Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-28 / 227. szám

2001. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK - 11. OLDAL T ÉR -KÉP Medgyesi-napok, 2001 Medgyesegyházán az elmúlt években két, hagyományte­remtő szándékkal életre hívott ünnepségsorozat vált a nagy­község meghatározó esemé­nyévé. Az egyik az augusztusi dinnyefesztiválmíg a másik a település védőszentjéhez, Szent Mihályhoz, illetve az ehhez kapcsolódó búcsúhoz kötődő ünnepség. Ez utóbbi Medgyes- egyházi napok néven vált is­mertté. Idén szeptember 28- 29-30-án várják az érdeklődő­ket a változatos programokra. A mai nap az ősök előtti tisztel­gés, kopjafa- és emlékműava­tás, valamint Baross László sír­jánál és a Kossuth téri emlék­műnél a visszaemlékezések és koszorúzások jegyében telik. Az evangélikus imaházban Bé­kés megyd hímzésekből, míg a művelődési házban Arad- Békés-Csongrád megyei festők képeiből nyílik kiállítás. Az es­ti falugyűlésen ismét kiosztják a díszpolgári címeket, elisme­réseket, értékeük a Rendezett utcakép elnevezésű környezet­védelmi versenyt, valamint kö­szöntik a legidősebb és legfia­talabb polgárt. A szombati nap a kultúráé, ahol több amatőr és neves művész szórakoztatja a lakosságot. Vasárnap a kato­likus templomban tartott szentmise után színes búcsúi kirakodó várja az érdeklődő­ket. Baross-emlékszoba Medgyesegyháza önkormány­zata a nyár folyamán 8,2 millió forint pályázati pénzt kapott az FVM-től. A pénzt a Bánkúton le­vő, 1920-ban József főherceg­nek épített vadászkastély felújí­tására fordítják. Ez az épület je­lenleg a közösségi házként mű­ködik. Itt található a világhírű búzanemesítő, a bánkúü búzák atyja, Baross László hajdani dol­gozószobája eredeti bútoraival, emléktárgyaival berendezve. A felújítás után a ház és az emlék­múzeum ismét látogatható lesz. A sportcsarnokról A község sportszerető lakóinak és vállalkozóinak példaértékű összefogásával kibővült és nem­zetközi mérkőzések megtartásá­ra is alkalmassá vált a medgyesi általános iskolánál levő sport- csarnok. Az épület a verseny- sport mellett a tömegsport szá­mára is helyet biztosít. Büszkén vállalják hagyományaikat Medgyesegyháza helyén és környékén több mint ezer éve él- .rekedett, új hazát keresett, míg a nek emberek, melyekről régészeti ásatások tanúskodnak, mai Szlovákiából kitelepített ma- Ezek a hajdani életet, kultúrát és életmódot felelevenítő írásos gyár őseink megértő, befogadó és tárgyi emlékek szilárd tájékozódási pontot jelentenek, hi- közösségre leltek, új otthont ta- szen a szülőföldünkön innen indult az élet - hangoztatja láltak Medgyesegyházán. Szinte Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere, aki a következő- egyedülálló a Kárpát-medencé- képpen látja települése gyökereit: ben, ami Medgyesegyházán két­— A történelem viharai, a római­ak, a tatárok, a törökök és még sok hódító, diktátor soha nem kí­mélte az itteni javakat. Rombol­tak, pusztítottak, mindent fel­égettek. Az emberek azonban nem adták fel, mindig képesek voltak újrakezdeni. Az itt szórvá­nyosan élő, templommal rendel­kező katolikus magyarság mellé 1889-ben 93 evangélikus szlovák család érkezett Békéscsabáról, akik hihetetlen elszántsággal lát­tak munkához. Megindult a bel­területi házak, utcák és á parcellá­zott földeken a tanyák tömeges építése. 1892-ben önálló evangé­likus gyülekezetei, majd 1899- ben templomot alapítottak. A te­lepülés fejlődésével Medgyes- egyházát 1893-ban nagyközséggé nyilvánították. A lakosság száma 1900-ban közel 3000 volt. Megkezdődött és lendületet vett a mező- gazdaság polgári fejlődé­se, amely magával hozta az árutermelés feltartóz­tathatatlan folyamatát. Őseink életében is meg­jelent az egyik legfonto­sabb ösztönző, előrevivő elem, a magántulajdon. A medgyesiekre jellemző munka- és lakóhelysze­retet, valamint déd- és ükapáinkra viszszamuta- tó kreatív fejlesztő törekvések a huszadik század első felére meg­hozták méltó, szükségszerű ered­ményeiket. A környezetünkben levő településeket megelőzve, ki­mondatlanul — közigazgatási cím nélkül is — mezővárosi szerepet töltött be a község, a térség keres­így nézett ki az 1920-as években a medgyesi közégháza lelő szociális érzékenységgel pá­rosult. Többször bizonyították egymás és kitűzött céljaik iránti szolidaritásukat. Ennek kiemel­ten szép példái a templom- és is­kolaépítés. A két világháború kö­Medgyesegyháza ünnepel ■ Medgyesegyháza sajátos, egyedi utat megtett település, amely alig egy évszázad alatt teremtette meg egyedi és utánozhatatlan arculatát. 1893-ban az akkori belügyminiszter nagyközséggé nyilvánította a települést. A képviselő-testület 1993-ban, a százéves évforduló tiszteletére úgy döntött, hogy a jeles eseményt évente megünneplik. A programokat a búcsúi néphagyományhoz és a település védőszentjéhez, Szent Mihályhoz kötötték. zött a községben egyre nagyobb szerepet vállaltak az önszervező­dő, civil szervezetek, a gazdák, az iparosok, kereskedők és egyhá­zak demokratikus szerveződései. A világháborúk és a történelmi változások a családokat sem kí­mélték. Ma is tisztelettel, kegyé­ig tartó hogy a A Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet épülete 1917-ben kedelmi, ipari központjává vált. Az ezerkilencszázas évek első fe­lére kialakult a napjainkra is ösz­tönző hatást gyakorló belterjes kertészkedés (dohány, földimo­gyoró, dinnye) nemes hagyomá­nya.- Elődeink életében az euró­pai tulajdonosi szemlélet megfe­lettel emlékezünk az elesett áldo­zatokra, emlékük tovább él. 1945 után történelmünk szintén egye­dien és sajátosan alakult. Az 1947-es magyar-csehszlovák la­kosságcsere hírhedtté vált esemé­nyeit, kálváriáit szüléink és nagy- szüleink is megtapasztalták. Szlovák elődeink egy része felke­szer is megismétlődött: az itt élő magyarok mellé 1889-ben Csabá­ról letelepült szlovákok, majd 1947-ben az akkori Csehszlováki­ából kitelepített magyarok példa­mutató módon szőtték egybe éle­tüket és alakultak egy­séges közösséggé. Rö­vid időn belül kétszer tettek tanúbizonyságot arról, ami a mai Kelet- Közép-Európa orszá­gainak még napjainkra sem igazán sikerült. Egymás nemzeti érzé­seinek tiszteletben tar­tásával együtt békében élni és munkálkodni a közös, boldogabb jö­vőn.- Az 1945-től 1990- időszak bebizonyította, diktatúra, az erőszakos kollektivizálás, a magántulajdon és az egyéni érdekeltség kizárása, a „szovjet modell”, mint a vüá- gon sehol, úgy Medgyesegyházán sem sikeres út. Ugyanakkor apá­ink, nagyapáink a történelem ezen szakaszában is bebizonyí­tották, hogy a sok hátráltató kö­rülmény mellett, milyen fontos az „emberi tényező” hatása. Az em­berek megtartották a mozgékony­ság, a kezdeményezőkészség, a vállalkozói kedv hatalmas erejét. Iparos dinasztiák szervezték meg és működtették eredményesen a Vas- és Faipari, valamint a Bőr- és Cipőipari Szövetkezetét, a keres­kedők egymással szövetkezve lát­ták el a térséget. A föld- és mun­kaszeretet, a jó gazdák igyekezete jellemezte a mezőgazdaságban kényszer hatására szövetkező földműveseket és állattartókat. Bebizonyosodott, hogy a magán- tulajdon, a közvetlen tulajdonosi érdekeltség a legfontosabb, hi­szen apáink hajdani, igazi önma­gukat is a háztáji és magángazda­ságokban találták meg. Erejüket nem kímélve művelik ma is földi- mogyoró- és dinnyeültetvényei­ket, fóliás kertészeteiket. A szabadság települése Nagy Béla polgármester sze­rint ma már egyáltalán nem mindegy, hogy egy település­nek milyen üzenete van ön­maga és azok számára, akik felületesen kerülnek kapcso­latba a helységgel. Mint mondta: büszkén vállalják, hogy a nagyközségben krea­tív, dinamikus, vállalkozó szellemű polgárok laknak. Medgyesegyháza egyben a szabadság települése is, ahol mindenki hite és világnézete sze­rint élhet. A medgyesi-napok a kellemes kikapcsolódás mellett elismerése a helyi polgárok kitar­tó munkájának és tisztelgés az ősök tettei előtt.- Az 1990-es rendszerváltás, a demokratikus átalakulás, az ön­kormányzatiság új fejezetet és le­hetőséget nyitott az ország, a község életében. Hosszú idő után újra kezünkbe vehettük sor­sunk irányítását. A demokratikus pol­gári berendezke­dés, az önirányítás deklarálása megte­remtette a lehető­séget, hogy őseink emlékéhez méltó­an Medgyesegy­háza visszanyerje régi fényét és az őt megillető rangját az országban és a dél-békési régió­ban - mondta Nagy Béla. - La­kóhelyünk tíz év alatt dinamikusan fejlődött. Építet­tünk utakat, járdá­kat, parkokat, sportcsarnokot, szennyvízcsator­na- és kábelteleví­zió hálózatot, és még sorolhatnánk. Felújítottuk és újít­juk középületein­ket, lassan befeje­zéséhez közeledik a sportcsarnok bő­vítése, megkezdő­dött Bánkúton a kastély épületének felújítása, ahol élt és dolgozott haláláig Baross László, a világhí­rű növénynemesítő, a bánkúti búzák atyja. Bízom, hogy hama­rosan beteljesül egy régi álom, és Medgyesegyházán fedett uszoda épül. Több mint 1 milliárd forin­tot fordítottunk településünk fej­lődésére, és az önkormányzat va­gyonát folyamatosan gyarapítjuk. Legújabb szerzeményünk a volt szülőotthon, a jelenlegi Idősko­rúak Otthona, amely hosszú idő után 2001. januártól ismét a köz­ség tulajdona. A mai Med­gyesegyházán minden feltétel adott a modern európai életnek. Az infrastruktúra kiépítésével megteremtettük az ipartelepítés, a további munkahelyek létesíté­sének előfeltételeit. Tehetséges polgáraink új cégeket, vállalkozá­sokat, telephelyeket hoztak létre, komoly beruházásokat valósítot­tak meg. Mezőgazdasági terme­lőink a tartósan barátságtalan ag­rárkörnyezetben is kimagasló eredményeket értek el. A dinnye- termesztésben és exportban a he­lyi és környékbeli termelők, in­tegrátorok hazai piacvezetőkké váltak. A barátságos, nyílt befo­gadó közösségnek köszönhetően több Békés megyei és megyén kí­vüli vállalkozás tette át székhely­ét hozzánk. Medgyesegyháza iránt egyre nagyobb a külföldi ér­deklődés, a beruházási szándék. Ezen sikerek mellett büszkék vagyunk a sportban, oktatásban, kultúrában elért eredményeinkre is. Hagyományápolásként életre hívtuk az immár országos ese­ménnyé vált, évente ismétlődő dinnyefesztivált és a medgyesi- napokat. A környezetünk szépí­tésével igyekszünk településün­ket otthonossá, barátságossá, üdévé varázsolni, az itt élők és az ide látogatók számára vonzóvá tenni. Nyitottak vagyunk a világ­ra, amelynek nemcsak szemlélői, hanem cselekvő, aktív részesei vagyunk. Szeretettel fogadunk minden közelről és távolról érke­ző vendéget, bennük társakra, barátokra lelünk. Mindennél fon­tosabb, hogy mi magunk is ösz- szetartó, egymással szolidáris, el­választhatatlan közösséggé vál­tunk. Civil szervezeteink (nyug­díjasklub, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Polgárőr Egyesület, sportegyesület, vadásztársaság és vallási felekezetek) példamutató módon szervezik, szövik egybe életüket. Az utóbbi években több megyei és megyén kívüli cég helyezte telephelyét Medgyesegyházára. Legutóbb a kecskeméti szék­helyű Promed Kft. vásárolt telephelyet a községben a volt Vasi­pari Ktsz. épületében. Termékskálájuk a gyógy- és ortopéd ci­pők gyártása amerikai, francia és német exportra Új kihívások és sorsfordulók várnak ránk Természetesen nem lehetünk elégedettek, tennivalónk van még bőven, számos probléma, feladat még megoldásra vár - szólt a jövőről Medgyes polgármestere. S hogy melyek ezek a tennivalók, arról a következőképpen nyilatkozott:- Új, nem kis nehézség­gel, gyötrelemmel járó, de nagyszerű kihívásoknak kell megfelelnünk. Ezek között az egyik legfonto­sabb az európai integráció. Ugyanolyan történelmi sorsforduló előtt állunk, mint ezer évvel ezelőtt ál­lamalapító nagy királyunk, Szent István. Példájából ta­nulva, mi sem tétovázha­tunk, csatlakoznunk kell, meg kell felelnünk az Euró­pai Unió újkori kihívásai­nak. Természetesen csak úgy, hogy történelmi, nem­zeti, kulturális hagyomá­nyaink ne sérüljenek. Nem lehetünk kishitűek, az uni­óval folyamatosan tudatos!- Nagy Béla (középen) hite szerint ők azok, akikért érdemes dolgozni, hisz a „stafétát” ők viszik tovább.. tani kell, hogy a magyar nép, a magyar nemzet mindig is Európa meg­határozó része volt. A magyar tudomány, kultúra, művészet az elmúlt ezer esztendőben is gazdagította, gyarapította az európai egyetemes értékeket. Kell, hogy legyen elegendő önbecsülésünk, legyünk büsz­kék magyarságunkra, né­pünk értékeire, mert csak ekkor várhatjuk el, hogy egyenjogú, egyenrangú polgárként kezeljenek min­ket Európában. A reánk vá­ró feladatok megoldásához adjon erőt és hitet Szent Ist­ván emléke és példája, ezeréves kereszténysé­günk, valamint a Medgyes- egyházát alapító, megtartó, fejlesztő, tehetséges őse­ink, elődeink emléke, akik­re méltán lehetünk büsz­kék, nekik köszönhetjük életünket, a mai Medgyes- egyházát. Jövőnk alakításá­ban minden rajtunk, közös akaratunkon és tenni aka­rásunkon múlik. A három nap programja 2001. szeptember 28., péntek 15.00 Békés megyei hímzések Dr. Botyánszki Anna kiállítása az evangélikus imaházban 16.00 Koszorúzás Baross Lász­ló sírjánál (Bánkút) 16.15 Kopjafa-avatás a bánkúti közösségi ház előtt . 17.00 Tótkomlósi Fúvószene­kar térzenéje a művelődési háznál 17.15 Schéner Mihály Kossuth- díjas művész alkotásainak átadá­sa a millenniumi kápolnában 17.30 Kiállítás Arad-Békés- Csongrád megyei festők képeiből 17.45 Szülőföldünk Békés me­gye — fotókiállítás 18.00 Térzene 19.00 Ünnepi falugyűlés 20.00 Békéscsabai Acid Jazz Dance Company, Bottá Tibor és Tóth Ildikó Európa- és világbaj­noki helyezett táncospár bemu­tatója 2001. szeptember 29., szombat 10.00 Gyermekműsor: Gang Sztárok könnyűzenei együttese, Gang Sztárok Dance Stúdió Hip­Hop tánccsoport 14.30 Medgyesegyházi művé­szeti csoportok fellépése 15.15 Aerobik-bemutató 17.20 Tavasz néptáncegyüttes műsora 19.00 Operettslágerek: Sza- kolczay István, Juhász Adrienn 20.00 Crazy Theatrum műsora 21.00 Fresh együttes fellépése 22.00 Utcabál: Stage Line együttes 2001. szeptember 30., vasárnap 11.00 Szentmise a római kato­likus templomban, majd egész napos Szent Mihály-napi búcsú Az oldal a Medgyesegyházi Önkormányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztő: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents