Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-10 / 237. szám
6. OLDAL - 2001. OKTÓBER 10., SZERDA TÉR Címer helyett A település jövőre tervezi a címere felavatását. A címerre kerülő jelképek és szimbólumok kiválasztásához a lakosság véleményét is kikérik. Települési leltár Lélekszám: 551 (csökkenő); a településen számottevő a szlovák nemzetiség, a legfiatalabb lakos Szatmári János (született Békéscsabán, 2001. augusztus 5.); a legidősebb Amóczki Já- nosné (született Szarvason, 1908. június 30.); nyilvántartott munkanélküliek száma 10; az állástalanok aktív lakosokhoz viszonyított aránya 4,6%. Szilárd burkolatú utak aránya 80%; belterületi járda 90%, külterületi járda 30%; vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya belterületen 97%, külterületen 60%; gázvezetékkel való kiépítettség 90%, gázzal ellátott lakások aránya 80%; szennyvízcsatorna nincs; csapadékvíz-elvezető csatorna 50%; kábeltévé nincs; a 187 lakásból 92 telefonos. Múltmorzsák A mai Örménykút területére teszik a török hódoltság idején elpusztult Décse falut, amelynek akkoriban több lakosa volt, mint Szarvasnak. A területet az 1700- as években báró Harruckem János György Szarvas részeként telepítette be. A kiváló termőföldeken végig a mezőgazdaság adta a lakosság megélhetését. Az akkor négyezer lelkes falu 1952- ben Örménykút néven lett önálló. Az önállóvá válással egy időben kezdődött a tanyasoron a belterület kialakítása. Iskolát, tanácsházát emeltek, elkezdődött az infrastruktúra kiépülése. A közös tanácsok szervezésekor Örménykút előbb Kardossal került közös irányítás alá, majd 1981-től a két települést Csaba- csüddel közös tanács vezette. A rendszerváltozást követő hely- hatósági választásokkal egy időben a község kinyilvánította az önállósodási szándékát. A falu 1991 óta újra független és saját önkormányzat irányítja. A tele pülésen sokan ma is a mezőgazdaságból élnek, a településen működő két üzemben dolgoznak vagy Szarvason vállaltak munkát. Néveredet A szájhagyomány szerint hajdan gémeskút állt ezen a tájon, ahol örmény kereskedők rendszeresen megálltak itatni. A település innen kapta nevét. Az oldal Örménykút Község Önkormányzata támogatásával készült. Szerkesztette: Csath Róza Fotó: Kovács Erzsébet Biztonságos falu Örménykúton és a szomszédos Kardoson egy körzeti megbízott lát el szolgálatot. Bohrát Sándor polgármester felhívta a figyelmet a Szarvasi Rendőrkapitányság közelmúltban elhangzott értékelésére, amely Örménykút közbiztonságát jónak ítélte. A polgár- mester nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy Örménykút és Kardos ütőképes polgárőrséget tart fenn, s ezek a csoportok igen jól együttműködnek. Örménykúton sok idős ember él. Kivált az ő biztonságérzetüket fokozza, hogy a polgárőrök járőröznek és vigyázzák a település nyugalmát. Az önkormányzat nagyra értékeli a polgárőrcsoport lelkiismeretes munkáját. A fáradozásukat erkölcsileg és anyagilag is támogatja. KÉP Örménykút napközikonyhát épít A önkormányzat kimagasló eredménnyel pályázott Névjegy Örménykút 1990-ben az önállóságra szavazott. A Csabacsüddel közös tanácsból való kiválás szabadságot, ugyanakkor nagyobb felelősséget adott a települési vezetők kezébe. Bohrát Sándor polgármester szerint az elmúlt tíz év a lakosság döntésének helyességét igazolta. A falu saját kezébe vette a sorsát. Terveket szőttek, fejlesztésekbe fogtak. Térségi programhoz csatlakozva megvalósult a lakosok régi vágya, a vezetékes gázellátást.- A gázprogramban nagy felelősséget vállalt a testület, személy szerint magam is. A kiadások jelentősen megterhelték az önkormányzat költségvetését és komoly anyagi áldozatot kívántak a lakosságtól is — kezdte Bohrát Sándor polgármester, aki a továbbiakban az idei esztendő eredményeiről szólt. - Tavaly nyár óta működtetjük Kardossal, társult formában, a háziorvosi ellátást. Ezzel az egészségügyi szolgáltatás megfelelő maradt, ugyanakkor gazdaságosabb lett. A színvonal megtartása érdekében fejlesztettük a rendelőintézetet, benne a fogorvosi rendelőt. Megtörtént a közvilágítás korszerűsítése is. Mivel a szomszédos Kardoson megszűnt az állatfelvásárló telep, a képviselő- testületünk úgy döntött, hogy saját felvásárló telepet épít. A beruházás négymillió forintba került, a létesítmény mindkét falut ellátja. Számolni kellett azzal is, hogy a régi napközikonyhánk hosszú távon nem felel meg a hatósági követelményeknek. A közelmúltban láttunk hozzá az új Bohrát Sándor Név: Bohrát Sándor Született: Tiszakürtön, 1939. július 17-en Végzettség, munkahely: Békéscsabán villanyszerelő szakmát tanult; 1990-ig az örménykúti helyi termelőszövetkezetben dolgozott; 1990 óta a település képviselője, 1991 óta polgármestere. Családi állapot: nős, felesége Borbulya Mária, a helyi termelőszövetkezet pénztárosa; három gyermekük van: egy felnőtt és egy 11 éves fiuk, a lányuk főiskolás Érdeklődési köre: elektromossággal kapcsolatos könyvek, szerelés száz adagos konyha megépítésének, amely a gyermekintézmények mellett az idősek és a munkahelyek étkeztetését látja el. Az átadása jövő nyáron határidős. A 28 millió forintos beruházást 16 millió forinttal támogatta a megyei területfejlesztési tanács.- Pályázati szempontból milyen az idei év? — Eddig 20 millió forintot nyert a település, s ezt gyarapította tovább az önkormányzat önereje. A korábbi esztendőkhöz képest kimagasló eredményt mindenekelőtt annak tulajdonítom, hogy a képviselők a település fejlődését tartják szem előtt és készek az együttműködésre. Sokat köszönhetünk Domokos Lászlónak, a körzet országgyűléA KÉPVISELŐ TESTÜLET NÉVSORA Bohrát Sándor polgármester Kársai Mihály alpolgármester Benkó András Bohrát Sándomé Csicsely György Krucsó Ferenc (Mindannyian függetlenek.) Jegyző: Miskó Bence _______ si képviselőjének is, aki figyelemmel kíséri az önkormányzat elképzeléseit és segíti azok megvalósulását. Köszönet üleü a Békés Megyei Közoktatási* Közalapítványt is, akik az új iskolabusz-vásárlást támogatták.- Nagy döntést hoztak, ' amikor az iskola társulásban való működtetéséről határoztak. — A terv régóta érlelődött. Már a kilencvenes évek elején szembe kellett néznünk a ténnyel: az iskola fenntartása egyre drágább lett, ugyanakkor az osztályösszevonások miatt az oktatás színvonala romlott. Az iskolafenntartó társulást már akkor létre akartuk hozni, ám ez az elképzelés a pedagógusok és a szülők ellenállása miatt nem valósulhatott meg. A tanulók létszáma azóta is fogyott, egyre több család Szarvason taníttatta a gyermekét. Tavaly már számos szülő is amellett volt, hogy legyen Szarvassal közös fenntartású az iskolánk. Miután a szarvasi önkormányzat ehhez nem járult hozzá, Hunyát kerestük meg, amelynek vezetői ebben partnerek voltak. A döntéstől mindenekelőtt az oktatás színvonalasabbá válását várjuk, hosszú távon pedig megtakarítást remélünk. — A lakosságnak több mint a fele külterületen él. Az életkörülményeik javításáért mit tesz az ön- kormányzat? — Külterületen leghamarabb a villanyhálózatot újítottuk fel. A sűrűbben beépített területeken, illetve külön igénylés alapján a tanyák gázellátása is megtörtént. A Berényi úton két éve ivóvízvezetéket építettünk, jövőre pedig a Szarvasi Agrár Rt. örménykúti területén tervezzük az ivóvízvezeték felújítását. A tanyai, illetve a faluba bevezető utak karbantartását a helyi té- esz és az Agrár Rt. végzi. A külterületi lakosok jellemzően idős korúak, számukra igény esetén kihordjuk az ebédet.- Milyen célokért dolgoznak most? — Örménykút az elsők között csatiakozott a regionális hulladékkezelő-telep építés programjához. A község sok évtizedes gondja oldódik meg a telep jövő évi beindításával. Feladatunk van az útépítésben is. A lakosság és a településen működő üzemek érdeke egyaránt megkívánja, hogy a községet a 44-es főúttal összekötő út felújítása megtörténjék. Az állati- hulla-feldolgozó létesítésére szóló regionális öszszefogáshoz is kész csatlakozni a település. A szennyvízcsatorna megépítését hasonlóképpen térségi programhoz társulva kívánjuk megoldani. Örménykútnak nincs temploma. Szeretnénk, ha az iskolában tartott istentiszteletek méltóbb helyet kapnának. Az önkormányzat azt fontolgatja, hogy a lakosság közreműködésével kápolnát épít. Megkérdeztük a helybélieket A település jövőjéről Demjan Jánosné, takarítónő: — A jövő szempontjából fontos lenne, hogy a fiatalokat itt tartsuk. A továbbtanulók, általános iskola után, más településeken folytatják tanulmányaikat. Ám ahhoz, hogy visszajöjjenek, több munkahely kell. Segítene az is, ha sűrűbbek lennének a buszjáratok, hiszen ilyen jövedelmi viszonyok mellett nem mindenki tud kocsit tartani. Az elmúlt években sokat fejlődött a falu: lett víz, gáz, út, telefon. lábát András nyugalmazott mezőgazda- sági gépészmérnök: — Ötven- hét óta élek Örménykúton, a munkahelyem is itt volt. Amikor elkezdtem dolgozni, a munkatársaim között rengeteg volt a fiatal. A hetvenes évekig szépen épült a falu. Sok új házat emeltek akkoriban. A nyolcvanas évek közepétől megállt a fejlődés. Öregszik a település. Ami itt tarthatja az embereket, az a falusi környezet. A városokhoz képest nyugodtabb, csendesebb az élet. Franyó Györgyné, ápolónő: — Nyolcvanhat óta lakom Örménykúton. A település arculata nem sokat változott, ám elértük, hogy van állandó orvosunk, gázszolgáltatás és telefon. Oktatás terén és munkahely szempontjából viszont nem sok jövőt látok. A meglévő munkahelyeken nem bővül a létszám, a fiatalok ott nem tudnak elhelyezkedni. Van, aki Szarvason sem tud munkát vállalni, mert este már nincs buszjárat, amivel hazajöhetne. Miskó Bence, jegyző: — Az ön- kormányzat igyekszik megadni az itt élőknek a nagyobb településeken is meglévő szolgáltatásokat. Az orvosi ellátást és az oktatást más településekkel társulásban látjuk el. A legfontosabb, hogy a lakosok ezeket is a sajátjulmak érezzék. Szeretnénk elérni, hogy csatornázott legyen a falu, továbbá, hogy jobbak legyenek a bevezető utak. A cél, hogy kellemes lakótelepüléssé váljon Örménykút. JELKÉPE LETT A FALUNAK. A harang hajdan a Cslpkár-sorl evangélikus iskola udvarán állott. Az öntésére a lakosok adakozták össze a pénzt. Minden délben meg- kondították, hívott az iskolában tartott istentiszteletekre, és meghúzták akkor is, amikor halottja volt a körzetnek. Amikor a tartó harangláb elkorhadt, a település vezetése úgy döntött, hogy a harangot a külterületről behozzák, és az iskolaudvaron állítják fel. Címere még nem lévén a falunak, Örménykút jelképének is tartják. Teherautón utaztak a fellépésekre Az Örménykúti Népdalkor és Hagyományőrző Együttesnek a autóján utaztunk, mindenhová harmincöt éves fennállása alatt kétszáz tagja volt. A fiatalok örömmel mentünk - mesélte közül sokan csak néhány évig tartoztak a csoporthoz, mert továbbtanultak vagy elköltöztek a faluból. Ám a népdalszeretet, amit magukkal vittek, örökre szól. A községben 1966-ban a helyi Béke Termelőszövetkezet patronálá- sával, többségében szövetkezeti dolgozókból, helybéli és kondorosi fiatalokból alakult meg a népdalkor. Ennek történetét Benkó Andrással idéztük fel, aki az alapítása óta vezeti a csoportot.- Ezen a tájon nyolc-kilenc- száz méter távolságban épült tanyasorokon éltek az emberek. A nép magára volt utalva. A megélhetéséhez szükséges javakat önállóan állította elő, s úgyszintén maga teremtett alkalmat művelődésre, kikapcsolódásra. A téli összejöveteleket munkával kötötték össze. Eseményszámba mentek a családi disznótorok is. Hangulatosak voltak á fosztókák és a táncos mulatságok. Mi még átéltük ezeknek a hangulatát, közvetlenül ismertük a népszokásokat. A népdalkor megalakításakor erre a gazdag hagyománykincsre építettünk. Magyar és szlovák népdalokból, jelenetekből és dramatizált népi játékokból egész estét betöltő műsort állítottunk össze. A csoportnak hamar híre ment, a környező településekről sorra kaptuk a meghívásokat. A termelőszövetkezet teherBenkó András. A lelkes fiatalokra dr. Manga János, a Magyar Rádió népzenei osztályának munkatársa is felfigyelt. A produkciójukról felvételt készített, amit a rádió négy héten át sugárzott. Továbbá Névjegy Született: Szarvason, 1933. július 27-én Iskolái: 1953-ban érettségizett a Vajda Péter Gimnáziumban, 1965-ben gazdasági technikumi oklevelet szerzett; szövetkezeti mérlegképes könyvelő Munkahely: A helyi Béke Termelőszövetkezetből ment nyugdíjba 1975-ben Egyéb tevékenység: 1966-os megalakulás óta vezeti az örménykúti hagyományőrző csoportot benevezte a csoportot a Duna menti folklórfesztiválra. A nemzetközi fesztivált az évtizedek során nagyon sok fellépés és megméretés követte idehaza és külföldön is. A teljesítményük mindig elismerést váltott ki, többször kaptak arany minősítést. A kitartó munkájukat megkoronázva, bejutottak a Kultúrával a Nyugat kapujában fesztivál országos döntőjébe, ahol sikeresen szerepeltek. Dramatizált népi játékaik közül a legismertebb az „Amíg a magból fonál lesz” című, amely a kendermag vetését, betakarítását és feldolgozását követi végig, bemutatva a falusi emberek életét, a párválasztásban, a társas együttlét- ben megmutatkozó szép szokásokat. A csoport átlagéletkora hatvanöt év. A legidősebb a nyolcvanhat éves Csicsely Pálné, aki Csabacsüdről jár át a próbákra. Benkó András elmondta, szeretnék fiatalítani a csoportot. — Biztató, hogy a helyi általáBenkó András: Legyen kinek átadni a stafétát nos iskola vezetése értékesnek tartja a hagyományőrző munkát és segít abban, hogy a gyerekek bekapcsolódjanak a tevékenységünkbe. Minél több fiatallal szeretnénk megszerettetni a dalokat, a hagyományőrzés szépségét, hogy legyen, aki majd továbbviszi a stafétát — mondta Benkó András. I
