigazgatási területéből mint­egy 2000 hektár tájvédelmi kör­zet. Biharugra legjelesebb szü­lötte Szabó Pál Kossuth-díjas író. Jelentős épülete a Bölönyi- kastély, a református templom és a lelkészlak. Utóbbiban 1849- ben egy éjszakára Petőfi Sándor is megszállt. Néveredet Biharugra Ugra főúrról kapta ne­vét. Ugra magyar főúr volt a Csák nemzetségből. A rangos fő­úr a horvát-szlavón területeken betöltött tisztségének viselése idején (1105) kapta az Ugra ne­vet. A délszlávok Vengrinnek (Magyarnak) szólították a fő­órát, ami a magyarok fülének Ugrinnak és Ugronnak hangzott. Ebből alakult ki az Ugra név. Szintén a XII. században, Ugra főúr Nagyváradtól mintegy 25 kilométerre Ugra Monostort alapított. Ugra település élete ez­zel a monostor létrehozásával kezdődött. A Bihar előtag azért került Biharugra nevébe, mert a község évszázadokon át Bihar megyéhez tartozott. Az oldal a Biharugrai Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette: Magyari Barna, fotó: Kovács Erzsébet. Biharugrán bíznak a jövőben Biharugra kapcsán a legtöbbünknek Szabó Pál Kossuth-díjas író jut eszünkbe. A Talpa­latnyi föld és más nagy művek szerzőjének emlékét ma is gondosan ápolják a települé­sen. A határ menti község másik nevezetessé­ge a természeti adottságokkal függ össze. Biharugrán található a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárréti Területi Egysége, amely mintegy 8 ezer hektáros védett területtel ren­delkezik. A települést immár hét esztendeje Kiss Zoltán irányítja. A polgármesterrel Ugra jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.- Ön hét esztendeje polgármestere Biharugrá- nak, így hosszabb ideje ismeri a község életét, le­hetőségeit. Miként változott a település az utóbbi években1 intézménybe bevezettük a vezetékes gázt. A korszerű gázfűtésre való átállás 6 mil­lió forintból történhetett meg. A csapadékvíz-elvezető csatornák és árkok kiépítésé­re 11 millió forintot költött a község. Településünkön is jelentős károkat okoztak az utóbbi évek belvizei. A meg­- Főleg infrastruk­turális fejlesztések te­rén léptünk sokat előre. Nyolc telepü­lés 1994-ben összefo­gott a vezetékes gáz­hálózat kiépítésére. Ennek a beruházás­nak akkor zsadányi polgármesterként én voltam a gesztora, majd ezt a feladatott az 1994-ben megvá­Névjegy Született: Biharugrán, 1938. augusztus 21-én Családi állapota: nős, két felnőtt gyermeke (mindketten köztisztviselők) és négy unokája van Végzettsége: tanácsakadémia Munkahelyei: 1965. augusztus elsejétől 1986. december 31-ig Biharugrán vb-titkár, 1987. január elsejétől 1994-ig Zsadányban tanácselnök, majd polgármester, 1994 óta Biharugra polgármestere Hobbija: horgászat, sport lasztott zsadányi pol­gármester vette át. A gázhálózat az érintett vala­mennyi településen 1996-ra készült el. Szintén 1996-ban kezdődött el a korszerű vezetékes táv­beszélő-hálózat építése, ami egy éven belül be­fejeződött. Azt, hogy a biharugraiak mennyire igényelték ezeket a beruházásokat, bizonyítja, hogy a két közműre a háztartások több mint 70 A KÖZSÉG NÉPESSÉGE (1941-2001 KÖZÖTT) takos 2500 2000 1500 1000 500 | q? * í CNÍl : S : cxi | LT3 CNJ i-O CvJ CNJ j . j : kíl i 1941 1949 1960 százaléka rácsatlakozott. Itt jegyzem meg, hogy a háztartások gázbekötéseire az önkormányzat 35 ezer forint térítésmentes fűtéskorszerűsítési támogatást biztosított, ami összességében 11 millió forintot tett ki. Az Erzsébet utcában 900 méter, a Tó utcában 950 méter, az Ady Endre ut­cában 850 méter, a Kossuth utcában 900 méter aszfaltburkolatú út épült, a Vörösmarty és a Szabadság utcákban pedig 1200 méter hosszan útalap készült. Önkormány­zatunk 5 millió forintért megvásárolta*az áfésztől az ABC-áruház és a presszó épületét. A korábban az ABC-nek helyet adó ingat­lanba közösségi házat (ahol kulturális rendezvényeket, lakodalmakat és egyéb ese­ményeket tartunk) alakítot­tunk ki, a presszót pedig vállalkozásba adtuk. Mára valamennyi önkormányzati rongált 273 lakóház helyreállítására, felújítására összesen 11 millió 500 ezer forint vissza nem té­rítendő támogatást fizetett ki az önkormányzat. November 30-ára, azaz mára befejeződik a köz­ség közvilágításának korszerűsítése. — Milyen tervei vannak a községnek? — Most készítjük elő közösségi házunk (a volt ABC) felújítá­sát, átalakítását. A célra pályázat útján 4 millió forintot nyer­tünk. Azt tervezzük, hogy az épületben rá­térünk a korszerű gázfűtésre, hideg-me­leg vizes mosogatót, tálalót, büfét, öltözőt és vizesblokkot alakí­tunk ki. Szintén pá­lyázati támogatásnak köszönhetően a jövő év első felében 8,2 millió forintból megtörténik a Bölönyi-kastély (régi is­kola) homlokzatának és tetőszerkezetének a fel­újítása, ismételten pályázatot nyújtunk be a Zöldfa utca aszfaltozására.- Milyen turisztikai vonzereje van Biharug- rának?- Településünk nevezetes­ségét és ismertségét elsősor­ban a 2 ezer hektár kiterjedésű halastórendszernek, a vizes élőhely madárvilágának és nö­vényvilágának köszönheti. A Körös-Maros Nemzeti Park gondoskodik az élővilág vé­delméről, szervezi meg a láto- gathatóságot. Biharugra neves szülötte Szabó Pál Kossuth-dí­jas író, akinek emlékét a szü­lőháza, a róla elnevezett könyvtár és egy mellszobor őrzi.- Miből élnek az ugrai em­berek?- Nálunk már a rendszer- váltást megelőző időszakban is komoly hagyománya volt a növénytermesztés­nek és az állattartásnak. A lakosság jelentős ré­sze ma is mezőgazdasági tevékenységgel foglal­kozik. Munkalehetőséget biztosít a Bábolna Rt. kacsatenyésztő üzeme, a halgazdaság, a helyi önkormányzat és a határőrizeti kirendeltség. Utóbbi jelenleg mintegy 40 szerződéses és hiva­tásos határőrt alkalmaz, de hamarosan 80-90-re bővül a foglalkoztatottak száma.- Hogyan ítéli meg a tele­pülés jövőjét?- A község jövője szem­pontjából nagyon lényeges, hogy a kormány olyan in­tézkedéseket tegyen, ame­lyek révén a mezőgazdasági termelés tovább fejlődhet. Szintén fontos lehet a ven­déglátás és a turizmus kiala­kítása, ami szintén több ugrai családnak nyújthat majd megélhetést. A KEPVISELO-TESTÜLET TAGJAI Kiss Zoltán polgármester (független) Bertalan Júlia alpolgármester (független) Bereczki Zsolt képviselő (független) Farkas Lászlóné képviselő (független) Földesi Emőné képviselő (FKGP) Makra Győző képviselő (független) Pacsika Istvánné képviselő (Biharugrai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete) Tóth Jenő képviselő (független) A település jegyzője: Bai Zsolt _______ Ny olcezer hektár a védett terület Madártani értelemben mind költés, mind átvonulás szempontjából jelentős a kis-sárréti terület A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárréti Területi Egysége biharugrai székhellyel műkö­dik. A 8 ezer hektáros védett terület öt község: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán és Zsadány határá­ban található. Ezen a tájon ritka és értékes madár-, vala­mint növényvilág található.- A Biharugrai Tájvédelmi Körzet 1990. március 31-én jött létre, és a terület akkor a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésébe ke­rült. A Körös- Maros Nemzeti Park megala­kulását követő­en, 1997 óta ennek a nem­zeti parknak a Kis-Sárréti Te­rületi Egysége­ként műkö­dünk - mond­ta érdeklődé­sünkre Bíró Ist­ván, a területi egység vezető­je. A térség természetvédelmi te­rületén van a közel 2 ezer hektá­ron található biharugrai halastó­rendszer, amely nagyon gazdag madárvilágban. Jelentős értéke ennek a vidéknek (főleg Geszten és Mezőgyánban) az ősgyep. A Körös-Maros Nemzeti Park folyamatosan igyekszik fejleszte­ni a kis-sárréti egységet is. A biharugrai székhelynek otthont adó épület - amit a helyi önkor­mányzat segítségével 1997-ben sikerült megvásárolni - nemcsak iroda, hanem kutatószállás és nyári táborok helyszíne is. Szin­tén Ugrán, az Erzsébet utca 63. szám alatt vásárolt egy újabb in­gatlan a nemzeti park, amely a jövő évtől vendégházként műkö­dik majd. A Kis-Sárréti Területi Egy­ség állattar­tással is fog­lalkozni sze­retne. Ebből a célból vásá­rolták meg, azt úgyneve­zett Földesi- telepet, ahol szürkemar­hákat helyez­nek majd el. — Nagyon fontos a terü­let bemutatá­sa és az ökoturizmus fejlesztése. A közelmúlt­ban egy jól megközelít­hető kilátó- tornyot léte­sítettünk, s tervszinten elkészült a komplex bemutatóhálózat is, amelynek megvalósítása a közel­jövő feladata. Előzetes bejelent­kezés alapján a védett halastavak is látogathatók. Területi egysé­günk a (66) 498-360-as (ez fax is), a (60) 437-561-es és a (60) 470-680-as telefonszámon érhető el - közölte Bíró István. Természeti értékek Madártani értelemben mind költés, mind átvonulás szem­pontjából fontos a kis-sárréti te­rület, amelyből 2 ezer 160 hek­táros rósz nemzetközi jelentő­ségű vizes élőhely. Olyan ma­darak élnek itt, mint a nagy kó­csagok, a kanalas gémek, a nyári ludak, s olyanok vonulnak erre, mint a vadludak, a nagy IF likek és a vörös nyakú ludak. Szintén a térségben fészkel és táplálkozik a túzok is. Valamikor népes túzokállomány volt erre, s ma is életképes populáció (több mint harminc túzok) él itt. A botanikai értékek közé tartoz­nak a különböző orchideák, a pompás kosborok, az agárkos­borok, a macskaherék, az ör­ménygyökerek, öldöklő asza- tok vagy a fátyolos nőszirmok... Falugyűlésre várják a lakosságot Biharugrán a község képvise- lő-testülete falugyűlésre hívja a lakosságot. A falugyűlést ma 14 órától tartják az ugrai polgármesteri hivatalban. Kiss Zoltán polgármester a tele­pülés eredményeiről, lehetősége­iről, terveiről beszél majd. Az eseményen jelen lesz Vígh Ilona, a térség országgyűlési képviselő­je is, aki parlamenti munkájával kapcsolatban tájékoztatja az ér­deklődőket. A falugyűlésen bár­ki, bármilyen témában elmond­hatja gondolatait, illetve kérdése­ket tehet fel a község vezetőihez, s az országgyűlési képviselőhöz. Közvetlenül a falugyűlés előtt — szintén a mai napon - 13 órától pedig a biharugrai képviselő-tes­tület ülésezik a községházán. Évente hárommillió kacsatojás Ugráról A feldolgozott szárnyasok Franciaországba kerülnek Biharugrán nagy hagyománya van a törzskacsatartásnak. A Bá­bolna Rt. biharugrai kacsatenyésztő üzeme ma is a település egyik legnagyobb foglalkoztatója. A biharugrai telep kacsáinak tojásait Gyomaendrődön keltetik ki, a kacsákat pedig feldolgoz­va az EU tagállamaiba exportálják.- Biharugrán 1962 óta folyik törzskacsatartás. Az itteni kacsa­tenyésztő üzem (ahol 1987 óta Barbarie ST-4 compakt kacsa ta­lálható) a Bábolna Rt. víziszár­nyas tenyésztési igazgatóságá­hoz tartozik. A biharugrai te- nyésztojásokból évente 2 millió naposkacsa kel ki Gyomaend­rődön, amit a békéscsabai ter­meltetési igazgatóságnak adunk tovább. A kacsákat megyék több településén nevelik, majd dolgoz­zák fel - közölte lapunkkal Fogarasi András, a Bábolna Rt. biharugrai kacsatenyésztő üzemé­nek vezetője. A biharug­rai kacsate­nyésztő üzem jelenleg mint­egy 45-50 helybéli csa­ládnak ad biz­tos megélhe­tést. Az ugrai tojásokból éves szinte kikelő 1,5 millió gá­csér és 1,5 millió tojó felnevelése és feldolgozása révén még továb­bi, mintegy három-négyszáz em­ber jut munkához Békés megyé­ben. A Bábolna Rt. biharugrai ka­csatenyésztő üzeme semmiféle környezetvédelmi szennyezést sem okoz a Körös-Maros Nemze­ti Park Természetvédelmi Igazga­tóságának természetvédelmi te­rületén, mivel a kacsatenyésztés zárt, klimatizált épületekben fo­lyik. A biharugrai tojásokból kikelő kacsákat jelenleg az Európai Unió tagállamaiba szállítják. Mindenki reméli, hogy ez a piac Magyaror­szág EU-csatlakozását követően is megmarad.. — A Barbarie ST-4 compakt kacsa Franciaországból szárma­zik. A francia üzleti partner hos­szú távú garanciát lát a magyar- országi vezetők és beosztottak szakszerű munkájában, ezért úgy tűnik, számít ránk a jövő­ben is — mondta Fogarasi And­rás. Kiss Zoltán A kacsatenyésztő üzem jelenleg mintegy 45-50 ugrai családnak ad biztos megélhetést

Next

/
Thumbnails
Contents