Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-19 / 219. szám
RIP ORT 2001. SZEPTEMBER 19., SZERDA - 7. OLDAL Harminc kép az új tárlatra Meghívták a New York-i ENSZ-palotába Illusztris vendégei voltak a minap Püski Sándornak, a Békésen élő és dolgozó grafikusművésznek: Erdős André magyar ENSZ-nagykövet, Püspök László müncheni magyar főkonzul és Somogyi Ferenc, a Magyar Atlanti Tanács elnöke kereste fel. Békés Nem érkeztek üres kézzel a vizitre, ugyanis Erdős André meghívást nyújtott át Püski Sándornak, melyben 2002. május 16-án, New Yorkban, az ENSZ-palotában önálló kiállításra invitálta a művészt.- A jövő évi kiállításom a tavalyi New York-i kiállítás folytatása - tudtuk meg Püski Sándortól, aki elmondta, hogy az ENSZ-pa- lota aulájában rendezendő kéthetes kiállításának témája a nemzetközi szervezet munkájával lesz kapcsolatos. A tárlaton teljesen új anyaggal mutatkozik be, ezen már dolgozik, s a felkérésnek eleget téve harminc, egyenként 40x60 centiméteres képet állít ki. Megtudtuk, hogy a hónap utolsó napjaiban - a tavaszi finnországi bemutatkozásának folytatásaként - Norvégia fővárosában, Oslóban ugyancsak önálló tárlaton mutatkozik be a skandináv ország művészetbarát közönségének. Augusztus végi esemény, hogy a zsidó könyvfesztiválra jelent meg ötszáz számozott példányban Truczi István verseskötete, „A zöld rabbi” című exkluzív könyv, amit Püski Sándor tervezett, s jó néhány illusztrációja, munkája díszíti azt.- sz Az Egyesült Államok-beli tárlat előtt Norvégia művészetbarát közönségének is bemutatkozik Püski Sándor. (Felvéte- lünkön a művész, gyermekével) a szerző felvétele Továbbra is lesz Sárréti Piknik A vésztő-mágori történelmi emlékhelyen minden évben megtartják a Sárréti Pikniket, amely az észak-békési térség egyik legnagyobb szórakoztató eseménye. Az idei rendezvényre több mint 5 ezren váltottak jegyet. A kétnapos népünnepély így is veszteséges volt. A város vezetése ennek ellenére úgy döntött, a rendezvényt a jövőben is megtartják. VÉSZTŐ A Sárréti Piknik Kulturális Köz- alapítvány jelentős pályázati támogatást nyert a rendezvény lebonyolítására. Az idén először kétnapos eseményre összesen 5050-en (egyharrnaduk helybéli, a többiek más településről érkeztek) váltottak jegyet. Ennek ellenére a Sárréti Piknik 689 ezer forint veszteséggel járt.- Ma már szinte minden nagyobb településhez kötődik egy jelentős szórakoztató esemény. Nálunk a Sárréti Piknik, amely idén a sárréti birkapörköltfőző- versennyel gyarapodott. A nevet levédetjük,»s a főzőversenyt a jövőben is megrendezzük — fogalmazott Kaszai János polgármester a helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén. — A veszteség ellenére nem szabad feladni a Sárréti Pikniket. A tapasztalatokat viszont le kell szűrni, át kell tekinteni, miként csökkenthetnénk a kiadásokat - vélekedett Csüllög István képviselő. — Minél tovább kitartunk a Sárréti Piknik mellett, annál kevésbé fordulhat elő, hogy a rendezvényt valamikor, valaki eltörölje - mondta Balogh Endre képviselő. — A sárréti birkapörköltfőzö- versenyt a jövőben is minden augusztus 20-án megrendezzük Vésztő-Mágoron. A nagy érdeklődés miatt idén több csapat nevezését el kellett utasítanunk. A jövőben viszont nem korlátozzuk a nevezéseket, minden csapat indulhat a versenyen. Azon is fáradozunk, hogy a sárréti birkapörköltfőző-verseny része lehessen a megyei gasztronómiai fesztiválsorozatnak - nyilatkozta lapunknak Gila Károly, a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület titkára. MAGYARI BARNA Ki mint fest, úgy arat? A vizsgálat lezárult, de akadt, aki nem felejtette el Vita támadt a lakást bérbe adó és bérlője között, s a bíróság előtt kötöttek ki. Ám közben a bérlő úgy találta, kálváriája során egy bűnügy nyomaira bukkant. A rendőrséghez fordult, ahol megindították a nyomozást, aztán megszüntették. Van ilyen. Az önkormányzat Dobos utcai lakásai, ahol a történet játszódik d^otó: lehoczky péter A Dobos utca elején álló házak legalább két évtizede az önkormányzat (korábban a tanács) átmeneti elhelyezési céljait szolgálják: nevezzük hőseinket Gyulai családnak! (Kérték nevük elhallgatását.) Az 1993 szeptemberében oda költözött Gyulaiék e szállásukat nem hagyták el az 1999. szeptemberi felszólításban megjelölt határidőre. A bérbeadó, Gyula Város Önkormányzatának Városgazdálkodási Igazgatósága ezért bírósághoz fordult. Az 1999. november 30-ai tárgyaláson a bérbeadó jogi képviselője egyezséget ajánlott: ha a bérlő 2000. január 31-éig elhagyja a szükséglakást, „...vele szemben sem perköltség, sem egyéb jellegű igényem nincsen”. A bíróság áldásával ez az egyezség meg is köttetett, Gyulaiék vállalták, hogy maguk gondoskodnak újabb lakásukról. Gyulaiék az egyezségbeli határidőre kiköltöztek, ám a bérbeadó decemberre és januárra 6340 forint lakbérhátralékot követelt rajtuk, s mert ennek nem lett foganatja, ismét bírósághoz fordultak. Ha lúd, legyen kövér, gondolhatták, mert ezt az ösz- szeget immár megtoldották újabb 99 ezer 434 forinttal. Mire föl? Azt mondták: a bérlemény kiköltözés utáni festési, mázolási és járulékos munkálatai ekkora pénzüket emésztették fel. „Az alperes által említett körülmény, amely szerint a felperes a további követeléstől elállt volna, csak a perköltségekre vonatkozott” — érvelt a bérbeadó. A városgazdálkodási igazgatóság vezetője bizonyítékként többek között egy 2000. február 2-án, a szóban forgó lakásban felvett jegyzőkönyvet is mellékelt. Ebben az igazgatóság illetékesei tanúk előtt - ám Gyulaiék távollétében — azt is megállapítják: Gyulaiék január 26-ára ide hívták munkatársukat a kulcs leadása céljából, illetve hogy a nappali, a konyha és a szoba egysoros takarófestése szükséges. Az igazgató becsatolta a bíróságnak a velük szerződésben álló gyulai szobafestő és mázoló e munkákról szóló költségvetését. Ebben már az áll, hogy le kell kaparni a falakat, s háromszor át kell festenie mindent diszperzittel. Mindezt 99 ezer 434 forintból tudja kihozni. Ez lenne az egysoros takarófestés? A lakásbeli egyoldalú szemle vezetője azt írta a költségvetésre: „A adta a felperes birtokába, hanem csak a bérlemény kulcsait adta le a felperes székhelyén". Úgy tűnik, ez nem így történt, az eljárásról pedig alighanem az igazgatóságnak kellett volna gondoskodnia, ahogy pár nap múlva, ám a volt bérlő távollétében meg is ejtették. Még egy dokumentum került a bíróság elé: a kisiparos által 2000. február 28-án kiállított számla 333 ezer 485 forintról. A számlát a „Dobos út 1-7. 2/12-es lakás festése, mázolása költségvetés alapján" szöveggel írta meg. (Úgy látszik, a 12- esen túl akkoriban a 2-es lakásra is megbízást kapott.) A számla mellett egy lapon ismeretlen eredetű kézírással megbontották ezt az összeget: a 2-es lakás munkálatai 234 ezer 051, a 12-esé 99 ezer 434 forintot tettek ki. A február elején helyszínen szemléző és jegyzőkönyvező vezető ugyancsak 2000. február 28-án aláírta a számlát: „A teljesítést igazolom, kifizethető”. Az I. fokon eljáró bíróság Gyulaiékat 31 ezer 198 forint megfizetésére kötelezte. Tényként kezelte, hogy 2000. február 26-án az vi elmaradt lakbéren túl a festési költségek 25 százalékának megfizetésére kötelezte azzal, hogy házilagosan ennyiből hozhatták volna tó. A bíróság megállapította: azzal, hogy az igazgatóság nem vonta be Gyulaiékat, megfosztotta őket attól a törvényes lehetőségüktől, hogy maguk gondoskodjanak a - lehet, olcsóbban megoldható - festésről. Gyulaiék nem nyugodtak. Az utánuk beköltözött bérlővel igazoltatták, hogy nem új festésű lakásba érkeztek, s azóta sem festettek ott semmit. írásban nyilatkozott egy másik szobafestő is: társával együtt 1999 júliusában ő festette ki a lakást, s az még 2000. december 28-án is olyan állapotban van, ahogy ők hagyták. „Azon senki, semmilyen festési és mázolási munkát nem végzett” - írta. Gyulaiék fellebbeztek. A megyei bíróság úgy döntött, hogy a lakbérhátralékot Gyulaiéknak meg kell fizetniük, festési költséget viszont semmit. Gyulaiék már a bíróságok előtt is fiktívnek mondták a számlát, s csodálkoztak, hogy azt tó is fizette a városgazdálkodási igazgatóság. (Ahogy ők írták: kicsaltak százezret az adófizetők pénzéből.) A bíróság ítélete indokolásában azt is megállapította, hogy a számla nagysága még a jegyzőkönyvhöz mérten is túlzott mértékű! Ugyanis az egysoros festés indokoltságához mérten (állítólag) lekapartak 166 négyzetméter falat, s (állítólag) háromszor is diszperzitet vittek fel rá, (állítólag) falat javított a mester. A bíróság maga is mérlegelte: a nyilatkozat- tevők szerint nem volt ott semmiféle festés. így a számla adatai is kétségesek, ez alapján meg senki nem kötelezhető az állítólagos festési munkák elvégzésére. Gyulaiék 2001. április 18-án feljelentést küldtek a Gyulai Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályára. Ebben úgy vélekedtek, hogy a gyulai városgazdálkodási igazgatóság helyszínen is eljárt vezetője s munkatársai alaposan gyanúsít- hatók azzal, hogy közokiratot hamisítottak és csaltak. Mellékelték az általuk bizonyítéknak tartott iratokat, s részletesen leírták, amit tudtak. Azt is állították, hogy a mester a számlán-szereplő 333 ezer 485 forintot felvette. Valószínűsítették a rendőrök számára, hogy ügyük akár nem is egyedi: 2000 januárjában négy családnak szintén el kellett hagynia az ön- kormányzat Dobos utcai lakásait. A rendőrség négy hónapnyi nyomozás után 2001. augusztus 17-én úgy határozott, hogy az eljárását megszünteti, mert „...a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”. Lehet, hogy így van. De az ördög - köztudottan - a részletekben rejlik, lássuk hát a határozat indokolását! Az indokolás közel egymilliós számlaösszeget említ, de ez nyilván csak elírás. A rendőrök rögzítik: a feljelentésben foglalt cselekmény alkalmas csalás alapos gyanújának a megállapítására. A négy hónapos nyomozás során a rendőrség azt írta: az általa kihallgatott két mester szembesítésére nem került sor, mivel a Gyulaiék által annak idején foglalkoztatott mester csak 2001. decemberében tér haza külföldi munkavállalásából. (A rendőjség maga mondja: ez a festő már kihallgatása előtt, s azt követően is jelezte nekik, hogy külföldre kell mennie.) Vajon miért nem igyekeztek - az egyébként nyilván sikertelennek jósolható - szembesítésüket megejteni? S jön még egy érv: „Az eljárás során nem sikerült olyan tanút felkutatni, aki a festés körülményeiről információval rendelkezne". Az 1999. júliusiról vagy a 2000. februáriról? S mi van az addigi terhelő tanúvallomásokkal? Az indokolás utolsó bekezdése: „Az eljárás során nem sikerült egyértelműen tisztázni azt a körülményt, hogy a lakást egy vagy két alkalommal festették-e át. Erre való tekintettel a rendelkezésre álló adatok szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várhatóeredmény...” Nem segítene ilyen helyzetben egy szakértő, s rpn lehetett volna- e - ha már így adódott - megvárni a decembert a szembesítésre? Lesz- e, aki igazi választ ad e kérdésekre? ___ KISS A. JÁNOS Me sterek tanúvallomásai A rendőrség tanúként hallgatta meg a feljelentőt, a Gyulaiék megbízásából a lakást 1999 nyarán kifestő mestert, aki ilyen minőségében is megerősítette: a 2000 decemberében látottak azt mutatták, hogy az ő festése után azokhoz a falakhoz nem nyúlt senki. A számlakiállító mestert ugyancsak tanúként hallgatták ki. Ő (a rendőrségi indokolásból kikövet- keztethetően) azt mondta, 2000 februárjában ő festette olyanra a lakást, amilyenként ma is látható. Az engedélyező mossa kezeit A szakmai válasz tudható - a politika még közbeszólhat? Strassburger Gyöngyitől, a Békésszentandrás jegyzőjét huzamosabb ideje helyettesítő aljegyzőtől július közepén azt kérdeztük: ha szabálytalanságok történtek a szarvasi gimnázium bővítésének, felújításának részeként megvalósuló sportcsarnok beruházásánál, annak milyen következményei lehetnek? Akkor azt mondta, a Békés Megyei Közigazgatási Hivataltól felügyeleti intézkedést kér, s annak eredményét látva áll a rendelkezésünkre. Egészségügyi centrum karácsonyra Békésszentandrás Amit a szentandrásiak kértek, gyakorlatilag állásfoglalás. Vajon megkapták-e azóta? - tudakoltuk az aljegyzőtől. — Nem kaptunk kézhez írásos állásfoglalást. Ám amikor a napokban érdeklődtünk iránta, azt a választ adták, hogy azért nem reagáltak rá, mert egyetértettek a döntésünkkel — mondta Strassburger Gyöngyi, aki előtte az ügyben járatos kollégájával tanácskozott.- Nekünk is inkább arra irányul a kérdésünk, hogy az önök építési engedélyének megszületése előtt megkezdett kivitelezésnek milyen következményei lehetnek. Hiszen az önök által engedélyezett helyrajzi számra a békésszentandrási jegyzőhöz benyújtott terv szerinti alapot készítette el a kivitelező. A korábban Orosházán kiadott engedély más helyrajzi számon, más műszakai tartalmú, kisebb - mondhatnák nagyságrendileg eltérő -, tornacsarnok megvalósítását tette volna lehetővé. - A beruházást az engedély kiadása előtt a beruházó, Szarvas Város Önkormányzata kezdte meg. Ha kiderül egy kivitelezésről, hogy engedély nélkül folyik, a beruházó érdeke a talált' állapot rögzítése jegyzőkönyvben, fotón - a későbbi 'viták elkerülése végett. Az ő dolguk az is, hogy az engedélyezésig megvalósultak fennmaradását kérelmezzék. Ennek, illetve a terv szerinti tovább építésnek a végleges sorsáról a kivitelezés befejezése után kell dönteni. Akkor kell majd eldőlnie, hogy egyáltalán kérhetnek-e használatbavételi engedélyt, vagy fennmaradási engedélyért folyamodhatnak. Ez utóbbi esetben elvileg akkor kellene dönteni a visszabontás elrendeléséről vagy a fennmaradási engedély kiadásáról. Ha maradhat az épület, a törvény által meghatározott bírságról is rendelkezni kell. Mindez egyelőre elméleti kérdés. Az ügy mai állásának gyakorlati problémáiról a beruházó önkormányzat illetékesének lehet mondanivalója. * A hólabda tehát tovább gurul. Természetesen érdeklődéssel fordulunk majd a szarvasiakhoz is, ám egy pillanatra meg kell állnunk. Vajon mi oka lehetett annak, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló szervezet a hivatalos kérdésre hivatalosan nem válaszolt? Létezik ugyan a köz- igazgatásban olyasmi, hogy a hatóság hallgatása (bizonyos esetekben) hozzájárulásnak tekinthető, ám itt nem hatóság-ügyfél viszonyról, s egyáltalán nem ama bizonyos esetek egyikéről van szó. Az a fránya hólabda netán a megyei közigazgatási hivatal hajléka felé is elindult? ____________ K. A. J. Eb ben az esztendőben új egészségügyi centrummal gazdagodik Ecsegfalva. A korszerű épületet a Fő utca és az Árpád utca sarkán építik fel azon a helyen, amelyet a helyi rendezési tervben jelöltek ki a célra. Az építkezés hamarosan megkezdődik, s a létesítmény karácsony előtt elkészül. Ecsegfalva Az új egészségügyi centrum építésére azért van nagy szükség, mert 1999-ben és 2000-ben any- nyira megrongálta a belvíz a korábbi orvosi rendelőt, hogy az mára életveszélyessé vált. A létesítmény beruházási költsége mai árakon számítva 27,1 millió forint. Ezt az összeget pályázati pénzekből és saját erőből biztosítja a község. Az épület nemcsak küllemében lesz szép és esztétikus, hanem funkciójában is minden igénynek megfelel, abban a mozgáskorlátozottak közlekedését is biztosítják. A képviselő-testület a pályázatot követően a békéscsabai Caementarius Építőipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t bízta meg az épület kivitelezésével. A kft. a napokban vette át a területet, s december 14-ére fejezi be az egészségügyi centrum építését. A faluközpont rendezési tervének is része az új egészségügyi rendelő, amely jelentős szerepet tölt majd be a község arculatában. Sőt, a rendezési terv azt is tartalmazza, hogy az egészség- ügyi központ és a nemrég átadott benzinkút között egy új községházának kell majd állnia. Abban az épületegyüttesben a polgár- mesteri hivatal mellett a könyvtár, a közösségi ház és a teleház is helyet kapna. _________ M. B. mu nkálatok elkezdhetők”. Az igazgató a bírósághoz elküldött keresetében azt állította: „...az alperes a bérleményt nem szabályos átadás-átvételi eljárás keretében igazgatóság egyik munkatársa a la kásban Gyulaiékat felkereste az átadás végett, s akkor lényeges hiányosságokat nem talált. Vajon mire kellett a február 2-ai szemle, pláne Gyulaiék távollétében? Minden esetre a mérők állásait ekkor jegy zőkönyvezték. (E jegyzőkönyvei aztán meg sem küldték Gyulaiék nak.) A bíróság Gyulaiékat két ha