Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-01 / 204. szám
8 HÉTVÉGI MAGAZIN 2001. szeptember 1-2., szombat-vasárnap Egymásnak adták a stafétabotot Rózsadombi bolyongás Ó, felkanyargó hegyi lámpasor... Most minden este látom vonalad. Hol ér az utca véget: nem tudom, Tán csillaggá lett lámpások alatt. Sajgó szívemben minden összefoly, A földi fény s az égi jel... Ne volna most, ne volna ily közel Ahol Ő élt és dolgozott: a hely. Az utca... sosem volt ily meredek. Rózsadomb?... Dolomitok, Alpesek. S tudom: ha hegyet hegyre hajigálnék, Az O nyomába én hiába hágnék. S tudom, ha csillagról-csillagra lépnék, A közelébe még akkor sem érnék. Ziháló mellel csak megyek, megyek. Az O utcája nagyon meredek. (...) Gül Baba kertje itt volt valahol, Itt illatozott milliónyi rózsa.- O tán a szent pogány kései lánya, Töviseken elomló nőalak - Milljó rózsából neki mi maradt? A Reteszt és egy halvány gloriola. A házuk előtt sokszor elmegyek most, És idegenül elcsudálkozom. Azelőtt csoda volt, hogy itt lakott, Most itt-nem-létét tompán bámulom. Sajgó szívemben minden összefoly: ■ A földi fény s az égi jel, Ne volna most, ne volna ily közel Ahol O élt és dolgozott: a hely! Ziháló mellel csak megyek, megyek, Az 0 utcája nagyon meredek. Tudom nem érem el, - ha fenn vagyok Vakon döbbennek rám az ablakok. Hol jár O már: isteni Lehelet Lángok, rózsák és csillagok felett! Aztán, csak a kilincsre téved mégis, S a gyermekei fejére kezem.- A verseimet O így simogatta - Lepattan lelkem hétzáros lakatja, S mindennapra kikönyörgött rózsái Tűnt illatát egy percig érezem. Négyszázhatvan évvel ezelőtt, 1541. szeptember 2-án halt meg Gül Baba, török dervis. Arabul feljegyzett nevét többféleképpen értelmezték. A legtöbben a gül olvasatot és annak rózsa jelentését fogadták el. A legenda szerint Gül Baba nevében a rózsa a tisztaságot jelképezte, mivel messze földön ismert volt tisztaságszeretetéről. Gül Baba a Szulejmán budai bevonulásának alkalmából dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott hálaadó istentiszteleten halt meg. A sírja fölé mecsetet emeltek, amelyet ma Gül Baba türbéjeként ismerünk. A török dervisre Reményik Sándor versének részletével emlékezünk. A Latabároktól elvárják, hogy jópofák legyenek Van-e híresebb színészdinasztia, mint a Latabárok? Aligha, de hogy a jövőben is ott csillog a nevük a rivaldák fényében, az már nagyon is bizonytalan. A Latabár-dinasztia a legrégibb színész- család. Az első Latabár a magyar színpadokon még az 1800-as években jelent meg, azóta szinte egymásnak adták a stafétabotot. Volt olyan idő is, amikor egyszerre három Latabár — id. Latabár Árpád, ifj. Latabár Árpád és Latabár Kálmán — szórakoztatta a nagyérdeműt. IQ- Latabár Kálmán szinte a megszólalásig hasonlított zseniális—Kossuth-díjas és Kiváló művész — édesapjára, aki valamennyi Latabár közül a legnépszerűbb volt. Természetesen ő is táncoskomikusként vitte tovább azt a bizonyos stafétabotot, és az ő fia is színész lett. Latabár Árpádból is tehetséges táncoskomikus lett, ahogy az már Latabáréknál dukál. Kecskeméten, majd Zalaegerszegen folytatta a családi hagyományokat. Nagy bánatára sohasem hívták a pesti operettbe, ahol elődei oly sok nagy sikert értek el. A SZÍN ÉSZDIN ASZTIA CSALÁDFÁJA Latabár Kálmánnak a lánya, Latabár Kati is a színpadot választotta, ám ő nem az operett világában villogott, népi táncosként ért el figyelemreméltó sikereket. Egy népi táncoshoz ment feleségül, három fiúgyermekük született. Ám furcsa, de nem elítélendő módon a fiúk nem az apjuk nevét kapták, hanem ,a nagypapa kívánságára, Latabár néven anyakönyvezték őket. „Most már megnyugodtam, a Latabár név tovább él a magyar színpadokon” — jelentette ki a felejthetetlen komikus, miután megszületett a harmadik unokája is. Szegény Latyi, ha tudná, a három Latabár-unoka egyikéből sem lett színész! A legidősebb Latabár fiú, a 34 éves Endre soha nem akart színész lenni. A férfi-női fodrász szakmát tanulta ki, majd egy játékteremben krupié lett. A 33 éves Kálmán legalább színpad közelben maradt: a Magyar Állami Népi Együttes tagjaként bejárta, azaz végigtáncolta a fél világot. Színész nem akart lenni. „A nagy elődöknek a nyomába sem tudnék érni, minek égettem volna le a Latabár nevet?” — vélekedik. A legifjabb Latabár fiú, Miklós 30 esztendős. Híradás- technikai szakközépisAz évtizedekkel ezelőtt készült családi fotón nagyapa, unoka és fiú: a két Latabár Kálmán az ifjú Latabár Árpáddal kólát végzett, több évig a televíziónál dolgozott rögzítésvezetőként. Társaságban nem szívesen mutatkoznak be, mert ha meghallják, hogy Latabárokról van szó, rögtön elvárják, hogy jópofák legyenek. Latabár Kati, a fiúk mamája nem szomorú, hogy egyik fiából sem lett színész. „Mindegyikük megtalálta a helyét az életben, így jó, ahogy van. Talán majd az unokáim...” Jelenleg tehát egyetlen Latabár koptatja a világot jelentő deszkákat. Árpád azonban elkeseredettnek tűnik, csalódott a színészetben. Az ő vonalán aligha megy tovább a Latabár név. „Ha a gyermekem színész akarna lenni, lebeszélném. Nem éri meg manapság Latabárnak lenni” — mondja keserűen. K. Gy. _________A FŐMÉRNÖKNEK NEMCSAK A MUNKÁJA, SZENVEDÉLYE IS AZ ORSZÁGHÁZ_________ Hus zonhét kapu, húsz kilométernyi lépcső A magyar építészet büszkesége, az ország jelképe közel száz éve épült. Lelkes műszaki gárda dolgozik azon, hogy helyrehozza az évtizedek rombolásait, s a Parlamentet eredeti szépségében őrizhessük meg az utókornak. A tizenhét évig épült csodapalotát, a Staindl Imre által tervezett Országházat 1904-ben adták át rendeltetésének. Az évszázadnyi idő alatt sokat megélt épület pótolhatatlan érték, s egyben a haza jelképe itthon és a határainkon túl. A több mint kétszáz helyiségből álló, imponáló Parlamentben sok száz kisebb-na- gyobb szobor, freskó, dombormű, fafaragás, különleges kárpit bűvöli el a belépőt. A monumentalitásra jellemző, hogy a főlépcsővel együtt 29 lépcsőházat, 27 kaput és 17 liftet tervezett a híres építész. Csak a lépcsők hossza 20 kilométert tesz ki, s az öt szinten végighúzódó folyosók pedig ennek a többszöröse. A 386 képviselőn kívül itt dolgoznak a törvényhozást szolgáló apparátusok, szakértői csoportok, itt kapott helyet a két legfőbb közjoFinom faragványok, erkélyek, kőcsipkék — ezek jellemzik a Steindl Imre által tervezett Országházat gi méltóság, a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatala, valamint az Országgyűlés elnöke és apparátusa, továbbá az újságírók több mint százfős csapata. E csodás épületet látogathatják a turisták és az évenkénti másfél ezernél több rendezvény vendégei is. Már több mint egymillió a korona látogatóinak száma. Mindez a múló idővel együtt megköveteli a palota pótolhatatlan érékeinek védelmét, az állandó karbantartást és megújítást. Ez a feladat és felelősség immár egy évtizede a Parlament főmérnökének, Árva Péter építésznek a kezében összpontosul. Csak a déli torony teljes helyreállítása 2,3 milliárd forintba kerül, amiből az idén 1 milliárdot használnak fel. Süttői mészkőre cserélik ki a torony ösz- szes sóskúti mészkőből épített elemét, mert azok veszélyesen porladnak. Ugyancsak a déli szárnyon tucatnyi elhasználódott és felújításra már régen megérett szobát hoznak rendbe. Eközben kicserélik a különféle vezetékeket, beépítik a légkondicionálót, amelyek láthatatlanok maradnak. Mire megkezdődik a törvényhozás őszi ülésszaka, mindennek rendben kell lennie, njuködnie kell valamennyi berehdézésnék, fcérkézétnek. A számla 180 millióról szól. A főmérnöknek nemcsak a munkája, hanem szenvedélye is az Országház ügye, ezért álma, hogy elérhesse a teljes felújítását. Ám ez csak akkor lehetséges, ha a miniszterelnökség, valamint a köztársasági elnök és hivatala új helyére költözik. Árva Péter eltökélt szándéka, hogy e munka során eredeti állapotába állítsa vissza mindazt, amit az elmúlt évszázadban átszabtak. Megszűntémé például a keresztfolyosók beépítettségét, mert ezeknek az a szerepük, hogy a jobb közlekedés, a több fény útjai legyenek, ahogyan azt a tervező megálmodta. Ha volna rá pénz, hozzálátna a bezárt, átmenetileg raktárnak használt étterem helyreállításához, hogy a képviselők ne egy piciny, egykori büfében ebédeljenek. Bántja a szemét az egyes kapuknál rendszeresített személyi és csomagvizsgáló berendezés is. A világ jelentős törvényhozási épületeit jól ismerő főmérnök szerint ezeknek máshol lenne a helyük. Maris János A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztői Közhasznú Közalapítvány az alábbi számítástechnikai tanfolyamokat indítja 2001 őszén! Számítástechnikai képzések >- BC2000 - alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam (66 tanóra - 39 000 Ft) >• Intemettanfolyam (18 tanóra - 15 000 Ft) >■ Alapfokú szoftverfelhasználói tanfolyam (200 tanóra + 75 tanóra gyakorlat - 96 000 Ft) > Középfokú szoftverüzemeltetői tanfolyam (200 tanóra + 75 tanóra gyakorlat - 98 000 Ft) > Linux-felhasználói tanfolyam (60 tanóra - 35 000 Ft) > Linux rendszergazdai tanfolyam (60 tanóra - 40 000 Ft) Nyelvi képzések >- Angol nyelvtanfolyam kezdőknek (200 tanóra - 80 000 Ft/fö) >■ Angol nyelvtanfolyam újrakezdőknek (200 tanóra - 80 000 Ft/fő) > Angol nyelvtanfolyam haladóknak (200 tanóra - 80 000 Ft/fő) Egyéb képzések > Hogyan kezdjünk el vállalkozni? (24 tanóra - 15 000 Ft) *■ Marketingalapok kis- és középvállalkozásoknak (18 tanóra -15 000 Ft) >• Pályázati és támogatási rendszerek: hogyan lehet forrásokhoz jutni? (15 tanóra - 15 000 Ft) További információk és jelentkezés: Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány, Békéscsaba, Árpád sor 18. TeL/fax: 442-520. j E-mail: info@bmva.hu 3 Bank lakossági üzletági területre mvintézői feladatokat ellátó munkatársat keres. PÁLYÁZÓKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK: —► felsőfokú pénzügyi végzettség —► jó kommunikációs készség. / / BEREZES: megegyezés szerint. A pályázatokat fényképpel, önéletrajzzal, végzettséget igazoló okiratok másolatával kérjük „Bank" jeligére a hirdetőbe megküldeni a megjelenéstől számított 5 munkanapon belül. .. A Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karának Idegen Nyelvi Tanszéke a 2001/2002-es tanév I. félévében az alábbi továbbképzéseket hirdeti meg: •s” 500 órás angol műveltségterületi, posztgraduális továbbképzés i®" 500 órás német műveltségterületi, posztgraduális továbbképzés. A képzés szeptember 24-én 9 órakor kezdődik, 5 féléves, az I. félév tandíja 60 000 Ft (15 fő esetén), az órák hetente egyszer, hétfőn lesznek megtartva. A KÉPZÉSEKRE TANÍTÓI, ILLETVE TANÁRI DIPLOMÁVAL RENDELKEZŐKET várunk! Jelentkezési határidő: 2001. szeptember 14. Tanfolyamok: 30 órás szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga-előkészítő alap-, közép- és felsőfokon angol és német nyelvekből a novemberi nyelvvizsgára. Részvételi díj 15 fő esetén: 17 000 Ft. | A foglalkozások: ? írásbeli: 2001. szeptember 28-án (pénteken) 16.00 órától, szóbeli: 2001. szeptember 29-én (szombaton) 9.00 órától kezdődnek. Jelentkezési határidő: 2001. szeptember 14. Információ, csekk és jelentkezési lap: Vandlik Jánosnénál, V___________________________________________________/
