Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-15 / 266. szám

6. OLDAL - 2001. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK MEGYEI Szemben a korrupt miniszterekkel Új bemutató a Jókai színházban: A királyasszony lovagja Holnap új bemutatóra készül a Békés Megyei Jókai Szín­ház. A társulat Victor Hugo A királyasszony lovagja című darabját viszi színre Konter László rendezésében.- Victor Hugónak nem ez a legis­mertebb darabja. Miért éppen erre esett a választásuk? - kérdeztük Konter László igazgató-főrende­zőt.- A királyasszony lovagja ta­lán nem is annyira ismeretlen, mint gondolnánk. Az azonban tény, hogy a színházak nem ezt a művet tűzik leggyakrabban mű­sorra. A királyasszony lovagja ro­mantikus játék két részben. A ro­mantikus vonal mellett azonban a társadalmi és hatalmi háttér szintén kibontakozik. Ruy Bias a végén még akkor is szembe for­dul a korrupt, harácsoló minisz­terekkel, ha ő rajta veszít. A da­rab ma is fontos aktualitást hor­doz.- Hugónak ez a drámája ha­sonlít a tavaly bemutatott darab­hoz, Lope de Vega A kertész ku­tyájához. Véletlen a párhuzam?- Több hasonlóságot fedezhe­tünk fel a két bemutató között. Mindkét darab kosztümös, ro­mantikus előadás. A Kertész ku­tyája tavaly nagy sikert hozott, reméljük, idén A királyasszony lovagját is kedvelni fogja a kö­zönség. További hasonlóság, hogy ezt a darabot is bemutattuk már nyári színpadokon. Jártunk vele Egervárott és Kőszegen is, az ottani reagálás igen bíztató volt. Békéscsabán egy előadás erejéig játszottuk a Városházi Es­téken. Ott sajnálatos módon ki­sebb technikai malőr lépett fel, áramszünet volt, és ezért kicsit hosszabbra nyúlt a felvonások közötti szünet. Sajnos voltak, akik nem tudták kivárni, hogy új­ra legyen világítás, és elmentek. Ennek azonban, szerintem, nem az az oka, hogy nem tetszett ne­kik a darab.- Az előadásban történt válto­zás a nyári bemutatóhoz képest?- A kőszínház más díszletet követel, mint a nyári színpadok. Itt bent sokkal látványosabb, ko­molyabb díszletet építhettünk. A konkrét változtatásokról nem szí­Az úr, aki csavargónak, és a szolga, aki úrnak adja ki magát. Felvételünk a próbán készült, balról Bródy Norbert és Jeges Krisztián d^otó: kovács Erzsébet vesen beszélek, el kell jönni és meg kell nézni! — A színihallgató, Jeges Krisz­tián alakítja a főszereplőt, Ruy Blas-t. Nem kockázatos ilyen fia­tal színészre ekkora feladatot bíz­ni? — Tény, hogy az erőteljes ter­helés nem a legveszélytelenebb, de hallgatóink eddig mindig be­váltották a hozzájuk fűzött remé­nyeket. Tapasztó Ernő Goldoni Két úr szolgájában, Marton Ró­bert A két Bolyaiban játszott színihallgatóként főszerepet. Hozzá kell tennem, remekül. Na­gyon nehéz hőst találni, ugyanis a fiatalemberek egy-két év lefor­gása alatt már csak érett férfiakat alakíthatnak. A színihallgatók vi­szont éppen abban a korban van­nak, amikor remekül illik rájuk ez a szerepkör. Arról nem is be­szélve, hogy színházunk egy­aránt épít jelenlegi és volt növen­dékeire. A királyasszony lovagjá­ban is többen játszanak. A vég­zettek közül Vékony Anna, Cso­mós Lajos, Szilágyi Annamária lép színre, de Karczag Ferenc, Bródy Norbert, Mészáros Mihály, Felkai Eszter, Paczuk Gabi is je­lentős szerepet kap a darabban. FEKETE G. KATA Tíz óra angol az évfordulón Csak angolul beszéltek azok, akik a gyulai Lingva Nyelvstúdi­óban arra vállalkoztak, hogy összesen 24 órán át angolórán vesznek részt a Magyar—Brit Baráti Társaság helyi szerveze­tének tízéves évfordulóián. 1-es számú, a Dürer Albert, az Implom József, a Bay Zoltán, a Magvető, a Göndöcs Benedek, a Karácsonyi János, a Munkácsy Mihály általános és középiskolák diákjai és a Lingva Nyelvstúdió csoportjai. A tanárok az iskolák­ból és a Lingvából-vállalkoztak az órák megtartására - tudtuk meg 5 Bordás Tibortól, a nyelvstúdió ve­zetőjétől. ______________________________________(SZ.M.) Új korszak indult a Sztrádával „Új korszak kezdődik Békéscsaba kábeltévés életében” — mondta dr. Kurusa Árpád, a TiszaneT Rt. vezérigazgatója a békéscsabai Matávkábellel közösen tartott közelmúltbeli saj­tótájékoztatón. A szegedi TiszaneT Rt. és a békés­csabai Matávkábel Kft. arról tájé­koztatta az újságírókat, hogy a TiszaneT Rt. a napokban indította Békéscsabán Sztráda nevű nagy sávszélességű kábeltévés inter­netszolgáltatását a békéscsabai Matávkábel'TV Kft. hálózatán. — Az utóbbi időben a dél-alföl­di régióban kevés sikertörténet született. A TiszaneT Rt. a szerencsés ki­vételek közé tartozik. Szegedi vállalkozók alapították a társasá­got öt és fél éve azért, hogy az ak­kor még gyerekcipőben járó internetszolgáltatást Csongrád megyében a lakosság széles köré­ben elterjesszék. Szeged ugyan­olyan peches helyzetben van, mint Békéscsaba, hiszen nincs sztrádánk és a gyökeret verő cé­gek kiépítését, munkaerővonzó képességét nagymértékben csök­kenti egy dunántúli vagy egy Pest közeli területhez képest. Nem vé­letlenül adtuk találóan a Sztráda nevet annak az internetszol­gáltató programnak, amely töb­bek között hamarosan igénybe vehető lesz Békéscsabán a Matávkábel TV hálózatának se­gítségével. Az rt. több mint két éve három különböző kábeltele­víziós társaság hálózatán már je­len van és most bővül a kör Bé­késcsabával. A kábeltévés inter­net fontos alternatíva a piacon, hi­szen a kapcsolathoz nincs szük­ség telefonra, a telefonos sebes­ségnél lényegesebb gyorsabb el­érés biztosítható a kábeltelevíziós hálózaton - folytatta dr. Kurusa Árpád. Megtudhattuk: mintegy egy­éves próbaüzem után a békéscsa­bai Matávkábel TV hálózatán is megteremtődtek a Sztráda névre hallgató kábeltévés internet­szolgáltatás feltételei. A Sztráda az idén a Matávkábel szolgáltatá­si területének mintegy egyharma- dán vehető igénybe. Jelenleg a sétálóutca és a Lencsési úti lakótelep egyik olda­la lefedett, de 2002. végére várha­tó a terület teljes ellátása. Szintén egyedülálló a Tisza­neT Wekker szolgáltatása, amely a Praktikum, a Domino és a Vitamax mintájára előre fizetett internetezési lehetőséget biztosít. Ezt a szolgáltatást egész Békés megyében kedvezményes tele­fontarifával vehetik igénybe az internetezni vágyók. S. RÁCZ GABRIELLA KÖRKÉP Művi beavatkozás a kórházban? 4. (Folytatás az 1. oldalról)- Azt a tényt - válaszolta -, hogy a kórház az ez év januárja óta eltelt idő alatt többet költött, mint amit bevételként elkönyvel­hetett, szakértő körökben ma már senki sem vitatja. Mindazok a szervek és személyek (gazdasá­gi igazgató, felügyelő-bizottság, egészségügyi bizottság, képvise­lő-testület - a szerk.), amelyek­nek és akiknek feladatuk volt a kórház gazdálkodásának felügye­lete, tavaly november óta rend­szeresen figyelmeztették a kór­ház menedzsmentjét a kedvezőt­len folyamatokra. Intézkedés en­nek ellenére a kórházvezetés ré­széről nem történt. ■ - Miért nem adott a város több időt a főorvosnak a hibák kijaví­tására?- Ez év áprilisában az egész­ségügyi bizottság előterjesztésé­ben tájékoztatta a képviselő-tes­tületet a kórház tartalék pénzállo­mányának veszélyes fogyásáról. A közgyűlés határozatában utasí­totta a kórház igazgatóját arra, hogy az okokat feltárva készítsen intézkedési tervet a káros folya­mat megállítására. Az azóta régen lejárt határidejű feladat a mai na­pig nem készült el. A szakértői jelentésről és annak Nagy Balázzsal való „viszonyáról” ennyit mondott dr. Kovács Zoltán: - A főigazgató úr - tanúkkal bi­zonyíthatóan — gratulált a cég ve­zetőjének a jelentés korrektségé­hez. Ez a jelentés adott képet a kórház gazdálkodásáról, s fogal­mazta meg a további tennivalókat. A kórház fizetésképtelensége ese­tén persze a tulajdonos választhat, kifizeti az intézmény tartozásállo­mányát vagy átadja más kórház­nak az intézmény veszteséges osztályait, egységeit, illetve - har­madik lehetőségként - külső szakértőt bíz meg a kórház válság- menedzselésével. Ha tétlenül szemléli a gazdasá­gi folyamatokat, azért szidják, te­kintve, hogy a tulajdonos nem akadályozta meg az intézmény pénzügyi kondícióinak kedvezőt­len alakulását.- A volt főigazgató az általá­nos egészségügyi helyzetet is em­legeti saját mentségére...- Az a védekezés, mely azt ál­lítja, hogy a társadalombiztosítási finanszírozás nem fedezi minden konkrét esetben a gyógyítás költ­ségeit, sok esetben igaz. Az a tény viszont, hogy az ország ösz- szes városi kórházainak éves gaz­dálkodási adatait összesítve a mi kórházunk - hangsúlyozom, gazdálkodási szempontból - egy­értelműen az átlag alatt van, bizo­nyítja, hogy van még mozgáste­rünk, lehetőségünk a kórház gaz­dasági helyzetének javítására.- Felmerült érvként, hogy nem követeltek a főigazgatótól pénz­ügyi végzettséget, miért ő felelős?- Sokak által feltett kérdés: ki a felelős a „gazdálkodási lehetősé­gek és a kötelezettségek összhang­jáért”, vagyis a jelenlegi helyze-' tért? Az államháztartási törvény 97. paragrafusa szerint egyértel­műen a költségvetési szerv veze­tője. Ez nyilvánul meg az egysze­mélyi felelős vezetés elvében is.- Ön szerint mi lesz ezután?- A kórház vezetői megkapták az átvilágítás anyagát teljes terje­delmében. Az ott dolgozóknak meg kell érteniük, hogy érdekük­ben történik minden változás. A betegellátás zavartalan, a hangulat bizakodó. A kórház szakmai mun­kája eddig sem állt a viták kereszt­tüzében. A kórház gazdálkodása megerősödik az elkövetkező félév­ben, ebben biztos vagyok. Néhány változást végre kell hajtani és ez nem mindig megy konfliktusok nélkül. Végeredményben - remé­nyeink szerint - nagyobb szakmai önállósággal és gazdasági mozgás­térrel rendelkező funkcionális egy­ségek jól szervezett és jól kommu­nikáló rendszere jön létre az intéz­mény jelenlegi keretei között. Ez pozitív szemléletváltozást hoz a kórházi dolgozók értékrendjében. Véleményem szerint ez a közügy és nem az egyéni vélt sérelem kel­tette önkritika nélküli vádaskodás! KISS A. JÁNOS—VANDLIK JÁNOS A cikksorozat első részének megjelenése után Menyhért István, a Meny­hért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője a té­mához kapcsolódó nyilatkozatot juttatott el lapunkhoz. Szerkesztősé­günk — amely a csabai kórházigazgató menesztése körüli mendemondák tisztázásának szándékával jelenteti meg a több részes tényfeltáró írást — nem lát okot az ügyvezető kérésének megtagadására, hiszen minden véle­mény közelebb hozhat bennünket az igazság kiderítéséhez. A lap november 12-ei számában cikk jelent meg a Békéscsabai Réthy Pál Kórház-rendelőintézet­ben lefolytatott pénzügyi átvilágí­tásról. A cikkíró ebben a szemé­lyemet és az átvilágítást végző tár­saságomat érintő valótlan állításo­kat tényként közöl, amely sérti becsületemet, tisztességemet, tár­saságom jó hírnevét. Ezek az alábbiakban összegezhetők: 1. Valótlan az az állítás, hogy a „békéscsabai kórház az idén 2,8 Mrd Ft állami támogatásból ...él.” 2. Valótlan az az állítás, hogy a Menyhért és Társai Könyvvizsgá­ló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ne­vében az átvilágítást 12,8 Mó Ft, illetve 16 Mó Ft + áfáért vállaltam. 3. A Hírlapot eddig nem jellem­ző döbbenetes értékrend-torzu­lásra és „egyoldalúságra” utal az a tény, hogy a cikk először „egyes hírek”, továbbá „más adatok sze­rint” alapon először a szakértői díjjal foglalkozik és nem a közel 200 Mó Ft pénztartalék — köz­pénz — elvesztésével. Furcsa, hogy a tükröt tartó kényszerül a becsületét megvédeni. Ezer forint költőpénz elvesztése is hiba, a jel­zett nagyságrend pedig ennél is több. A tulajdonosnak egyébként — jogszabályi kereteken belül — szuverén joga, hogy milyen nagy­ságrendet miként minősít. A ha­rang 70 Mó Ft-ért is szólhat. 4. A cikk etikai kérdést feszeget, ugyanakkor a 3. pontban jelzett módon — azaz minden valós alap nélkül - közli a szakértői díj ösz- szegét, ahelyett, hogy megkérde­zett volna. Nevem, a társaságom címe benne van a telefonkönyv­ben. Ha ez nem állt rendelkezésre, köztudott, hogy hosszú évek óta korrekt emberi kapcsolatban va­gyok a lap kiadójával, főszerkesz­tőjével, egyes munkatársaival. Ta­lán ők tudtak volna segíteni. Úgy látszik azonban, hogy ehhez a megkomponált ügyhöz fűződő ér­dek mindennél többet ért. 5. Információim szerint a kép­viselők a terjedelmes jelentést — a szakmának szóló havi adatok ki­vételével - megkapták. írásban kértem, hogy a képviselők ne csak a cikkíró által „sűrítménynek” ne­vezett részt kapják meg. Tehát ezen állítás is valótlan. 6. A cikkíró nem ismeri vagy nem érü, nem akarja érteni a je­lentés lényegét, minthogy annak nem a pénztartalék elvesztése a meghatározó súlyú megállapítá­sa. Az következmény. Az előbbi­ek eltakarására a cikkíró „Ha igaz...” felvezetésével indítja ezen mondatot. A válaszom: nem igaz. 7. A jelentésben nem szerepel olyan megállapítás, hogy az állam csak az átlagos gyógyítási idősza­kot finanszírozza. A szakvéle­mény költségtakarékossági okok­ból nem követel olyan gyógyítási gyakorlatot, amely szemben állna az orvosi esküvel és a betegek ér­dekeivel. Tényként állapítja meg viszont, hogy a városi kórházak átlaga az optimálisnak tekintett normatív ápolási napnál valami­vel kedvezőbb. 8. A cikkíró időt, fáradtságot nem kímélve összegyűjtött koráb­bi nyilatkozatokat, de arra - nyil­ván véletlenül - nem terjedt ki a figyelme, hogy egy augusztus ele­jén elkészült, önálló részjelentés­ben a vizsgálat a kórházban közel 80 Mó Ft értékű, 5—6 éve elfekvő készletet tárt fel. Ha ezt az össze­get akkor állampapírba fektetik vagy betétbe helyezik, számítási módtól függően 50—60 Mó Ft ho- zadékot biztosított volna. Ebből az összevont összegből hány orvos, nővér, műszaki dolgozó bérét le­hetett volna emelni? Hány orvosi lakást lehetett volna vásárolni? A cikk alapján ez nem lényeges kér­dés, nyilván ezért nem jutott idő az oknyomozásra. Megjegyzem, az egyik frakcióvezető ezt a prob­lémakört felvetette a nyilvános ülésen, ahol a lap képviseltette magát. így talán nem került volna sok időbe a tájékozódás, ezáltal - ha a szakma jelentés a cikkíró szerint egyoldalú — legalább a no­vember 12-ei hírlapi tájékoztatás objektívebb, hitelesebb lett volna. 9. Nyilvánosan többször el­mondtam, hogy a kórházban fo­lyó zavartalan gyógyító munka egyik feltételének biztosítása ér­dekében nem hozok a nyilvános­ságra olyan szakmai megállapítá­sokat, amelyek nem szolgálják a kórház érdekeit. Közel 1000 em­ber mindennapi kenyeréről van szó. A kórház pénzügyi egyensú­lya helyreállítható 6-8 hónap alatt, de ha a betegek bizalma el­vész, ehhez évek kellenek. Ezt vé­lelmezhetően dr. Nagy Balázs is tudja. A Hírlapban megjelent írá­sok — akarva-akaratlan — az ott dolgozók elbizonytalanítását, megosztását, az átvilágítást készí­tőkkel való szembeállítását ered­ményezheti. Lehet, hogy ez a cél? 10. A szakértői jelentésben fog­laltakkal dr. Nagy Balázs az egészségügyi bizottsági ülésen alapvetően egyetértett. Ennek vé­gén — tanúk előtt — csaknem át­ölelve megköszönte emberi kor­rektségemet, az objektív jelentést. A „pálfordulás”, a szakértői füg­getlenség, az etika kérdése csak azt követően merült fel, amikor a visszahívása előtérbe került. * * * * * Ha már a levélíró nem várta ki a cikk­sorozat végét, illetve visszavonta a lap­nak az üggyel kapcsolatban adott nyi­latkozatát, válaszolnunk kell az általa leírtakra. Mindenekelőtt: mi nem az általa, il­letve a cége által jegyzett vizsgálati anyagról szólhattunk, hanem (miként visszatérően emlegetjük is) egy isme­retlen szerző által a képviselők kezébe adott összefoglaló értékelés megállapí­tásait ütköztettük a szereplők lapunk­ban, más sajtótermékekben megjelent nyilatkozataival. S közöltük: Meny­hért István szerint nincs (jogi) össze­férhetetlenség könyvvizsgálói és átvi- lágítói szerepköre között. (Az etikai helyzetre azért kérdeztünk rá, mert — ugyan nem akartuk cifrázni — közben az átvilágító az általa feltárt jelentős raktárkészlet sikerdíjas eladására is megbízást kapott, illetve egy előter­jesztés immár önkormányzati biztosi megbízását is javasolja.) Azt persze nem értjük, milyen sé­relmet okoz a levélírónak a kórház éves költségvetésének pontossága — például a város tartozásállományát az illetékes három helyen három ösz- szegben állapítja meg, 600 milliós el­térései. Ellenben szívesen olvastuk volna az érintettől, hogy a közpénzből milyen összegért vállalták a nem pá­lyázati úton nyert átvilágítást, s hogy titoktartásra hivatkozása miatt marad­tak homályban a valós adatok. Általánosságban is: ez a történet egyáltalán nem az átvilágítóról szól. Ő letette az asztalra a munkáját, ha a tes­tület elfogadta, a többi már nyilván nem az ő dolga. Személyiségi jogi sérelem, rágalma­zás az előbbiek alapján nehezen értel­mezhető. Igyekszünk azt sem ilyennek tekinteni, amit a közleményben olvas­hatunk: „Úgy látszik azonban, hogy ehhez a megkomponált ügyhöz fűződő érdek mindennél többet ér”, illetve: „Lehet, ez a cél?”, s mindez egy adott szövegkörnyezetben. A képviselőket arról tájékoztatták: a vizsgálat teljes anyagát a polgármes­teri hivatal egyik irodájában elolvas­hatják. Akkor nyilván nem az egészet kapták meg. Ha meg a tartalékvesztést központi kérdésként kezeltük, csak azért lehetett, mert a testület erre „hegyezte ki” a leváltást. Az elfekvő készletről pedig valakinek csak nyilat­koznia kellett volna, hogy részletesen írhassunk róla. A levélíró a közelmúl­tig azzal hárította el a sajtó érdeklődé­sét, hogy a testület nem oldotta fel a ti­toktartás alól. Ténykérdés: az október 30-ai ülésen — ahol ő is jelen volt — megtették ezt azzal, hogy nyilatkozhat a polgármesterrel való egyeztetés után. Ebben a levélben már az olvas­ható: nem akar bizonyos dolgokról nyilatkozni. Végezetül: nem „sugalltuk” mind­azt, amit most még cáfolatként sem kí­vánunk leírni. Többek között azt sem állítottuk, hogy dr. Nagy Balázs nem ölelte át (csaknem) az átvilágitót. K. A. j.-v. J. A kórházat vizsgáló cég vezetőjének nyilatkozata Az angolóra november 13-án, 11 órakor kezdődött és az utolsó csoport 21 órakor fejezte be a munkát. Tartottak vetélkedőt, raj­zoltak, tananyagot vettek a cso­portok. A jó hangulatú 45 perce­ket megvendégelés követte. Szí­vesen jött mindenki, itt voltak az _____ Gyula___________ A 24 óra helyett épp a jubileum­nak megfelelően tíz órán át bírták a résztvevők, az általános iskolá­soktól a felnőttekig. A 12—20 tagú csapatok és a 8 tanár háromne­gyed óránként váltották egymást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents