Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-04 / 181. szám
2001. augusztus 4-5., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 __________________Ha az egyik családot méreggel kiirtjuk, területét elfoglalja egy másik__________________ Patkányistenek az indiai Desnoké szentélyében Ha meg szeretne szabadulni a patkányok iránt érzett undorától és félelmétől, utazzon el az indiai Rádzsasztánba. Ott található az a kolostor, ahol a patkányistenek élnek, bó'ségben és biztonságban, úgy kényeztetve, ahogy a kisgyermekeket szokás. Az ottaniak ugyanis azt tartják, hogy ezek a hosszú farkú, okos szemű rágcsálók a meghalt gyerekek reinkarnációi. A templomban a patkányoknak fedél van a fejük felett és rendszeresen ehetnek — ez Indiában több millió ember számára elérhetetlen luxus Desnoké — így hívják a kis indiai várost, melynek mesésen szép templomában több mint húszezer patkány él. Élvezik a szabadságot, kergetőznek a padlón, a szent könyveken pálosodnak, mindenütt ott cikáznak a zarándokok lábai között. Időnként megállnak, lepottyantanak egy pici bogyót, és futnak tovább a tejjel teli hatalmas tál felé. A bátrabbak felkapaszkodnak „gondozóik” tekervényes turbánjára és úgy játszanak vele, mint a kisgyerekek a női szári redőivel. Etetésük pontosan megszabott időben zajlik, az ételüket a templomban élő két család készíti elő. A „gondnokok” rendszeresen felsöprik a padlót, amely állandóan tele van ürülékkel és a zarándokok szétszórta rizzsel. Az őröknek és a papoknak az is feladatuk, hogy megóvják védenceiket természetes ellenségeiktől. A kifeszített védőháló megakadályozza, hogy a ragadozók az udvartérre jussanak. Az őrök elsősorban arra ügyelnek, hogy a hívők zarándokútja békés és nyugodt legyen. A templom bejárata előtt a látogatók nyalánkságokat vásárolhatnak, amelyek kifejezetten a falánk patkányok számára készültek. Ha szerencséjük van, megpillanthatják a fehér patkányt, amely a hívők szerint az istenek követe. A templom azonban nem a rágcsálók tiszteletére lett felszentelve, hanem Kami Mata istennőére, aki a hagyomány szerint 1387-ben született, egy énekmondó hatodik lányaként. A szövegmagyarázók szerint anyja 21 hónapos terhesség után szülte meg, ami sokatmondó bizonyítéka annak, hogy köze van az égiekhez. Élete 151 év múlva ért csak véget: egy hajnalon, épp amikor ragyogni kezdtek a felkelő nap sugarai, a meditációba merült istennő teste fellobbant. Kami Mata hosszú életét a szegényeknek szentelte, sok csodát tett. Ez a középkori Teréz anya ott volt a régió fővárosa, Bikaner alapításánál, a rádzsasztáni rádzsputok (hercegi családból származó vagy a harcosok kasztjához tartozó indusok) egyik patró- nája. Az egyetlen zarándokhely, ahol Kami Mata istennőt patkányok társaságában ábrázolják, a desnokéi csodálatos márványtemplom. A rágcsálók kultusza Kami Mata istennő élete során alakult ki. A legenda szerint az istennő százéves korában véglegesen Desnokéban telepedett le. Abban az időben a környéket magas lázzal járó járvány sújtotta, melynek több tízezer gyermek esett áldozatául. A szerencsétlen szülők az istennő elé járultak, és kérték, szóljon érdekükben a halál istenénél. A közbenjárásra már késő volt, ezért Kami Mata a hívőknek legalább egy kis vigaszt szeretett volna nyújtani — minden áldozati ajándékért, amit a patkányoknak hoznak, egy korán elhunyt gyermek újjászületik — egy patkány képében. Es ezért már több mint hatszáz éve Rádzsasztán asszonyai és fér- fiai reménykedve zarándokolnak el a templomba. A gyerekek és a patkányok között van még egy összekötő fonal: a régi rádzsasztáni dialektusban megjelölésükre egy és ugyanazt a kifejezést használják — khaba. Mint a világ bármely részén, Indiában is érvényes: a jó patkány a döglött patkány. Az indiai kormány a ragályos betegségeket hurcoló-terjesztő, temiést pusztító patkányok irtására rengeteg pénzt költ. Különös azonban, hogy Desnokéban, ahol csak úgy nyüzsögnek a patkányok, semmivel sincs több megbetegedés, járvány, mint más városokban. A templom falai között pedig soha nem ütötte fel a fejét semmiféle betegség, még 1927-ben sem, amikor egész Indiában pestis dúlt. Lehet, hogy az egy helyen és jól tartott patkányok nem veszélyesek az emberekre nézve? De térjünk még vissza a rejtelmes templom falai közé. A látogató csak mezítláb léphet be a cikázó patkányok közé, és nagyon kell vigyáznia. Mert mi van akkor, ha véletlenül agyontapos egyet?! Akkor helyette egy patkányt ábrázoló szobrot kellene adnia a templomnak, de nem ám akármilyet, hanem olyat, amely tömör aranyból készült! Mennyi patkány futkos szerte a világban? Mennyi él belőlük Pozsonyban, Prágában, Párizsban, Pekingben? Válasz nincs. Egyesek szerint minden emberre jut egy, niások szerint három, sőt hét. Egy hír arról tudósít, hogy Csehországban húszmillió patkány él, vagyis a népesség kétszerese. Pontos szám nem létezik, mert még senki sem számolta meg őket. Számuk mindenesetre nem csökken. Ha az egyik családot méreggel kiirtjuk, a felszabadult területet elfoglalja egy másik. És marad minden a régiben. A tájékozódás kedvéért még egy szám: a Világegészségügyi Szervezet becslése szerint a világon annyi patkány van, ahány ember. Nálunk nincsenek kolostoraik. Csak kutatóintézetek vannak, ahol évente több tízezret halálra kínoznak a tudomány nevében. A tudósokat a patkánynál, mint egyednél is jobban sokkolta a remekül megszervezett patkánytársadalom. A patkányoknak saját városaik vannak. Az emberekhez hasonlóan vannak vezetőik és harcosaik. Különleges közösség saját törvényekkel. Ijesztő annak az idegen patkánynak a sorsa, mely véletlenül más nemzetség területére téved. Mivel más a szaga, azonnal felismerik, a harcosok rávetik magukat, és halálra harap- dálják. Nem szeretik az idegeneket. Vannak úgynevezett kóstoló patkányok, amelyek életüket kockáztatják, hogy megmentsék a közösséget. Vannak vezéreik, és rendkívül termékeny nőstényeik, amelyek biztosítják, hogy a megtizedelt népesség néhány hónap alatt ismét ezres számú legyen. Hogyan lehetséges ez? A nőstény három héttel a megtermékenyítés után 8-10 kicsit hoz világra, ezek két hónap alatt felnőnek. Általában három évig élnek. Hihetetlenül hangzik, de egy pár patkány élete során húsz millió utódot hozhat a világra. Az elkényeztetett macska és sok kisebb termetű kutya nem kezd ki velük. Az ok egyszerű: félnek tőlük. Okkal, mivel a patkány magánál jóval nagyobb lényt is megtámad, ha veszélyt érez. Ha bekerítik, sarokba szorítják, dühödt támadásba lendül, meglepi az erősebb ellenfelet is, így megszerzi a meneküléshez szükséges időt. Az emberre is rátámad. Minden harapást azonnal fertőtleníteni kell, és mihamarabb orvoshoz kell menni. (A Quo alapján feldolgozta: Béres) A patkány az időszámításunk utáni első évszázadokban került Európába, és csakhamar a legrettegettebb állat lett, a pestis hordozója. A középkorban egész városok, országok estek áldozatul az általa terjesztett ragályos kórnak. Egy kis túlzással elmondható, hogy a patkányok miatt több ember halt meg, mint a középkor összes háborújában együttvéve. A patkányokat Európából kiszorította a nagyobb, erősebb és vadabb vándorpatkány, amely több mint harminc veszélyes betegséget terjeszt, nagyobb az ellenálló képessége, ámulatba ejtő a szaporodása, nem válogatós, jól tűri a nedvességet és a hideget. Jó a szaglása, de még jobbak a fogai. A fogzománca olyan erős, hogy átrágja a téglát, a panelt, az ólmot, az alumíniumot. Másfél napot bír ki vízben, minden nyíláson átmászik, föl- és lejár a falakon, köny- nyen átfut a legvékonyabb csöveken is. Fölmászik a dróton, bokron, vakolaton. És ez nem minden. Nyugodtan felugrik egy méter magasba és másfél méter távolba. Ha lezuhan 15 méteres magasságból, megrázza magát, és fut tovább. Az egyik komor jóslat így hangzik: amikor a Földön kihal minden, csak két élő szervezet marat: a baktériumok és a patkányok... Irodalom, vagy pótszer? Miért e lom? Vörösmarty kérdése e mostani időkben gyakran fölmerül. Nem azért, mert az emberek egyre gyakrabban mennek könyvtárba, legföljebb egyre gyakrabban kényszerülnek port törölgetni, egyre csökkenő reménnyel és eredménnyel „az emberiségnek elhányt rongyain”, közöttük s közéjük lépve. Avulnak a könyvek. Nem csak azért, mert némely oldalukon történelmileg vagy tudományosan, esetleg politikailag elavult szavak, fogalmak, gondok, javak, erények, hibák vagy erények sorakoznak. Még csak nem is igazán amiatt, mert régebbi regények a mai ember számára nehezen olvashatóan-emészthetően hosszúak, hosszadalmasak, avítt nyel- vezetűek. Régebben jöttek a tartalmi kivonatok. Iskolás koromban nagy élvezői voltunk ezeknek: nem kellett száz és ezer oldalakat, két-három köteteket olvasni, akár kihagyásokkal is. Évekkel- évtizedekkel ezelőtt sorra jelentek meg könyvek tartalmi ismertetésekkel: némelyik utánozta az eredeti mű stílusát, szóhasználatát, mondatfűzését, ízelítőt adva ebből, ebben is. Mostanában azt a reménykedő vagy dicsérő szót hallani gyakran, hogy a mozi- és tévéváltozatok révén legalább megismerik az emberek, megismeri az ifjúság az irodalmi művet s mondanivalóját. Meglehet, de ez nem az igazi. Aztán azt a reményt csillogtatják meg, hogy a korszerű technika révén, computerekben, floppykon, CD-ken és hasonlókon könnyebb olvasni, keresni és megtalálni valamit, mint a rengeteg könyvben, könyvtárakban. Kétlem, hogy valóban könnyebb és gyakoribb, s ha mégis, ugyan nem többet veszítünk-e? Izeket és zamatokat. De mindeközben mit keresnek és mit találnak ezeken a modem „irodalom- és művészetpótló eszközökön”, akik bármit is keresnek ott? Tudom, egyre több „oldal” kínálkozik rajtuk, s aki válogatni akar, teheti, és megtalálhatja, amit keres. Remélem, ritkaság, ami néhanap itt-ott megjelent: csacskaságok, butaságok, rosszindulat, gyalázkodás. Az ilyesmire mindeddig minden alkalmas volt, kivált annak, aki csak erre törekedett, erre volt kíváncsi. Egy időben azt tanulgattuk, hogy a sorok közé is lehet írni, a sorok között is lehet olvasni. Ma olykor az az érzésünk, hogy a sorokat sem lehet — és nem is érdemes. Szórend? Minek? Gondolat? Ál- mosít. Versek, ódák, dalok, zene, kép? Dunát lehet rekeszteni velük, annyi van már. De a Duna-rekesztésből is mennyi baj származott már! Az olvasott, gyűrött könyv is alig kell valakinek. Antikvárius barátom úgy teszi ki az ajtó elé az „elhányt rongyokat”, mint gyermekkoromban árusították a citromot: „Hármat húszért...” De a háromból csak egy vagy kettő nem „lom”, a szó eredeti értelmében. Vörösmarty lomjai egyre kevésbé kellenek, s ami inkább, nem szemét-e inkább? „És mégis — mégis fáradozni kell!” Zay László CD-sikerlista 1. Shaggy: Hot Shot 2. Naksi vs. Brunner: Sunshine 3. Destiny's Child: Survivor 4. Sarah Brightman: The Very Best Of 1990-2000 5. Alessandro Safina: Insime A Te 6. Eros Ramazotti: Stileliberto 7. Fiesta: Hozzám tartozol 8. V+tech: Álmodoztam... 9. Jennifer Lopez: J.lo 10. Viva: In Da House (Musicland — Univerzál) Filmajánló Shrek A nem csak gyerekeknek szóló számítógépes animációs mese főszereplője Shrek, a bűzös mocsárban élő zöld óriás. Egy nap híres mesehősökből álló menekülthullám túrja ki otthonából, akik a kicsi, de annál gonoszabb király terrorja elől menekülnek. Shrek megegyezik az önkény úrral, hogy ha visz- szatérhetnek a menekültek, szerez neki egy meseszép feleségnek valót. Csakhogy a királylányhoz a sárkány is ragaszkodik... Könyvajánló A magyar opera története Német Amadé könyve hiánypótló a hazai zeneirodalomban. A szerző a kezdetektől, vagyis 1785-től napjainkig, egészen pontosan 2000-ig veszi számba a magyar operákat. Könyve elején bevezetést ad a magyar operával kapcsolatos ismeretekhez, s az opera, mint műfaj keletkezéséhez. Ezt követően tíz korszakra bontva az első magyar opera — Chudy József Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsije — színre vitelétől eltelt 215 évet, s tételesen ismerteti az egyes időszakok operáit. Németh Amadé ennek során kitér a bemutató időpontjára, szereposztására, a rendezők és a közreműködők személyére és a művek tartalmára. Az ismertetések végén idéz a szerzőktől, s általában a korabeli kritikákból, amelyeket esetenként a saját véleményével egészíti ki. A kötetet az Anno kiadó adta ki elég gyenge minőségű papíron, viszont mindenki által hozzáférhető áron kínálja, mindössze 480 forintért. HIRDETÉSI TANÁCSADÓI: rar Gálné Schmidt Éva telefon: 06 (20) 330-2158, (66) 527-200/444. cr Kiss Miklós, telefon: (66) 527-200/444, (30) 2685-813. rar Kmetykóné Molnár Márta, telefon: (68) 411-656, (30) 2492-033. **• Mengyánné Filyó Katalin, telefon: (66) 527-200/333, (20) 9291-775, tel./üzenetrögzítő: (66) 482-474. rar Palotás Zoltánná, telefon: (66)527-200/333, (30) 9589-478. rar Tóthné Lengyel Ilona, telefon: (66) 527-200/444, (30) 9983-969. A PESTIS HORDOZÓJA
