Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-30 / 253. szám
6. OLDAL - 2001. OKTÓBER 30., KEDD T É R - K É P Szarvas FOLYTATJÁK A ÚTÉPÍTÉST. A kiskerttulajdonosok érdekét és a közutak tehermentesítését egyaránt figyelembe vette az ön- kormányzat, amikor úgy döntött, hogy jövőre folytatja a tavaly elkezdett Mótyói bekötőút építését. Az út második ütemének megépítése részben tehermentesíti a szarvas-szentesi összekötőút és a 44-es főút belterületi szakaszait. A bekötőút befejezése a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kiskerttulajdonosok szempontjából nagy előrelépés lesz, mert az út közelében gazdálkodók csapadékos időben is el tudják szállítani a termékeiket a felvevő piacra. A 68 millió forintos beruházáshoz az önkormányzat 28 millió forint saját erőt vállal, a fennmaradó részt pályázaton próbálja előteremteni. KIVILÁGÍTOTT LIGET. A szar vasi Erzsébet liget egy sor sikeres, a térségből is közönséget vonzó szabadtéri rendezvény helyszíne. A város nagy figyelmet fordít arra, hogy e programok megrendezésének feltételeit javítsa. Zavaró, hogy a helyszíneket nem lehet kellőképpen megvilágítani, és a kitelepülő vendéglátó egységek árammal való ellátása is gondot okoz. A ligeti világítás és az áramlekötés korszerűsítése, a város e kiemelten fontos rendezvényhelyszínén, a programoknak megfelelő színvonalú körülményt teremtene. A beruházás tízmillió forintba kerül. A város ötmillió forint támogatást igényel a Dél alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottságtól. A pályázathoz az ötmillió forint saját erőt az önkormányzat a jövő évi költségvetésében biztosítja. TEMPLOMTÉR. Az evangélikus ótemplom környéke Szarvas idegenforgalmi szempontból kitüntetett területe. A Vajda Péter utca főúttól templomig vezető szakaszának rendezése a képviselő-testületi üléseken többször szóba került, ám intézkedés még nem történt. A számítógépes látványterv ugyan elkészült, ám ez a pályázatok benyújtásához nem elegendő. A képviselők legutóbbi ülésükön úgy döntöttek, hogy elkészíttetik a templom környezetének részletes rendezési tervét. Versenyképes vállalkozásokat! Klaszterek - az,, olasz csoda” Békés megyében is beválhat Békés megyében az a legfontosabb, hogy az embereknek legyen munkájuk és abból meg is tudjanak élni. Céljaink közt első, az új, jól fizető munkahelyek létrehozása. Ennek érdekében fejlesztési koncepciók és programok készültek, amelyek alapján pályázatok kínálnak fejlődési lehetőséget a vállalkozóknak — nyilatkozta lapunknak Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke, az 5. számú választókerület országgyűlési képviselője. Az emberek egyéni boldogulása nagyban függ attól, hogy mennyire sikeresek az adott vidéken működő vállalkozások. Az eredményes cégek a térség fejlődése szempontjából is komoly tartalékot jelentenek. A megyei közgyűlés elnökét először arról kérdeztük, miként sikerül a gazdasági szereplők erőit a térségfejlesztés érdekében egyesíteni.- Kilencvennyolcig a megyei vállalkozások nagyon kis számban használtak pályázatokat a céljaik megvalósításához. Ezen változtatni kellett. Az újdonságokról, a friss pályázati lehetőségekről az elmúlt években rendszeresen tájékoztattuk a vállalkozókat. Fogtuk magunkat, elmentünk minden kistérségbe és személyesen mondtuk el a vállalkozóknak a pályázatkészítés „rejtelmeit” - mondta Domokos László, aki szerint egyre nagyobb az érdeklődés a különböző pályázati lehetőségek, a pályázati források iránt. — A megyében működő kis- és középvállalkozások egyre nagyobb hányada igyekszik az innovatív, mind nagyobb hozzáadott értéket biztosító tevékenységek irányába fordulni.- Megyénk közúton való megközelíthetősége sok bírálatot kap. Hol tart a 44-es főút gyorsforgalmi úttá alakításának előkészítő munkája, melyek a legfrissebb fejlemények?- Ahhoz, hogy új munkahelyek létesüljenek, javítani kell a megye elérhetőségét, új utakat kell építeni. Ezzel kezdtük a munkát 1998-ban. Itt a legfontosabb feladat a nyáron megépült üszaugi közúti híd után a 44-es főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy a 44-es úton akadály nélkül tudjunk eljutni az autópályáig, amihez a településeket elkerülő utak tartoznak. Ezeket a szakaszokat majd az aktuális forgalom függvényében építik négysávossá. Ennek értelmében a közeljövő feladatai közé tartozik a Gyula és Békéscsaba közötti út négysávossá építése. Ezután kezdődik meg a Békéscsabát elkerülő szakasz megvalósítása, valamint a Szarvast és Békésszent- andrást elkerülő útszakasz kiépítése. Sikerült elérnünk, hogy a gyorsforgalmi 44-es út mára elérhető közelségbe kerüljön, az előző kormány által meghatározott 2030-as dátumról. De a megközelíthetőség tekintetében nem szabad elfeledkeznünk a vasúti közlekedésről és a megyei repülőtér kérdéséről, amely szintén mára került olyan állapotba, hogy megvalósítható. Az útfejlesztés a megyei fejlesztési politikánk legfontosabb alappillére és ezen a területen jelentkeznek a legnagyobb eredmények, például a üszaugi közúti híd, a 44-es számú gyorsforgalmi út vagy a repülőtér.- A lakásépítési program nemcsak a lakosság életkörülményeinek kedvez, de a gazdaságot is élénkíti. A körzetben ebben milyen eredményeket értek el és milyenek a kilátások?- Az önkormányzatok bérlakásépítését a kormány hetven százalékban támogatja a Szé- chenyi-terv keretében. A Békés megyei önkormányzatok az eddigi fordulókon sikeresen pályáztak. Ez különösen fontos a megyében, hiszen a megépülő lakások segítségével az önkormányzatok többek között a rászoruló családok, az idősek, a fiatalok helyzetén tudnak javítani. Nem is beszélve arról, hogy az önkormányzatok egy forintjához a kormány további két forintot ad. Gyomaendrőd és Szarvas összesen négy alkalommal pályázott. A jól megírt pályázatoknak és a kormány döntésének köszönhetően összesen nyolcvan lakás épül 450 millió forintból. Szeptemberben Kondoros is pályázott további tíz lakás megépítésére. Az ön- kormányzati lakásépítések azon túl, hogy enyhítik a települések szociális gondjait és segítik a fiatalok lakáshoz jutását, jótékonyan hatnak a gazdaságra is. Ez a vállalkozóknak munkalehetőséget, a polgároknak munkát jelent. A megyében a kormány támogatásával közel háromszáz lakás épül, több mint másfél milliárd forintból.- A klaszter nem új keletű közgazdasági fogalom, ám megyénkben nincs hagyománya. A közelmúltban észak-olaszországi tanulmányúton ismerkedtek a klaszterek működésével. Milyen tapasztalatokkal tértek haza?- Békés megyében nagyon sok kisvállalkozás van, ezek igen sok embernek adnak munkát. A versenyképességük növelése olyan fontos kérdés, amelyre megoldást kell találni. A kisvállalkozások védelmének és segítésének egy eszköze a klaszter. A klaszterekhez tartozó vállalatok tevékenysége mintegy 2-4 százalékkal javul és ami fontosabb, az eredményesség 4-6 százalékkal emelkedik. Ezért döntött úgy a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács, hogy alaposabban megvizsgáljuk azt, miként lehetne hasznosítani a klaszterek előnyeit a Békés megyei vállalkozók érdekében.- Mik ezek az előnyök?- A klaszter egyebek mellett információ-szolgáltatást, partnerkeresési szolgáltatást, hitelbiztosítást nyújt a társult vállalkozásoknak, alacsonyabbak a szállítási költségek, kevesebb a raktározási költség. Az észak-olaszországi ipari körzetek produkálták az „olasz csodát”. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy tanulmányút keretében megismerkedünk az ottani tapasztalatokkal. A klaszterek előnyei megyénkben is jelentkeznének. Tradícióink alapján erre mindenekelőtt a könnyűiparban, azon belül a textilruházati iparban, a cipőiparban, valamint a bútoriparban kínálkozik lehetőség. Ennek alapvető feltétele, hogy a vállalkozások felismerjék, hogy az együttműködés mindannyiuk közös érdeke, hiszen csak így tudnak az egyre élesedő piaci versenyben mind sikeresebbek lenni. És ez a lényeg! Együtt eredményesebbek A klaszterek olyan szakmai szövetségek, ahol az azonos feladatkörű, adott földrajzi területen tevékenykedő vállalkozások közösen lépnek fel a beszállítóik és a vásárlóik felé, összeadva egyéni tudásukat, lehetőségeiket és erőforrásaikat. Ennek eredményeként kedvezőbb beszerzési árat tudnak elérni, közösen alakítják ki marketing munkájukat és értékesítési stratégiájukat, továbbá közösen határoznak meg munka- megosztási és fejlesztési célokat. Az oldal Szarvas Város Önkormányzata támo^rtásával készült. Szerkesztette: Csath Róza. Fotó: Kovács Erzsébet Lehetőség a fejlődésre Önmagában az ipari park cím elnyerésével nem kapott sem befektetőt, sem pénzt a város. Kapta viszont mindazt a lehetőséget, amit egy sikeresen működtetett ipari park nyújthat a település lakosságának, termelő cégeinek, szolgáltatóinak — mondotta Kiszely Mihály, a képviselő-testület gazdasági bizottságának elnöke, a Szirén Ruházati Szövetkezet elnök-igazgatója. Ipari park létesítésre 1997-től lehetett pályázni. A szarvasi képviselő-testület a témát kilencvenkilenc szeptemberében tárgyalta, egyben döntött a pályázat benyújtásáról. Az ipari park cím elnyeréséről tavaly december végén értesítette a Gazdasági Minisztérium az önkormányzatot. A park gazdasági működtetését az önkormányzat tulajdonában lévő M-Thermál Kft.-re bízták, egyben a társaságot mind szaktudásban, mind pénzben felkészítették a reá váró kötelezettségekre. A kft. feladatául tűzték ki, hogy kezdeményezzen tárgyalást a tulajdonosokkal, az érdeklődő befektetőkkel, illetve készítse el a park marketingtervét. A bizottsági elnök szerint minél több olyan befektetőt kell megnyerni, akik fiatal, jól képzett munkaerőt tudnak alkalmazni. Az ipari park a területén működő cégeknek többlet szolgáltatásokat nyújt, ugyanezek a város befektetőknek kínált kedvezményében is részesülnek. A parkot működtető gazdasági szervezet a klaszterek létrehozására is ráirányíthatja a figyelmet, illetve ezen szövetségek gesztora lehet. A térségnek is kedvez A város már a cím elnyerése pillanatától egy működő ipari parkot mondhatott magáénak, hiszen a kijelölt 54,4 hektáros terület magába foglalta a régi ipartelepet. Ott negyven cég a saját tulajdonában tevékenykedik, és több mint ezer embert foglalkoztat. A park közvetlen körzetében még négy jelentősebb és számos mikro- vállalkozás található. Sonkolyné Szekerczés Margit, az ipari parkot működtető M-Thermál Kft. ügyvezetője szerint az előbb említett körülmények a továbblépést, a park fejlődését segítik.- Az ipari park a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújt fejlődési lehetőséget a feldolgozóipar és az élelmiszeripar területén, illetve az ezen tevékenységekhez települő vállalkozás környezetkímélő, zárt technológiát alkalmazó legyen, s a város környezetvédelmi létesítményeit ne terhelje túl. A zöldmezős beruházásra rendelkezésre álló 12 hektár szabad területre előzetesen többen érdeklődtek. Az önkormányzat pályázatot írt ki, a határidő október 30. A meglévő vállalkozások közül van, aki bővítené a területét, a területbérlőkből pedig többen tulajdonossá szeretnének válni. Igény van arra is, hogy további működő vállalkozásokkal bővüljék a park. Az ügyvezető szerint az ipari Vámkezelő hely A kft. szeretné, ha az ipari parkká válásnak a környezet formálásában is látható jelei lennének. Ennek érdekében a tulajdonos cégek területének fejlesztésére, egységes, megnyerő kép kialakítására törekszik, továbbá a parkot népszerűsítő kiadványban reklámlehetőséget kínál. A működő vállalkozásokkal a párbeszéd folyamatos, a cégek az együttműködési szándékuknak számos jelét adták. Előzetes egyeztetés eredményeként vállalta fel az M-Themnál Kft. egy vámkezelő hely Szarvasra telepítését. Ez nemcsak a helyi vállalkozóknak, de a környező települések külkap- csolatokkal rendelkező vállalkozásainak is segítségére lenne. Szarvasi M-Thermál Kft. 5540 Szarvas, Szabadság út 25-27. Telefon: 66/311-122/165-ös mellék Fax: 66/311-704 E-mail: iparipark@szarvas.hu A halászatfejlesztés motorja Hozzájárulnának az igen alacsony hazai halfogyasztás növeléséhez A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet a kutatási-fejlesztési (K+F) programok végrehajtása során mindig is fontosnak tartotta a haltermelő vállalkozásokkal való együttműködést. Az intézet a regionális halászatfejlesztési programokban is kezdeményező szerepet vállal. Összefogás a feldolgozásban Iskolafejlesztés Tálalókonyhával gyarapodik a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola. A tanintézet fenntartója, az Ótemplomi Evangélikus Egyházközség, az országos egyházától négymillió forintot, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól kétmillió forintot nyert pályázaton. A helyi önkormányzat az idei költségvetéséből 3,5 millió forintot juttat e célra, továbbá tízezer darab blokktéglával segít. A beruházás értéke megközelíti a 14 millió forintot. A szarvasi képviselő-testület a közelmúltban úgy döntött, hogy az egyházzal megállapodva, a konyhaépítést ön- kormányzati beruházásban valósítja meg. A támogatás és az önkormányzati erő mellé még hiányzó mintegy négymillió forintot a pályázati lehetőségek figyelembevételével a város jövő évi költségvetésében biztosítják. E törekvés jegyében alakult meg a szarvasi Akvapark Egyesület, amelyben a kutatóintézet, négy haltermelő cég továbbá egy-egy takarmánygyártó és laboratóriumi szolgáltatást nyújtó vállalkozás végez összehangolt tevékenységet és törekszik arra, hogy együttes erővel minél több külső forrást szerezzen - tudtuk meg dr. Váradi Lászlótól, a HAKI igazgatójától. Az igazgató úgy látja, az egyesület működési tapasztalatai jól hasznosíthatók a szélesebb körű regionális projektek, illetve a regionális klaszterek létrehozásánál. A HAKI nemrégiben egy regionális halászat-fejlesztési projekt előkészítését kezdeményezte. Az elképzelés lényege az értékes halfajok előállítása, hasznosítva a dél-alföldi régióban rendelkezésre álló termálvizeket.- A Szarvason megrendezett előkészítő tanácskozáson egy olyan komplex projekt keretei körvonalazódtak, amely a régió halászatfejlesztésben élenjáró kisvállalkozásainak, K+F intézményeinek és regionális szervezeteinek együttműködésében valósulna meg. A tervezett projekt az értékes, exportképes halfajok, például harcsafélék, tokfélék, tilápia és egyéb ragadózó halak termelésére, feldolgozására és értékesítésére irányul - tájékoztatott az igazgató, aki szerint a projekt megvalósítása a régió számára több szempontból is előnyös lehet. Segítené a gazdasági fejlődést, javítaná a kisvállalkozások versenyképességét és együttműködését, továbbá hozzájárulna a hazai igen alacsony halfogyasztás növeléséhez. A regionális fejlesztési projektek előkészítésében és kidolgozásában a HAKI szorosan együttműködik a dél-alföldi régió agrár és K+F programcentrumaival, illetve a megyei regionális fejlesztési tanáccsal és a Vállalkozásfejlesztési Közalapítvánnyal. A haltermelés fejlesztése Magyarországon csak úgy lehet eredményes, ha azt megelőzi az értékesítés és a feldolgozás fejlesztése — e gondolat jegyében alakult meg idén februárban Gyo- maendrődön a Körösi Halértékesítő és Halfeldolgozó Szövetkezet, dr. Csorna Antal irányításával, aki egyben a Körösi Halász Szövetkezet elnöke is. Az utóbb említett új típusú szövetkezet a profiljával az országban egyedülálló:- A szövetkezet a térségi termelők halát dolgozza fel és értékesíti. A partnereink a Körösök vidéki őstermelő halászok. Beszállítónk még a halastavi gazdálkodást végző Körösi Halász Szövetkezet, továbbá vásárolunk halat Füzesgyarmatról, a tiszai halászoktól, a szarvasi HAKI egységeiből, valamint Öcsöd és Mezőbe- rény térségéből. Igyekszünk összefogni a haltermelőket, bővíteni az értékesítési lehetőségeiket és mérsékelni a piaci zavarokat - tájékoztatott dr. Csorna Antal. Az elnök a gyomaendrődi halfeldolgozó folyamatban lévő fejlesztéséről is beszámolt. A rekonstrukcióval az üzem alkalmassá válik arra, hogy uniós tagországokba exportáljon. A felkészülést az is indokolja, hogy az államszövetségbe való belépés után az uniós feltételek szerinti minőségbiztosítás a belföldi értékesítésben sem nélkülözhető. kapcsolódó szolgáltató ágazató! számára. Elsőbbséget élveznek í kvalifikált munkaerőt alkalmaz«: vállalkozások. A fiatalok elván dorlását csak úgy tudjuk megáll! tani, ha munkalehetőséget kíná lünk nekik - mondotta az ügyve zető. További elvárás, hogy a be park szolgáltató tevékenysége nemcsak a parkon belüli cégeknek, de a környék vállalkozásainak is előnyös lehet. A térségi szerepvállalást mutatja a nyári Körös-Völgyi Expo, amit az M- Thermál Kft. a hagyományteremtés szándékával rendezett.
