Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-02 / 230. szám
MÉRÉS MEGYEI HÍM A K T U A L I S 2001. OKTÓBER 2., KEDD — 7. OLDAL Nyolcvanezer szárazelem! Veszélyes hulladékot gyűjtöttek a takarítási világnapon Ötödik alkalommal rendezte meg szeptember 29-én az orosházi önkormányzat a takarítási világnaphoz kapcsolódóan a városi veszélyeshulladék-gyűjtő versenyt, amelynek mára már igazi kultusza alakult ki a dél-békési városban. A versenybe bekapcsoló- dók idén minden eddigi rekordot túlszárnyaltak. Orosháza A játék szabályai minden évben ugyanazok. Húsz szárazelem, 15 kilogramm akkumulátor és 2 liter többször felhasznált étolaj ér egy-egy sorsjegyet. A legeredményesebb versenyzőket pedig külön ajándékkal jutalmazzák. Sok orosházi egész évben gyűjtögeti a talajba kerülve szennyezést okozó anyagokat, hogy szeptember végén az önkormányzat által meghirdetett versenybe bekapcsolódjon. Az elmúlt időszakban az orosháziak környezetszemléletét is alakította a rendezvény. Idén az orosháziak rekordot értek el. Közel félezren „zarándokoltak” el a polgármesteri hivatal udvarára, hogy megszabaduljanak veszélyes anyagaiktól. A tavalyi hatvanezer darab szárazelem helyett idén nyolcvan- ezer darab gyűlt össze, akkumulátorból pedig az elmúlt évi nyolcszorosa, vagyis nyolc tonna, míg a játékba bekapcsolódó orosháziak étolaj-felhasználása maradt a tavalyi szinten, 1500 liternyi gyűlt össze az erre a célra kihelyezett hordókban. A környezetszennyező anyagok a megfelelő helyre kerülnek. Az elemeket a Guardian Hunguard Kft. saját költségén ártalmatlanítja, az étolajból a Biofilter Kft. szappant és aszfaltot(l) készíttet, míg az akkumulátorok ártalmatlaníttatását a helyi méhtelep vállalta fel. A verseny győztesei Nagy Gábor, Gál Tibor és Nagy Dániel. A győztes 50 ezer forintos utalványt, a második fűnyírót, a harmadik pedig CD-s magnót kapott ajándékba, emellett a játékban résztvevők között számos értékes tárgyat sorsoltak ki a szervezők. KOVÁCS ERIKA Időhatáron túl kevesebb a remény Miért nincsenek külföldi mentők a New York-i tornyoknál? Békéscsaba Három hete történt a Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadás. A múlt hét elején azonban meghaladtuk azt az elvi időkorlátot, amely a katasztrófák utáni túlélők kimentése „világrekordjának” számított eddig: Örményországban az egyik földrengés után a tizenharmadik napon még találtak élő embert a romok alatt. A békéscsabai Takács Árpád (képünkön), a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság osztályvezetője több „híres” katasztrófa utáni mentésnél szerzett tapasztalatot. amerikaihoz fogható katasztrófákhoz nemzetközi segítséget vár az elszenvedő ország...- A nemzetközi egyezmények szerint a mentő alakulatokat fogadó országnak szavatolnia kell a külföldről érkezők biztonságát - gondolom, az USA ebben az esetben ezt nem vállalta. Ez a biztonságpolitikai oldala a dolognak, amelyet nem kommentálnék bővebben. Szakmailag közelítve meg a kérdést viszont elmondhatom: a katasztrófa olyan kis területre korlátozódott, hogy az első nap akcióba lépő 18 amerikai stábon kívül más már nem is fért volna hozzá a helyszínhez. Takács Árpádot szerencséje vagy pechje több, a világsajtó által is nyilvánosság elé tárt katasztrófához elvezette már. A híres magyar helyszíneken kívül például nemzetközi gyakorlatokon vett részt Ukrajnában, Romániában, Szlovéniában, az 1997-es lengyelországi árvíznél pedig a magyar csapat szervezési teendőivel foglalkozott. Legnagyobb „katasztrófája" azonban az 1999-es törökországi földrengés volt, ahol a két magyar mentőcsoport egyikét vezette.- A mentési szokásokból eredően azt gondolnánk, hogy az Ezért nem hívtak külföldi segítséget.- A híradásokból értesülve, egyes dolgokat a televízióban látva - vagy éppen nem látva — valószínűleg kialakult a hazai katasztrófavédelmisekben valamilyen kép a New York-i mentési munkálatokról.- Áttekintve a romterületet és az ott tevékenykedőket tisztán látszik, hogy a mentés teljesen ugyanolyan logika mentén történik, mint felénk. Először meg kell állapítani a rongálódás jellégét, a romok eltávolításának lehetőségét és ezzel párhuzamosan olyan halaszthatatlan feladatok is elvégzendők, mint például a közműelzárások vagy a tüzek oltása. Nem kisebb és későbbre való feladat a sérültek helyének felderítése sem. Ezt manapság többféle módszerrel teszik a világban; a mentők használják az érzékszerveiket, illetve egy további lépést jelent a műszeres és a kutyás keresés.- Amelyet Mancsék példájából már ismerhetünk.- Igen, Magyarországon elsősorban a kutyák képességeiben bízunk, a hőkamerás, ultrahangos megoldással a japánok és a svájciak élnek előszeretettel.- Lehetnek-e még túlélők a romok alatti- Soha nem mondanám ki, hogy nem. De ha azt tekintjük, hogy már három hete történt a katasztrófa, sajnos nagyon kevés az esélye...- Foglalkozásából eredő tapasztalatokkal rendelkezik a katasztrófákról. Ezek birtokában mit gondol a szóban forgó eseményről1- A szörnyűségről eszembe jutott az ezredfordulós ENSZ-előre- jelzés a világ várható fenyegetettségeiről. Számba vették az éghajlati változásokat, a demográfiai robbanást, az ebből fakadó háborús konfliktusokat és népvándorlási hullámot. Végül idesorolták a terrorizmus kiszélesedését is. Ha a történtekkel mindezt párhuzamba állítjuk, azt kell mondanunk, a 21. század megkezdődött... VANDLIK JÁNOS Nem szövetkezetellenes, érdekeiket szolgálja Gádoros A hét végi falunapon Gádoroson járt Kékkői Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, aki lakossági fórumon szólt a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről. az Alkotmánybíróság eltörölte, ami után a kormány rendeletet alkotott és vételi ajánlatot tett a külső üzletrész-tulajdonosoknak.- Erre azért is volt szükség, mivel 2001. január 1-jén lépett életbe az új szövetkezeti törvény, ami öt év türelmi időt adott a szövetkezetek átalakulására. Az új szövetkezed törvény nem ismeri a külső üzletrész fogalmát, vagyis — ha a kormány nem vásárolja meg a külső üzletrészeket - négy és fél év múlva a szövetkezetek szét- szedhetővé válnak. Éppen ezért ez az intézkedés nem szövetkezetellenes, hanem szövetkezetbaA fómmot dr. Varga István ország- gyűlési képviselő nyitotta meg, aki a jövő mezőgazdaságának kritériumait fogalmazta meg. Az agrári- umnak környezetkímélő megoldásokat kell keresnie, a hagyományokra is épülő sokszínű gazdálkodási rendszert kell megvalósítania, ami sikeres választ ad a kihívásokra, az agrárpolitikának pedig egyszerűbbé, közérthetőbbé kell válnia - fogalmazott a politikus. Kékkői Zoltán előadásában szólt a szövetkezeti üzletrészek kérdéséről. Az üzletrésztörvényt rát! - szögezte le a politikai államtitkár. Kékkői Zoltán beszélt a támogatási rendszerről is.- Az tény, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetben van. Azonban visszautasítom az ellenzék vádjait, hogy nem támogatjuk megfelelő mértékben a mezőgazdaságból élőket. 1997-ben, az előző választások előtt egy évvel, a szocialista kormány 100 milliárd forintot fordított a mezőgazdasági támogatásokra, a mi kormányunk 2001-ben, ugyancsak a választások előtt egy évvel 217 milliárdot! A különbség nem csak az infláció mértékével nagyobb. Az a tény, hogy sokan vásárolnak új gépeket és telepítenek ültetvényeket azt jelzi, az emberek továbbra is bíznak a mezőgazdaság jövőjében. k. g. A kemencétől a fogyasztóig Orosháza Orosházán második alkalommal rendezték meg a kenyérünnepet, amelynek keretében országos sütőipari szakmai konferenciára várták a pékeket. A találkozó egyik témája a HACCP minőség- biztosítási rendszer volt, melynek bevezetése Magyarországon is kötelező lesz. A témáról Sósné dr. Gazdag Mária élelmiszeripari és minőségbiztosítási szakértő tartott előadást. Mint kiderült, a HACCP-t először az Egyesült Államokban alkalmazták a hatvanas években, méghozzá az űrhajósok számára készülő konzervek minőségellenőrzésénél.- A vásárlók nálunk Magyarországon azért visszatérő vendégei egy-egy pékségnek, mert szeretik a termékeiket, de az utóbbi időkben már hazánkban is egyre jobban odafigyelnek az emberek arra, hogy mit vesznek meg. A fejlett nyugati országokban már csak azoknak az élelmiszer-előállító cégeknek van esélye a vásárlóknál, akik tudják bizonyítani, hogy termékük biztonságos élelmiszer. A HACCP minőségbiztosítási rendszer bevezetése nálunk is kötelező lesz. A HACCP segít az esetleges hibák feltárásában, észszerű, szükséges és költségtakarékos megoldásokat irányoz elő. Számos tévhit is él a rendszerrel kapcsolatban. Hozzám érkezett már olyan kérdés, hogy igaz-e, hogy egy kétszemélyes pékségben, amit egy házaspár működtet, külön férfi és női öltözőt kell létesíteni. Nem igaz. A HACCP előnye éppen az, hogy az adott közösségre szabja meg az előírásokat - fogalmazott a szakértő. K.E. Papír és valóság mást mutat A környezetvédelmi fejlesztési alap komoly pénzforrással rendelkezik Kilencvenkettőben, a Rio de Janeiró-i környezetvédelmi világkonferencián ENSZ-közremű- ködéssel fejlesztési alapot hoztak létre. Az alap komoly pénzforrás felett rendelkezik, a globális jelentőségű környezetvédelmi programokat támogatja. Szarvas A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala a Tisza-holtágak rehabilitációjára dolgozott ki átfogó programot. A megvalósítása 1,1 milliárd forintba kerül. A programjavaslatot továbbították az ENSZ fejlesztési programjához, ahol kedvező fogadtatásra talált. A nemzetközi szervezet felajánlotta, saját költségén szakértőt küld, aki a hiányzó információk feltárása után összeállítja a nemzetközi támogatásra esélyes projektet. Paul Grigoriev, az ENSZ fejlesztési programja szakértőjeként Kanadából érkezett hazánkba. A napokban Margescu Tamás, a Környezet- védelmi Minisztérium főtanácsadója társaságában a Körös-Maros Nemzeti Park szarvasi székházában járt, hogy az igazgatóság munkájával és területbejáráson a táj természeti értékeivel ismerkedjen. Ekkor válaszolt lapunk kérdéseire.- Környezetvédelmi szakértőként sokfelé megfordult a világban. Milyen jellemző problémákkal találkozott?- Amit minden országban megtapasztaltam, az a környezeti degradáció problémája. Sok múlik a környezetvédelmi intézmények és a politika kapcsolatán, a környezeti politikán. Ha a politikai körforgások időtartamát, ritmusát nézzük, hosszú távon kell gondolkodni és nem lehet négy-öt év után változást, javulást várni. Látni kell azt is, a környezetvédelemben nincsenek sem nemzeti határok, sem időhatárok.- Bizonyára olyan esettel is találkozott, ami különösen megérintette.- Két éve Pakisztánban jártam, hogy áttekintsem a védett területek rendszerét. Papíron több mint kétszáz védett területük volt. Ám a vizsgálat során kiderült, ezek nagy része nem felelt meg a nemzetközi kritériumoknak. Ültetvényeket, víztározókat is. védett területként szerepeltettek. A felsoroltak papíron jól mutattak, megfeleltek a politikai követelményeknek, ám a valóság mást mutatott. Ez nem egy és nem is tíz országra vonatkozik, hanem általános jelenség.- ön szerint mi a magyar környezetvédelem erőssége és mi a leggyengébb pontja?- A négy nap alatt csak a felszínt láttam, így csak a benyomásaimról beszélhetek. A környezetvédelmet jól szervezettnek, a dolgozókat motiváltnak látom. Látszik, hogy a munka anyagi háttere biztonságos, amit sajnos nem minden ország mondhat el magáról. A gyengeséget abban érzem, hogy a környezetvédelmi társszervezetek között nagyok az ellentétek.- Bízhatunk-e abban, hogy a Tisza-holtágak rehabilitációs programja elnyeri az ENSZ támogatását?- Magyarország először pályázik az ENSZ fejlesztési programjához, ám arra nincs garancia, hogy a kifejlesztett projektet jóváhagyják. Biztató, hogy a programjavaslatot a nemzetközi szervezet érdeklődéssel vette és a személyemben szakértőt küldött. Ezekből a körülményekből arra következtethetünk, hogy a projekt fogadtatása kedvező lesz. ________________________ CSATH RÓZA Úg y kéne óvni, mint a sajátunkat! A főiskolások zsákszámra gyűjtötték össze a szemetet Lassan tíz éve, hogy Cserebökényben felszántották a túzokok dürgőhelyét. Szarvasi főiskolások siettek akkor a természet- védők segítségére. A kiforgatott gyepdarabokat kézzel rakták vissza. A munka három napig tartott. Szarvas A gyep helyreállításán dolgozó akkori főiskolások közül később ketten a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai lettek. Tóth Tamás, a park Cserebökényt és a Körös árteret felügyelő természet- védelmi tájegységvezetője az iménti történettel példázta, a környezethez való viszonyulásunkban mennyire fontos a gyakorlati természetvédelemben szerzett személyes élmény. A nemzeti park máig szoros kapcsolatot tart fenn a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Karával, igyekszik bevonni a diákokat az időszerű kezelési tevékenységbe. A szemétgyűjtés, a tájidegen cserjék irtása adja a legtöbb munkát. Közben botanikával és tájtörténettel is foglalkoznak a diákok. Az önkormányzatok segítőkészek, a szemetet ingyen elszállítják. A közelmúltban gyakorlati foglalkozáson hatvan környezetgazdálkodási szakos főiskolás gyűjtött szemetet a védett területeken. Az árterek város közeli szakaszai a legszennyezettebbek. Ezt példázza, hogy egy kirándulók és horgászok által kedvelt három kilométeres szakaszon egy pótkocsira való szemét gyűlt össze. Tóth Tamás ennek legfőbb okát abban látja, hogy az emberekben még nem elég erős a belső igény arra, hogy a közösség birtokolta természeti környezetet ugyanúgy óvják, mint a lakásukat vagy a kertjüket. A rendszeres ellenőrzések, illetve a kiszabott büntetések hatására kedvező változást is látni. Ennek egyik példája, hogy egyre több horgász tart szemeteszsákot maga mellett. Ma már nem ritka a hullámtér turisztikai hasznosítása. A természetvédelem ezt támogatja. A turizmus infrastruktúrájának, a táborhelyeknek, a vízitúrázók kikötőjének kiépülése szabályozott keretet nyújtva egyszerre segíti a kirándulókat és védi a területet. Környezetünk szépségéért, tisztaságáért mindannyian felelősek vagyunk. A rendszeres ellenőrzések, illetve a kiszabott büntetések hatásá- ra kedvező változást lehet látni (archív felvételi Napjainkban egyre nagyobb figyelem övezi az élelmiszerek minőségét, a biztonságos élelmiszer-előállítás kérdését. Nincs ez másképp a sütőiparban sem.
