Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

6. OLDAL - 2001. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK INT ÉRJ U ^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP jj Rettenetesek az állapotok vidéken A MÚOSZ elnöke a sajtó néhány időszerű gondjáról, feladatáról A Magyar Újságírók Országos Szövetségé­nek (MÚOSZ) elnöksége legutóbb szer­kesztőségünkben tartotta soros ülését. Él­ve az alkalommal, Wisinger Istvánt, a MÚOSZ elnökét arra kértük, hogy az új­ságírás néhány időszerű kérdéséről fejtse ki a véleményét. ______________Békéscsaba______________ Az elnökségi ülés és a MÚOSZ néhány veze­tő személyisége által tartott délutáni ankét közötti időben kerítettünk sort a beszélge­tésre. •- Melyek voltak az elnökségi ülés legfon­tosabb témái? — Először a két Békés megyei napilap fő- szerkesztőjének a beszámolóját hallgattuk meg újságíróik bérezéséről, anyagi és szoci­ális helyzetéről - válaszolta Wisinger Ist­ván. - Megvitattuk a MÚOSZ jövő évi tag- díjfizetési rendjét, illetve áttekintettük a Saj­tóház Kiadó helyzetét. Tájékozódtunk né­hány határon túli magyar nyelvű médium sorsáról. Kőváry E. Péter, a Békés Megyei Nap főszerkesztője érdekes megjegyzést tett: már azért is érdemes volt megrendezni ezt a békéscsabai ülést, mert most először szerzett ilyen részletes információkat a Bé­kés Megyei Hírlapról. Mindannyiunk szá­mára kiderült, hogy efféle kérdésekről való­ban csak a helyszínen lehet pontosan tájé­kozódni. Sajátos helyzet teremtődött, hi­szen az egyik főszerkesztő, dr. Árpási Zol­tán a MÚOSZ elnökségi tagja, akivel min­den hónapban találkozunk, a másikukhoz pedig személyes ismeretség köt, de ilyen mélységig ennek el­lenére sem beszéltük meg soha lapja dol­gait. Közismert, hogy mára csaknem meg­szűnt az, hogy a me­gyékben konkurens napilapok jelenjenek meg, Békésben vi­szont fennáll ez a helyzet. Ez is indo­kolta itteni ülésün­ket. Elnökségi hatá­rozatunk szerint évente legalább egy tanácskozásunkat valamelyik régióban tartjuk meg. Nem protokolleseményről van szó: már az érke­zésünk estéjén több át a túlsó partra.- Az újságíró társa­dalom képes lehet-e a jelenleginél hatéko­nyabb érdekérvényesí­tésre? Most nem a szakszervezet ilyen vagy olyan tevékeny­ségére gondolok. Az újságírók - ha anyagi­akról beszélünk - ma már csak a vállalkozói és közszolgálati szféra távolodó hátában gyö­nyörködhetnek... — Az utóbbi idő­ben a nagyobb horde­rejű dolgokban sok­kal jobban tudtuk képviselni az újság­írókat, mint például a napi ügyekben. Ilyen volt a nemzetközi új­ságíró-szövetség látogatása, a közszolgálati tévé ügye, a Magyar Hírlap kontra Fidesz konfliktus, a Lex Pokol, a Lex Répássy - példának okáért. Ezek a témák persze na­gyon is közelről érintik a sajtószabadságot, ezen keresztül az újságírók egzisztenciális helyzetét. E munkánk nem mindenben eredményes, de sikeresen bővülő. Ahogy elszegényedik a magyar társadalom, úgy az értelmiséggel is ez történik. Márpedig el­sődlegesen értelmiségi problémáról van szó, s ezen belül az újságírók gondjáról. Látható, hogy az értelmiséget milyen mér­tékben árulta el az a politikai réteg, melyet ez az értelmiség a Wisinger István a MÚOSZ vidék felé nyitá­sát hangsúlyozta D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET elnökségi taggal olyan dolgokat tudtunk megbeszélni, me­lyekre a budapesti rohanásban nem jutott volna idő.- Ideérkezése előtt nyilván már volt kiala­kult képe a vidéki újságírók jövedelmi viszo­nyairól. E délelőtt után változott-e ez a kép?- Semmit sem változott. Eddig is tudtam, hogy rettenetesek az állapotok, most a meg­ismert számok igazolták korábbi ismerete­inket. Sajnos, a fővárosi helyzet lassan hoz- záromlik a vidékihez. Ott jelentősen polari­zálódtak a jövedelemviszonyok. Kialakult a médiasztárok rétege. Egy másik réteget a médiarabszolgák alkotnak. Ma már azt sem mondhatjuk, amit Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője talált ki: tudniillik, hogy ez a tömeg a sajtómunkások köre. Itt egyszerűen médiarabszolgákról van szó. Középen látható egy réteg, mely a létéért küzd, s közben, Nagy László szép kifejezé­sével élve, a szakmát a szájában tartva viszi Névjegy Wisinger István Született: Budapesten, 1943. feb­ruár 28-án. Családja: Nős, felesége Szekendy Krisztina; gyermekei: Nóra (1985) és Borbála (1988). Tanulmányai: ELTE BTK (1962-67.: magyar-könyvtár szak; 1975-77.: szociológia), az USA-beli Stanford Egyetem (1980.: tömegkommuniká­ció). Szakmai életútja: Magyar Rádió (1965-70), Magyar Televízió (1970- 2000.: munkatárs, aTV1 intendán­sa, főmunkatárs, a filmfőszerkesztő- ség vezetője), 1997-tól a MÚOSZ elnöke, 2000-ben újraválasztották. demokrácia „játék- szabályai” szerint hatalomra juttatott. Tessék megnézni például az orvoso­kat, a pedagóguso­kat, s ide sorolhatók az újságírók is! Egyes társadalmi problémáink mozga­tórugója felismerhe­tő abban például, hogy megígértük, mire tél lesz, meg­oldjuk az árvízi problémákat - de nem oldottuk meg. Megígérjük a ma­gyar társadalom de­mokratizálódását, ám, ha az értelmiség egzisztenciális gondjait nem oldjuk meg, akkor a társadalom nem demokratizálódik, még ha így is hívunk bizonyos történése­ket.-Ha a Lex Répássynak mondott valami netán alkotmányosnak találtatna, lesz-e ele­gendő szolidaritás a sajtóban arra, hogy ki­védje a következményeket?- Ez háromesélyes dolog. Ha az újság­írók összefognak, annak lehet eredménye. A Magyar Hírlap és a Fidesz említett vitájá­ban az újság de jure vesztes lett, ám de facto nyertes: felcsillant a szolidaritás, hiszen a lapokban többnyire keretben, fehér mező­ben megjelentek a politika lépése elleni til­takozások. A Lex Répássy vízválasztó lenne - ha közbe nem jönnének a választások. A kampány az egészet alighanem zárójelbe te­szi. Emlékezetem szerint a köztársasági el­nök is úgy terjesztette az Alkotmánybíróság elé a törvényt, hogy nem ha­gyott kétséget a véleménye fe­lől. Azt hiszem, e törvényt Répássy és társai sem gondol­ták komolyan: egyszerűen meg akarták félemlíteni, leckéztetni az újságírókat. Ők szoktak arra hivatkozni, hogy a Lex Répássy benne van a MÚOSZ etikai kó­dexében is. Én megfordítanám: ha valami szakmai önszabályo­zásként már működik, miért kellene a törvény kényszerével „ráerősíteni”? — Az elektronikus sajtó sorsát jól-rosszul már rendezték. Az írott sajtóról egy 1986-ban alko­tott törvény rendelkezik. Azóta nagyot változott a világ. Például a lehetséges mértékig tisztázni illenék az újságíró törvényes mozgásterét, il­letve garantálni kellene az adatok lehető leg­szélesebb köréhez való hozzáférését.- Zárójelben mondva: nem rendezett az elektronikus sajtó helyzete sem. A nyomta­tott sajtó problémája az, hogy a piacon előbb alakultak ki a „vadkeleti” viszonyok, mint az értelmes szabályozás lehetősége. Ám nem lehet a szellemet visszaszorítani a pa­lackba. Másként fogalmazva: a pacából nem lehet tintát csinálni, csak a tintából pacát. S ha már pacát ejtettek, meg kellene nézni, ho­gyan lehetne ldmosni az abroszból.- Érezhető a törekvés, hogy a magyar új­ságírók nagyobb és kisebb, itthoni és külföl­di szövetségei igyekeznek közös álláspontot kialakítani az újságírói etikai szabályokról.- Az etikai ajánlás elkészült, a határon túl működő két magyar újságírói szervezet is csatlakozott hozzá, másik kettő ilyen dön­tése még hátravan.- Egy látszólag belterjes kérdés: az újság­író, ha vidéki, MUOSZ-tagként nem érzi ma­gát azonosan kezeknek a budapesti kollégá­ival. Van módszer e helyzet megváltoztatá­sára?- Igen. Az előző periódusban négy regi­onális irodát állítottunk fel. Most készítjük az országos médiaregisztert. Ebből ponto­san tudjuk majd, kiket kell megszólítanunk — név szerint. Hosszabb távon városi irodá­kat is szeretnénk nyitni. De a MÚOSZ és a tagjai közötti szövetségről szólva szívem szerint Kennedyt idézném, aki azt mondta: „Ne azt nézd, mit tehet érted Amerika, ha­nem azt, hogy mit tehetsz te Amerikáért!” Tudom, persze, hogy a mi dolgunk az, hogy szolgáltatást nyújtsunk a tagságnak, s első lépésként a feltételeket nekünk kell megte­remtenünk. Ám ha a tagok valahol igénylik, hogy a MÚOSZ helyben is szervezetten mű­ködjék, össze kell állniuk.- Példaként: Békésből sem indul el újság­író Budapestre akkor, ha valamely MÚOSZ- rendezvény ott este ötkor, hatkor kezdődik.- Nem kellene Budapestre járni. Itt a me­gyében, Békéscsabán fogjanak össze az új­ságírók, hozzák létre az adott szakosztályok helyi tagozatait, s itt helyben rendezzünk programokat. Ebben a megyében is annyit fejlődtek a körülmények, hogy ehhez az itt élőknek szellemileg is igazodniuk kell. Hely­ben szükséges megteremteni a kívánatos ér­telmiségi, ezen belül újságírói fórumokat. S ehhez nekünk kutya kötelességünk támoga­tást nyújtani a tagdíjakból. Nagy szükség van az újságírók önszerveződésére. KISS A. JÁNOS Helyettes szülőket képeznek Romlottak az életkörülmények, bővítik a hálózatot Nem teljesen ismeretlen családvédelmi szolgáltatás képzése indul Békéscsabán. Szükségszerűségéről, a jelentekezés feltételeiről be­szélt a családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat vezetője, dr. Csereiné Árgyelán Anna. _________Békéscsaba_________- A helyettes szülői hálózat fo­galmát egy 1997-es évi törvény tette ismertté. Ez a családvédelmi tevékenység a gyermekek átme­neti gondozásának egyik formá­ja. Korlátozott mértékben, szűk létszámmal eddig is működött ez a hálózat, de a nehezedő életkö­rülmények, a családok szociális hátterének romlása indokolttá tette a helyettes szülői hálózat létszámának fejlesztését, bővíté­sét. A békéscsabai és a mező- berényi családsegítő és gyermek- jóléti szolgálat 28 órás helyettes- szülő-képzést indít, melyre pá­lyázaton nyert anyagi támogatás adott lehetőséget. Akkor van szükség erre a szolgáltatásra, ha a bajba jutott családban a vér sze­rinti szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy a szülők más aka­dályoztatása miatt a gyermek ne­velése a családban átmenetileg nem megoldható. Ekkor a vér szerinti szülő kérheti a hálózat igénybevételét. A helyettes szülő átmenetileg (ameddig szükséges, de legfel­jebb 6 hónapig, amely egy alka­lommal meghosszabbítható 3 hó­nappal) saját háztartásában gon­doskodik a gyermek teljes körű ellátásáról, beleértve a szeretet­teljes légkört is. Helyettes szülő lehet az a bün­tetlen előéletű, 24. életévét betöl­tött, Magyarországon élő ma­gyar állampolgár, valamint be­vándorolt vagy menekültstátust kapott felnőtt, aki a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által most meghirdetett képzést ered­ményesen elvégzi, gyermekneve­lésre való fizikai és pszichés al­kalmassággal és a gyermekneve­lésre alkalmas környezettel ren­delkezik. Olyan családok jelentkezését várják, akik őszinte elhivatottsá­got éreznek e feladat felelősség- teljes ellátására. A jelentkezők a képzés sikeres elvégzése után jogszabályban rögzített díjazás­ban részesülnek. Jelentkezni lehet október ele­jétől a békéscsabai családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál sze­mélyesen, a Szabadság tér 11—17. szám alatti második emeleti iro­dában, vagy telefonon a 06-66- 523-849-es számon. Ezenkívül Mezőberényben, ugyancsak a gyermekjóléti szolgálatnál a Pe­tőfi u. 27. szám alatt, telefonon a 06-66-3 52-462-es telefonszámon - tájékoztatott a szolgálatvezető. S. RÁCZ GABRIELLA Három társaság felelt meg Idén megkezdődik a Várfürdő felújítása — Október 4-én kap­tunk értesítést arról, hogy a Gazdasági Minisztérium aláír­ta a támogatási szerződést a gyulai Várfürdő fejlesztési programjáról — mondta Danes László polgármester (képünkön) legutóbbi sajtótá­jékoztatóján. Gyula A polgármester szerint ettől kezdve a fürdővel kapcsolatos különféle állásfoglalások — mi­szerint rossz pályázat alapján nyert a fürdő, alkalmatlan a veze­tés, kockázatos végigvinni az el­képzelést - egyértelműen üzleti hátrányt jelentenek a városnak.- Amennyiben valakinek törvé­nyességi aggályai vannak, akkor nem általánosságban kell jogsza­bálysértésre hivatkozni és han­gulatot kelteni, hanem a konkré­tumokkal bírósághoz, a képvise­lő-testülethez fordulni a jogsérté­sek megszüntetésére. Nem lenne szabad kockáztatni a város életé­* ben mérföldkövet je­lentő fürdőfejlesztést önös, szűklátókörű politikai érdekek men­tén — fogalmazott. A nettó 920 millió forint értékű fürdőfej­lesztés közbeszerzési eljárása megkezdő­dött, az előminősítés lezajlott. Négy társaság vásárolta meg a dokumentációt, és három felelt meg a feltételeknek a Vár­fürdő által létrehozott bizottság döntése szerint. Közülük választ­ják ki a kivitelezőt az ajánlati fel­hívás nyomán, és még az idén megkezdődik a felújítási folya­mat. A Várfürdő ütemezése szerint 2002 májusában készül el a gyógyászati épület teljes rekonst­rukciója, ugyanebben a hónap­ban adják át a gyermek-vízipara- dicsomot, míg a wellness- centrumot szeptembertől vehetik igénybe a vendégek. A beruházás Idterjed az árnyékolós és a dögö- nyözős medencék fejlesztésére, átépítésére is. Sz. M. Csíkszeredába „utazik” a Békést bemutató tablósor J) Nagyváradon immáron ötödjére nyitotta meg kapuit a közelmúltban a Varadinum Nemzetközi Kiállítás és Vásár. A Békés megyei önkormány­zat a megye gazdasági és turisztikai látványosságait bemutató, népszerű­sítő tablósorral önálló standon szerepelt a nemzetközi szemlén. Me­gyénk vezetése nevében a megnyitó napján Tóth Imre országgyűlési kép­viselő, térségi tanácsnok köszöntötte a kiállítás és vásár szervezőit, illet­ve a magyar résztvevőket. Nagyvárad—Békés megye- A Varadinumon idén 95 kiállító kép­viseltette magát. Ebből húsz magyaror­szági, húsz németországi, a fennmara­dó ötvenöt pedig romániai cég, intéz­mény. A magyar kiállítók 400 négyzet- méteren mutatkoztak be. Ami Békés megyeiként ezen túlmenően is öröm­mel tölt el, az az, hogy a húsz magyar kiállító közül nyolc megyebeli. Az újkígyósi Akvaline Rt., a szarvasi Vas- és Fémipari Rt., az Euro Junior Kft., a BÁÉV Rt. képviseletében a Paliasz Áru­ház, a Grósz és Társai Kft., a Kop-Ker Bt., a sarkadi Minőség Vasipari Kkt„ valamint a Csabahús Kft. vett részt e gyeszékhellyel működő Bihar megyében van a legtöbb román-magyar vegyes vál­lalkozás bejegyezve, maga loan Glajaru, a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke is megerősítette. Békés me­gyei cégek a kezdetektől részt vesznek a Varadinumon, szereplésüket a megyei önkormányzat mellett a békéscsabai székhelyű Körös-Trade Kereskedelmi és Kiállításszervező Kft. támogatja. Bihar és Békés megye önkormányza­ta először pontosan tíz esztendeje, 1991- ben kötött együttműködési megállapo­dást, melyet 1993-ban megerősítettek. A megye gazdasági, turisztikai neve­zetességeit bemutató, román nyelvű kí­sérőszöveggel ellátott tablósorról szólva Tóth Imre elmondta: a bemutatkozó, népszerűsítő anyag a közeljövőben a Hargita megyei Csíkszeredába „utazik.” A tablósor egyébként megfor­dult már Ilfov, Arad, Kovászna és Temes megyében is.-BOTH­Az V. Varadinum Nemzetközi Kiállítás és Vásáron a megyei önkormányzat külön standon szerepelt. A Békés megyei standon (középen) Tóth Imre térségi tanácsnok, tőle jobbra Nővé Zoltán, a Körös-Trade Kft. ügyvezetője, valamint loan Glajaru, a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemzetközi kiállításon és vásáron. A nyolc Békés megyei társaság közül négynek erdélyi céggel van partner- kapcsolata - osztotta meg helyszíni tapasztalatait Tóth Imre. A honatya üdvözlő beszédében ki­emelte, hogy a megyei önkormányzat különös figyelemmel kíséri a határ menti gazdasági kapcsolatok alakulá­sát, s ennek élénkítése céljából a Békés megyei cégek bemutatkozásához ope­ratív és anyagi segítséget nyújtott. Mindemellett a Gazdasági Minisztéri­um is „zsebbe nyúlt”, s támogatta a ma­gyar cégek prezentációját. Tóth Imre kijelentését, miszerint Ro­mánia megyéi közül a Nagyvárad me-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents