Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-19 / 219. szám

RIP ORT 2001. SZEPTEMBER 19., SZERDA - 7. OLDAL Harminc kép az új tárlatra Meghívták a New York-i ENSZ-palotába Illusztris vendégei voltak a minap Püski Sándornak, a Békésen élő és dolgozó grafi­kusművésznek: Erdős André magyar ENSZ-nagykövet, Püspök László müncheni ma­gyar főkonzul és Somogyi Fe­renc, a Magyar Atlanti Tanács elnöke kereste fel. Békés Nem érkeztek üres kézzel a vizit­re, ugyanis Erdős André meghí­vást nyújtott át Püski Sándornak, melyben 2002. május 16-án, New Yorkban, az ENSZ-palotában önálló kiállításra invitálta a mű­vészt.- A jövő évi kiállításom a tava­lyi New York-i kiállítás folytatása - tudtuk meg Püski Sándortól, aki elmondta, hogy az ENSZ-pa- lota aulájában rendezendő kéthe­tes kiállításának témája a nem­zetközi szervezet munkájával lesz kapcsolatos. A tárlaton telje­sen új anyaggal mutatkozik be, ezen már dolgozik, s a felkérés­nek eleget téve harminc, egyenként 40x60 centi­méteres képet állít ki. Megtudtuk, hogy a hónap utolsó napjaiban - a tavaszi finnországi bemutatkozásának foly­tatásaként - Norvégia fővárosában, Oslóban ugyancsak önálló tárla­ton mutatkozik be a skandináv ország művé­szetbarát közönségé­nek. Augusztus végi ese­mény, hogy a zsidó könyvfesztiválra jelent meg ötszáz számozott példányban Truczi Ist­ván verseskötete, „A zöld rabbi” című exklu­zív könyv, amit Püski Sándor tervezett, s jó né­hány illusztrációja, mun­kája díszíti azt.- sz ­Az Egyesült Államok-beli tárlat előtt Norvégia művészetba­rát közönségének is bemutatkozik Püski Sándor. (Felvéte- lünkön a művész, gyermekével) a szerző felvétele Továbbra is lesz Sárréti Piknik A vésztő-mágori történelmi emlékhelyen minden évben megtartják a Sárréti Pikniket, amely az észak-békési térség egyik legnagyobb szórakozta­tó eseménye. Az idei rendez­vényre több mint 5 ezren vál­tottak jegyet. A kétnapos nép­ünnepély így is veszteséges volt. A város vezetése ennek ellenére úgy döntött, a ren­dezvényt a jövőben is meg­tartják. VÉSZTŐ A Sárréti Piknik Kulturális Köz- alapítvány jelentős pályázati tá­mogatást nyert a rendezvény le­bonyolítására. Az idén először kétnapos eseményre összesen 5050-en (egyharrnaduk helybéli, a többiek más településről érkez­tek) váltottak jegyet. Ennek elle­nére a Sárréti Piknik 689 ezer fo­rint veszteséggel járt.- Ma már szinte minden na­gyobb településhez kötődik egy jelentős szórakoztató esemény. Nálunk a Sárréti Piknik, amely idén a sárréti birkapörköltfőző- versennyel gyarapodott. A nevet levédetjük,»s a főzőversenyt a jö­vőben is megrendezzük — fogal­mazott Kaszai János polgármes­ter a helyi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén. — A veszteség ellenére nem szabad feladni a Sárréti Pikniket. A tapasztalatokat viszont le kell szűrni, át kell tekinteni, miként csökkenthetnénk a kiadásokat - vélekedett Csüllög István képvi­selő. — Minél tovább kitartunk a Sárréti Piknik mellett, annál ke­vésbé fordulhat elő, hogy a ren­dezvényt valamikor, valaki eltö­rölje - mondta Balogh Endre képviselő. — A sárréti birkapörköltfőzö- versenyt a jövőben is minden au­gusztus 20-án megrendezzük Vésztő-Mágoron. A nagy érdeklő­dés miatt idén több csapat neve­zését el kellett utasítanunk. A jö­vőben viszont nem korlátozzuk a nevezéseket, minden csapat in­dulhat a versenyen. Azon is fára­dozunk, hogy a sárréti birkapörköltfőző-verseny része lehessen a megyei gasztronómiai fesztiválsorozatnak - nyilatkozta lapunknak Gila Károly, a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület titkára. MAGYARI BARNA Ki mint fest, úgy arat? A vizsgálat lezárult, de akadt, aki nem felejtette el Vita támadt a lakást bérbe adó és bérlője között, s a bíróság előtt kötöttek ki. Ám közben a bérlő úgy találta, kálváriája során egy bűnügy nyomaira bukkant. A rendőrséghez fordult, ahol megin­dították a nyomozást, aztán megszüntették. Van ilyen. Az önkormányzat Dobos utcai lakásai, ahol a történet játszódik d^otó: lehoczky péter A Dobos utca elején álló házak leg­alább két évtizede az önkormány­zat (korábban a tanács) átmeneti elhelyezési céljait szolgálják: ne­vezzük hőseinket Gyulai család­nak! (Kérték nevük elhallgatását.) Az 1993 szeptemberében oda költözött Gyulaiék e szállásukat nem hagyták el az 1999. szeptem­beri felszólításban megjelölt ha­táridőre. A bérbeadó, Gyula Város Önkormányzatának Városgazdál­kodási Igazgatósága ezért bíró­sághoz fordult. Az 1999. novem­ber 30-ai tárgyaláson a bérbeadó jogi képviselője egyezséget aján­lott: ha a bérlő 2000. január 31-éig elhagyja a szükséglakást, „...vele szemben sem perköltség, sem egyéb jellegű igényem nincsen”. A bíróság áldásával ez az egyez­ség meg is köttetett, Gyulaiék vál­lalták, hogy maguk gondoskodnak újabb lakásukról. Gyulaiék az egyezségbeli határidőre kiköltöz­tek, ám a bérbeadó decemberre és januárra 6340 forint lakbérhátralé­kot követelt rajtuk, s mert ennek nem lett foganatja, ismét bíróság­hoz fordultak. Ha lúd, legyen kö­vér, gondolhatták, mert ezt az ösz- szeget immár megtoldották újabb 99 ezer 434 forinttal. Mire föl? Azt mondták: a bérlemény kiköltözés utáni festési, mázolási és járulékos munkálatai ekkora pénzüket emésztették fel. „Az alperes által említett kö­rülmény, amely szerint a felperes a további követeléstől elállt volna, csak a perköltségekre vonatko­zott” — érvelt a bérbeadó. A városgazdálkodási igazgató­ság vezetője bizonyí­tékként többek között egy 2000. február 2-án, a szóban forgó lakás­ban felvett jegyzőköny­vet is mellékelt. Ebben az igazgatóság illetéke­sei tanúk előtt - ám Gyulaiék távollétében — azt is megállapítják: Gyulaiék január 26-ára ide hívták munkatársu­kat a kulcs leadása cél­jából, illetve hogy a nappali, a konyha és a szoba egy­soros takarófestése szükséges. Az igazgató becsatolta a bíróságnak a velük szerződésben álló gyulai szobafestő és mázoló e munkákról szóló költségvetését. Ebben már az áll, hogy le kell kaparni a fala­kat, s háromszor át kell festenie mindent diszperzittel. Mindezt 99 ezer 434 forintból tudja kihozni. Ez lenne az egysoros takarófestés? A lakásbeli egyoldalú szemle veze­tője azt írta a költségvetésre: „A adta a felperes birtokába, hanem csak a bérlemény kulcsait adta le a felperes székhelyén". Úgy tűnik, ez nem így történt, az eljárásról pedig alighanem az igazgatóságnak kel­lett volna gondoskodnia, ahogy pár nap múlva, ám a volt bérlő tá­vollétében meg is ejtették. Még egy dokumentum került a bíróság elé: a kisiparos által 2000. február 28-án kiállított számla 333 ezer 485 forintról. A számlát a „Dobos út 1-7. 2/12-es lakás festése, má­zolása költségvetés alapján" szö­veggel írta meg. (Úgy látszik, a 12- esen túl akkoriban a 2-es lakásra is megbízást kapott.) A számla mel­lett egy lapon ismeretlen eredetű kézírással megbontották ezt az összeget: a 2-es lakás munkálatai 234 ezer 051, a 12-esé 99 ezer 434 forintot tettek ki. A február elején helyszínen szemléző és jegyző­könyvező vezető ugyancsak 2000. február 28-án aláírta a számlát: „A teljesítést igazolom, kifizethető”. Az I. fokon eljáró bíróság Gyulaiékat 31 ezer 198 forint meg­fizetésére kötelezte. Tényként ke­zelte, hogy 2000. február 26-án az vi elmaradt lakbéren túl a festési költségek 25 százalékának megfi­zetésére kötelezte azzal, hogy há­zilagosan ennyiből hozhatták vol­na tó. A bíróság megállapította: az­zal, hogy az igazgatóság nem von­ta be Gyulaiékat, megfosztotta őket attól a törvényes lehetőségüktől, hogy maguk gondoskodjanak a - lehet, olcsóbban megoldható - festésről. Gyulaiék nem nyugodtak. Az utánuk beköltözött bérlővel iga­zoltatták, hogy nem új festésű la­kásba érkeztek, s azóta sem festet­tek ott semmit. írásban nyilatko­zott egy másik szobafestő is: tár­sával együtt 1999 júliu­sában ő festette ki a la­kást, s az még 2000. de­cember 28-án is olyan állapotban van, ahogy ők hagyták. „Azon sen­ki, semmilyen festési és mázolási munkát nem végzett” - írta. Gyu­laiék fellebbeztek. A megyei bíróság úgy döntött, hogy a lakbér­hátralékot Gyulaiéknak meg kell fizetniük, fes­tési költséget viszont semmit. Gyulaiék már a bíróságok előtt is fiktívnek mondták a számlát, s csodálkoztak, hogy azt tó is fizet­te a városgazdálkodási igazgató­ság. (Ahogy ők írták: kicsaltak százezret az adófizetők pénzé­ből.) A bíróság ítélete indokolásá­ban azt is megállapította, hogy a számla nagysága még a jegyző­könyvhöz mérten is túlzott mérté­kű! Ugyanis az egysoros festés in­dokoltságához mérten (állítólag) lekapartak 166 négyzetméter fa­lat, s (állítólag) háromszor is diszperzitet vittek fel rá, (állítólag) falat javított a mester. A bíróság maga is mérlegelte: a nyilatkozat- tevők szerint nem volt ott semmi­féle festés. így a számla adatai is kétségesek, ez alapján meg senki nem kötelezhető az állítólagos fes­tési munkák elvégzésére. Gyulaiék 2001. április 18-án fel­jelentést küldtek a Gyulai Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályára. Ebben úgy vélekedtek, hogy a gyulai városgazdálkodási igazga­tóság helyszínen is eljárt vezetője s munkatársai alaposan gyanúsít- hatók azzal, hogy közokiratot ha­misítottak és csaltak. Mellékelték az általuk bizonyítéknak tartott iratokat, s részletesen leírták, amit tudtak. Azt is állították, hogy a mester a számlán-szereplő 333 ezer 485 forintot felvette. Valószí­nűsítették a rendőrök számára, hogy ügyük akár nem is egyedi: 2000 januárjában négy családnak szintén el kellett hagynia az ön- kormányzat Dobos utcai lakásait. A rendőrség négy hónapnyi nyo­mozás után 2001. augusztus 17-én úgy határozott, hogy az eljárását megszünteti, mert „...a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”. Lehet, hogy így van. De az ördög - köztudottan - a részletekben rejlik, lássuk hát a határozat indokolását! Az indokolás közel egymilliós számlaösszeget említ, de ez nyil­ván csak elírás. A rendőrök rögzí­tik: a feljelentésben foglalt cselek­mény alkalmas csalás alapos gya­nújának a megállapítására. A négy hónapos nyomozás so­rán a rendőrség azt írta: az általa kihallgatott két mester szembesíté­sére nem került sor, mivel a Gyulaiék által annak idején foglal­koztatott mester csak 2001. de­cemberében tér haza külföldi munkavállalásából. (A rendőjség maga mondja: ez a festő már ki­hallgatása előtt, s azt követően is jelezte nekik, hogy külföldre kell mennie.) Vajon miért nem igye­keztek - az egyébként nyilván si­kertelennek jósolható - szembesí­tésüket megejteni? S jön még egy érv: „Az eljárás során nem sikerült olyan tanút felkutatni, aki a festés körülményeiről információval ren­delkezne". Az 1999. júliusiról vagy a 2000. februáriról? S mi van az ad­digi terhelő tanúvallomásokkal? Az indokolás utolsó bekezdé­se: „Az eljárás során nem sikerült egyértelműen tisztázni azt a kö­rülményt, hogy a lakást egy vagy két alkalommal festették-e át. Erre való tekintettel a rendelkezésre ál­ló adatok szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem vár­hatóeredmény...” Nem segítene ilyen helyzetben egy szakértő, s rpn lehetett volna- e - ha már így adódott - megvárni a decembert a szembesítésre? Lesz- e, aki igazi választ ad e kérdésekre? ___ KISS A. JÁNOS Me sterek tanúvallomásai A rendőrség tanúként hallgatta meg a feljelentőt, a Gyulaiék megbízásából a lakást 1999 nyarán kifes­tő mestert, aki ilyen minőségében is megerősítette: a 2000 decemberében látottak azt mutatták, hogy az ő festése után azokhoz a falakhoz nem nyúlt senki. A számlakiállító mestert ugyancsak tanúként hallgatták ki. Ő (a rendőrségi indokolásból kikövet- keztethetően) azt mondta, 2000 februárjában ő festette olyanra a lakást, amilyenként ma is látható. Az engedélyező mossa kezeit A szakmai válasz tudható - a politika még közbeszólhat? Strassburger Gyöngyitől, a Békésszentandrás jegyzőjét huzamo­sabb ideje helyettesítő aljegyzőtől július közepén azt kérdeztük: ha szabálytalanságok történtek a szarvasi gimnázium bővítésé­nek, felújításának részeként megvalósuló sportcsarnok beruhá­zásánál, annak milyen következményei lehetnek? Akkor azt mondta, a Békés Megyei Közigazgatási Hivataltól felügyeleti in­tézkedést kér, s annak eredményét látva áll a rendelkezésünkre. Egészségügyi centrum karácsonyra Békésszentandrás Amit a szentandrásiak kértek, gyakorlatilag állásfoglalás. Vajon megkapták-e azóta? - tudakoltuk az aljegyzőtől. — Nem kaptunk kézhez írásos állásfoglalást. Ám amikor a na­pokban érdeklődtünk iránta, azt a választ adták, hogy azért nem re­agáltak rá, mert egyetértettek a döntésünkkel — mondta Strassburger Gyöngyi, aki előtte az ügyben járatos kollégájával ta­nácskozott.- Nekünk is inkább arra irá­nyul a kérdésünk, hogy az önök építési engedélyének megszületé­se előtt megkezdett kivitelezésnek milyen következményei lehetnek. Hiszen az önök által engedélye­zett helyrajzi számra a békésszentandrási jegyzőhöz be­nyújtott terv szerinti alapot készí­tette el a kivitelező. A korábban Orosházán kiadott engedély más helyrajzi számon, más műszakai tartalmú, kisebb - mondhatnák nagyságrendileg eltérő -, torna­csarnok megvalósítását tette vol­na lehetővé. - A beruházást az engedély kiadása előtt a beruhá­zó, Szarvas Város Önkormányza­ta kezdte meg. Ha kiderül egy ki­vitelezésről, hogy engedély nél­kül folyik, a beruházó érdeke a ta­lált' állapot rögzítése jegyző­könyvben, fotón - a későbbi 'vi­ták elkerülése végett. Az ő dolguk az is, hogy az engedélyezésig megvalósultak fennmaradását ké­relmezzék. Ennek, illetve a terv szerinti tovább építésnek a végle­ges sorsáról a kivitelezés befeje­zése után kell dönteni. Akkor kell majd eldőlnie, hogy egyáltalán kérhetnek-e használatbavételi en­gedélyt, vagy fennmaradási enge­délyért folyamodhatnak. Ez utób­bi esetben elvileg akkor kellene dönteni a visszabontás elrendelé­séről vagy a fennmaradási enge­dély kiadásáról. Ha maradhat az épület, a törvény által meghatáro­zott bírságról is rendelkezni kell. Mindez egyelőre elméleti kérdés. Az ügy mai állásának gyakorlati problémáiról a beruházó önkor­mányzat illetékesének lehet mon­danivalója. * A hólabda tehát tovább gurul. Természetesen érdeklődéssel for­dulunk majd a szarvasiakhoz is, ám egy pillanatra meg kell áll­nunk. Vajon mi oka lehetett an­nak, hogy a törvényességi fel­ügyeletet gyakorló szervezet a hi­vatalos kérdésre hivatalosan nem válaszolt? Létezik ugyan a köz- igazgatásban olyasmi, hogy a ha­tóság hallgatása (bizonyos ese­tekben) hozzájárulásnak tekint­hető, ám itt nem hatóság-ügyfél viszonyról, s egyáltalán nem ama bizonyos esetek egyikéről van szó. Az a fránya hólabda netán a megyei közigazgatási hivatal haj­léka felé is elindult? ____________ K. A. J. Eb ben az esztendőben új egészségügyi centrummal gazdagodik Ecsegfalva. A kor­szerű épületet a Fő utca és az Árpád utca sarkán építik fel azon a helyen, amelyet a helyi rendezési tervben jelöltek ki a célra. Az építkezés hamarosan megkezdődik, s a létesítmény karácsony előtt elkészül. Ecsegfalva Az új egészségügyi centrum épí­tésére azért van nagy szükség, mert 1999-ben és 2000-ben any- nyira megrongálta a belvíz a ko­rábbi orvosi rendelőt, hogy az mára életveszélyessé vált. A léte­sítmény beruházási költsége mai árakon számítva 27,1 millió fo­rint. Ezt az összeget pályázati pénzekből és saját erőből bizto­sítja a község. Az épület nemcsak küllemé­ben lesz szép és esztétikus, ha­nem funkciójában is minden igénynek megfelel, abban a moz­gáskorlátozottak közlekedését is biztosítják. A képviselő-testület a pályáza­tot követően a békéscsabai Caementarius Építőipari, Szol­gáltató és Kereskedelmi Kft.-t bízta meg az épület kivitelezésé­vel. A kft. a napokban vette át a területet, s december 14-ére feje­zi be az egészségügyi centrum építését. A faluközpont rendezési tervé­nek is része az új egészségügyi rendelő, amely jelentős szerepet tölt majd be a község arculatá­ban. Sőt, a rendezési terv azt is tartalmazza, hogy az egészség- ügyi központ és a nemrég átadott benzinkút között egy új község­házának kell majd állnia. Abban az épületegyüttesben a polgár- mesteri hivatal mellett a könyv­tár, a közösségi ház és a teleház is helyet kapna. _________ M. B. mu nkálatok elkezdhetők”. Az igazgató a bírósághoz elküldött keresetében azt állította: „...az al­peres a bérleményt nem szabályos átadás-átvételi eljárás keretében igazgatóság egyik munkatársa a la kásban Gyulaiékat felkereste az át­adás végett, s akkor lényeges hiá­nyosságokat nem talált. Vajon mire kellett a február 2-ai szemle, pláne Gyulaiék távollétében? Minden esetre a mérők állásait ekkor jegy zőkönyvezték. (E jegyzőkönyvei aztán meg sem küldték Gyulaiék nak.) A bíróság Gyulaiékat két ha­

Next

/
Thumbnails
Contents