Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-07 / 183. szám
mmmmm Minden településen jelen vagyunk! Békés megye összes postáján feladhatja hirdetését! mom j i n'i I,, .. ....- -r-"" - Az Orosházi Városgazdálkodási Kft. MEGHIRDETI BÉRBEADÁSRA az Orosháza, Szabadság tér 5-7. szám alatt (volt posta helyén) újjáépített üzlethelyiségeket. 105,81 m! — 83,62 m! Érdeklődni: Orosházi Városgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatójánál, 5900 Orosháza, Fürdő" u. 5. 8 Tel.: (68) 412-044, (68) 418-811. •° Mobil: 06 (30) 9538-747. /* Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Megkérdeztük olvasóinkat A mezőgyáni Mónus Sándor szerint egyre inkább csökkenőben van az emberi élet értéke. (4. oldal) Vélemény Nyemcsok László nem tudja, hogy a „száraz törvénynek” lesz-e jövője. (5. oldal) Családi oldal A Légy szép mindhalálig! elnevezésű program részeként a családok kerültek sorra a televízióban, a Nap-kelte műsorában. A „szépítendő” hat család között a békési Mészáros família is bemutatkozhat a képernyőn. (7. oldal) Otthonunk A teaivás szokása a 19. században honosodott meg hazánkban, angol mintákat követve. Polgári körökben az ötórai teázás is szokásba jött, és tartotta magát az 50-es évekig, amikor aztán ez is bűnös, úri időtöltésnek bizonyult. (9. oldal) A tarlóégetőket is leégetik? „Nem a külföldiek húzzák ki alólunk a földet, hanem a saját kormányunk” Aratás előtt vált hatályossá az a kormányrendelet, amelynek értelmében levegővédelmi okokból tilos tarlót égetni. A rendelet megszegőit a környezetvédelmi felügyelőségek, illetve a települési jegyzők akár több százezer forintos levegőszennyezési bírsággal sújthatják. Battonya A nyomott felvásárlási árak, illetve a kenyérgabo- na-piac bedugulása miatt zúgolódó gazdák a keleti országrészben több okból is tragikomikusnak tartják a helyzetet. Az országhatár romániai oldalán vígan legelnek a lángok, s csak széljárás kérdése, hogy Arad, Nagyszalonta, Nagyvárad vagy Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza térségének a levegőjét szennyezi-e a fölgyújtott tarlók füstje. A mezőhegyesi Zsurzs Lászlónak odaát is van vállalkozása: — A román nem ellensége önmagának, azért éget, mert a jelenlegi körülmények között muszáj - mondja, s nem hajlandó több szót vesztegetni a tarlóégetési tilalomra. Amióta a települési jegyzők kihirdették a rendeletet, egyre keserűbb hangokat hallani: — A tarlón hagyott szalma paradicsomi körülményeket teremt a gabona- kártevőluiek, ráadásul - mert nincs mivel - a talajba sem tudjuk bedolgozni. Nem a külföldiek húzzák ki alólunk a földet, hanem a saját kormányunk. Ne rajtunk próbálgassák az uniós normákat, hanem a károsanyag-ki- bocsátásban élen járó Amerikán! Csak a mi szalmánk füstje csípi a szemüket? A fölgyújtott erdőké és szavannáké nem? - dohogtak a délkeletbékési termelők, majd augusztus 2-án gyufa után nyúltak. Battonya és Mezőkovácsháza térségében egyszerre 10-12 helyen kapott lángra a tarló. A tűzoltók, akiknek a rendelet értelmében kötelességük eloltani a tudomásukra jutott tarlótüzet, Orosházáról kaptak erősítést. Ám hiába indultak el fecskendős autóikkal a fölgomolygó füstoszlopok irányába, mire odaértek, a lángok ellobbantak, végigperzselve a kisebb-nagyobb táblákat. Dr. Karsai József növényvédelmi szakmérnök hivatásából adódóan ellensége a tarlóégetésnek. De a szántók kényszerű parlagon hagyásának, gabonakártevőkkel (futrinkával, drótféreggel, szipollyal, poloskával, fuzáriummal, rozsdafélékkel és egyebekkel) való elfertőzésének is! Ha érvényben marad a rendelet - vélekedik -, őszre hasonló, ösztönös engedetlenségi mozgalomra számíthatunk: akkor a termőföldet 25-30 cm vastagon elborító kukoricaszár-zúzalék fog fölparázslani országszerte. Ezzel az irdatlan mennyiségű szerves anyaggal — megfelelő nagyságú állatállomány híján - egyszerűen nem tud mit kezdeni az ország. Pillanatnyilag a szármaradvány fűtésre vagy ipari célokra sem hasznosítható, mert nincs hozzá megfelelő technológia. Marad a Qe)égetés... MENESI GYÖRGY Mezőkovácsháza térségében gyufa után nyúltak a gazdák ÍVFOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE Vígjáték - olyan, mint az élet Shakespeare Makrancos Katája a Várszínházban Alföldi Róbert (balról) elmondta: barátaival viszi színre a darabot, akikkel sokat dolgoztak együtt. Petruchiót Stohl András játssza d-fotó: lehoczky péter A Gyulai Várszínházban szerdán este mutatják be és játsszák összesen ötször William Shakespeare Makrancos Katáját Alföldi Róbert rendezésében. A színház XXXVIII. évadában ez az utolsó darab, amelyet újabb három előadáson Szentendrén játszanak to- vább._____________________ Gyula Gedeon József, a Várszínház igazgatója kérte fel Alföldi Róbert színész—rendezőt, hogy állítson Gyulán színre Shakespeare-dara- bot, egy vígjátékot. A Makrancos Katát Alföldi Róbert javasolta. A próbák több, mint egy hónapja kezdődtek Budapesten és folytatódtak Gyulán. Alföldi Róbert elmondta: barátaival, illetve olyanokkal viszi színre a darabot, akikkel sokat dolgoztak együtt, mindez alapos munkára késztette őket. A műről mindenkinek az a film jut eszébe Liz Taylorral és Richard Burtonnal, amelynek végén boldogan egymásra találnak. A Shakespeare-mű nagyon erősen komédia. Kata (Murányi Tünde) és Petruchio (Stohl András) két ember, a férfi és a nő párharcát kelti életre. Sokat dolgoztak az előadáson, mert a darabban rejlő bohócság akkor jó, ha pontos, begyakorolt, különben szánandó. Stohl András szerint az előadás vígjátéknak indul, de... olyan lesz, mint az élet. Két furcsa ember találkozik, vagyis a zsák megtalálja a foltját. A rendező véleménye, hogy a szörnye- tegségük ellenére a két embert lehet szeretni. A 17 szereplős darabban a szereplők függnek egymástól, egymásra vannak utalva. A viszonyok színreállítása teszi maivá. A díszlettervező, Kentaur bonyolult díszletű darabról beszélhetett, kicsit commedia deli'áriéról a vártérben. Olyan produkció jött létre, amely a továbbiakban is együtt tartó erő. Többen megfogalmazták, hogy a vár színházra termett tér. Franciaországban, Németországban úgy kapcsolják össze a műemléket és a művészetet, hogy senkinek nem sérülnek az érdekei. Úgy építenek át kastélyokat, hogy kulturális célokat is szolgáljanak. A gyulai várban is lehetne például közép-európai Shakespeare-feszüvál... SZ. M. Egyszerűsödnek a pályázati feltételek A támogatási igények a fejlettebb régiókból érkeznek Budapestről és az idegenforgalmilag, gazdaságilag fejlett megyékből több pályázat érkezett be, ami mutatja a rendelkezésre álló saját erő meglétét — fogalmazott Baranyó Géza (képünkön), a Dél alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság alelnöke, a Széchenyi-tervi pályázatok bíráló bizottságának tagja a július 18-ai számvetés alapján. Gyula- A pályázatok számának sorrendisége az ország gazdasági fejlettségét tükrözi, ha az egy személyre jutó GDP alakulását nézzük, hasonló eredményre jutunk - mondta Baranyó Géza. — Az adatokból az is látszik, hogy melyik megyének milyen idegenforgalmi háttere van. Ugyanakkor meglepőnek tűnt Fejér megye pályázati kedvében a hátulról számított harmadik hely. Fejér az egyik legfejlettebb ipari megyénk, s az lehet a magyarázat, hogy az ipar és az idegenforgalom az adott szinten már egymás ellen hat. Magyarország legszerényebb GDP- mutatókkal rendelkező megyéje Nógrád, itt is az utolsó. Tolna megye ismét csak meglepetés, mert bár folyamatosan csúszik le, de ennyire hátul, mint itt, a mutatók alapján nincs. Ugyancsak meglepetés Jász-Nagykun-Szolnok megye pályázati szereplése, mert erősebb, fejlettebb, mint Békés.- Békés megye szereplése megfelelően tükrözi gazdasági helyzetét?- Mindenképpen, hiszen Békés megye a megyék rangsorában a GDP-mutatók alapján a 16. helyen áll. Nincs meg a vállalkozók megfelelő tőkeereje ahhoz, hogy pályázzanak.- A Széchenyi-tervi pályázatok tovább élnek az év végéig? — December 31-éig folyamatosan lehet pályázni néhány kivételtől eltekintvé. Lezárult például a vallási turizmus pályázati határideje áprilisban. Változnak viszont a pályázati feltételek a Széchenyi-tervben, finomítják azokat. A saját erő terén eddig jószerivel banki igazolás, zárolás, készpénz jöhetett szóba. A kör bővül, a továbbiakban saját erőnek minősül az ügyvédi, közjegyzői letéti igazolás is, ami könnyítést jelent majd. (Folytatás az 5. oldalon) 3 ETON Térkövek forgalmazása. Kiváló minőség, kedvező árak! szürke: 1750 Ft/m2 vörös, barna, antracit: 2300 Ft/m2 szürke: 1890 Ft/m2 vörös, barna, antracit: 2400 Ft/m2 Bánii és Társa Bt.: Egy jó választás! Korzó térburkoló kő, 4 cm szürke: 1750 Ft/m2 vörös, barna, antracit: 2300 Ft/m2 Gyepkő 60 x 40 x 10 cm 2150 Ft/m2 Térkövek: Békéscsaba, Őszi u. 3. Telefon: (30) 983-5388, (30) 289-5470.
