Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Október 11., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. október 10.) Borsodchem 4370R Ü Egis 11305 Ft O Matáv 786 Ft 9 Mól 4250 Ft O OTP 14 300 Ft O Richter 16000 Ft O TVK 2 955 Ft 0 Zalakerámia 1465 Ft 0 BUX: 6472,77 +0,26% eltérés az előző záróértékhez képest BU> fison [ INDEX X. 3-10-IG 6400 6300 645660 ' 5456.09 6200 >41374 6397,31 6100 5 1 f t $ pont | Csütörtök j Péntek 1 Héttő ( Kedd 1 Szerda AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 408,88 Cseh korona 7,63 Euró 256,32 Német márka 131,05 Osztrák schilling 18,63 Lengyel zloty 67,45 Svájci frank Szlovák korona 172,74 5,87 USA-dollár 280,71 REPÜLÉS. A Malév az idén az első félévben 8 milliárd forintos veszteséget könyvelt el - mondta Faragó Csaba, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója szer­dán, az Országgyűlés költség- vetési bizottságának ülésén. A légitársaság első féléves veszte­sége 1,3 milliárd forinttal ma­gasabb a tervezettnél, és 3 mil­liárd forinttal több, mint egy évvel korábban. ■ FELVESSZÜK A RITMUSÁT S Cl B BANK S6O0 Békéscsaba, Szt. István tér 2. TEUTON: (66) 454-293 5900 OROSHÁZA, SZÉCHENYI TÉR 1. Telefon: (68) 510-240 Érvény«: 2001. május 74tót BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE te»» 1 hé} 5,750 i&Bt 2-3 hét 7,250 i?,35) i~sm 8,250 0.35) 3 hó 8,000 »11) 6 hó 7.750 Í7.B6I 12 hó 7,250 m CIB Bankraémte 2,390 MAOÁNSZENÉIYEK RÉSZÉRE mm »EFW#P1 S~WÍ*t tlVFtMrt imm «8 fcttStNMtftígBKM «TO»KímKf%!EBK« *fft>ttt%!(&KK m 9.5GÖ {9.63} 9,625 (9.76) 9.750 {9,88} 3 hó 8,250 {8,35} 8,375 (8X8) 8,500 {8,62} 6 hó 8250 {8,36} 8,375 (8,49) 8.500 {8,82} 12 W 7,750 (7,86} 7,875 (7,98) 8,000 {8,11} Lejára» aíátö visszsvötes c-sesán a karral a rrénsenKct-: 013 Ctesé Magfeisttaí* alsó CIB Classic Magánszámla dB XI Átutalási Magánszámla XLdassic •fess tanai: *»k«*{* ESKÜ 8-100 ER-ig 2,500 100 E FM M Ft 3.000 i Ma**« 8,000 6,2*8,22 CIB Takarékszámla {m 5QERJ 0-90 E Ft-íg 2,500 Ít58 50EFMMR 6,500 6,73 3,500 10.07 KINCSEM betét »ni^TSza^^ «észére {trar,5C£R} Ww tawatf« ESKtf 1 hónaa 3,600 9,73 3 hónap 8,500 6.62 Shórsap 8,500 8.62 12 hónap 8.000 sin Uiáral éM v&öwéftés aseién a teák kémia i*wi ísa. KINCSEM 2003 kötvény (min. I0£ R} íwitteRWJíí« m? 1 hónap 9.758 9,75 3 hónap 8,500 8.50 6 hónap 8,500 6.50 12 hónap 8,000 8,G0 'Ae tbáá kamatai az ém k»ns&s: Hfra« Érvényei 2001, szeptember bjétől Magánszemélyek részére Ftéyoszároíahitet THM 22.87 23,34% 1 ém, hó víg} kama«tt*Nl 28, C0 Betetóoó tétel 15,00 THM 3eté«rzÓtettnéf: *6.51* 1 évre 300000 R-». ntgfvXtm kama&tóttesei ♦ 3etétórz6loiyóstómlahí?ffhéF t6,3M6,73%* 1 éwe h6 végi !t«i^fueléss«í Lombardhitel TM: 23.821 évre. «sgysdévss kamatfizetéssel Ingsttentedezet mellett nyújtott 18,00-lakáscélú hitel kamata 15,50- egyéb fM hits! kamata THM: »,54-24,61%. 1-10 ém tcaró&a MH lUe-l wo üWwrteBfsmío rnteí 18,00 1 öm kamaipenódus 11,20 5 éves icsmslpsnádus 9,60 CIB ÚJ Otthon hitei 5.50 CIB Személyi kötcsön THM. 27.87'37.78%, 1-6 éves tetMidfe ?*eVí#s*n»j HUP prime rate 13,25 CiB^0640»22A2 Agrárprogramot hirdettek Rendszerezett gabonaraktárak Stabilitást hozhat az EU gyakorlatának bevezetése nyílászárók szigetelésé­ül m fűtéskorszerűsítés f 242 millió forint támogatás .i, is tp®íí _________ Egy l akás akkor válik otthonná, ha nemcsak átvitt, de a szó szoros értelmében is melegséget áraszt. Nem mindegy azonban, hogy ez utóbbi mennyibe kerül. Az elavult fűtésrendszerek és a rossz hő­szigetelés miatt idáig rengeteg pénzt dobtunk ki az ablakon. A Gazdasági Minisztérium 10 éves lakossági energiatakarékossági programja minden magyar állampolgárnak lehetőséget ad arra, hogy a nyílászárók cseréjével, utólagos hőszigetelésével, a fűtés- és melegvízellátás korszerűsítésével csökkentse közüzemi kiadásait. A minisztérium 2001-ben már 242 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítette a lakások energiatakarékos átalakítását. 9# Gazdasági Minisztérium A számok Önökért beszélnek www.gm.hu Tisztességes jövedelmet biztosítani a terme­lőknek és minőségi mezőgazdasági áruval el­látni a fogyasztókat - e célokkal fogalmazta meg átfogó mezőgazdasági programját több agrár civil szervezet. Téziseikben a szek­torsemleges támogatást és a falvak gazdálko­dóinak földhöz juttatását szorgalmazzák a kívülállók és nyugdíjasok állami tulajdonba kerülő külső üzletrészeiből - a földbérlet lehetőségének fenntartása mellett. Budapest Új nemzeti agrár- és vidékfejlesztési programot hirdetett tegnap több agrár civil szervezet, közöt­tük a Magyar Agrárkamara (MÁK), a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), a Haltermelők Országos Szövetsége, a Magyar Parasztszövetség, az Agrár Munkaadói Szövetség, valamint a Mezőgazdasá­gi, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerveze­te. A program az 1997. évi Nemzeti Agrár Kerekasztal törekvéseit kívánja megvalósítani azzal a stratégiával, hogy egyszerre szolgálja a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszer- ellátását, illetve a paraszti jövedelmek felzárkóz­tatását - az Európai Unióban is versenyképes, környezetbarát technológiák alkalmazásával, miközben az új vidéki munkahelyek révén egyenrangú feltételt teremt az ország különböző régióiban. Csikai Miklós, az MÁK elnöke felaján­lotta, hogy valamennyi civil szervezet csatlakoz­zon a most meghirdetett programhoz, a kor­mány illetékesei pedig pótolják a tézisekben ismertetett hiányokat. Mint Nagy Tamás, a MOSZ elnöke elmondta, programjuk két pillére: tisztességes jövedelmet biztosítani a termelőknek és minőségi agráráru­val ellátni a polgárokat. Ehhez az érintett társa­dalmi csoportok és a programvégrehajtók kon­szenzusán és egy mezőgazdasági konszolidá­ción keresztül vezet az út - ekkor érjük el szerin­te a „nulla pontot”. Két évvel az EU-csatlakozás előtt egy utolsó esélyt kell adni a honi agrárium- nak, hogy felkészüljön az uniós kihívásokra - sürgette az elnök. Ez utóbbi érdekében mihama­rabb megvalósítanák az EU-konform piacszabá­lyozást, a támogatási pénzek „szórása” helyett pedig a jövedelem-kiegészítésre helyeznék a hangsúlyt. Mivel ma a mezőgazdasági területek 70 százalékát bérleü szerződés formájában mű­velik meg, a programalkotók kulcskérdésnek Csikai ismertette az ellenzék téziseit FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Takarmányok előállítása Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tegnap egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a takar­mányok előállításáról, forgalomhozataláról és felhaszná­lásáról szóló törvényjavaslatot. Németh Antal országos főállatorvos az ülésen elmondta, az utóbbi években megváltoztak azok a körülmények, amelyek a takar­mányfelhasználást érintik. Az uniós csatlakozásból adó­dó magyar feladatokon és a jogharmonizáción túlmenő­en előtérbe került az élelmiszer-biztonság, a takarmá­nyok, a takarmány-alapanyagok és a kiegészítők koráb­binál szigorúbb ellenőrzése. A törvényjavaslat ezeket a követelményeket tartja szem előtt. A modem állat- tenyésztésben a megfelelő takarmányozásnak meg­határozó szerepe van, a takarmány minősége meghatá­rozza az állati eredetű termékek, valamint az élelmisze­rek minőségét, és nagy mértékben befolyásolja az állat- tenyésztés eredményességét. A képviselők egyöntetű­en megfelelőnek ítélték a törvényjavaslatot. tekintik, hogy a földbérlet a későbbiekben is el­érhető és használható lehetőség maradjon az érintett termelők számára. A kívülállók és a nyugdíjasok külső üzletrészének felvásárlása után számos szövetkezet többségi állami tulaj­donba kerül. E területeket egy újabb privatizáció révén az érintett falvak gazdálkodói birtokába kellene adni - javasolta a MOSZ elnöke, aki sze­rint az e fajta kárpótlást a jelenlegi stádiumban nem lehet megállítani. A programban nagy hangsúlyt kap annak igénye, hogy azonos felté­tellel kapjanak állami támogatást, valamint sze­rezhessenek és adhassanak el földet a családi gazdaságok, a szövetkezetek illetve az agrárium más szereplői. dóczy László Budapest A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium mel­lett működő Agrárintervenci­ós Központ széles körű felmé­rés keretében veszi nyilván­tartásba a hazai gabonaraktá­rakat. A munka kiemelt jelen­tősége abban mutatkozik meg, hogy az Európai Unió agrárintervenciós programjá­ba csak a nyilvántartásba vett, megfelelően előkészített rak­tárak kapcsolódhatnak be. Az érdekelt hazai gazdálkodók október végéig adhatják le díj­mentesen az adataikat a regiszt­ráció érdekében. Az adminisztrá­cióhoz szükséges adatlap elekt­ronikus formában megtalálható a www.aik.hu interneteimen, nyomtatásban a Magyar Mező- gazdaság, illetve az Agrárrend­tartási Hírlevél mellékleteként, valamint a falugazdászoknál. A regisztrációba való bekerü­lés igen komoly lehetőséget hor­doz a hazai agrárgazdálkodók számára. Az EU intervenciós rendszeréhez csatlakozva ugyan­is lényegesen megnövekedhet a magyar gabonapiac stabilitása. Az unióban régóta eredmé­nyesen működő piacszabályozó mechanizmus célja, hogy a gabo­na ára ne csökkenhessen egy előre meghatározott szint alá. A módszer gazdálkodási biztonsá­got nyújt a termelőknek, egyben biztosítja a megfelelő mennyisé­gű és minőségű gabona elérhető­ségét a felhasználóknak. Az in­tervencióra felajánlott gabona- készleteket csak azok a raktárak tárolhatják, amelyek megfelel­nek az adott tagállam által tá­masztott technikai, technológiai feltételeknek. Ezért nagyon fon­tos, hogy a magyar agrárgazda­ság időben megkezdje a felké­szülést az európai intervenciós rendszerhez való csatlakozásra. Uniós szemszögből nézve Ma­gyarország jelentős gabonater­melőnek minősülhet. A piac sta­bilitása és a termelők biztonsága miatt is létfontosságú tehát az EU intervenciós rendszerének isme­rete. Az európai irányelvek sze­rint a magyar intervenciós raktá­rak a gabonatermelésben fontos­nak minősülő hazai régiókban lesznek majd, a nemzetközi gya­korlat szerint ugyanis ilyen mó­don tölthetik be maradéktalanul szerepüket. A felkészülés első lépcsője az 'agrárkormányzat által kezdemé­nyezett nyilvántartásba vétel. A program keretében felmérik a ha­zai raktárak területi elhelyezkedé­sét, vizsgálják befogadóképessé­güket, technikai felszereltségüket, műszaki állapotukat. A pontos re­gisztráció után kezdődhet meg a raktárak műszaki felkészítése, il­letőleg a működtető szakemberek képzése. A minél teljesebb kép hozzájárulhat a csatlakozást meg­előző tárgyalások eredményessé­géhez, a felkészülési források nemzetközi támogatásához. A re­gisztrált raktárak működtetői iga­zoló dokumentumot kapnak. En­nek birtokában a gazdálkodók a későbbiekben eredményesebben pályázhatnak a felkészülés kap­csán meghirdetett támogatási programokon. Az igazolások meglétét, illetőleg bemutatását ugyanis az agrárminiszter, illetve a szaktárca a pályázati részvétel feltételeként írhatja elő. KASZÁS E. Pontytelepítés a Balatonba A halászat készítette az ötletes, modem hajót Siófok Hajót építettek a Balatoni Halá­szati Rt. szakemberei, amely teg­nap megkezdte a munkát. A telje­sen új technikával alkalmanként 70 mázsa növendék halat lehet telepíteni. Korábban többféle módszerrel, partról és kompról is telepítettek a Balatonba a halat, mindegyiknek volt azonban hátránya. Csapó Ist­ván üzemfenntartási vezető ter­vei alapján most olyan hajó ké­szült, amely halkímélő módszer­rel lehetővé teszi és egységesíti a munkát. Nincs már akadálya az intenzív haltelepítésnek - mondta Csapó. Az ikerballasztos hajó me­rülése beállítható. Egyszerű elven működik; mivel a hal mindig az áramlással szemben igyekszik haladni, a hajó elején menet köz­ben megnyitott nyíláson kiúszik. Az építéshez pályázaton nyertek pénzt, egy év alatt készült el. A Haltelepítés II. elnevezésű hajó tegnap megkezdte a munkát. A 2001-re tervezett halmennyiség negyven százalékát már tavasszal elhelyezték, a többire most kerül sor. Elsőként Siófok térségében telepítenek hatvantonnányi két- nyaras pontyot. czene attila Vízre bocsátották az új hajót, a Haltelepítés ll-t FOTÓ: ESZES ANDREA Tejfogyasztás: egyre kevesebb A háztartások az idén az első nyolc hónapban 8 százalékkal kevesebb tejet fogyasztottak, mint tavaly, azonos időszakban, miközben értékben 9 százalékos növekedést regisztrált a GfK Piac­kutató Intézet. Az összesítés szerint az első hat hónapban a háztartások 93 százaléka vásárolt legalább egy­szer tejet, összesen 229,7 millió litert, ami értékben 28,8 milliárd forintot jelent. Január-augusz­tusban a fogyasztás 15 százalékát a dobozos, hosszan friss, 13 szá­zalékát a dobozos friss, 39 száza­lékát a zacskós friss, 1 százalékát a zacskós, féltartós tejek adták. A kimért tej 29 százalékkal, a mű­anyag flakonos termékek pedig 2 százalékkal részesedtek a meny- nyiséget tekintve. A GfK felmérése azt mutatta, hogy a tavalyi első nyolc hónap­hoz képest a dobozos tejek része­sedése összesen 7 százalékpont­tal mérséklődött, míg a kimért te­jé 5 százalékponttal nőtt. A mű­anyag flakonos kiszerelés is emel­kedett 1 százalékkal. ■ A

Next

/
Thumbnails
Contents