Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-29 / 201. szám
INTERJÚ 2001. AUGUSZTUS 29., SZERDA - 7. OLDAL iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP *1 A hőségben is dolgoztak „Ezután már nem tudnak levénrománozni” Ütemesen halad a szennyvízcsatornázás Mezőkovácsháza és Végegyháza önkormányzata 2000- ben elhatározták, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését közös beruházásban valósítják meg. A tervek elkészülte után különböző központi és célirányos pályázatok segítségével idén megkezdődhetett a mintegy 1,4 milliárdnyi összértékű munka. Végegyháza Paulik Katalin jegyző elmondta: nagy erőkkel és megfelelő ütemben folyik a szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése a településen. A beruházás idén tavasszal kezdődött, melynek fő vállalkozója a Békés Megyei Vízművek Vállalat. A községben a Hídépítő Rt. kivitelezésében készül az első ütem, melynek eredményeként (az Árpád-telep kivételével) várhatóan a falu 70 százalékán elkészül a csőrendszer a leágazásokkal. Az átemelőket és a mélygerincvezetékeket lefektették, valamint elvégezték a szükséges útátfúrásokat. A Kossuth és a Széchenyi utcák nagy részén bekötötték a lakásokhoz leágazó vezetékeket. Az rt.-vel történt egyezség alapján a földmunkákhoz négy munkanélküli dolgozót, illetve a művelődési háznál található lerakatnál két vagyonőrt foglalkoztatnak. A falu elöljárói elégedettek a társaság munkájával, akik példaadó munkakapcsolatot alakítottak ki a lakossággal, és a legnagyobb hőségben is folyamatosan dolgoztak az építkezésen. Az első rácsatlakozások az év végére várhatók, miután októberben befejeződik a mezőkovácsházi szennyvíztelep rekonstrukciója és megkezdődik a próbaüzem. H M Végegyházán a szennyvízcsatorna-hálózat kivitelezését a Hídépítő Rt. végzi, szakembereik jó munkakapcsoltban állnak a lakossággal, és az ütemezés szerint végzik a csatornázás munkálatait ____ D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Er délyi diákok Szarvason Idén augusztusban második alkalommal vettek részt szarvasi honismereti táborban a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium diákjai. A szervezőtől, Molnárné Krajcsovicz Magdolna történelem-német szakos tanártól megtudtuk, a fiatalok a magyarság történetéről írott pályamunkával nyerhettek részvételt az ingyenes, egyhetes táborba. A tábor célja: Szarvasnak, mint a történelmi Magyarország közepének a megismerése, több más történelmi emlékhely bemutatása, valamint az anyaországhoz való kötődés elmélyítése. A fiatalok felfedezték Szarvas nevezetességeit, kirándultak Ópusztaszerre, továbbá elutaztak Budapestre is, ahol megnézték a Szent Koronát. __________________m Öt venkét év után kapta vissza magyar állampolgárságát Böjté János Böjté Jánosnak (felvételünkön balról) az állampolgári esküt követően először Dudás Árpád polgármester gratulált D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Ötvenhét év után kapta visz- sza magyar állampolgárságát a Zsadányban élő Böjté János. A 76. életévében járó férfi a leghosszabb ideig szülőfalujában, a Maros megyei Marosjárán lakott. Hatvan éves is elmúlt, amikor Nagyszalontán azért vásárolt házat, hogy onnan könnyebben Magyarországra menekülhessen. Észak-Erdély visszacsatolását követően négy esztendeig (1940-44 között) Böjté János marosjárai lakosként már egyszer magyar állampolgár (sőt levente szakaszvezető) volt. A tizenkét éve Magyarországra települt juhász idén tavasszal adta be visszahonosítási kérelmét, s páratlan gyorsasággal, két és fél hónapon belül megkapta a magyar állampolgárságot. Zsadány- Mikor és hogyan érkezett Magyarországra? - kérdeztük Böjté Jánost.- Sohasem felejtem el azt a napot és azt az időpontot: 1989. augusztus 5-én, magyar idő szerint délelőtt 8 óra 30 perckor értem Magyarország területére Gesztnél, a zöldhatáron át. A Nagyszalontához tartozó Bíróbányán voltam juhász. Legeltetés közben sikerült „meglépnem”.- Úgy tudjuk, nem ez volt az első szökési kísérlete?- Átjövetelem előtt néhány hónappal valóban „begyűjtötték” a román katonák, és rámsütötték, hogy szökni akarok. Pedig csak a juhaimat legeltettem az országhatár közelében, azon a napon még nem akartam átjönni. Ennek ellenére alaposan elvertek. Később tudtam meg, hogy tulajdonképpen azért vittek be, mert minden elfogott szökevény után tíz nap szabadság járt, s azok a katonák is nagyon szerettek volna hazalá- A városavató ünnepséget mindenki megelégedésére sikerült megrendeznünk, s ez nagy dolog - vélekedett Csüllög István képviselő.- Nagyon szerencsésnek tartom, hogy a városavató ünnepségen csak vésztőiek, illetve Vésztőről elszármazottak léptek színpadra. Ez azt bizonyítja, hogy városunknak vannak kulturális értogatni. Ezt követően egy görbedi cigány embernek áron alul eladtam az értékes juhaimat, majd visszatértem Bíróbányára juhásznak. Az első adandó alkalommal azonnal átgyalogoltam Magyarországra.- Hol telepedett le először, s hogyan került Zsadányba?- Gesztnél léptem át az országhatárt, először ott kerestem szállást. Fél évig az ottani állatorvosnál juhászkodtam. A feleségem és a kisebbik fiam Nagy- gyantén él. Azért, hogy hozzájuk közelebb legyek, a Zsadányhoz tartozó Orosipusztára jöttem ju- hászkodni. Áz állami gazdaság megszűnése után itt vettem tanyát, s most is ebben lakom.- Ön már több mint tizenkét éve Magyarországon lakik. Miért csak most tavasszal adta be az állampolgársági kérelmét?- Azért nem kértem hamarabb állampolgárságot, mert korábban mindenki azzal ijesztgetett, hogy tékei - vélekedett Kaszai János polgármester. A városavató alkalmából ökröt is sütöttek a művelődési központ tövében. Az ülésen megtudtuk: az ökör elfogyasztására 1450-en váltottak étkezési jegyet. Elhangzott: a városlakók közül néhányan kifogásolták, hogy lemaradtak a tűzijátékról, mert az a meghirdetettnél fél órával hamarább kezdődött. sok pénzt kell fizetni, és állampolgársági vizsgát kell tenni. Én szerényen élek, pénzem kevés van, öreg fejjel pedig a vizsgától is nagyon féltem. Aztán kiderült, visszahonosítás alkalmával sem fizetni, sem vizsgázni nem kell. Amikor ezt maghallottam, azonnal beadtam a kérelmet.- Ön már egyszer volt magyar állampolgár? — Igen, 1940-44 között magyar állampolgárként élhettem. A második világháború idején nem én hagytam el a hazámat, hanem a románok foglalták visz- sza Észak-Erdélyt, így vesztettem el a magyar állampolgárságomat. Sőt, nemcsak magyar állampolgár, hanem a negyvenes évek elején levente szakaszvezető is voltam. Elsőször Szászrégenben leventéskedtem. Árva gyerekként nőttem fel, a szervezeten belül jobban támogattak, s hamarosan Budapestre, a XII. kerületbe vittek szakaszvezetőnek. A- A tűzijátékot biztonsági okokból kellett hamarabb tartani. A pirotechnikai szakemberek már öt perccel később sem vállalták volna a tűzijátékot. Az eső miatt így is néhány rakéta már a könyvtárépület tetején felrobbant, de szerencsére nem okozott bajt — reagált Bagó Tünde, a Sinka István Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője. A képviselők elmondták: ilyen jeles esemény csak egyszer adódik egy település életében. A költségek felhasználását pedig tudomásul vette a testület. M. B. főváros bombázását is ott éltem meg. — Jelenleg miből él? — Egész életemben dolgoztam. Ennek ellenére hivatalosan csak 22 év szolgálati viszonyt tudok igazolni, így a nyugdíjam nagyon kicsi. Gyakran alkalmi munkákra kényszerülök. Nyaranta, főleg napszámot vállalok.- Mit jelent önnek a most visz- szakapott magyar állampolgár- ság ? ,- Őszintén és nagyon örülök neki. Romániából jöttem, eddig sokan azt mondták rám: „a vén román”. Ez nagyon rosszul esett. Igazi magyar családból származom, apám családneve Böjté, anyámé Péntek, s Ceausescu Romániájában éppen magyarságom miatt voltam másodrangú állampolgár. Most az állampolgársági eskü letételével ismét papírom van róla, hogy magyar vagyok. Ezután már nem tudnak „levénrománozni . MAGVARI BARNA Árvízkárosultakat nyaraltattak A Határőrökért Alapítvány kuratóriumának egyik tagja, Kunos Sándomé, az Orosházi Határőr Igazgatóság főrevizora szervezésében négy család hét általános iskolás korú gyermeke tölt- hetett el tíz napot Orosházán és környékén. A gyerekek szülei a Nyírbátori Határőr Igazgatóság hivatásos határőrei. Mind a négy családot súlyosan érintette az árvíz. A nyírbátori gyerekek a helyi nevezetességek megtekintése mellett ellátogattak Szegedre, Ópusztaszerre, Szarvasra, Gyulára és Mezőhegyesre is. A diákok nyaralását a Határőrökért Alapítvány finanszírozta. K.E. Városi ünneplés hárommillióból Vésztőn 3 millió forintba került a nemrég megrendezett városavató ünnepség. Az összeg első hallásra kicsit soknak tűnik. Ha figyelembe vesszük, hogy a városban magánszemélyek tartottak már egymillió forintból lakodalmat is, akkor a városavató „ára” már nem is olyan sok. Minderről a legutóbbi testületi ülésen beszéltek a helyi képviselők. VÉSZTŐ Kiállítás fiataloknak A Békés Megyei Könyvtár szeptember 15-ei jelentkezési határidővel kiállítási lehetőséget kínál, a felsőoktatásban különböző művészeti karokon tanuló, megyénkbeli fiatalok számára. A Békés Megyei Őszi Könyvtári Napok 2001. évi rendezvénysorozata keretében állíthatnak ki az Iparművészeti Egyetemen, a Képzőművészeti Egyetemen, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem művészeti karán és a Soproni Egyetem belsőépítész művész, valamint formatervező művész szakán tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok. A kiállításra szeptember 4-től 15-ig lehet jelentkezni telefonon (66/454-3 54-es telefonszám 101- es mellékén), vagy a könyvtár címére küldött levélben a név, iskola, kar, szak, valamint a lakcím és a telefonszám megadásával. Az ünnepélyes megnyitót szeptember 29-én, szombaton este hat órától tartják. ______<fmi Al földi Iskola nyílik jövő nyáron A közelmúltban elhunyt művészettörténész, dr. Nagy Zoltán gyermekei felújítják a dombegyházi szülői házat, és édesapjuk emlékére az alföldi iskolához tartozó festők műveiből állandó kiállítást rendeznek benne. Nagy Zoltán felesége, Kovács Mária szobrászművész az esztergomi Keresztény Múzeumban megnyílt, szeptember 9-éig nyitva tartó gyűjteményes kiállítással adózik férje emlékének. Dombegyház Dr. Nagy Zoltán leánya, Maya, az olaszországi Maceratai Képzőművészeti Akadémia tanára egyre többször vendégeskedik Dombegyházon: intézi a házfelújítással járó teendőket, kőművesek, ácsok után futkos. — Négyen vagyunk testvérek: Judit, Zoltán, András és én. Teljes az egyetértés köztünk abban, hogy ápolnunk kell családunk dombegyházi emlékét. Az édesapánk alkotta fogalom, az „alföldi iskola” hatósugara Nagyváradtól és Aradtól Hódmezővásárhelyig, Szegedig tart. Azt szeretnénk, ha Dombegyház és vidéke nem csak földrajzilag tartozna ebbe a körbe, hanem szellemiségében is. Éppen ezért azt is tervezzük, hogy „Alföldi Iskola” néven művészeti tábort szervezünk Dombegyházon minden évben júliustól augusztusig.- Első alkalommal mikor nyílik meg a tábor?- Jövőre, 2002 nyarán. Mindenkit várunk, akit érdekel a magyar képzőművészet. A magyarországi alkotókon kívül erdélyiekre és kárpátaljaiakra is számítunk, sőt olaszokra is.- A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának millenniumi programjában szerepel Nagy Zoltán feleségének esztergomi kiállítása. Nagy Kovács Mária, az önök édesanyja szobraival adózik művészettörténész férje emlékének. — így igaz, s nagyon boldogok vagyunk, hogy létrejöhetett ez a kiállítás. De a mi tevékenységünk sem merül ki a dombegyházi szülői ház felújításában, illetve a tábor megszervezésében. Zoli, az Országos Széchenyi Könyvtár mikrofilm osztályának vezetője reprint kiadásban megjelenteti édesapánknak a Magyar litográfia története című könyvét, valamint egy másikat is, amelyből megismerhető lesz Nagy Zoltán élete és munkássága. Ez utóbbinak elkészül az olasz nyelvű változata is, a kiadásáról én gondoskodom - válaszolta Nagy Maya. ______ MÉNESI GYÖRGY Na gy Maya édesanyja esztergomi kiállításának plakátjával ___ D4=0TÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE
