Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-29 / 201. szám

INTERJÚ 2001. AUGUSZTUS 29., SZERDA - 7. OLDAL iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP *1 A hőségben is dolgoztak „Ezután már nem tudnak levénrománozni” Ütemesen halad a szennyvízcsatornázás Mezőkovácsháza és Végegy­háza önkormányzata 2000- ben elhatározták, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését közös beruházás­ban valósítják meg. A ter­vek elkészülte után külön­böző központi és célirányos pályázatok segítségével idén megkezdődhetett a mintegy 1,4 milliárdnyi összértékű munka. Végegyháza Paulik Katalin jegyző elmondta: nagy erőkkel és megfelelő ütem­ben folyik a szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése a települé­sen. A beruházás idén tavasszal kezdődött, melynek fő vállalko­zója a Békés Megyei Vízművek Vállalat. A községben a Hídépítő Rt. kivitelezésében készül az első ütem, melynek eredményeként (az Árpád-telep kivételével) vár­hatóan a falu 70 százalékán elké­szül a csőrendszer a leágazások­kal. Az átemelőket és a mélygerincvezetékeket lefektet­ték, valamint elvégezték a szük­séges útátfúrásokat. A Kossuth és a Széchenyi utcák nagy részén bekötötték a lakásokhoz leágazó vezetékeket. Az rt.-vel történt egyezség alapján a földmunkák­hoz négy munkanélküli dolgo­zót, illetve a művelődési háznál található lerakatnál két vagyon­őrt foglalkoztatnak. A falu elöljá­rói elégedettek a társaság munká­jával, akik példaadó munkakap­csolatot alakítottak ki a lakosság­gal, és a legnagyobb hőségben is folyamatosan dolgoztak az épít­kezésen. Az első rácsatlakozások az év végére várhatók, miután októberben befejeződik a mezőkovácsházi szennyvíztelep rekonstrukciója és megkezdődik a próbaüzem. H M Végegyházán a szennyvízcsatorna-hálózat kivitelezését a Hídépítő Rt. végzi, szakembere­ik jó munkakapcsoltban állnak a lakossággal, és az ütemezés szerint végzik a csatorná­zás munkálatait ____ D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Er délyi diákok Szarvason Idén augusztusban második al­kalommal vettek részt szarvasi honismereti táborban a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium diákjai. A szervező­től, Molnárné Krajcsovicz Mag­dolna történelem-német szakos tanártól megtudtuk, a fiatalok a magyarság történetéről írott pá­lyamunkával nyerhettek részvé­telt az ingyenes, egyhetes tábor­ba. A tábor célja: Szarvasnak, mint a történelmi Magyarország közepének a megismerése, több más történelmi emlékhely bemu­tatása, valamint az anyaország­hoz való kötődés elmélyítése. A fiatalok felfedezték Szarvas neve­zetességeit, kirándultak Ópusz­taszerre, továbbá elutaztak Buda­pestre is, ahol megnézték a Szent Koronát. __________________m Öt venkét év után kapta vissza magyar állampolgárságát Böjté János Böjté Jánosnak (felvételünkön balról) az állampolgári esküt követően először Dudás Árpád polgármester gratulált D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Ötvenhét év után kapta visz- sza magyar állampolgárságát a Zsadányban élő Böjté Já­nos. A 76. életévében járó férfi a leghosszabb ideig szü­lőfalujában, a Maros megyei Marosjárán lakott. Hatvan éves is elmúlt, amikor Nagy­szalontán azért vásárolt há­zat, hogy onnan könnyebben Magyarországra menekül­hessen. Észak-Erdély vissza­csatolását követően négy esztendeig (1940-44 között) Böjté János marosjárai la­kosként már egyszer magyar állampolgár (sőt levente sza­kaszvezető) volt. A tizenkét éve Magyarországra települt juhász idén tavasszal adta be visszahonosítási kérelmét, s páratlan gyorsasággal, két és fél hónapon belül megkapta a magyar állampolgárságot. Zsadány- Mikor és hogyan érkezett Ma­gyarországra? - kérdeztük Böjté Jánost.- Sohasem felejtem el azt a napot és azt az időpontot: 1989. augusztus 5-én, magyar idő sze­rint délelőtt 8 óra 30 perckor ér­tem Magyarország területére Gesztnél, a zöldhatáron át. A Nagyszalontához tartozó Bíróbá­nyán voltam juhász. Legeltetés közben sikerült „meglépnem”.- Úgy tudjuk, nem ez volt az el­ső szökési kísérlete?- Átjövetelem előtt néhány hó­nappal valóban „begyűjtötték” a román katonák, és rámsütötték, hogy szökni akarok. Pedig csak a juhaimat legeltettem az országha­tár közelében, azon a napon még nem akartam átjönni. Ennek elle­nére alaposan elvertek. Később tudtam meg, hogy tulajdonkép­pen azért vittek be, mert minden elfogott szökevény után tíz nap szabadság járt, s azok a katonák is nagyon szerettek volna hazalá­- A városavató ünnepséget min­denki megelégedésére sikerült megrendeznünk, s ez nagy dolog - vélekedett Csüllög István képviselő.- Nagyon szerencsésnek tar­tom, hogy a városavató ünnepsé­gen csak vésztőiek, illetve Vésztő­ről elszármazottak léptek szín­padra. Ez azt bizonyítja, hogy vá­rosunknak vannak kulturális ér­togatni. Ezt követően egy görbedi cigány embernek áron alul elad­tam az értékes juhaimat, majd visszatértem Bíróbányára juhász­nak. Az első adandó alkalommal azonnal átgyalogoltam Magyaror­szágra.- Hol telepedett le először, s ho­gyan került Zsadányba?- Gesztnél léptem át az or­szághatárt, először ott kerestem szállást. Fél évig az ottani állator­vosnál juhászkodtam. A felesé­gem és a kisebbik fiam Nagy- gyantén él. Azért, hogy hozzájuk közelebb legyek, a Zsadányhoz tartozó Orosipusztára jöttem ju- hászkodni. Áz állami gazdaság megszűnése után itt vettem ta­nyát, s most is ebben lakom.- Ön már több mint tizenkét éve Magyarországon lakik. Miért csak most tavasszal adta be az ál­lampolgársági kérelmét?- Azért nem kértem hamarabb állampolgárságot, mert korábban mindenki azzal ijesztgetett, hogy tékei - vélekedett Kaszai János polgármester. A városavató alkalmából ökröt is sütöttek a művelődési központ tövében. Az ülésen megtudtuk: az ökör elfogyasztására 1450-en váltottak étkezési jegyet. Elhangzott: a városlakók közül néhányan kifogásolták, hogy le­maradtak a tűzijátékról, mert az a meghirdetettnél fél órával hama­rább kezdődött. sok pénzt kell fizetni, és állam­polgársági vizsgát kell tenni. Én szerényen élek, pénzem kevés van, öreg fejjel pedig a vizsgától is nagyon féltem. Aztán kiderült, visszahonosítás alkalmával sem fizetni, sem vizsgázni nem kell. Amikor ezt maghallottam, azon­nal beadtam a kérelmet.- Ön már egyszer volt magyar állampolgár? — Igen, 1940-44 között ma­gyar állampolgárként élhettem. A második világháború idején nem én hagytam el a hazámat, hanem a románok foglalták visz- sza Észak-Erdélyt, így vesztettem el a magyar állampolgárságomat. Sőt, nemcsak magyar állampol­gár, hanem a negyvenes évek elején levente szakaszvezető is voltam. Elsőször Szászrégenben leventéskedtem. Árva gyerek­ként nőttem fel, a szervezeten belül jobban támogattak, s ha­marosan Budapestre, a XII. kerü­letbe vittek szakaszvezetőnek. A- A tűzijátékot biztonsági okokból kellett hamarabb tartani. A pirotechnikai szakemberek már öt perccel később sem vállal­ták volna a tűzijátékot. Az eső mi­att így is néhány rakéta már a könyvtárépület tetején felrob­bant, de szerencsére nem okozott bajt — reagált Bagó Tünde, a Sinka István Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője. A képviselők elmondták: ilyen jeles esemény csak egyszer adó­dik egy település életében. A költ­ségek felhasználását pedig tudo­másul vette a testület. M. B. főváros bombázását is ott éltem meg. — Jelenleg miből él? — Egész életemben dolgoztam. Ennek ellenére hivatalosan csak 22 év szolgálati viszonyt tudok igazolni, így a nyugdíjam nagyon kicsi. Gyakran alkalmi munkákra kényszerülök. Nyaranta, főleg napszámot vállalok.- Mit jelent önnek a most visz- szakapott magyar állampolgár- ság ? ,- Őszintén és nagyon örülök neki. Romániából jöttem, eddig sokan azt mondták rám: „a vén román”. Ez nagyon rosszul esett. Igazi magyar családból szárma­zom, apám családneve Böjté, anyámé Péntek, s Ceausescu Ro­mániájában éppen magyarságom miatt voltam másodrangú állam­polgár. Most az állampolgársági eskü letételével ismét papírom van róla, hogy magyar vagyok. Ezután már nem tudnak „levén­románozni . MAGVARI BARNA Árvízkárosultakat nyaraltattak A Határőrökért Alapítvány kura­tóriumának egyik tagja, Kunos Sándomé, az Orosházi Határőr Igazgatóság főrevizora szerve­zésében négy család hét általá­nos iskolás korú gyermeke tölt- hetett el tíz napot Orosházán és környékén. A gyerekek szülei a Nyírbátori Határőr Igazgatóság hivatásos határőrei. Mind a négy családot súlyosan érintette az árvíz. A nyírbátori gyerekek a helyi nevezetességek megtekin­tése mellett ellátogattak Szeged­re, Ópusztaszerre, Szarvasra, Gyulára és Mezőhegyesre is. A diákok nyaralását a Határőrö­kért Alapítvány finanszírozta. K.E. Városi ünneplés hárommillióból Vésztőn 3 millió forintba került a nemrég megrendezett vá­rosavató ünnepség. Az összeg első hallásra kicsit soknak tűnik. Ha figyelembe vesszük, hogy a városban magánsze­mélyek tartottak már egymillió forintból lakodalmat is, ak­kor a városavató „ára” már nem is olyan sok. Minderről a legutóbbi testületi ülésen beszéltek a helyi képviselők. VÉSZTŐ Kiállítás fiataloknak A Békés Megyei Könyvtár szep­tember 15-ei jelentkezési határ­idővel kiállítási lehetőséget kí­nál, a felsőoktatásban különbö­ző művészeti karokon tanuló, megyénkbeli fiatalok számára. A Békés Megyei Őszi Könyvtári Napok 2001. évi rendezvényso­rozata keretében állíthatnak ki az Iparművészeti Egyetemen, a Képzőművészeti Egyetemen, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem művészeti karán és a Soproni Egyetem belsőépítész művész, valamint formatervező művész szakán tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok. A kiállításra szeptember 4-től 15-ig lehet jelentkezni telefonon (66/454-3 54-es telefonszám 101- es mellékén), vagy a könyvtár cí­mére küldött levélben a név, is­kola, kar, szak, valamint a lak­cím és a telefonszám megadásá­val. Az ünnepélyes megnyitót szeptember 29-én, szombaton este hat órától tartják. ______<fmi Al földi Iskola nyílik jövő nyáron A közelmúltban elhunyt művészettörténész, dr. Nagy Zoltán gyermekei felújítják a dombegyházi szülői házat, és édesap­juk emlékére az alföldi iskolához tartozó festők műveiből ál­landó kiállítást rendeznek benne. Nagy Zoltán felesége, Ko­vács Mária szobrászművész az esztergomi Keresztény Múze­umban megnyílt, szeptember 9-éig nyitva tartó gyűjteményes kiállítással adózik férje emlékének. Dombegyház Dr. Nagy Zoltán leánya, Maya, az olaszországi Maceratai Képzőmű­vészeti Akadémia tanára egyre többször vendégeskedik Domb­egyházon: intézi a házfelújítással járó teendőket, kőművesek, ácsok után futkos. — Négyen vagyunk testvérek: Judit, Zoltán, András és én. Teljes az egyetértés köztünk abban, hogy ápolnunk kell családunk dombegyházi emlékét. Az édes­apánk alkotta fogalom, az „alföldi iskola” hatósugara Nagyváradtól és Aradtól Hódmezővásárhelyig, Szegedig tart. Azt szeretnénk, ha Dombegyház és vidéke nem csak földrajzilag tartozna ebbe a körbe, hanem szellemiségében is. Éppen ezért azt is tervezzük, hogy „Alföldi Iskola” néven művészeti tábort szervezünk Dombegyhá­zon minden évben júliustól au­gusztusig.- Első alkalommal mikor nyílik meg a tábor?- Jövőre, 2002 nyarán. Min­denkit várunk, akit érdekel a ma­gyar képzőművészet. A magyaror­szági alkotókon kívül erdélyiekre és kárpátaljaiakra is számítunk, sőt olaszokra is.- A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának millenniumi programjában szerepel Nagy Zol­tán feleségének esztergomi kiállí­tása. Nagy Kovács Mária, az önök édesanyja szobraival adózik mű­vészettörténész férje emlékének. — így igaz, s nagyon boldogok vagyunk, hogy létrejöhetett ez a kiállítás. De a mi tevékenységünk sem merül ki a dombegyházi szü­lői ház felújításában, illetve a tá­bor megszervezésében. Zoli, az Országos Széchenyi Könyvtár mikrofilm osztályának vezetője reprint kiadásban megjelenteti édesapánknak a Magyar litográfia története című könyvét, valamint egy másikat is, amelyből megis­merhető lesz Nagy Zoltán élete és munkássága. Ez utóbbinak elké­szül az olasz nyelvű változata is, a kiadásáról én gondoskodom - vá­laszolta Nagy Maya. ______ MÉNESI GYÖRGY Na gy Maya édesanyja esztergomi kiállításának plakátjával ___ D4=0TÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE

Next

/
Thumbnails
Contents