Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-12 / 213. szám

TÉR KEP 2001. SZEPTEMBER 12., SZERDA — 11. OLDAL Tizenöt éve város Mezőkovácsháza Céljuk a lokálpatrióta szellem erősítése Immár hatodik alkalommal rendezték meg szeptember 7—9. között a mezőkovácsházi na­pokat, melynek nyitó rendezvényén emlékez­tek meg a település várossá válásának 15 éves évfordulójáról. — Mezőkovácsháza képviselő-testüléte azzal a döntéssel, hogy. a VI. Mezőkovácsházi Napo­kon emlékezzünk meg a jubileumi évforduló- • ról egy 14 éves hiányt pótol. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa ugyanis a 37/1985. számú határozatával Mezőko- vácsházát 1986. január 1-jén várossá nyilvání­totta. Az avató ünnepségen a déli harangszó Szekeres Lajos polgármester (középen) dr. Eleki Jánosnak átadja a Mezőkovácsháza városért kitüntető díjat, egy női alakot ábrázoló bronz szobrot, amely Udvardy Anikó szobrászművész alkotása elhangzása után az akkori miniszterelnök-he­lyettes, dr. Faluvégi Lajos átadta dr. Fekete La­jos tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. Az elnök viszonzásként át­nyújtotta a város kulcsát - emlékezett a múlt eseményeire ünnepi köszöntőjében Szekeres Lajos polgármester. A jubileum alkalmat jelentett arra, hogy az 1994-ben és 1996-ban alapított Mezőkovácsháza városért kitüntetéseket az idei ünnepi program keretében adják át. A díjak adományozásának nem titkolt célja, hogy odaítélésük elindítója le­gyen egy erőteljesebb közéleti gondolkodásnak és cselekvésnek, járuljon hozzá a lokálpatrióta szellem erősödéséhez. 2001-ben nyolc jelölt kö­zül kerültek ki az idei év kitüntetettjei. Az ünne­pi esemény háziasszonya, Mucsi Tiborné főta­nácsos megnyitójában Vörösmarty Mihály Deák Ferencről, a haza bölcséről írt soraival köszön­tötte a résztvevőket, akik között a romániai Szemlak testvértelepülés delegációja is jelen volt -------------------- Stoian Dimitrie al­polgármester veze­tésével. A múltat idéző megemléke­zésen az önkor­mányzat és helyi szervezetek képvi­selőin túl meghí­vott vendégként vett részt Tóth Sán­dor országgyűlési képviselő és Tolnai Péter Békés megye képviselő-testülete, a szociális és egész­ségügyi bizottság tagja. Az ü nnepség legmeghatóbb pil­lanatait a kitünteté­sek átadása jelen­tette, ahol dr. Eleki János és Bíró Vil­mos Mezőkovács­háza városért díjat, Duma Zsolt és Kmetykó Gyuláné emlékplakettet ve­hetett át. Ugyancsak itt köszöntötték Engelhardt Katalin invalid úszót, aki Mezőkovácsháza szü­lötteként kiemelkedő sporteredményeivel öreg­bíti a város hírnevét. Mint mondták, a város min­denkori vezetői és testületéi azon dolgoztak és dolgoznak, hogy a mezőkovácsházi polgárok otthon érezzék magukat a településen. Kétszer az év sportolója Közigazgatási jogállás Mezőkovácsháza A fejlődés útján A dinamikus fejlődést, me­lyet Mezőkovácsháza az el­múlt évtizedekben elért, örömmel tölt el mindenkit. Tallózva a korábbi idők ira­taiban, Szekeres Lajos pol­gármester a várossá fejlődés nagyobb lépéseit ismertette ünnepi beszédében. Eszerint 1987-ben átadták a bio­lógiai szennyvíztisztító telepet, az orvosi lakásokat és korszerű­sítették a közvilágítást. 1988- ban elkészült az 50 lakásos tömbház, a 24 lakásos társas­ház, és bővült a városháza épü­lete. A következő évben öt utcá­ban épült út, és üzembe helyez­ték az 1000 állomásos Crossbar­telefonközpontot. A rendszer- váltás évében új posta, kenyér­gyár épült, átadták az Ifjúsági la­kótelepet és megkezdték a ká­beltévé kiépítését. 1990 után az olyan kisváros­ok, mint Mezőkovácsháza hul­lámvölgybe kerültek. A leány- vállalatokként működő helyi ipari üzemek zsugorodtak, meg­szűntek. Az önkormányzatiság­ra történő átállás az átmeneti időben nem kis áldozattal járt. Az erőfeszítések során azonban újabb elismerésre méltó ered­mények születtek. Nőtt a lakóte­lepi férőhely, átadták a 800 ada­gos konyhát, új utak épültek, megtörtént a járóbeteg rendelő- intézet rekonstrukciója, a Hu­nyadi János Gimnázium négy tanteremmel bővült. Reformá- tuskovácsházán átalakították az iskolát, piactér- és emlékpark lé­tesült, megújult a művelődési ház, a református templom dísz- kivilágítást kapott, és újabb útja­vítások történtek. A legutóbbi, 1,4 milliárdos beruházást a ta­valy megkezdett szennyvízcsa­torna-hálózat bővítése jelenti. Az oldal a Mezőkovácsházi Önkormányzat támogatásá­val készült. Szerkesztette: Ha­lasi Mária; fotó: Kovács Ferenc Engelhardt Katalin invalid úszó, paralimpiai bajnok. Az általános és középiskolát Budapesten végezte, jelenleg is ott él és sportol. Katalin sportpályafutása hű tü­körképe az invalid sportnak, mely címszavakban megfogal­mazva: szerény támogatás, ha­talmas szorgalom, kitartás és vi­lágraszóló siker. A tízéves ver­senyzési idő alatt kevés sportoló mondhatja el magáról, hogy 3 olimpia résztvevője volt. 1998-ban és 1999-ben az „Év sportolója” cím birtoko­sa. Az úszás­ban elért vi­lágraszóló si­kereiért 1996- ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjé- nek polgári tagozatával tüntették ki. Elisme­rést kapott Békés megye sportjá­ért, míg tavaly ő is átvehette a Mezőkovácsháza városért kitün­tetést. Mostani köszöntése leg­újabb eredményeinek szólt. Mezőkovácsháza közigazgatási jogállásának változásait 1489-től követhetjük nyomon. Címsza­vakban a változás: mezővárosi rangra Mátyás király emelte. A török dúlás után másfélszáz évig puszta, majd 1814-ben Észak- Magyarországról származó ma­gyar és szlovák telepesekkel újra benépesült. Ez képezte a mai Mezőkovácsháza alapjait. 1864- től község, 1913-tól nagyközség, 1952-től önálló tanácsú község. Reformátuskovácsházával 1969- ben egyesült. 1973-tól nagyköz­ség, 1985-től városi jogú nagy­község és 1986-tól város. Dr. Eleki János 1962-ben vég­zett a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem mérnöki karán. 1974-ben gazdálkodási szak­mérnök, 1976-ban mezőgaz­dasági doktori címet szerzett. A diploma után az Új Alkot­mány Szövetkezet főagronó- musa lett. Később el­nökhelyette­se, elnöke, majd 1980- tól a Mező- gazdasági és Élelmezés­ügyi Minisz­térium mi­niszterhe­lyettese. Államtitkári minőség­ben - 1991-től - a TOT főtitká­ra. Ezt követően a privát szférá­ban, de a mezőgazdaság terüle­tén folytatta tevékenységét. Nagy szerepe volt a helyi szövet­kezet élén a zöldség- és cukorré­pa vetőmagtermesztés megho­nosításában. Nevéhez fűződik az exportra termelő vetőmag modelltársulás megalakulása és a szövetkezeti háttér megerősí­tése. 1980-1990-ig a körzet or­szággyűlési képviselője. A kitün­tetést a mezőgazdasági munkás­ságáért és a településért tett ér­demei elismeréseként kapta. Dr. Eleki János A város kitüntetettjei Bíró Vilmos 1975-ben végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem állattenyésztési sza­kán. 1980-ban vállalatgazdál­kodási szakmérnöki diplomát szerzett. Fiatal diplo­másként, 1975-ben ál­lattenyészté­si főagronó- mus lett. 1978-1982 között terme­lési elnökhe­lyettes, majd a mezőkovácsházi szövetkezet el­nöke. Vezetése alatt a szövetkezet megőrizte, illetve továbbfejlesztet­te a vetőmagtermelés terén betöl­tött innovatív szerepét. Sikeresen kamatoztatta az országos hátterű zöldségvetőmag modelltársulás le­hetőségeit. Kiemelkedő eredményt értek el a zöldség és a cukorrépa nagyüzemi előállításában. Jól pros­peráltak a családi háztáji kisegítő gazdaságok. Később a szövetkezet integrátori feladatokat vállalt. Az általa vezetett cég tevékenyen köz­reműködött a város fejlődésében, melynek elismeréseként adomá­nyozták a kitüntető díjat. Kmetykó Gyuláné 1968-tól gyors- és gépíró tanárként a he­lyi gimnáziumban vállalt tanári állást. 1975-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia­földrajz szakán diplomázott. A gimnázi­um arculatát sokáig az oktatásban megvalósult gépírás fa­kultáció ad­ta. Pedagógi­ai pályafutá­sát hivatás- tudat, nagy szakmai igényesség jellemzi. A korral mindig megúju­ló tudás és gyermekszeretete alap­ján megbízták a leánykollégium vezetésével. Kézügyessége már is­kolás korában megmutatkozott, majd a nyugdíjasévek alatt teljese­dett ki. Az első népművészeti ágat számára a kézi hímzés és gépi rüsselés jelentette. Kipróbálta ma­gát a fazekasságban, a tojásdíszí­tés minden fajtájában: karcolt, írott, gyöngyös, patkóit. Fafaragá­sa a pásztorlegyezőben és a fara­gott krizantémban csúcsosodott ki. Az emlékplakett életpályája el­ismerése. Duma Zsolt 18 évesen, ké­pesítés nélküli nevelő volt Almáskamaráson. 1992- ben kezdte Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem matematika sza­kát, 1995-ben felvette a művelődési menedzser szakot. 1998-ban fel­vették a Ma­gyar Iparmű­vészeti Egye­tem művé­szeti art és desing mene­dzser szaká­ra. Mezőko- vácsházán tíz év alatt színházat alkotott. A szín­ház iránti szerelem az általános iskolában megérintette, majd a középiskolás évek alatt Békéscsa­bán a drámapedagógiai közösség tréningjein és a diákéletben telje­sedett ki. Sokéves kitartó tanulás után jutott el a színházi mesterség tudásáig. Miközben pedagógiai munkájának is eleget tett, az eltö­kéltség, a lelkesedés, a tehetség és a szorgalom meghozta gyümöl­csét. A Crazy Theatrum működé­se alatt elértek mindent, ami az amatőr színjátszás terén elérhető. Az emlékplakett kitartó és lelkes munkájának elismerése. MAZSORETTEK BEMUTATÓJA. A háromnapos mezőkovácsházi program egyik látványos színfoltja volt a vasárnap délelőtt fellépő mezőhegyesi mazsorett csoport és fúvószenekar. A csinos mazsorett-lányok szemet gyönyörködtető bemutatóval kedves­kedtek a 15 éves városi jubileumot ünneplőknek Tánc, zene és varázslat A VI. Mezőkovácsházi Napok Szombaton reggel izgatott gye- szombati és vasárnapi prog- reksereg várta a Cé-Có együttes ramjai a szórakozást és önfe- műsorát, akik vidám zenéjükkel ledt kikapcsolódást szolgál- nem okoztak csalódást a résztve- ták. A bőséges műsorkínálat- vöknek. Madarász Zoltán varázs­ból kicsik és nagyok egyaránt pálcájával bűvölte el a kicsinye- megtalálhatták a kedvükre két, majd a Chic Mystic show- valót. ban csinos lányok divatbemuta­tóján gyönyörködhetett a közön- Bár a szakadatlanul hulló eső mi- ség. Ezúttal is nagy sikert aratott att a művelődési ház nagytermé- a helyi Vadvirág népdalkor, illet- ben tartották meg az eredetileg ve a kovácsházi napok hat évvel szabadtérre tervezett kulturális ezelőtti kezdeményezőinek, a programokat, ám ez nem szegte Crazy Theatrum tagjainak a mu- kedvét a szórakozni vágyóknak, sical összeállítása. SIKERES CÉ-CÓ. A mezőkovácsházi napok szombat délelőtti kulturális programja a Cé- có együttes gyermekműsorával kezdődött, amely osztatlan sikert aratott a kicsinyek körében A telenülés monográfiája BOHÓCIÁBAN. A mezőkovácsházi napok gyermekközönsége zenés utazást tehe­tett „Bohóciába”, ahol a vidám együttlétről a Pom-Pom együttes gondoskodott lamint az ünnepség kitünte­tettjei. A Mezőkovácsháza története című kiadvány meghatározott példányszámban készült, mely- lyel a város újratelepítésének 150. évfordulójára a korábbi években megjelent összegzés tiszteletre méltó hagyományait kívánták folytatni. A szerkesztés munkálatait Mucsi Tibomé főta­nácsos fogta át. A tipográfiát és a műszaki szerkesztést Barabás Fe­renc a Typografika Kft. gondozá­sában készítette. A nyomdai munka, a kötés Knyihár János és Petényi György ügyvezetők irá­nyításával a Colorprint Bt. mű­helymunkáját dicséri. Mezőkovácsháza képviselő­testülete, a millennium tiszte­letére, Mezőkovácsháza törté­nete címmel helytörténeti monográfiát jelentetett meg, melyet a Szent István-napi ünnepség keretében mutat­tak be az érdeklődőknek. A várossá válás 15 éves évfor­dulója alkalmából, a szeptem­ber 7-9-e között megrende­zett Mezőkovácsházi Napo­kon, az igényes és tartalmas kiadvánnyal az önkormányzat megajándékozta a város volt vezetőit. A könyvet kapták: dr. Fekete Lajos, Nagy András, Szűcs Károly, Bakos István, va-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents