Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-31 / 254. szám

10. OLDAL - 2001. OKTÓBER 31., SZERDA T É R - K é P A címer Okány címere vágott pajzs­forma: alul csücskös, kék háttér, melyet a középen vé­gigfutó arany sáv két részre oszt. A jobb felső sarokban ezüst hold világít, a bal felső sarokban aranyló tizen­hat ágú nap sugárzik. A kék szín a tisztaság, az igazság, a hűség színe. Az arany sáv fölött ezüst pelikán található, ami az önfel­áldozás szimbóluma. Alul a pajzstalpon aranyló búzakéve, az állandóan újjászülető élet jel­képe, ami a település agrár múlt­jára is utal. Településleltár A község lélekszáma: 3056, a la­kosság nemzetiségi összetétele: 97 százalék magyar, 3 százalék etnikai kisebbség, a település legidősebb lakosa: Nánási Béla, aki 1904. április 22-én született, a település legfiatalabb lakosa: Novák Csilla, aki 2001. szeptem­ber 28-án jött a világra. A mun­kanélküliségi ráta: 25 százalék körüli. Lakások száma: 1321. Infrastrukturális ellátottság: a vezetékes ivóvízzel ellátott laká­sok száma 1269, a gázbeköté­sek száma 563, a telefonbeköté­sek száma 650, kábeltévé-bekö­tések száma 400, az összes bel­területi utak hossza 32 kilomé­ter, ebből szilárd burkolatú 8 ki­lométer. Múltmorzsák Okányról az első fennmaradt írásos forrás II. András idejéből, 1220-ból származik, bár a tele­pülés jóval előbb is létezhetett. A település első írásos említője a nagyváradi székesegyházban lefolytatott istenítéletek és más jogi ügyeket magába foglaló Váradi Regesztrum 105. esete. Okány évszázadokon át Bihar megyéhez tartozott, 1950 óta Békés megyei település. A köz­ségben mindig a mezőgazdaság volt a meghatározó megélhetési forma, s ez így van ma is. Néveredet Okány neve szláv (szerb-hor- vát) személynévből ered. Okán családnév, amely tulajdonkép­pen nagy szemű embert jelent. Lehet, hogy a szláv szóhaszná­lat használatossá vált a magyar­ban, és így lett belőle helynév. De keletkezhetett a szlávságban is egy birtoklást kifejező képző­vel. Például Okán udvarháza „Okané”. Az oldal az Okányi Önkor­mányzat és a helyi vállalko­zók támogatásával készült. Szerkesztette: Magyart Bar­na. Fotó: Lehoczky Péter. Vidékfejlesztési támogatásra várva Okány folyamatosan küzd a hátrányos helyzet megszüntetéséért Névjegy Okány a Körös-Sárrét közepes nagyságú tele­pülése. A község lakói évszázadokon át első­sorban földművelésből éltek, s ez így van je­lenleg is. A rendszerváltást követő gazdasági átalakulások következményeként Okányban is az egyik legnagyobb problémát a nagyszá­mú munkanélküliség jelenti. A község vezeté­se minden tőle telhetőt megtesz annak érde­kében, hogy a földrajzi fekvéséből adódó hát­rányos helyzetet leküzdje. Kónya Mária pol­gármester asszonnyal települése és saját éle­téről beszélgettünk.- Miként változott Okány az utóbbi bő egy évti­zedben, s miből élnek az itteniek?- A helyi mezőgazdasági szövetkezet meg­szűnésével mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben dolgozók száma és jöve­delme lecsökkent. A térségben megszűnő munkahelyek, részle­ges létszámcsökken­tések hátrányosan érintették a tőlünk in­gázókat. Ők a faluba visszatérve mezőgaz­dasági munkára kényszerültek, ami­nek bevétele nem tet­te lehetővé életszín­vonaluk javítását. A hivatalban és intéz­ményeiben több mint százan dolgoznak. A térségből gondozási feladatokat ellátó szociális otthon 70 embernek ad munkát. Jelentősebb foglalkoztató még az Okányi ÁFÉSZ faüzeme és OKÁNY NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA (1930-2001) lakos 5000 4000 Született: Okányban, 1950. augusztus 26-án Családi állapota: hajadon Gyermeke: Attila (20 éves), aki a közrend őre­ként dolgozik Végzettsége: igazgatásszervező, diplomáját a Budapesti Államigazgatási Főiskolán' szerezte Munkahelyei: 1968-86 között az okányi tanács pénzügyi csoportján, 1986-90 között a sarkadi GAMESZ-nál dolgozott, 1990 óta Okány köz­ség polgármestere Hobbija: kertészkedés, kézimunkázás 3000 2000 1000 1930 1980 1980 1990 a Mezőberényi Faipari Rt. okányi részlege. A nyilvántartott munkanélküliek száma 200, de a tényleges munkanélküli ennél jóval több. Ta­valy átlag három hónapon át 130 munkanélküli közhasznúként való foglalkoztatását vállalta fel az önkormányzat köz­ponti támogatások igény- bevételével. A lakosság alapvető szükségleteinek ellátását a helyi vállalko­zók közmegelégedéssel biztosítják.- A község számára biztosítottak-e az anyagi feltételek? — Az önkormányzat működéséhez rendelke­zésre álló pénzforrások folyamatosan bővültek, azonban a felhasználási lehetőség átrendeződött, különösen a foglalkoztatási és jövedelmezőség csökke­nése miatt. A 2000. évi 337 millió forint költségvetésből működésre 80 százaléknyi összeget fordítottunk, de a bér és járulékok kiadásai meghaladták a 40 százalé­kot, a szociális kiadások a 20 százalékot, és intézmény­fenntartási kiadásokra csak 20 százalék jutott. Az utóbbi években önkormányzatunk forráshi­ányos. A költségvetésből fejlesztésre fordítható összeget a pályázati lehetőségek kihasználásá­val tudjuk rendszeresen növelni. így valósulha­tott meg több belterületi útépítés, a belvízelve­zető rendszer kiépítése, az iskolai vizesblokk bővítése, az intézmények fűtéskorszerűsítése, a közvilágítás felújítá- . sa, emlékhelyek, par­kok, játszóterek léte­sítése. Az 1999. és a 2000. évi belvíz okoz­ta károk miatt helyre- állításra közel 300 la­kos összesen 75 mil­lió támogatást kapott. 2001-ben tovább bő­vül a szilárd burkola­tú úthálózat a szociá­lis otthon környeze­tében. Céltámogatási pályázattal négytan­termes iskolabővítés­re kerül sor, valamint a fogászati kezelőegység cseréje is megtörténhet.- Hogyan ítéli meg a település jövőjét?- A népességadatokból ki­tűnik: a lakosságszám a térség többi településeihez hasonló­an sajnos, nálunk is folyama­tosan csökken. A település minden lakójának bízni kell abban, hogy a vidékfejlesztés­re szánt támogatások végre ideérnek, és megteremtik a mezőgazdaságból élők biztos megélhetését. Hinnünk kell abban, hogy a foglalkozási gondok a térségben csökke­nek, a munkalehetőség bővül. Addig is azonban a munkát igénylők részéről át- és szak­képzések elvégzésére van szükség. Remény az is, hogy a jövőre várható több mint 100 millió forint gázvagyonból származó bevétel biztosításával a település tovább fog fejlődni. Fontos, hogy a falu lakossága közügyekben nyilvánítson véleményt, és vegyen részt a tele­pülés fejlesztésében.- Ön naponta hány órát dolgozik? — A polgármesteri fel­adatok ellátására a nor­mál munkaidő kerete nem elegendő. Munka­időn kívül is állandóan készen kell állni a problé­mák felvételére és kezelé­sére. Nőként sajátos, de természetes kötelezettsé­gem a családi és háztartá­si teendők ellátása, a kör­nyezet rendben tartása, ami egyben a kikapcsoló­dást is jelenti számomra. 2001 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Kónya Mária polgármester (MSZP) Bondár Károly alpolgármester (független) Dr. Borda Béla képviselő (független) Egri Sándor képviselő (MSZP) Fekete Zoltán képviselő (független) Kincses Imre képviselő (független) Nagyné Gődér Julianna képviselő (független) Patakiné Zsurzsák Ildikó képviselő (független) Pesti Lászlóné képviselő (független) Püski Imre képviselő (független) Ifi. Szívós László képviselő (MSZP) Vad János képviselő (független) A település jegyzője: Macsári István. Kónya Mária __________________________ Ah ol pálinkává „érik” a gyümölcs Az okányi szeszfőzdéről jó véleménnyel vannak a kör­nyékbeli gyümölcstermelők. Ezt az is bizonyítja, hogy a főzde szolgáltatását mind több településről veszik igénybe. Előfordul, hogy még Sarkadról is Okányba viszik „pálinkásulni” a cefrét.- Tizenegy esztendővel ez­előtt egy üzlettársammal közö­sen építettük meg, majd kezdtük működtetni az okányi szeszfőz­dét. Társam néhány éve kilépett a vállalkozásból, azóta egyedül üzemeltetem a főzdét. Tevékeny­ségünk szezonális jellegű, általá­ban augusztustól decemberig vé­gezzük a pálinkafőzést - közölte Kiss Imre, az okányi szeszfőzde tulajdonosa. A helybélieken kívül elsősor­ban zsadányiak és sarkadkeresz­túriak főzetnek az okányi szesz­főzdében, de többször előfordul, hogy jóval messzebbről (például Sarkadról) is ide szállítják a cef­rét. A legtöbben a sztivát gyűjtik össze „pálinkagyártás” céljából, de persze körtéből, almából, ba­rackból, cseresznyéből, sőt még szőlőtörkölyből is készül cefre.- Sajnos, az idei év nem ked­vezett a gyümölcstermesztők­nek, s ez a pálinkafőzésben is érezteti hatását. Több mint egy évtizede működik ez a szeszfőz­de, de ilyen kevés cefrét, mint idén, még sohasem főztünk le. Nemrég volt olyan időszak, hogy egy teljes hétig nem főztünk egyetlen csepp pálinkát sem, mi­vel nem volt igény munkánkra. Szerencsére nem ez a jellemző. A nálunk készült pálinkát kedvelik az emberek - mondta Kiss Imre. Működő civil szervezetek Okányban tizenegy civil szerve­zet, szerveződés működik. Ezek a következők: Általános Iskoláért Alapítvány (a kuratórium elnöke: Varjas Mihály), Együtt Okányért Egyesület (elnök: Lingurár Sán­dor), Faluszépítők Egyesülete (el­nök: Pesti Lászlóné), Vöröske­reszt helyi szervezete (elnök: Szilágyi Mihályné), Erdővidék- Biharzug Baráti-Kör (elnök: Feke­te Zoltán), Mozgáskorlátozottak Gyulai Egyesületének helyi cso­portja (csoportvezető: Kolozsvári Sándorné), Okányi Műkedvelők Egyesülete (elnök: Petri László), Nyugdíjas Klub (vezető: Székely Sándorné), Polgárőr Egyesület (elnök: Hugyecz László), Hor­gász Egyesület (elnök: Simon Zoltán), Sportkör (elnök: Fekete Zoltán). A közművelődés szolgálatában VADÁSZTÁRSASÁG. Az Oká nyi Vadásztársaság 1945-ben 32 taggal és 24 ezer hold területtel alakult meg. Jelenleg 33 tagunk van, s területünk 8900 hektár - mondta Huszár János hivatásos vadász. A társaság éves költség- vetése 4-4,5 millió forint. A mű­ködéshez szükséges pénzt bér­vadásztatásból teremtik elő. A vadásztársaság két terepjáró gépkocsival, egy traktorral és a vadföld műveléséhez szükséges eszközökkel is rendelkezik. PIZZÉRIA. Kulturális szórakozási lehetőséget nyújt Okány központ­jában a pizzéria. A Hunyadi utca két szám alatti létesítményt tavaly nyár óta Horváth Erzsébet és Pap László működteti. Az üzemeltetők elmondták: pizzák és hamburge­rek mellett meleg ételekkel várják a vendégeket. Az okányi pizzériá- ban tartottak már névadót, osz­tálytalálkozót, lakodalmat, szom­baton esténként pedig diszkó szó­rakoztatja a fiatalokat. Vendégház létesül a Suszti horgásztónál Az Okányban található Suszti horgásztó Magyarország legol­csóbb horgásztava: a pecásoknak naponta botonként mind­össze 200 forintot kell fizetniük. A szép természeti környezet övezte, gazdag halállományú tó Várudvari Lajos tulajdona. gász-vadász természetvédelmi tá­bort szervezek a 8-14 éves tanu­lók számára. A gyerekeket sátrak­ban helyezzük el, de azt is meg­oldjuk, hogy rossz idő esetén fe­dél kerüljön a fejük fölé. A napi horgásztatás mellett várhatón mintegy nyolc-tíz horgászver­senyt is rendezünk - mondta vé­gezetül Várudvari Lajos.- A mai horgásztó területét 1995- ben vásároltam meg, de akkor még víz sem volt itt, nemhogy hal lett volna! A Suszti horgásztó több éves kitartó munka eredményeként jött létre, s immár több mint három esztendeje működik - közölte ér­deklődésünkre Várudvari Lajos. A Suszti horgásztóban pecá- zóknak botonként 200 forintos napijegyet kell váltaniuk, a kifo­gott nemes halat pedig 500 forint kilónkénti áron vihetik haza. S van is mit fogni: a víz bővelkedik a különböző halféleségekben. A tó természeti környezetében ingyenes kempingezési lehetőség várja a több napra érkezőket, akiknek a tulajdonos szintén el­lenszolgáltatás nélkül biztosít bográcsot, edényeket padokat. Azoknak az egyesületeknek, amelyek nem rendelkeznek üyen horgásztóval, azoknak szakszerű horgászversenyeket is rendez az okányi tó tulajdonosa. A Suszti horgásztó az év min­den napján az érdeklődők rendel­kezésére áll. A kempingezők ké­nyelme érdekében a tavat övező parkban rendszeresen szúnyog- és kullancsriasztást végeznek. — Hamarosan a szállásolási fel­tételek is megteremtődnek. A kö­vetkező évtől összkomfortos tég­laházunkban egyszerre két család lakhat. Azt is tervezem, hogy jö­vőre két turnusban országos hor­A szép környezetben sok halra számíthat a horgász CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT. Az okányi családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat 1999 októberé­ben kezdte meg tevékenységét - mondta Tát Margit intézményveze­tő. A szociális, valamint a gyermek- védelmi törvényben előírt feladato­kat az intézmény a családsegítő egység és a gondozási egység kere­tében látja el. Okányban is nagy gondot jelent a magas munkanél­küliség, amely az anyagi jellegű problémákon túlmenően egyéb szociális problémát is fakaszt. MŰVÉSZETI OKTATÁS. Művelő­dési házunknál 1999-ben kezdte meg működését az önálló alapfo­kú művészeti iskola. Előtte négy évig a vésztői Sinka István Művelő­dési Központhoz tartoztunk - kö­zölte Kiss Béla, a művelődési ház igazgatója. Az okányi alapfokú művészeti iskolának 170 diákja van, akik félévente vizsgaelőadáso­kat, bemutatkozó műsorokat tar­tanak, valamint rendszeresen fel­lépnek a községi rendezvényeken. < Nyereségesen működik az ÁFÉSZ Az Okányi ÁFÉSZ üzleteinek bérbeadásán kívül nem foly­tat egyéb kereskedelmi tevé­kenységet. A szövetkezet lő profilja az ipari termelés. Minden bizonnyal ez a tény is közrejátszik abban, hogy az Okányi ÁFÉSZ az utóbbi években mindig nyeresége­sen tevékenykedik. — Az Okányi ÁFÉSZ 1992-ben lett önálló szövetkezet. A kiváláskor közel 5 millió forint adósságot „örököltünk”, amit az azt követő években sikerült ledolgoznunk - •mondta Fekete Zoltán, az Okányi ÁFÉSZ elnöke, aki a közéletben is jelentős szerepet vállal. Fekete Zoltán elnöke a helyi sportkörnél« és az Erdővidék-Biharzug Baráti Körnek, ritkára az Okányi Mű­kedvelők Egyesületének, elnöksé­gi tagja a Békés Megyei Labdarú­gó Szövetségnek, valamint közsé­gi önkormányzati képviselő is. A faipari termelés jelenti az Okányi ÁFÉSZ legfontosabb tevé­kenységét. Elsősorban nyílászá­rók (ajtók, ablakok) készülnek az ÁFÉSZ üzemében, amit az okányi és a környékbeli építő cé­gek, építtetők használnak fel. Szintén jelentős mértékű a mező- gazdasági szerszámnyelek gyár­tása. Főleg a kasza-, a kapa-, az ásó-, a kalapács- és a fejszenyele­ket keresik az emberek.- Az Okányi ÁFÉSZ-nek jelen­leg 65 szövetkezeti tagja van, és 12 dolgozóval tevékenykedünk. A hatékony munka eredménye­ként az utóbbi időszakban már mindig nyereséggel zárjuk az évet, s ez így lesz idén is - zárta gondolatait Fekete Zoltán. Az okányi művelődési házban egész évben aktív élet folyik. Az in­tézmény falai között több csoport, klub tartja foglalkozásait, program­jait, előadásait, s a számítógépestől az autóvezetésig számos tanfo­lyam működik. A községi rendez­vényeket (majális, gyermeknap, szüreti mulatság, nyugdíjas talál­kozó és egyebek) szinte kivétel nél­kül mind a művelődési házban tartják. Szintén ez az intézmény je­lenteti meg a helybéliek kedvelt lapját, az Okányi Újságot. A művelődési ház az önkor­mányzat önálló gazdálkodású in­tézménye, amelynek tervezett idei bevétele 11 millió 751 ezer forint. Ebből az első félévig 57,58 százalékot sikerült teljesíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents