Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-21 / 221. szám

HÁTTÉR 2001. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK - 7. OLDAL Önálló kiállítóhellyel jelentkeztek Elnökséget választott a A Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara Magyar- Román Tagozatának tegnapi békéscsabai ülésén a résztve­vők megvitatták és elfogadták a tagozat ügyrendjét, féléves munkatervét és megválasz­tották az elnökségi tagokat. Békéscsaba A kamara átalakulása után az új­jászerveződő magyar-román ta­gozathoz jelenleg 107 vállalkozás tartozik. Az 1998 júniusa óta mű­ködő tagozat feladatai között sze­repel a napi szervezési teendő­kön túl a programok, rendezvé­nyek lebonyolítása, valamint a román-magyar vállalkozók kö­zötti kétoldalú gazdasági kapcso­latok létrejöttének és elmélyítésé­nek elősegítése. Bangó Gábor, a tagozat elnöke a féléves munkaterv tárgyalása­kor kiemelte: remélhetőleg még az idén találkozik egymással a Termálvíz a A geotermikus energia halá­szatfejlesztésben való hasz­nosításának módjáról tanács­koztak tegnap a szarvasi Ha­lászati és Öntözési Kutatóin­tézetben a dél-alföldi régió kutatásban, haltermelésben és feldolgozásban érdekelt szakemberei. Az eszmecsere célja a komplex halászati projekt előkészítése volt. Szarvas A tanácskozáson elhangzott, a globalizálódó világ megkívánja az erők egyesítését. Az előbb em­lített projektbe be kell vonni a ré­gióban működő, halászatban ér­dekelt vállalatokat, továbbá a pénzintézeteket, az oktatás, szakképzés, a kutatás intézmé­nyeit, kamarákat és más szerve­zeteket. Dr. Váradi László, a HAKI igaz­gatója előadásából kitűnt, a kuta­tóintézet mindig is élen járt a geo­A Körös-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság működési területén szeptemberben 98,6 millimé­ter csapadék hullott, ami a sokéves szeptemberi átlag­nak több, mint a kétszerese. Békés megye Különösen esős időszak volt a szeptember 6-10. közötti és a szeptember 15-19-ei időszak. A Körösök hegyvidéki vízgyűjtő te­rületén 30-50 milliméter eső esett, amelynek következtében kisebb áradás kezdődött a folyó­kon. A Fekete-Körösön, a Sebes-Kö­rös alsó szakaszán és a Berettyón első fokú árvízvédelmi készültsé­magyar-román tagozat magyar és a román kamara elnö­ke. A tagozat szeretné elérni, hogy a román kamarán belül is alakuljon meg a kétoldalú szer­vezet. Az idei programok sorá­ban kiemelkedő esemény a két romániai - székelyudvarhelyi és bukaresti - kiállításon való rész­vétel, ahol a tagozat önálló stand­dal jelentkezik. Jövőre két na­gyobb rendezvényre készül a tagság: gazdasági fórum összehí­vását tervezik, illetve magyar­román üzletember-találkozóra invitálják az érdeklődőket. A ka­mara kihelyezett képviseletet szeretne létrehozni Csíkszere­dán, ezzel kapcsolatban jelenleg az előkészületi munkálatoknál tartanak. Az ülésen résztvevők a ma­gyar-román tagozat elnökségi tagjává választották Dunai Pétert, dr. Várady Zoltánt, Szász Györ­gyöt, Mátyás Jánost, Bige Lászlót és Pataki Lajost. ___________yk. ha lászatban termikus energiát hasznosító tech­nológiák alkalmazásában és to­vábbfejlesztésében. A régió most nemcsak a HAKI tudományos ta­pasztalatait, hanem az intézet ha­zai és nemzetközi pályázati mun­kában, illetve a konzorciumok működtetésében való jártasságát is kamatoztathatja. A projekt elő­készítésében az intézet örömmel vállalt koordinátori szerepet. Az igazgató több példával szemléltet­te, hogy a geotermikus energián alapuló haltermelő rendszerek gazdaságosan működtethetők. Fi­gyelmet érdemlő az is, hogy a geo­termikus energiát hasznosító je­lentős halászati vállalkozások régi­ónkra koncentrálódnak. A tervezett projekt mellett szól, hogy a térségben neves ha­lászati és haltermelési központok működnek, továbbá az, hogy e vidék bővelkedik gazdaságosan kitermelhető termálvízben. c*. R. gi szint körüli tetőzés alakult ki. Az előrejelzések szerint hétfőig csapadék nem várható, így az ér­kező árhullámok levonulása za­vartalannak ígérkezik. A békési duzzasztónál a rekonstrukciós munkák miatt kiépített ideigle­nes elzárást az árhullám gyor­sabb levonulása érdekében el­bontották. A vízügyi igazgatóság terüle­tén első fokú belvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el az Élővíz­csatorna egyes körzetében, má­sodfokú belvízvédelmi készült­ség van érvényben a mező- berényi belvízvédelmi szaka­szon.-sz­BNV-körkép, megyei szemüveggel A korábbihoz képest jóval kevesebb a bazár, az értéktelenséget képviselő vásárosok A szervezők ilyenkor, vagyis a vásár „felénél” még óvatosak, nem szeretnek látogatottsági számokról beszélni, de az bizo­nyosnak látszik, hogy az idei, 105. Budapesti Nemzetközi Vásár kevesebb érdeklődőt vonz, mint a korábbiak. Azt persze nem mondhatják a házigazdák, hogy a Békés megyeiknek nincs kel­lő képviselete az úgynevezett fő témákban — például a házépí­tésben, kerti berendezésekben és a lakberendezésben —, hiszen mind a hat kiállítónk kapcsolódik ezekhez a bemutatókhoz. Budapest Ami feltűnő: a korábbihoz képest jóval kevesebb a bazár, az értékte­lenséget reprezentáló vásárosok, sátrasok száma. Csabakő: már szalonnasütő is Strifler Attila, a Csabakő Díszbur- koló-gyártó, Szállítási, Építőipari Vállalkozó és Kereskedelmi Bt. cégvezető menedzsere mondhat­ni régi megszokott helyükön vár­ja látogatóit. Ő aligha panaszkod­hat, szerdán is „egymásnak adták a kilincset” standjukon.- Otthon, Csabán viszont új­donság a 44-es főút mellett, a tv-to- rony közelében új telephelyünk, az irodával együtt - mondja. - Há­rom vadonatúj, hagyományosan nyolc színben megrendelhető ter­mékkel érkeztünk Pestre, mind­egyikkel igyekszünk közelíteni a természetes felületekhez. „To­vábbgondoltuk” a Csabakő I-et, ami a kémény- és pillértéglához hasonló, ám felületét másképp dí­szítjük. A másik egy Csabakő Vill­ásból alakult ki, oszlopnak és zsa- lukönek alkalmazható, rusztikus körbedíszítésű. Kiemelem a sza­lonnasütőnket, nagyon sokan ér­deklődnek iránta. Arra külön büsz­ke vagyok, hogy többen vannak, akik három-négy éve, látogatóink­ként „megígérték” maguknak, hogy ha majd összegyűlik a pén­zük a házépítésre, annak műkőlá­bazatai és térburkolatai Csaba- kőből készülnek. És vissza is jöt­tek! Szóval, értékelik a tapasztala­tunkat, nem véletlen, hogy 350 ha­zai kereskedő kötődik hozzánk. Persze, nem mondom, olykor akad reklamáló is, de főként amiatt, mert nem megfelelő felkészültségű szakemberek, és rosszul építették be a termékeinket. Ellenkező eset­ben 16 év múltán is ugyanúgy kell kinéznie színben, szüárdságban, esztétikumában egyaránt. Lemosható, csiszolt járdalapok „Egy házzal” arrébb, szintén a „B”-szabadterületen állít ki a bé­késcsabai Beton- és Építőanyag­gyártó Kft. is. Krizsán Pál kereske­delmi vezető megerősítette: az ő vevőkörük is elvárja, ilyenkor az év nagy bemutatóján illik új ter­mékekkel jelentkezni. A békéscsabai, Berényi úti mellett sóskúti és újfehértói gyár­tó- és telephellyel rendelkező Frühwald eddig jobbára kisebb elemekből álló burkolókat gyár­tott. Most — többek közt — a Behatón, Rhodos márkanevű jár­dalapokkal bővült a kollekció, méghozzá lemoshatókkal és csi­szolt felületűekkel. Az igények azt mutatják, ezeket az elemeket is felhasználják teraszok, lapos- és magastetők építésénél. Ezenkí­vül új oszlopzsalukat is gyárta­nak, ezek egyszerűbbek, gyor­sabban beépíthetők és olcsóbbak. ,, Táncos ” Jamina-cserepek A Tondach Magyarország a szabad területen, 120 négyzetméteres standdal van jelen a BNV-n, és itt láthatók a békéscsabai Jamina Tég­la- és Cserépgyártó Rt. termékei is. Aki tetőcserepet vásárol, rendel meg most a Tondachnál, az a nem kerámia kiegészítőkhöz - például kúpkapcsokhoz, tetőkibúvókhoz, fóliákhoz - fél áron juthat - mond­ta érdeklődésünkre Kocsis Zoltán mérnök-tanácsadó. A Békéscsabán gyártott „táncos” építőanyagokat is kedvezményesen kínálják, kereset­tek is a Polka, Keringő, Tangó és Csárdás elnevezésű kerámiacsere­pek. Emellett a Tondach konszern csornai, valamint szlovák, szlovén, osztrák és horvát üzemeiben gyár­tott hódfarkú és hornyolt cserepe­ket szintén bemutatják a standon. Kocsis Zoltán kiemelte: július 1-jétől a cég 33 év garanciát ad a kerámia­cserepekre és -kiegészítőkre. Szólt arról, hogy természetesen az akciós termékek nem csak a BNV-n, ha­nem márkakereskedőiknél az egész országban megtekinthetők és meg­vásárolhatók szeptember 30-áig. A Szizált is bemutatják A kézi csomózású szőnyegeiről hí­res békésszentandrási Art-Kelim Kft. hagyományos termékei mellett az idehaza még újdonságnak szá­mító Szizál szőnyeget is bemutatja a vásáron. A gépi készítésű bioszőnyeg a kft. nyugaton nagyon keresett terméke. Belföldre egyelőre megrendelésre gyártják. Mnt azt Czuczi Ernőtől, a kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a cég kézi csomózású, kézi szövésű szőnyege­ket is kiállít, továbbá nagyon szép faliképeket és falikárpitokat mutat be. A kiállított termékek megvásár­lására 10-20 százalékos akciót hir­dettek. A BNV időtartamára kedvez­ménnyel várják a vásárlókat a buda­pesti mintaboltjukban is. A népszerű porszívó A Szarvasi Vas- és Fémipari Rész­vénytársaság idén a tavalyinál is na­gyobb standon, százhúsz négyzet- méteren várja a látogatókat. A cég új lámpacsaládokkal jelentkezett, továbbá a korábbi gyártású termé­keket is új színnel, új festési techni­kával mutatják be. A háztartási be­rendezések közül Szakái János ve­zérigazgató szerint a legnagyobb érdeklődést a takarításkor atka­mentes levegőt kibocsátó vízszűrős porszívó váltotta ki. Újdonság a lég­keveréses sütőedény, ami zsír nél­küli sütésre, továbbá párolásra is al­kalmas. Változatlanul népszerűek a cég elektromos kávéfőzői, a hagyo­mányos szárazvasaló, továbbá a gofri- és hússütő kontakt grill. CSATH RÓZA—FÁBIÁN ISTVÁN -NYEMCSOK LÁSZLÓ Nagyobb megrendeléseket is várnak A gyomaendrődi Németh Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. fokozott hő- és hangszigetelésü műanyag termékeket gyárt. Ehhez kiegészítőket: redőnyt, zsalugátert, könyöklőt és párká­nyokat is kínálnak. Félix Tamás, a kft. műszaki főmunkatársa szerint a BNV jó lehetőséget ad arra, hogy az építkező magán- személyek megismerjék a terméküket. Nagy a konkurencia, így a vásárokon, kiállításokon való jelenlét igen fontos. A rendezvé­nyeken újabb viszonteladói kapcsolatokra és nagyobb megren­delésekre is szert tehet a cég. A műanyag nyílászárók időtálló­ságuk és egyéb kedvező tulajdonságaik miatt egyre népsze­rűbbek. A gyomaendrődi kft. a vásáron, illetve budapesti minta­termében termékeire október végéig tartó akciót hirdetett. Nyitott kapuk Az Európai Tanács védnökségé­vel az idén már több mint fél­száz országban rendezik meg a kulturális örökség napjait szep­tember 22-én és 23-án. A prog­ram célja, hogy ráirányítsa a nagyközönség figyelmét azon épületek értékeire, amelyek máskor csak részlegesen, időle­gesen vagy egyáltalán nem láto­gathatók. Az idén a program ke­retében az oktatás épületeit nyitják meg az érdeklődők előtt. A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma és az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal felhívásához csatlakozott a bé­kési Jantyik Mátyás Múzeum is, s e két napon 14 órától 17 óráig Békésen, a Petőfi út 4L szám alatt az 1844-ben épült iskola- mesteri lakást díjmentesen nyit­ják meg a látogatók előtt. _________________________ffl Hol lehet a Simonyi Imre utca? Bízunk benne, utcát, teret, akár egy kicsit is elnevezünk Simonyi Imréről — mondta Danes László polgármester a gyu­lai Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium által első ízben rendezett, országos és határainkon túli Simonyi- szavalóverseny megnyitóján. Gyula Simonyi Imre József Attila-díjas költő, Gyula díszpolgára 1994. február 10-én hunyt el. A gyulai Szentháromság temetőben nyug­szik. Emlékét tábla őrzi kedvenc helyén, a Százéves Cukrászda fa­lán és egy udvari szoba az épület­ben lévő lakásából, ahol utolsó éveit töltötte. - Nem egyöntetű a megítélése Gyulán ma sem, so­kan, sokféleképpen vélekednek róla — mondta lapunk kérdésére Danes László. - Meggyőződé­sem, hogy az utóbbi évtizedek egyik legeredetibb gyulai szemé­lyisége volt és az is meggyőződé­sem, hogy a költészetét, az emlé­két ápolni kell. Felvetettem, hogy valamilyen köztéri utca, park, tér viselhetné a nevét. Legalább ugyanennyire fontos, hogy létre­hozzunk - elsősorban azok, akik ismerték és közel álltak hozzá —, egy Simonyi Imre Társaságot Gyulán, amely életművének gon­dozását finanszírozni tudná. .A. romániai Simonyifalván már Téti rejött hasonló szervezet. A gyulai társaságnak kellene megteremte­ni a lehetőséget arra is, hogy Simonyifalván a szülőházat meg tudják vásárolni és ott egy Simonyi Imre-emlékszoba, em­lékmúzeum jöhessen létre. A versmondó versenyen merült fel, hogy jövőre a Simonyi- szavalóversenyt a Karácsonyi Já­nos Római Katolikus Gimnázium védnökségével szélesebb körűvé kellene tenni, melyben a Simonyi Imre Társaság, a város nagyobb segítséget nyújtana.- A társaság tenne javaslatot arra, hol legyen a Simonyi utcai- Kezdeményezhetné a társa­ság. Nem tudom, ebben mennyi­re lesznek partnerek a városla­kók. Mindenesetre Simonyi Imre nagyon jelentős személyisége a magyar irodalomnak és a gyulai irodalmi életnek pedig feltétlenül.- Van elképzelése a helyről?- Igen, de nagyon óvatos va­gyok az átnevezésekkel a Ditzingen tér esete óta. Ott lehet majd, ahol közmegegyezéssel el­fogadják. Briliáns előadás a gálakoncerten Egy ígéretes művészpálya újabb állomása A Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny díjkiosztó ünnep­ségére és gálahangversenyére kedden este Budapesten, a Ze­neakadémia zsúfolásig megtelt nagytermében került sor. Budapest—Békéscsaba A két hétig tartó versenyen 21 or­szág 58 pianistája indult, s közü­lük az első- és középdöntő után hatan - köztük a békéscsabai Tóth Péter - kerültek a döntőbe. A nemes versengés szép ma­gyar sikerrel zárult. Mivel a zsűri első díjat nem adott ki, így a má­sodik díjjal jutalmazott Tóth Pé­ter, a budapesti Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályának hallgatója tekinthető a verseny győztesé­nek. A három III. díj magyar (Far­kas Gábor), ukrán és olasz ver­senyzőnek jutott. A 18 éves Tóth Péter tehetségét és művészi elhivatottságát bizo­nyítja, hogy mindössze 7 évi zon­goratanulás után érte el e nemzet­közileg is számon tartott sikert, amely mintegy megkoronázása Wittenbergben, Bovinóban és Weimarban aratott eddigi ver­senyeredményeinek. A budapesti versenyen nyújtott teljesítménye alapján a rangos professzorokból és művészekből álló nemzetközi zsűri elismerőleg állapította meg, hogy Tóth Péter fiatal kora ellené­re is a legérettebb versenyzők egyike volt. A díjkiosztás után megtartott gálakoncerten az ifjú békéscsabai pianista a Ligeti András vezényel­te Matáv szimfonikus zenekarral a Haláltánc, majd. pedig a közön­ség szűnni nem akaró tapsának engedve, ráadásként az Erdő­zsongás briliáns előadásával kö­szönte meg az elismerést. Az 1933-ban alapított Liszt Fe­renc zongoraverseny első győzte­se későbbi világhírű zongoramű­vésznőnk, Fischer Annie volt, s a későbbi években is olyan neves művészek nyertek, mint Vla- szenko, Bermann, Gabos Gábor vagy Bogányi Gergely. Mostantól Tóth Péter is csatlakozott a versenygyőztesek rangos elitjé­hez, s remény van arra, hogy szé­pen induló művészpályája a híres elődökéhez hasonlóan folytatód­jék. ______________________IU A gálakoncerten a közönség is szívébe ogadta Tóth Pétert (balról). A békéscsabai tehetség mellett Rockenbauer Zoltán kulturális minisz- ter és Lantos István, a Liszt Ferenc tár: iság elnöke, a Zeneakadémia tanszékvezetője, a zsűri elnöke motó, kovács Erzsébet Árhullám a Körösökön

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents