Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-17 / 217. szám

KÖRKÉP 2001. SZEPTEMBER 17., HÉTFŐ - 5. OLDAL MEGYEI Testvérvárosok az egyesült Európáért A ditzingeni főpolgármester köztéri órát ajándékozott a fürdővárosiaknak SZONÁTAEST. (ke) Kóté Lász­ló hegedűművész és Schmidt Eleonóra zongoraművész szo­nátaestjére várja az orosházi Pe­tőfi művelődési központ az ér­deklődőket szeptember 17-én 19 órától. A műsoron Mozart, Bee­thoven és Schubert szonátái szerepelnek. BÁL A SZABADBAN, (i) Amennyiben szeptember 22-én jó idő lesz Szeghalmon, az idei szüreti bált a helyi múzeumkert­ben rendezik meg. Eiler Ferenc­nek, a Szüreti Mulatság Rende­ző Bizottsága elnökének ez irá­nyú kérelmét nemrégiben tár­gyalta a város képviselő-testüle- te, s az elöljárók igennel szavaz­tak. A szervezők azt szeretnék, ha a város 80 ezer forinttal tá­mogatná a rendezvényt. TÁMOGATJÁK, (ke) Csorvás Nagyközség Képviselő-testülete arról határozott, hogy a helyi polgárőrség hatékonyabb mű­ködésének elősegítése érdeké­ben 250 ezer forinttal támogat­ják a civil szervezet tervezett gépjárművásárlását. TANKÖNYVTÁMOGATÁS, (z) A csárdaszállási önkormányzat az idén is tankönyvtámogatás­ban részesítette a település diák­jait. A szakmunkásképzőben, gimnáziumban és szakközépis­kolában, valamint felsőfokú tan­intézetben tanulók az állami jut­tatáson felül személyenként, az iskolalátogatási igazolás bemu­tatásával 4 ezer forint támoga­tásban részesültek. Az általános iskolások az idén is ingyen kap­ták meg tankönyveiket. BEISKOLÁZÁSRA, (i) Vésztőn iskolakezdésre minden általá­nos iskolás tanuló 1500 forint beiskolázási támogatást kapott az önkormányzattól. Ez a segít­ségnyújtás összesen mintegy 2,5 millió forintjába került a vá­rosnak. LEÜTÖTTÉK, (s) A békéscsabai rendőrkapitányság munkatársai rab­lás miatt vették őrizetbe szombaton F. G. 24 éves és R. M. 22 éves újkfgyósi lakosokat, akik bántalmaz­ták áldozatukat, majd készpénzt tu­lajdonítottak el tőle. ROMÁNOK, (s) Az Orosházi Határ­őr-igazgatóság határőrei vettek őri­zetbe szombaton két — egy 25 és egy 23 éves — román fiatalembert, akiket jogellenes belföldön tartózkodással gyanúsítanak. ÉGŐ MAG. (s) Szombat éjjel a mágori terménytárolóban 40 tonna napraforgómag kapott lángra. A ke­letkezett kár jelentős, pontos össze­gét szakértők vizsgálják. FELBORULT, (s) Szeghalom közelé­ben tegnap 14 óra után felborult egy Renault Mégane személygépkocsi. Az autót vezető hölgy könnyebben sérült meg, de csak műszaki mentés­sel tudták kiszabadítani a járműből. A ditzingeni vendégek részt vettek és felléptek a Végvári borünnep rendezvényein Szombaton húsos, spenótos derelyét is készítettek a várnál, melynek bevételét a Németvárosi Óvodának ajánlották fel. Felvételünkön a ditzingeniek német táncokat adnak elő D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A németországi Ditzingenben 1991. június el­sején, Gyulán október 5-én írták alá a testvér- városi kapcsolatról szóló szerződést, Alfred Fogén akkori főpolgármester és dr. Pocsay Gá­bor volt polgármester. A tízéves évfordulón is­mét aláírta a további együttműködésről szóló dokumentumot Michael Makurath főpolgár­mester és Danes László polgármester. Gyula Az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ színháztermében szombaton este ünnepi műsort adtak a ditzingeni művészeti együttesek. Danes László és Michael Makurath egyaránt hangsú­lyozták, a tíz év alatt a földrajzi távolság, a nyel­vi problémák ellenére élő, baráti kapcsolat jött létre a két város polgárai között. Danes László az eredeti megállapodás bekeretezett példányait ad­ta át azoknak, akiknek a kapcsolat létrejöttében és jelenében meghatározó szerepük volt, így Alfred Fögennek, dr. Takács Lőrinc akkori ta­nácselnöknek, dr. Pocsay Gábor, Lebenszky Atti­la korábbi polgármestereknek, s a jelenlegi főpol­gármesternek. Michael Makurath egy köztéri órát ajándékozott, amely hangulatossá tehet egy utcát, teret, míg Alfred Fögen olyan dombormű­ves tányérokat, amelyek az akkori hét sváb „menyasszonykeresését” szimbolizálják. Azt kí­vánva adta át, hogy békésen éljünk egy közös Európában. _ SZ. M. Békéscsaba A hétvégén, pénteken és szomba­ton tizenhárom szakmában, negy­venöt mesterjelölt tett vizsgát pe­dagógiai és vállalkozási ismeretek­ből, s közülük tizenöten, akik ko­rábban sikeresen letették szakmai ismeretekből is a vizsgákat, mes­terként hagyhatták el a termet. Juhos Jánostól, a megyei mes­tervizsga bizottság elnökétől (Folytatás az 1. oldalról)- Milyen helyet foglal el a ter­mék a többi között? — Nagyon jelentősei! Több mint kétszázféle termékünk van, ebből mintegy húszféle a szárazáru. Ez utóbbiból első mennyiségileg, s hírnévben is a gyulai kolbász. Évente átlagosan 500 tonnát exportálunk belőle, a főbb piacok Anglia, Németor­szág, Svédország, a környező országok, Csehország, Auszt­ria... A keleti piacok, sajnos, er­re most nem vevők. Drága ter­méknek mutatkozik az orosz pi­acon, ahová azért szállítunk, de mást.- Jelenleg mi lenne a három kívánságuk?- Az egyik, hogy a piaci része­sedésünk növekedjen mind bel- mind külföldön. A másik, hogy stabilizálódna végre a húspiac Európa-szerte és Magyarorszá­gon is. Egyensúly kellene a ser­téstenyésztéstől a feldolgozáson át a fogyasztásig, ami most, saj­nos, nincs igazán meg. S a harma­dik az lenne, hogy sok—sok év után szeretnénk már egy hosszú távú, vagy legalább egy jó közép­távú koncepciót látni a mezőgaz­daság, és ezen belül a húsipar számára. Kiszámítható jövőt vá­runk, amelyben lehet tervezni és dönteni komolyabb beruházások­ról. SZŐKE MARGIT VÉLEMÉNY VÁRADI KRISZTINA A játék neve: átverősdi Az egyik országos napilap közlése szerint mi, magyarok fizetjük a legtöbb adót a kelet-közép-európai régióban. A térség más országa­iban a negyven százalékos adót többnyire háromszor-ötször akko­ra éves jövedelem után szedik, mint nálunk. Aki sokat markol, keveset fog - szól a közmondás, és lehet, hogy az aranyigazság az adószedésre is ráhúzható. Mert mi is tör­ténik hazánkban? Mindenki ügyeskedni próbál. A játék célja: át­verni az államot, csak hogy több maradjon a zsebben. Kiskapuk, „barba-trükkök”, az ötletekért . nem kell a szomszédba menni. Csak egy tapasztalt könyvelőhöz. Valakiknek azonban nem árta­na átgondolni: ha az adókulcsok alacsonyabbak lennének, lehet, hogy több adó folyna be az állam­kasszába. Mert az ember (főleg, ha magyar) már csak ilyen: úgy gon­dolkodik, hogy ha te így, akkor én is így. Ám ha nem érezné úgy, hogy a kelleténél jobban „megcsapolják” a bukszáját, ő sem játsza- ná ki a szabályokat. Lássuk a számokat: évi kétmillió forintos keresetet - erre az összegre végezték el a számításokat - alapul véve ennek Csehor­szágban és Szlovákiában a 75,7 százalékát, Lengyelországban a 68,6 százalékát, Magyarországon az 58,5 százalékát kapja meg az alkalmazott a levonások után. Az indoklás szerint Magyarországon az elvont jövedelem ará­nya többek között azért ilyen magas, mert az elmúlt hat évben az adórendszer gyakorlatilag nem változott. Az adótábla felső jövede­lemhatára alig emelkedett, a módosítások csak minimálisak voltak. A jelentős infláció mellett így évről évre kisebb reálértékű fizetések kerültek a magasabb adósávba. Most talán el kellene dönteni, hogy melyik éri meg jobban: foly­tami tovább az össznépi „átverős játékot”, becsapni egymást úgy, hogy mindenki tud róla, csak éppen lehunyja a szemét, vagy olyan szabályokat teremteni, amelyeket a nagy többségnek is „megérné” betartani? Egy elárvult templom sóhajai A hívek alig látogatják a gyülekezet ielkénét „HA CSUPÁN EGY PÁRT SEGÍTSÉGÉVEL JUTHATNÉK A MENNYORSZÁGBA, SOSEM KERÜLNÉK ODA.” (Thomas Jefferson) Ha te így, akkor én is így­Idegenforgalomról a Szilvanapon A hétvégén sok látogatót von­zott a szarvasi Szilvanap prog­ramja. A főtéren üstökben fő­zött lekvár és a négyezer szil­vás gombóc mind elfogyott, bi­zonyítván, a szilvából való ét­keknek nagy a becsülete. Szarvas A város napközikonyháján a szaká­csok szombaton kora reggeltől dol­goztak. A négyezer gombóc elké­szítéséhez 160 kiló burgonyát, 80 kiló lisztet, ugyanannyi szilvát használtak fel. Zsemlemorzsából és cukorból 50 kiló fogyott. Az idén is sok látogatót vonzó Szilvanapon a színpadi programok mellett nép- művészeti kirakodóvásár kínált egész napos látnivalót. Ugyanezen a hétvégén rendezte meg Szarvas a testvérvárosok talál­kozóját, amelynek fő témája ezút­tal az idegenforgalom volt. A romá­niai és szlovákiai városok a turiszti­kai, néprajzi értéküket a Szilvanap helyszínén felállított sátrakban mu­tatták be. Az Erdővidék néprajzát, természeti szépségét színes fotók, festett fakazetták, hímzett térítők, faragott használati eszközök szem­léltették. Bocz Réka, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége baróti irodájának veze­tője elmondta, a vidéknek egy sor figyelemre méltó turisztikai értéke van, hiányoznak viszont a népsze­rűsítő kiadványok, és igény lenne turisztikai irodára is. Ezek megva­lósítására pályázaton szeretnének pénzt szerezni. Ezért is fogadták örömmel a szarvasiak felajánlását, amelynek lényege, hogy a testvér- városok a természeti környezetről, műemlékekről, szálláslehetőségek­ről készítsenek idegenforgalmi tá­jékoztató filmet, amelyet a helyi kábeltévé bemutat. ___ CS. R. A Szilvanap hagyományos programja a gombócevö verseny. A népes szurkolótábor előtt a versenyzők hősiesen nyelték a gombócot. Sőt, fotóriporterünk a gombócimádók versenyen kívüli hősies igyekezetét is lencsevégre kapta »fotó- kovács Erzsébet Választásokra készülnek Az orosházi Települési Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat (GY1ÖK) képviselőinek mandá­tuma október 30-án jár le. Az elő­ző tanévben a polgármester, Csongrádi Réka is leérettségizett, tanulmányait Szegeden folytatja. A választások előkészítését már a tanév elején megkezdte az ifjúsá­gi szervezet - tudtuk meg Kunstár Sándorné ifjúsági közös­ségsegítő pedagógustól. A helyi diáklétszámhoz arányos diák­képviselő-testületet és az új pol­gármestert a tervek szerint októ­ber harmadik hetében választja meg az orosházi tanulóifjúság. Az új diákönkormányzat székhe­lye a városi diáktanyán lesz, az Ónd utca 14. szám alatt, amelyet nemrégiben vettek birtokba a fia­talok. A diáktanya egyébként a Petőfi művelődési központ kere­tein belül működik. Erről a leg­utóbbi önkormányzati ülésen született döntés. k. e. Mestervizsga: tudás, rang, elismerés Évszázados hírnevű a kolbász megtudtuk: a megyei Kereskedő1' mi és Iparkamara szervezésében tartják a mestervizsgáztatásokat, melyeket felkészítő tanfolyamok előznek meg. Az idén eddig leg­többen autószerelő, víz- és gáz­szerelő szakmában jelentkeztek mestervizsgára, legkisebb lét­számban a virágkötő, a női sza­bó, a női fodrász és a hentes szak­mában tanulnak a magasabb szakmai ismeretek megszerzésé­iért, a címért, mely magasabb tu: dást; szakmai rangot, elismertsé­get jelent. A hétvégi vizsgákkal nem feje­ződött be az idei mestervizsgákra való felkészítés, illetve vizsgázta­tás, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara még az ősszel újabb felkészítő tanfolyamokat szervez és indít, s az idén jónéhány szak­mában rendeznek mestervizsgát. . . __________________—>2 — He tven évvel ezelőtt, 1931 ok­tóberében, régi vágya teljesült az akkor még önálló település, Szentetornya lakosságának. Ünnepélyesén fejszentelték az evangélikus templomot. A hét évtizeddel ezelőtti eseményről szeptember 16-án istentiszte­leten emlékeztek meg. Orosháza-Szentetornya A szentetornyai gyülekezet 1854- ben alakult meg. A templomépí­tés gondolata a XX. század első éveiben fogalmazódott meg a hí­vekben. 1905-ben kérvényt írtak a Belügyminisztériumhoz, enge­délyt kértek az országos ado­mánygyűjtéshez. A szükséges összeg 1914-re teljes egészében összegyűlt, azonban a háború miatt nem kezdődhetett el a munka. A szentetornyai evangé­likus templom építése végül 1928-ban indult, mely ugyanezen év novemberében már tető alá került. A toronycsúcsot 1929-ben adták át. 1930. szeptember 24­ére teljesen elkészült az isten há- : za, azonban az avatásra újabb , egy évet kellett várni, mivel a , gyülekezetnek nem maradt pén­zzé, hogy a templom berendezé- : sét megvásárolja. I A jeles évforduló tiszteletére jelent meg a Szentetornyán élő Szverle István presbiter Hit által épült című kiadványa, amelyben a helyi evangélikus gyülekezet történetét tárja az érdeklődők elé. A hajdan nagy létszámú gyüle­kezet legnagyobb gondja, hogy ma már csak alig látogatják a hí- . vek a Justh Zsigmond utca sar­kán álló templomot. Erről a Hit által épült című helytörténeti munka elején Ribár János espe- . rés emlékezett meg Egy elárvult templom sóhajai című írásában: „ Árva templomként állok itt, pe­reg a vakolatom, mintha csak a könnyeim peregnének, de nem magam siratom. Siratom az utat tévesztett, engem kerülőket, hogy feleslegessé lettem itt a Puszta szélén.” _____kovács erika

Next

/
Thumbnails
Contents