Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-28 / 277. szám

TERÜLETFEJL ESZ T ÉS 2001. NOVEMBER 28., SZERDA - 7. OLDAL tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Közmeghallgatáson a területrendezési tervről Békés megye képviselő-testülete a soron következő, november 30-ai ülésén 9 óra 15-kor közmeghallgatást tart, melynek té­mája Békés megye területrendezési terve. A cél kettős: egyrészt tájékoztatást adni a megyében élők számára a tervkészítés okáról, az eddig elvégzett munkáról, a jö­vőbeni feladatokról. A képviselők más­részt lehetőséget szeretnének biztosítani a vélemény-nyilvánításra, hogy a terv a le­hető legszélesebb körű igények és elvárá­sok ismeretében, a megye közvéleménye által is elfogadott konszenzus alapján jö­hessen létre. A területrendezési terv munkarészei eddig is széles körű egyeztetéseken vettek részt, melyek során az országos és a helyi szerve­zetek, hatóságok fejthették ki véleményü­ket. A készítők és a megyei önkormányzat a közmeghallgatáson a lakosság és a jogsza­bály által nem meghatározott véleményezői körbe tartozó szervezetek észrevételeit vár­ja - elsősorban több települést érintően, megyei térségre vonatkozóan. A tervezés során eddig elké­szült a megalapozó vizsgálatok­ra épülő területrendezési prog­ram, a térségi szerkezeti terv és a térségi szabályozási terv egyeztetési anyaga (területren­dezési szabályzattal és intézke­dési javaslattal). A szabályozási terv és a térségi szerkezeti terv egyeztetésre bocsátásáról a tes­tület a pénteki ülésen dönt. A komplex területrendezési terv végleges elfogadásának terve­zett időpontja 2002. év első fél­évének vége. A területrendezési tervről a képviselő-testület rendeletet alkot, ami azt is jelenti, hogy Békés megye az or­szágban az elsők között rendelkezik majd ezzel a nélkülözhetetlen dokumentummal. Előbb azonban az Országos Területrendezé­si Tervet az országgyűlésnek el kell fogad­nia. 1. Mi a területrendezési terv és mi a cél­ja, feladata? A területrendezési terv több fejezetből, munkarészből (területrendezési program, térségi szerkezeti terv, térségi szabályozási terv, területrendezési szabályzat, területren­dezési intézkedési javaslat) álló dokumen­tum, melyben térképmellékletek jelenítik meg a térszerkezet elemeit és azok össze­függéseit. Békés megye területrendezési terve a tér­ség távlati érdekeinek figyelembevételével, a különböző ágazati és helyi tervek integrá­lásával, azok egységes szerkezetbe foglalá­sával meghatározza a megye távlati térszer­kezetét, a terület-felhasználás rendszerét a mezőgazdasági, erdőgazdasági és települési területek rendjének kijelölésével, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt el­helyezését, valamint átfogóan szabályozza az egyes területek használatát a természeti erőforrások és értékek megőrzése érdeké­ben. 2. Melyek a területi tervek szintjei és tí­pusai? A területi terveket a különböző szintű (országos, regionális, megyei, kistérségi) te­rületfejlesztési koncepciók, területfejleszté­si programok, és területrendezési tervek je­lenítik meg. E három területiterv-típusnak különböző szintjei készülnek, illetve ké­szültek már el. Az azonos típusú, de külön­böző szintű területi tervek egymásra épülő hierarchikus rendszert alkotnak, ami azt je­lenti, hogy az alacsonyabb szintű tervek nem lehetnek ellentétesek a magasabb szin­tű tervekkel. A különböző típusú területei tervek kö­zött is összhangot kell teremteni azáltal, hogy a területfejlesztési koncepciók és prog­ramok nem lehetnek ellentétben az elfoga­dott területrendezési tervekben foglaltak­kal, és a területrendezési terveknek is figye­lembe kell venniük a térséget érintő terület­fejlesztési koncepciókban és programokban foglaltakat. A területfejlesztési típusú tervek (fejlesz­tési koncepciók és programok) a fejlesztés irányait, elveit, a megvalósítás ütemezését és eszközeit hivatottak meghatározni, a te­rületrendezési típusú tervek pedig azt, hogy mindezek a térben hol és hogyan kerülnek megvalósításra. A területrendezési terv nem tartalmaz finanszírozási terv részeket, meg­valósítási ütemezést, hanem a fejlesztés ele­mei fizikai megvalósításának feltételeit rög­zíti, a terv léptékének megfelelő részletes­séggel. 3. Hogyan érvényesülnek a terület- rendezési tervekben rögzített irányel­vek és szabályok? A területrendezési tervek érvényesíté­séhez hatósági jogkört nem állapítottak meg, viszont a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek készítése so­rán a települést érintő jóváhagyott orszá­gos és térségi területrendezési terv rendel­kezéseit figyelembe kell venni. Ezért is fontos, hogy a területrendezési terv miha­marabb elkészüljön, hiszen sok települé­sen folyamatban van a településrendezési tervek készítése. A területrendezési terv Békés megye tel­jes területére, azaz mind a 75 településre vonatkozik, de nem veszi át a település- rendezési tervek fel­adatait, nem helyet­tesíti azokat. A térségi szabá­lyozási tervben kije­lölt övezetekre (például érzékeny termé­szeti területek, kiváló termőhelyi adottsá­gú szántóterületek, árvíz és belvíz által veszélyeztetett terület, kiemelten érzé­keny felszín alatti vízminőség-védelmi övezet) olyan szabályokat és irányelveket szab meg, amelyeket alkalmazni kell a megvalósítandó fejlesztések során, és amelyeket be kell majd tartania vala­mennyi megyei szervezetnek, és a lakos­ságnak is. 4. Hogyan, milyen irányelvek alkalma­zásával alakítja a terv a megye térszerke­zetét, a terület felhasználását? A terv a megye területét úgynevezett tér­ségi szerkezeti, illetve térségi terület-fel­használási kategóriák szerinti egységekbe rendezi a jellemző területhasználat alapján, illetve kijelöli a térségi jelentőségű műszaki­infrastrukturális hálózatokat és létesítmé­nyeket, továbbá behatárolja és tipizálja a-te­lepülésrendszer elemeit. A térségi jelentőségű infrastruktúra-háló­zatok és létesítmények körében a terv tartal­mazza a közlekedési, a térségi vízgazdálkodási, energia-ellátá­si és távközlési hálózatok meg­lévő és távlati fejlesztési eleme­it. Legfontosabbak ezek közül a megye elérhetőségét biztosító közlekedési hálózatra és az el­múlt évek kedvezőtlen tapaszta­latai miatt is a vízgazdálkodásra vonatkozó irányelvek. A megyénk megközelíthető­ségének javításához szükséges minden lehetséges fejlesztési elem helyét rögzíti a terv. így például az M44-es gyorsforgal­mi utat a jelenleg ismert új nyomvonalakkal, az elkerülő szakaszokkal, az új főutakat, a hiányzó települési összekö­tő utakat, a térségi kerékpárút-hálózatot, a Körösök hajózhatóvá tételének és a békés­csabai repülőtér polgári működtetésének le­hetőségét, amelyek a gyors elérhetőséget biztosíthatják. Árvízi veszélyeztetettség szempontjából Békés megye jelentős része - a Körös-völgy - az ország egyik legkedvezőtlenebb földrajzi és vízrajzi fekvésű helye. E területen megol­dandó feladat többek között az árvízvédel­mi töltések megfelelő méretűre építése. A megye jelentős területeit veszélyezte­tetik a belvizek, ezen belül fokozott belvíz- veszély jelentkezik a mélyártéri, mérsékel­tebb a magasabban fekvő löszháti területe­ken. A terv megfogalmazza azokat a fel­adatokat (belvízvédelmi művek, racionális földhasználat stb.), melyek végrehajtása szükséges. A terv távlataiban a városias területnek eddiginél jóval dinamikusabb növekedési üteme várható. Ezért a külterületi termőföld védelme érdekében is irányelveket fogal­maz meg. Ezek és a további szabályok egyes esetekben bizonyos korlátozásokat is jelent­hetnek. Jelentősen javulhatnak azonban ál­taluk a települési életviszonyok. 5. A területrendezési terv elérhetősége Békés megye területrendezési terve, tér­ségi szerkezeti tervének egyeztetési doku­mentációja a megye valamennyi polgármes­teri hivatalában megtekinthető. Előzetes bejelentkezést és időpont-egyez­tetést követően valamennyi munkarész meg­tekinthető Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatalában, továbbá a kö­vetkező interneteimen: www.bekesmegye.hu Miniszter a testületin Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke meghívá­sára, pénteken megyénkbe látogat Fónagy János közlekedé­si és vízügyi miniszter. Részt vesz Békés megye képviselő­testülete soros ülésén, majd előadást tart a Fórum a közleke­dési infrastruktúra fejlesztéséről című rendezvényen. A meg­hívottak többek között tájékoztatást kapnak a Széchenyi Plusz gazdaságélénkítő programról, ezen belül a Békés megyét érintő közútfejlesztési elképzelésekről. Mi a területi tervezés lényege? A területi tervek dokumentumai rögzítik az adott térség (or­szág, régió, megye, kistérség) jövőképét, az ember és kör­nyezet viszonyának kívánatos alakítását, a közép- és hosszú távú fejlesztési célokat és fontossági sorrendeket, az ágazati fejlesztési elemeket, a területfejlesztési politika feladatait. A területi tervezés célja a fejlettségbeli egyenlőtlenségek mér­séklése, az adott térség eltartó erejének megőrzése, illetve növelése, végső soron az ott élő lakosság életviszonyainak ja­vítása a területi adottságok és erőforrások optimális hasznosí­tásával, a környezetvédelmi és ökológiai elvek érvényesítése mellett. Új pályázatok a Phare-on belül November 23-án pályázati fel­hívások jelentek meg a Phare 2000 program humán terüle­tekre elkülönített forrásainak terhére. Az előkészítők a Kép­zésből a munka világába tör­ténő átmenet támogatása cí­met adta a programnak. A Phare 2000 program két alapve­tő részre osztható: egyrészt a gaz­dasági kohézió erősítését célzó, másrészt szociális kohézió erősí­tését, a szakképzés fejlesztését, il­letve a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatha­tóságát támogató projektekre. A pályázatok célterülete a Phare-források három célrégiója, így a dél-alföldi régió területe is. A megpályázható alprojektek a következők: 1. Az iskolai lemorzsolódás és sikertelenség csökkentése. 2. A tanulók középfokú iskola- rendszerbe való sikeres bevoná­sának támogatása. 3. Pályaválasztás és pályaori­entáció. A három projektre összességé­ben mintegy 1 millió 108 ezer euró (megközelítőleg 298 millió forint) támogatási összeg áll ren­delkezésre. A megpályázható alprojektek céljai: 1. Iskolai 2. Tanulók bevonása 3. Pályaválasztás lemorzsolódás a középfokú és pályaorientáció. és sikertelenség. iskolarendszerbe. Átfogó cél Az emberi erőforrások, a képzési rendszerek, a módszerek és intézményi struktúrák európai uniós előírásokkal összhangban történő fejlesztése, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esélyeinek növelése. Közvetlen célok Az általános iskola A középfokú képzés és A sikeres eredményes elvégzését szakképzés pályaválasztás valamint a pályaválasztás hatékonyságának javítása. és pályakorrekció megalapozását, megerósilését szolgáló tewkenvséqek támogatása. segítése. A három alprojektre pályáza­tokat kizárólag nonprofit szerve­zetekből álló konzorciumok nyújthatnak be, az első két alprojekt esetében a konzorcium vezetőjének nevelési-oktatási in­tézménynek kell lennie. A Dél-alföldi Régió Foglalkoz­tatási Programcentruma a pályá­zatokban érintettek számára pá­lyázatismertető rendezvényeket tart a következő időpontokban és helyszíneken: 2001. december 5., 10 óra: Bé­késcsaba, megyeháza nagyterme (Derkovits sor 2.) 2001. december 6., 10 óra: Sze­ged, megyeháza nagyterme (Rá­kóczi tér 1.) 2001. december 7., 10 óra: Kecskemét, ÁFEOSZ Szakközép- iskola (Bibó I. u. 1.) A Phare 2000 programban a szociális kohézió témakörben to­vábbi pályázatok megjelenése 2002. első hónapjaiban várható. Vállalkozói fórumsorozat A Miniszterelnöki Hivatal Békés kés Megyéért Vállalkozásfejlesz- megyei térségfejlesztési megbí- tési Közhasznú Közalapítvány zottjai fórumsorozatot szervez- kis- és középvállalkozásokat tá- nek a megyében működő kis- és mogató projektjeiről, valamint a középvállalkozások számára. A Phare 2000 pályázati lehetőségei- rendezvények célja, hogy az ér- ről. deklődők tájékoztatást kapjanak A fórumsorozatot hét helyszí- a Széchenyi-terv 2002. évi pályá- nen rendezik, állomásai a követ- zati lehetőségeiről, illetve a Bé- kezők: Mezőberény polgármesteri hivatal, Kossuth tér 1. 2001. november 28., 10.00 óra Szarvas polgármesteri hivatal, Szabadság u. 25-27. 2001. november 28., 16.00 óra Mezökovácsháza művelődési ház, Alkotmány út 76. 2001. november 29., 17.00 óra Orosháza Pacsirta utca 8. 2001. december 03., 16.00 óra Szeghalom Vállalkozói Központ, TildyZ. u. 7. 2001. december 04., 15.00 óra Békés Civil Ház, Múzeum köz 1/1. 2001. december 05., 15.00 óra Sarkad Bartók Béla Művelődési Központ, Vár u. 2/b. 2001. december 06., 10.00 óra Az oldal a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támoga­tásával készült. Szerkesztette: Vandlik János Civil segítséggel haladni az EU felé A Miniszterelnöki Hivatal (MÉH) térségfejlesztési megbízott­jai által szervezett találkozók sorában legutóbb a megye civil szerveződéseinek képviselőit hívták meg Füzesgyarmatra, ahol a tagságukat érintő aktuális kérdésekről, pályázati lehe­tőségekről, a következő évekre várható fejlesztési irányokról kaptak tájékoztatást. A Civil szféra szerepe az informá­ciós társadalomban című rendez­vény házigazdája Vígh Ilona or­szággyűlési képviselő volt, aki a megye és szűkebb térsége szerve­zeteinek helyzetéről, a folyamat­ban lévő fejlesztésekről, az elvég­zendő feladatokról -és eredmé­nyekről adott tájékoztatást a hall­gatóságnak. A jelenlegi informatikai fejlesz­tési irányról a hallgatók megtudták, hogy a MEH-ben működő Informá­ciós Kormánybiztosság (IKB) pá­lyázatán 3308 szervezet jutott 4500 számítógéphez és internet-elérhe­tőséghez, a telekunyhók és -házak száma pedig 2001-ben eléri az 500­at. A köztisztviselők és pedagógu­sok 20 ezren nyerhetnek el távokta­tási programokat, melyekhez szá­mítógépeket is biztosítanak a Szé- chenyi-tejv segítségével. Tóth Árpád kormány-főtanács­adó, a MÉH Civil Kapcsolatok fő­osztályának vezetőhelyettese az állam és a civil társadalom viszo­nyáról szólva elmondta, hogy de­mokrácia csak e kettő szerves együttműködésével valósulhat meg - jó önkormányzat sem mű­ködhet a civil szervezetek dönté­sekbe való bevonása nélkül. A kormány-főtanácsadó kiemelte, hogy vizsgálatok bizonyítják: a civil társadalomba kihelyezett egységnyi támogatás háromszo­ros szolgáltatást termel, mivel eb­ben a szférában hatalmas, moz­gósítható tudás koncentrálódik. A fejlődés abba az irányba mutat, amikor a civil társadalom jelentős része nem pénzért áll sorba, ha­nem tudást, embert, lehetőséget kínál fel a társadalomnak. Az Európai Unióhoz való csat­lakozásról szólva az előadók ki­fejtették: ha a csatlakozás 2004-ig megtörténik, akkor a hátralévő két év csak a civil társadalom se­gítségével lesz elegendő a polgá­rok tömegeinek felkészítésére, a szükséges tudás társadalomba juttatására. A szervezetek jelentik a kapcsot az állam és a családok között, társadalmi felemelkedés civil közreműködés nélkül nem lehetséges - fogalmazták meg a közeli és távolabbi jövő irányát és feladatait a Miniszterelnöki Hiva- ' tál szakemberei. A fórumsorozat folytatásaként a vállalkozók számára kínálnak majd információkat valamennyi kistérségben a közeli napokban

Next

/
Thumbnails
Contents