Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

K U L T Ú R A 2001. OKTÓBER 26., PÉNTEK - 7. OLDAL ilÉKÉSMHlRLAP Feltárják, őrzik és bemutatják a térség kincseit A városok önállóságra törekszenek - A dolgozói létszámot csökkentették, de a szakmai színvonalat tartják a múzeumok Békés Megye Képviselő-testülete 37/2000. számú határozatá­ban döntött a települési önkormányzatokkal korábban kötött múzeumfinanszírozási megállapodás módosításáról. A megyei testület akkor határozott arról is, hogy a nem megyei kötelező feladatok 50 százalékos arányú finanszírozásából fokozato­san, 3 év alatt kivonul. Egyben arról is döntöttek, hogy a me­gyei önkormányzat valamennyi települési önkormányzatnak átadja a helyi szintű múzeumi szolgáltatás ellátását. A múze­umi hónap adta az ötletet, hogy körülnézzünk a megye hét vá­rosában. Békés A békési Jantyik Mátyás Múzeum gyűjteménye a városban négy helyszínen található. Az átadott feladatokhoz a megyei önkor­mányzat három évig hozzájárul, a múzeum idei 10 millió forint költ­ségvetéséből 7 millió hárul a vá­rosra. Az elmúlt esztendő végén a város hét státussal vette át a mú­zeumot, az év elején a létszámot két fővel - teremőrökkel - csök­kentették. A szakmai színvonal nem alacsonyabb, viszont a lét­számcsökkentés azt eredményez­te, hogy a nyitvatartási idő rövi­dült. Ami viszont örvendetes, hogy a látogatók száma a rövi­és a megye fizeti. Öt szakalkalma­zottét a város és a megye fele—fele arányban, háromét teljes egészé­ben a megye biztosítja. Emiatt vá­rosi feladatokat is ellátnak előze­tes városi-megyei egyeztetés alapján, például gyűjtik a vár- és a várostörténeti kiállítás anyagát, testvérvárosi tárlatot rendeznek. Mint eddig, megyei feladatokat is ellátnak, így régészeti feltáráso­kat, néprajzi gyűjtést, képzőmű­vészeti kiállítás-rendezést is vé­geznek. A gyulai elkerülő út építé­sének megkezdése előtt például nyolc lelőhelyet tártak fel, ezek anyagait Gyulán raktározzák és restaurálják a békéscsabai múze­um munkatársaival együtt. kell állapodnia a feladatok meg­osztásáról, a megyei feladatok fi­nanszírozásáról. A múzeumi egy­ségek fenntartási költsége jelen­leg 20-22 millió forint, s jövőre, az átmeneti időszak második évé­ben ki kell alakítani a városban azt a szervezeti formát, amelyben finanszírozhatók, működtethe­tők. Önállóságra törekszünk, ami megegyezik a megyei önkor­mányzat elképzeléseivel is - mondta a polgármester. Mező- berény A mezőberényi képviselő-tes­tület az elmúlt esztendő végén úgy döntött, hogy saját maga tart­ja fenn a jövőben az Orlai Petries Soma Múzeumot. Cservenák Pál Miklós polgármester elmondta: a sok ezer darabos gyűjteményt há­romtagú személyzettel együtt vet­ték át a megyétől, működtetését önkormányzati feladatnak tekin­tik, aminek az idei költségei - bér és működési költségek - 3,5 mil­lió forinttal terhelik a település költségvetését. A város önkormányzata leg­utóbbi ülésén úgy döntött, hogy a A szeghalmi Sárrét Múzeumban augusztusban nyílt az egyenruha-kiállítás debb nyitva tartás ellenére nem kevesebb. A múzeum működési feltételei jónak mondhatók, ugyanis az ügyintézés felgyorsult és rövidült, a múzeum jobban illeszkedik a város életéhez, mindennapjaihoz. Az év elején csaknem ötven tag­gal megalakult a Békési Múzeumi Baráti Kör. Az egyesület egyebek között a múzeum segítését, meg­tartását és fejlesztését tűzte célul. Gyula A megyei közgyűlés tavalyi dön­tése a gyulai múzeumokat is érin­tette. Ez év január elsejétől a gyu­lai önkormányzat átvette a kiállí­tóhelyek működtetését - mondta dr. Havassy Péter, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatója. Városi keze­lésbe került az Erkel Ferenc Em­lékház, a Kohán Képtár, a Dürer Terem, a Ladics-ház, a Lajos Fe­renc és Kortársai Grafikai Gyűjte­mény, a Városi Képtár és a várto­rony. Megyei fenntartásban egye­dül az Erkel Ferenc Múzeum ma­radt. Városi tulajdonú épületben raktározzák a gyulai elkerülő út építése előtt a helyszínen feltárt régészeti anyagokat, amely me­gyei múzeumi tulajdon, csakúgy mint az Erkel Ferenc Múzeumban őrzött tárgyak. Január elseje előtt a hét kiállí­tóhely és gyűjteményük részben megyei, részben városi tulajdon­ban volt. Az Erkel Ferenc Emlék­ház annyiban kivétel, hogy mivel egykor egyházi tulajdonú volt az épület, mint másutt ilyen esetek­ben, változatlanul a kincstári va­gyoni igazgatóság biztosítja a for­rást a jelentősebb felújításokhoz. A város kiállítóhelyein dolgozó teremőrök bérét január elsejétől az önkormányzat állja. A szakal­kalmazottak bérét pedig a város Az Erkel Ferenc Múzeum ko­rábbi szervezetének dolgozói lét­száma kettővel csökkent, ők váro­si alkalmazásba kerültek. Dr. Né­meth Csabát, a múzeum eddigi igazgató-helyettesét a megyei tör­téneti osztály vezetőjének nevez­ték ki, Gyuláról látja el feladatát. Gyulán hallani lehet arról, hogy a város készül átvenni a tel­jes helyi hálózatot. Danes László polgármester kérdésünkre el­mondta: a megyei önkormányzat kezdeményezése — a megyei szervezet leépítésére, a múzeu­mokkal rendelkező települések­kel megállapodás a finanszírozás­ra - találkozott a városi elképze­lésekkel is. — Az idő megmutatta, hogy nem volt szerencsés az a képvise­lő-testületi döntés, amely a '90-es évek elején a megyei múzeumi hálózathoz adta át a gyulai kiállí­tóhelyeket. Hiányzik a kellő ru­galmasság, hiányoznak azok a szándékok, melyeket egy idegen- forgalomból élő városnak erőseb­ben kell érvényesítenie, mint má­sutt. Amikor a programot elkezd­ték, hároméves átmenetben álla­podtunk meg, ami azt jelentette, hogy bizonyos egységek teljesen átkerülnek a városhoz, mások megmaradnak megyei fenntartás­ban, üzemeltetésben. Vélemé­nyem szerint, olyan átmeneti megoldás született, amely szá­mos problémát felvet, nevezete­sen, hogy a gyulai múzeumhoz tartozó muzeológusok megyei fel­adatot is ellátnak, itt a finanszíro­zás közös. A végleges megoldás egy önálló gyulai múzeumi szer­vezet létrehozása lehet, amely vá­rosi finanszírozásban működik és a megyei múzeumi feladatot szol­gáltatási díjért látja el. Lejár a há­roméves átmeneti időszak, ezalatt a városnak és a megyének meg gyűjteményt jelenlegi helyéről - a gyomai úton lévő múzeumból - méltóbb, a jelenleginél csaknem háromszor nagyobb területre, a város központjában lévő, egykori Wenckheim-kastélyba telepíti át. A költözködésre viszont még vár­ni kell, mert az épület belső felújí­tásra szorul, amit rengeteg, köte­lezően előírt vizsgálat előz meg. Orosháza Az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum 2001. január 1- jén került a helyi önkormányzat fennhatósága alá. A múzeum élé­re a képviselő-testület a közel­múltban új igazgatót nevezett ki, aki programjában számos újítást, sokszínűbb programot hirdetett meg. A múzeum korábban a helyi jelentőségű múzeumok körébe tartozott, januártól pedig regioná­lis feladatot lát el. A megyei múze­umi igazgatóság a korábbi kilenc fős kollektívát négy fősre csök­kentette, így vette át év elején az orosházi önkormányzat. A lét­szám időközben bővült, jelenleg heten tevékenykednek az intéz­ményben.- Amióta az önkormányzat át­vette a múzeumot, jobbak az anyagi lehetőségeink és javultak a működési feltételeink is. A jobb kondíciójú költségvetés révén számítógéppel, fénymásolóval és digitális kamerával gyarapod­tunk. Kilátásban van egy új múze­umi raktárépület megvalósítása is, amiben kutatószobák és elő­adóterem is helyet kapna - tud­tuk meg Rózsa Zoltán igazgatótól. A múzeum az elmúlt időszakban két új állandó kiállítást létesített, az egyik a gyopárosi kilátóban, a másik a Táncsics gimnáziumban nyert elhelyezést. Nagy sikert ara­tott a még napjainkban is látható Vésztő-Mágoron nyáron rekonstruálták az emlékhely egykori bazilikájának kupolás bejáratát Kisvakond nadrágja című idősza­ki kiállítás, ami a kenderfeldolgo­zás történetét mutatja be. A kiállí­tást úgy állították össze, hogy a legkisebbektől a legidősebbekig' mindenki számára érdekes le­gyen. A múzeumigazgató szólt terve­ikről is. Céljuk: feltárni és széles körben megismertetni Dél-Békés kincseit. A múzeum munkatársai egyebek mellett összegyűjtik a ré­gi mesterségek hagyományait, még fellelhető munkaeszközeit, amikből kiállítások és írásos anyag is készül, amit a tervezett múzeumi füzetek sorozatban tesznek közzé.- Évente 3-4 füzet megjelente­tését tervezzük, az első április 10- én, a múzeum alapításának 75. évfordulójához kapcsolódóan lát napvilágot, Sitkéi Ferenc egykori kocsifestő írta. Ez a szakma ma már teljesen kiveszett. Ugyancsak szeretnénk az 1965-ben abbaha­gyott múzeumi évkönyvet is újra­éleszteni. Jövőre pedig egy orszá­gos néprajzi konferenciát terve­zünk. Sarkad A település vezetése, felmérve a helyzetet, úgy határozott, hogy a Márki Sándor Múzeumot 2001. ja­nuár 1-jétől a Bartók Béla Művelő­dési Központhoz integráltan, helytörténeti gyűjteményként üzemelteti.- Jelenleg a kultusztárca enge­délyére várunk. Megbízási díj el­lenében Szabó István gimnáziumi történelemtanár a közgyűjtemény kezelője, s heti 24 órás, három na­pon esedékes nyitva tartást bizto­sítunk. A helytörténeti gyűjte­mény iránt érdeklődők a művelő­dési központ­ban jelezhetik látogatást szán­dékukat - tájé­koztatott Palástiné Mester Judit, a sarkadi Bartók Béla Mű­velődési Köz­pont megbízott igazgatója. egy teremőr - távozott el. He­lyükbe a néprajzos és egy újon­nan felvett teremőr lépett. A szá­razmalom bemutatását is ellátó szarvasi múzeumban jelenleg a képzettsége szerint történész igazgató és a néprajzos, továbbá egy gondnok, egy takarító és négy teremőr dolgozik. Utóbbiakat hat órában foglalkoztatják. Roszik Zoltán beszámolt arról is, hogy végéhez közeledik a múzeumi épület felújítása. Továbbra is jó az együttműködésük a megyei mú­zeummal, főként kiállítás-szerve­zéshez és rendezéshez kapnak nagy segítséget. A változás óta szorosabb lett a kapcsolatuk Szar­vas várossal, a helyi alkotók gyak­rabban mutatkoznak be a múzeu­mi kiállításokon. Ez részint a vá­ros vezetésének elvárása is, de a múzeum szakmai elképzelésébe is jól illeszkedik. Az igazgató már hozzálátott a jövő év gazdasági és szakmai ter­vezéséhez. Szeretné, ha a város emelné a múzeumi költségvetést. Az intézmény az időszaki kiállítá­sok rendezésére szolgáló három teremben egyebek mellett paravá­nok és vitrinek vásárlásával kí­vánja javítani a körülményeket. Amennyiben az önkormányzat jóváhagyja, az igazgató szeretne egy régészt felvenni. Szeghalom A szeghalmi Sárrét Múzeumban az átszervezés előtt heten dolgoz­tak, jelenleg viszont már csak há­rom alkalmazottja van az intéz­ménynek. A város önkormányza­ta, a korábbiakhoz hasonlóan, idén is 3,5 millió forintot fordít a költségvetésből múzeumi célra. — Az ideális állapot az volt, amikor a mi múzeumunkat is a megye működtette, mert akkor a A hajdúvárosi Márki Sándor Mú­zeum épülete az önkormányzat tulajdonát képezi, az intézmény Szarvas Bár Szarvas vá­ros önkormány­zata már a ko­rábbi években is jelentős összeg­gel támogatta a Tessedik Sámu­%iú rvrmiytjt iittnsiftuU-: rr.'i úttrj iJr.i. itt s6zát& étid*, t/arift 4*f#*j£47n t,rátlwn , it r ( H f n tátid hptÁ. _______ . XUÍt M, t/ridÜH htz/fUív#: SAptt irt tU: rnnumt is t/mfndt í#nptiki ki, tyy Ifíj n tipd- rfsJwmM rtp fimn? á >{&'('**> rmon ittík tfs . midkn mn■ ndm jrmhonyi titdtrrmí&ui ndi'minyiSinitÁ.X UnmM IrtU^ élUn- 1*n«AiUítétm Mtítrdtí Mrmt faxxfrM ÍHjn tfoms«. XMitj xt-m kt.mmUmt nyttvamíem. jrfft mtmrmí a r ■. kúUmirt el Múzeumot, az intézmény teljes fenntartá­sát idén január elsejétől vette át a megyétől. A múzeum költségvetése a tavalyihoz ké­pest nem válto­zott, 10,4 millió forint. Ebből több mint há­rommillió fo­rintot a megyei önkormányzat ad, továbbá a megyei múze­um biztosított egy néprajzos munkatársat, aki­nek a bérét is állja - tudtuk meg Roszik Zoltántól, a Tessedik Sá­muel Múzeum igazgatójától. A múzeumtól tavaly két dolgo­zó - egy szakmai munkatárs és Mogyoróssy János, az Erkel múzeum alapítójának mellszobra _____________________________________________________(ARCHÍV fotóki kiállítóhelyek számára is adott volt a szakmai gondoskodás. A megváltozott helyzetben az ön- kormányzat ekkora nagyságren­dű elvárást nem tudott finanszí­rozni. Ezért a Sárrét Múzeumot tájmúzeumként csökkentett lét­számmal működtetjük, s ehhez a működési engedélyt remélhetően rövid időn belül megkapjuk a mi­nisztériumtól. így megteremtőd­nek a feltételek arra, hogy az új múzeumi vezetés elképzelései megvalósuljanak. A múzeum ve­zetése jó kapcsolatokat létesített különböző egyetemekkel, főisko­lákkal. Az igen értékes anyagok rendszerezésével a Sárrét Múze­umban a kutatás lehetősége is biztosított lesz - mondta megke­resésünkre Kosaras Béla polgár- mester. BOTH IMRE-CSATH RÓZA-KOVÁCS ERIKA— MAGYAR! BARNA-SZEKERES ANDRÁS- SZÖKE MARGIT * V * í 2000. évi költségvetése 4 miihó , 197 ezer 520 forint volt. A város a i múzeum költségvetésének - a í megyei önkormányzattal kötött fi- - nanszírozási szerződés értelmé- j ben - 50 százalékát biztosította. Báró Eötvös József miniszter kézírása, amelyben jóváhagyja a gyulai múzeum létrehozását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents