Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-29 / 228. szám
2001. szeptember 29., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 9 Géniuszaink igazi reneszánsz emberek voltak A századfordító magyarok emlékei Nem mi, hanem kanadai tudós szerző nevezi így Nobel-díjasainkat, akiknek életéről, pályájukról szóló, összegző tárlat várja a díj centenáriumán a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeumban. Aki először, és aki — eddig — utoljára részesült Nobel-díjban a magyarok Tizenkét Nobel-díjasunk a magyar alkotószellemet, a magyar tudományosságot reprezentálják a világban. E kiválóságok arcképcsarnoka és munkásságuk summázata fogadja a látogatót, ha belép a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett Magyarok, akik a XX. századot csinálták című hosszú időre tervezett kiállítására. (A címet az a Nature című tudományos folyóiratban tavaly megjelent írás inspirálta, amelynek azt a címet adta a kanadai szerző: A XX. századot Budapesten csinálták.) A tárlatnak helyet adó múzeum és a Magyar Tudomány és Technikatörténeti Műhely közös tárlata azonban nemcsak Nobel-díjasainkra emlékezik, hanem a nemzetközi tudományos életben kiemelkedő életművű, ám az elismerésben nem részesült tudósok — Bay Zoltán, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Neumann János, Teller Ede — munkásságára is. Szentágothai János professzor még 1990-ben, Szent-Györgyi Albert születésének századik évfordulóján felvetette a magyar tudósok csarnokának létrehozását. Némileg ennek az ötletnek a nyomán állították össze 1993- ban a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasok kiállítását a Nemzeti Múzeumban. Ugyanitt nyílt tárlat 2000-ben Kitüntetett alkotók, magyar Nobel-díjasok címmel. Az idén tavasszal pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában emlékeztek kiállítással a magyar Nobel- díjasokra. Ekkor írták alá a magyar tudós panteon alapító okiratát, amelyet az akkor Magyarországon tartózkodó Oláh György, az 1994. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje is ellátott kézjegyével. És ekkor adta át Nobel- díját is a megteremtendő gyűjteménynek. Ott is ragyog a kiállítás fő helyén a rangos arany érme, közvetlenül Szent-Györgyi Albert Nobel-díja mellett, amely a Nemzeti Múzeum tulajdonában van, s láthatjuk Harsányi János díjának másolatát is. Miként ott sorakoznak a vitrinekben alkotó géniuszaink személyes tárgyai, dokumentumai, iratai, levelezései, fényképei, és azok a nem tudományos produktuközül: Lénárd Fülöp es Oláh. György mokra utaló adalékok — festmények, rajzok, irodalmi munkásságot, zenélést megörökítő fotók —, tanúsítva, hogy e jeles tudósok igazi reneszánsz emberek voltak, akik a művészeteket is magas fokon művelték. Egy kényelmesnek tűnő, ám felettébb egyszerű fotel előtt is megilletőd- ve állunk. Neumann János „gondolkodó széke”, amelyet a halála után barátja, Bay Zoltán fizikus kapott meg Neumann özvegyétől. A Neumann család tagjait fényképek, levelek mutatják be. A tudóst használati tárgyai, jegyzetei idézik. Egy karóra, egy szemüvegtok, egy aktatáska azáltal emelkedik múzeumi műtárgy rangra, hogy az a Bay Zoltán használta őket, aki a Föld-Hold radarkísérleteivel írta be nevét a tudománytörténetbe. A C- vitamin feltalálójának, Szent-Györgyi Albertnek két öltözéke is ott rejlik a vitrinekben. A frakkja, amelyet 1937- ben a Nobel-díj átvételekor viselt, s szegedi egyetemi rektori talárja. Egy levél, amelyet az első világháborúban katona orvosként szolgáló Szent- Györgyi írt. Oláh Györgyöt a svéd királyné társaságában mutatja a fénykép. Az alapos tanulmányozásra kínálkozó válogatás a tervek szerint a Nemzeti Múzeum rekonstrukciójának befejezése után az állandó Magyarország története című kiállításhoz csatlakozik, hiszen a magyar tudomány története szerves része az országképnek, az ország megítélésének. K. M. Nobel-díjasaink Lénárd Fülöp (1905, fizikai), Bárány Róbert (1914, fiziológiai, orvostudományi), Zsigmondy Richárd Adolf (1925, kémiai), Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi), Hevesy György (1934, kémiai), Békésy György (1961, fiziológiai, orvostudományi), Wigner Jenő (1963, fizikai), Gábor Dénes (1971, fizikai), Polányi János Károly (1986, kémiai), Elie Wiesel író (1986, Nobel békedíj), Harsányi János (1994, közgazdasági) és Oláh György (1994, kémiai). Jancsó Miklós nyolcvanadik születésnapján Tizennyolc éves fia fiatalítja rátja, vagy ahogy a szakmában nevezik, ikertársa, oldalbordája, Hernádi Gyula. O mindent tud Jancsóról, talán még olyat is, amit a filmrendező sem tud saját magáról. — Mióta barátok? — Több, mint negyven éve. — Rögtön ,, egymásba szerettek’’ ? — Ahogy mondja. — Milyen embernek jellemezné Jancsót? — Kedves, szerény embernek, aki csak a barátai előtt nyílik meg, egyébként nagyon zárkózott természetű. — Első közös termésük? — Az Oldás és kötés című film. Ezt követte az így jöttem, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák és a többi, nem is tudom hány közös alkotásunk. Lehet őt szeretni, s műveit esodálni — vagy nem érteni. De hogy Jancsó Miklós a filmcsinálás nemzetközileg is magasan jegyzett mestere, azon nem lehet vitatkozni. Azon sem, hogy — mint életében soha — nyolcvanadik évét taposva sem tagadja meg önmagát, s művészi hitvallását. Szeptember 27-én töltötte be 80. életévét Jancsó Miklós. — Hogyan tud valaki ennyire fiatalos maradni? — Valójában nem fiatalos, hanem fiatal szeretnék lenni. Ez sajnos már nem megy. — Talán az segít, hogy állandóan fiatalokkal veszi körül magát. — Hát, ha arra gondol, hogy most 18 éves a fiam, akkor ez A filmrendező, családja körében igaz. A neves filmrendező testi-lelki jó barátja, Hernádi Gyula verset fabrikált ez alkalomra. — Csak egyszer nyolcvanéves az ember! Ezt alaposan meg kell ünnepelni, pláne ha az illető nyolcvanas, lelkileg csak egy huszonöt éves ifjú — mondja Jancsó Miklósról legjobb ba—A közönség nem értette, hogy miért kell minden filmjükben körbe-kör- be táncolni, lovagolni, meztelen lányokat megfuttatni. Volt ezeknek valamilyen szimbolikus jelentése? — A világon semmi. A vájt fülű kritikusokat akartuk ezzel zavarba ejteni. Ők aztán mindig megmagyarázták, hogy mit is akartunk kifejezni. Legalább mi is megtudtuk... — Csaknem mindenben azonos a véleményük. Mi az, amiben nem egyeznek? — Miklós, velem ellentétben, négyszer nősült. Mindketten nagy könyvgyűjtők vagyunk, de míg nekem több ezer kötetes könyvtáram van, addig Miklós minden válása után otthagyta a könyveit a feleségeinél, elölről kellett kezdenie a gyűjtögetést. — Következő közös tervük? — Több filmötletünk is van. Ha kapunk hozzá pénzt, megcsináljuk. — Hogyan köszöntötte barátját nyolcvanadik születésnapja alkalmából? — Felköszöntő versem így szólt: Tiszteletedre ürüljön e kancsó, Éljél legalább százhúsz évig, Jancsó! — kgy — Videófilm-sikerlis ta 1. Mi kell a nőnek? 2. Sejt 3. Apádra ütök 4. Dracula 2000 5. Túszharc 6. Komodó 7. Bíbor folyók 8. Ház a Kísértet-hegyen 9. Tigris és Sárkány 10. Férfibecsület +1. Csokoládé (Fanfár Videotéka) Filmajánló Cecil B. Demented Cecil B. Demented-nél végképp betelt a pohár: elege van a giccses hollywoodi mesevilágból, szeretne végre egy életszagú filmet. A forgatáshoz elrabolja Honey-t (Melanie Griffith), a kicsit hervadt, ámde még mindig sztárdívának eladott színésznőt. A rendezőnek eleinte kényszeríteni kell a nőt a játékra, aki végül rájön: a furcsa forgatás élete nagy alakítására ad lehetőséget... Könyvajánló MédiaHarcok ARCOK VARGA DOMOKOS GYÖRGY Elsőkből lesznek az elsők I. Itt egy kétkötetes könyv — több címmel. Az első köteté: MédiaHarcok. A másodiké: MédiaArcok. Mindkettőé (összekötő feleimként): Elsőkből lesznek az elsők I-II. Végül egy igazán közös alcím: A magyar média metamorfózisa. Nos, ebben a sok címben mindaz benne van, amiről a könyv szól: az utóbbi tizenegy év magyar média-világáról. Természetesen szubjektív megközelítésben, hiszen a szerző, Varga Domokos György maga is a médiában szolgált, tehát belülről ismeri mindazt, amiről írt. A szekértáborokat, a tendenciákat, a háttérben és a nyílt színen mozgó erőket. Az első kötet a rendszerváltás időszaka és az utána következő tíz év média ügyeinek összefoglaló leírása — kendőzetlenül. A második kötet interjúk gyűjteménye, ahol főszerkesztők és szerkesztők vallanak szakmáról, lapról, rádióról, tévéről és persze áttételesen magukról is, látleletet nyújtva egy történelmileg fontos évtizedről. Sír a nagymama Idős asszony sír a buszmegállóban. Először csak furcsa kis fintort látok a kellemes arcon, aztán nyel egyet-kettőt a néni. De hát nem sikerül a köny- nyeit visszafojtani. Nyúl a zsebkendőért, törli a szemét, majd mosolyogni próbál; szégyelli, hogy elérzékenyült. — Mama könnyen elpityeredik, szólal meg közelemben egy vékony hangocska. — Sajnál téged, hallom a választ egy másik gyerekhangon. — Merthogy most visz a busz a vesztőhelyre... Ez utóbbi mondat viccesre van hangszerelve, s nem is hatástalan. Közben én változatlanul a megállóban maradt nénit nézem, akitől egyre távolodunk. Apai nagyanyám jut eszembe, aki éppen így sírt a falusi állomáson, mikor legkisebb fia a frontra indult. (A nagyobbakat — a másik hármat — már előbb elvitték a katonavonatok.) Most végre elfordulok az ablaktól, hogy lássam, kitől búcsúzott a nagymama. S bizony, rajta felejtem a szemem a Jeanne d' Arc frizurás kislányon. Még nem igazán nő, de már csak egy pillanat... És ő várja a pillanatot. Tizenhat éves lehet, de húsznak akar látszani. A kontúrceruza túl vastag nyomai, az erős smink elfedik hamvas fiatalságát, amit őrizni kellene. Ehhez jönnek még a testékszerek. Szerencsére, csak a fülcimpák vannak kirittyentve mindenféle percingekkel (megint egy idegen szó), az orr és a szemöldök még érintetlen. Ami pedig a továbbiakat illeti, nyilván ez a kislány is olvasta a Triumph reklámot: A tinédzserlányok kész hölgyeknek érezhetik magukat egy nőies melltartóban. A divatos melltartók átlátszanak a vékony anyagú blúzok, topok alatt, a vállpántok kivillannak. Divat a szép fehérneműt megmutatni. Hát itten meg van mutatva. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tetszik. De hát miért kell, hogy a tizenéves kislányok — akiknek most ismét be kellett ülniük az iskolapadokba — idő előtt kész hölgyeknek érezzék magukat? Sőt, ennél többnek, amolyan sztárféléknek, akiket a képeslapokból, meg a képernyőről ismerünk. Kellő diszkrécióval szemügyre veszem a másik ifjú hölgyet is, aki együtt szállt fel a megsiratott unokával. Más arc, más karakter, mégis mintha egyazon divatstúdióból kerültek volna ki. (Érdekes, hogy gyerekeink mennyire ódzkodnak iskolai egyenruháktól, aztán akarva, akaratlanul mintegy „formatizálódnak” a tapadó nadrágokkal, topokkal, testékszerekkel.) A két bakfison 14 darab ezüstgyűrűt számolok meg. Mintha kicsit sok volna a jóból. Vajon meg lehet ezt magyarázni — a személyiség sérelme nélkül — egy tinédzsernek? De az a sok gyűrű legyen a legkevesebb. Azt meg egészen természetesnek tartom, hogy a kötelező olvasmányok helyett képeslapokat szednek elő a lányok. Ezekből ugye tudomást szerezhetnek Z. Jimmy szerelmének búcsúleveléről, ami a sírba dobatott; továbbá megtudható, hogy B. S. tinisztár elvesztette a szüzességét, ami miatt egyáltalán nem bánkódik; aztán láthatók érzékletes képek a leszbikus szerelemről és így tovább. Megannyi minta és példa. A két gyerek időnként összesúg, kuncognak, vihognak, lapoznak. Most látom, hogy a kis Jeanne d' Arc frizurásnak „épített” körme van. Vajon mit szólt ehhez a nagymama? Ámbár lehet, hogy éppen ő adott pénzt erre a bolondériára. Vagy én volnék túlságosan maradi? Meglehet, ámbár az épített köröm akkor is természetellenes és semmiképpen nem kislányok hétköznapi viselete. Szegény nagymamának sok mindennel meg kellett (kellett volna) barátkoznia unokája nyári vakációzása közben. Megtanulhatta szegény, hogy mi az új módi. Talán nem is annyira a búcsúzás miatt hullatta könnyeit... De vajon mit tanult az unoka a nagymamától? Gyarmati Béla I Multinational company operating in Orosháza is currently looking for candidates tol the position of Executive Secretary. Requirements: • University or college degree • Fluent English and Italy • Computer literacy • Good communication and organisational skills. We offen • Competitive salary • Friendly and professional atmosphere To apply please send your letter, CV both in English and Hungarian and a recent photo I to: EMCS Kft., 5901 Orosháza, Pf. 356. Information is available from Nagy Mária, Labour Manager at (68) 411-011/124.
