Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-03 / 205. szám

KÉP 2001. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ - 7. OLDAL TÉR Sarkadkeresztúr A címer Sarkadkeresztúr címere négy részre tagolt pajzs. A felső kék mezőben elhelyezett vallási jel­képek arra utalnak, hogy itt év­századok óta békében élnek az öt különböző felekezethez tarto­zó emberek. Az arany búzaka­lász a település mezőgazdasági jellegére utal. Az Árpád-sáv uta­lás a múltra. Az alsó kék mező­ben arany égitestek. Középen a Nap, mellette holdjai. Azt jelké­pezik, hogy Sarkadkeresztúrhoz két külterületi lakott hely tarto­zik: Varsányhely és Kisnyék. Települési leltár Léiekszám: 1918). A településen javarészt magyarok, de romá­nok, szlovákok is laknak. A leg­fiatalabb lakos: Kóra Boglárka, 2001. június 12.; a legidősebb: Barócsi Jenőné született Nagy Erzsébet, 1902. november 10. Foglalkoztatás: a regisztrált munkanélküliek száma 212, az aktív korúakhoz viszonyított arányuk 24,5%. A szilárd burko­latú utak aránya 65%, járda 100%, vezetékes ivóvízzel való kiépítettség 100%. Gázvezeték­kel való kiépítettség 100%, a be­kötött lakások száma 592. Múltmorzsák A község területén végzett ásatá­sok leletanyagai bővelkednek ős­kori (bronzkori és kelta), illetve népvándorlás kori (szarmata), va­lamint Árpád-kori leletekben. A csapháti ásatások során X-XI. szá­zadi temető, a megyesi ásatások során Árpád-kori templom és tele­pülés romjait tárták fel 1995-ben. Sarkad pusztulásakor Keresztúri: is felégették. A Rákóczi-szabad- ságharc idején, 1704-ben német és rác labancok támadtak Kereszt­úrra. Lakói a sarkadi földsáncok­ba menekültek. 1717—1725 között újraépült a falu. Néveredet Sarkadkeresztúr nevének erede­te az idők homályába vész. Az archaikus formából — Kereszt- Úr — kiindulva legvalószínűbb a keresztből eredeztetett nével­mélet. A „Sarkad” jóval később, a földrajzi közelségből eredően, a megkülönböztetés céljából csatlakozott a település nevé­hez. A siker titka a választók bizalma Sarkadkeresztúron nem csak infrastruktúrában mérik az eredményeket — Aki választott tisztségviselőként, önkor­mányzati képviselőként dolgozik, annak egy percre sem szabad megfeledkeznie az önkormányzatiság lényegéről. Nevezetesen arról, hogy mindenekelőtt kötelessége a vá­lasztók akaratának képviselete, érvényesí­tése. Sarkadkeresztúron szerencsés hely­zetben vannak a képviselők, mert a válasz­tópolgárok bizalma töretlen irántuk. Ezt igazolják a visszajelzések, melyekből egy­értelműen kiderül, hogy a helybeliek fenntartások nélkül elfogadják, támogatják a település működése, fejlesztése ér­dekében hozott döntéseket, intézkedéseket - vágott hely­zetelemzésébe Nagy Mihály polgármester. — Az, hogy a lakosság számára elfogadható dön­tések születnek, azon köl­csönhatásnak az eredmé­nye, miszerint a képvise­lő-testület tagjai átérzik a rájuk háruló felelősséget, és képesek a közösség, a falu érdekeit felismerni, s azt szem előtt tartva dön­teni. Ugyanakkor, szá­momra, de gondolom va­lamennyi képviselőtár­sam számára is megnyug­tató a lakosság ilyen mér­tékű támogatása, hiszen erős háttér tudatában könnyebb meghozni a na­gyobb kockázatvállalással járó döntéseket is - részletezte a tele­pülés immáron harmadszorra megválasztott első embere. Sarkadkeresztúr vezetését sa­Névjegy Született: 1953. február 1-jén, Sarkadkeresztúron. Tanulmányai: az Államigazgatási Főiskolán szerzett igazgatásszervezői oklevelet. Munkahelyei: 1971-76 között a Sarkadi Épí­tőipari Szövetkezetnél dolgozott. 1976-78 között Sarkad nagyközség szakigazgatási szervénél látta el feladatait. 1978-83 között Gyulán, a KISZ járási bizottságánál tevékeny­kedett. 1983-1990 között tanácselnök volt Sarkadkeresztúron. 1990 után mindhárom ciklusban polgármesterré választották. Családi állapota: nős, felesége Nagy Kata­lin tanítónő. Gyermekei Katinka (1990), Eme­se (1992). gú távvezeték kiépítése jelenti. A nyomott ingatlanárakat szem előtt tartva, a hirtelenjében készí­tett költséghaszon elemzést köve­tően egyértelműen kiderül: a megközelíthetőségi, tömegközle­kedési lehetőségeket górcső alá véve kiderül, hogy Varsány- helyen még ennél is jobb a hely­zet. Naponta húsz-huszonöt járatpár érinti Sarkadkeresztúrt. Nagy Mihály polgármester az utóbbi évek egyik legnagyobb infrastruktúra-fejlesztő beruházá­saként említi a bruttó 60 millió fo­rintból, több ütemben megépített belterületi kerékpárút-hálózatot. így csak a község két végén van még egy-egy rövidke szakasz, ahol kerékpárutat kell építeni.- Engedélyes kiviteli terveink vannak, pályáz­tunk is, de sajnos nem nyertünk. Azért nem fe­lejtettük el, s ha adódik a lehetőség élünk vele - jelzi, hogy akad megol­dásra váró feladat. Amint az a polgármes­ter szavaiból kiderül, Sarkadkeresztúron nem csak infrastruktúrában mérik az eredményeket. A polgármester joggal könyveli el sikerként azt is, hogy sikerült család­centrikus testületi mun­kát kialakítani. Ennek igazolása­képpen említi, hogy a keresztúri szülők mindössze ezer forinttal já­rulnak hozzá gyermekeik tan­könyvellátásához. Az önkor­mányzat - nem kis terhet vállalva ezzel is - a szociális rászorultság vizsgálata nélkül egységesen fi­nanszírozza a fennmaradó részt. A település a helyben felhalmozó­dott humán tőke elismerése érde­kében is erőfeszítéseket tett. Ily1 módon lehetséges az, hogy a kör­zeti, megyei és országos verse­nyeken eredményesen szereplő sarkadkeresztúri diákok nem cse­kély pénzjutalomban részesül­nek. Szintén ennek tudható be, hogy immáron negyedszerre ad­ják át a Sarkadkeresztúr községért kitüntető címet. Apróságnak tűn­het, de mindenképpen a település­vezetés széleslátókörűségét tanú­sítja, hogy valamennyi vérnyo­másmérő készüléket vásárló csa­lád esetében a vételi árból 4 ezer forintot megtérít az önkormányzat. A jövőbe tekintve ki­derül, hogy a legnagyobb falat mindenképpen a 18x36 méteres küzdőterű tornacsarnok felépítése. A 203 milliós beruházás forrásoldala is körvonala­zódni látszik. A település saját erőként 80 millió fo­rintot biztosít, a hiányzó részre a megyei terület- fejlesztési tanács területi sa még várat magára. A kiegyenlítő alapjára, va­legnagyobb gondot a település- aggasztó sorsára. Az 1990-ben lamit az Ifjúsági és Sportminiszté- rész bekapcsolása érdekében épített Kisnyék-Okány összekö- riumhoz nyújtanak be pályáza- szükséges 5 kilométer hosszúsá- főút megoldotta a gondot, s a tot. SARKADKERESZTÚR NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA _ ' . .■ wr mr lakos 3000 2500 ­játos helyzet elé állítja az a tény is, hogy a két különálló kisebb te­lepülésrész, a 80 körüli lélek­számúnál bíró Varsányhely és 200 lelket számláló Kisnyék ügyeit is szívén kell viselnie. Var- -------­sá nyhelynek és Kisnyék­nek sajátos gondjai van­nak, de az önkormány­zatnak egyformán „édes­gyermekként” kell kezel­nie a településközpont­tal. Varsányhelyen a sarkadi székhelyű Minő­ség Vasipari Kkt. hatha­tós közreműködésével kiépítették a gázközmű­vezetéket, de Kisnyéken sajnos e kérdés megoldá­költségek irreálisan magas terhet rónának a csatlakozni Idvánókra. Az azonban mindenképpen előny, hogy e településrészek sem jutottak a zsáktelepülések TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK (a polgármester kivételével függetlenek) Baracsi János Czégény Lajos Fábián Tibor Hegedűs Géza Kádár Sándor (alpolgármester) Nagy Mihály (MSZP, polgármester) Nagy Zoltán Dr. Németh Mária Dr. Szatmári László Vámos Károly Jegyző: llyés Sándor__________________ Sz övetkeznek a Keresztúrok Balatonkeresztúr és Bodrogkeresztúr vezetésé­nek fejéből pattant ki a Ke­resztár nevű települések hazai és nemzetközi talál­kozójának gondolata. Ta­valy, először, hagyományte­remtő szándékkal Balatonkeresztúron rendez­ték meg a találkozót. Sarkadkeresztúr elsőre csatlakozott. — Tavaly döntöttünk a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége lét­rehozásáról, s mára a szövetség alapszabálya is formába öntetett. Természetesen idén is részt ve­szünk a Rákoskeresztúron (Bu­dapest, XVII. kerület) szeptem­ber 14-16-án megrendezendő ta­lálkozón - tájékoztatott Nagy Mihály polgármester. A szövetség alapvető céljai kö­zött a Keresztúr nevű települése­ken élő polgárok közötti kapcso­latok kialakítása mellett az egyes települések hagyományainak, kultúrájának egymással történő megismertetése, a települési ön- kormányzatok közötti segítség- nyújtás, illetve a magyarságtu­dat, a nemzeti egység szellemé­nek erősítése is szerepel.- Jövőre az erdélyi Székely- keresztúr vállalta a találkozó meg­szervezését, és szövetségünk be­jegyzése nagyban segítené a talál­kozó megrendezéséhez szükséges anyagiak előteremtését. Idén is va­lóban nemzetközi találkozóra szá­míthatunk, hiszen a hazai Bala­ton-, Bodrog-, Dráva-, Hejő-, Kapos-, Magyar-, Petri-, Rác-, Rá­kos-, Sajó-, Sarkad- és Sárke- resztúr mellett a határon túlról is szép számban jelezték részvételü­ket. Erdélyből Apát-, Cserna-, Szilágyfő-, Póka- és Székely- keresztúr küldöttsége érkezik, míg Kárpát-Ukrajnából Tiszakeresztúr, Szlovákiából Szécskeresztúr vesz részt a találkozón. A falu fejlődéséért tevékenykedett — Jó érzéssel töltött el, hogy rám esett a tele­pülésvezetés választá­sa, de úgy érzem, hogy talán érdemtelenül ve­hettem át e kitüntetést — mondta beszélgeté­sünk kezdetén Puskás József, a Sarkad keresztár Községért kitüntető díj idei tulajdonosa.- Engem már gyermekkorom­ban úgy neveltek, hogy mindig megvolt a munkám, s ez felnőtt koromban is végigkísért. Mindig belebotlottam valami munkába. Felkaroltam a közösség fejlődé­sét szolgáló ügyeket — folytatta Puskás József. S azt, hogy tulajdonképpen miért is vehette át a község címe­rével ékesített arany pecsétgyű­rűt a vele járó pénzösszeggel, leg­találóbban az ünnepi képviselő­testületi ülés szónoka, Nagy Mihály, polgár- mester fogalmazta meg: „Puskás József számára fontos volt Sarkadkeresztúr, mert mindig itt élt. Mint jó lokálpatrióta, nemcsak szavakkal, de tettekkel is igyekezett a telepü­lés javát szolgálni.” A legjelentősebbeket említve kiderült, hogy 1954-96 között vá­lasztási felelősként, 1966-72 kö­zött a munkaügyi döntőbizottság elnökhelyetteseként, 1973-77 kö­zött a községi sportegyesület ve­zetőségi tagjaként tevékenyke­dett. Mint az 1976-82 között mű­ködött víziközmű társulat elnö­kének, vitathatatlan érdemei vannak a település egészséges ivóvízhálózatra való csatlakozá­sában is. Kétmillióból újították fel Diósi Károlyné, a sarkad­keresztúri napközikonyha vezetője boldogan újságol­ja, hogy tavaly, alig fél esz­tendő alatt újították fel az általa vezetett intézményt. Beljebb kerülve máris so­rolja, hogy mi mindent le­het megvalósítani kétmillió forintból.- A munkálatokhoz augusztus végén láttak hozzá, s december­ben már a mostani, megcsinosí­tott látvány fogadta az ide beté­rőt. Kiiktattak egy válaszfalat, s így 180 személy befogadására al­kalmas, korszerű ebédlőt sikerült kialakítani. Teljesen új szék- és asztalgarnitúrát is sikerült besze­rezni, s ha a szükség úgy diktálja, minden gond nélkül akár 180 személyre tudnak terítem. A nyáron is több lakodalomra főztek, ezenkívül ballagásokra, egyéb családi rendezvények le­bonyolítására is bérbe adják a termet. Tavaly 220 körüli gyer­mek étkezett napi rendszeresség­gel a konyha főztjéből, s idén sem lesznek kevesebben. A napközikonyha emellett a ven­dég- és munkahelyi étkeztetést is bonyolítja. Az oldal a Sarkadkeresztúri önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Both Imre. D-fotó: Lehoczky Péter A településképet meghatározó emlékhelyek, létesítmények A községháza bejárata virágoskertre emlé- Kétmillió forintból „újjászületett” a napközi A 2. számú óvoda rendezett játszótere A '48-as, valamint az első és a második világháborús emlékmű méltán büszkesége a helybelieknek, ahol nemcsak nemzeti ünnepeinken kezteti a hivatalba érkezőt konyha ebédlője szemet gyönyörködtető, kellemes látvány helyezik el a megemlékezés virágait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents