Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-24 / 197. szám

12. OLDAL - 2001. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK ieéimíyei hírlap KÖZSÉGHÁZA A TELEPÜLÉSEN ÉLŐKÉRT. A községháza 1870-ban épített falai között problémáik megoldását lelik a mezőgyániak A címer Álló, csücskös talpú pajzs kék mezőjé­ben lebegő, arany tölgyfa­ágon jobbra fordult, kiterjesztett szárnyú ezüst kócsag áll. A település címere a múltat idézi. írásos dokumentu­mok tanúsítják, hogy a XIII. szá­zadban a szent király jobbágyfiai — „filii iobagionum sancti regis” — lakják, s erre utal a kócsag. A kó­csag ugyanakkor Krisztus jelképe is. A tölgyág a helytállás, a hadi vi­tézség jelvénye. Települési leltár Lélekszám: 1438. A településen a lakosság 25 százaléka a cigány etnikumhoz tartozik. A legfiata­labb lakos: Nagy Ildikó, 2001. július 15., a legidősebb: Szappa­nos Jánosné született Gyenge Zsuzsanna, 1906. december 18. Foglalkoztatás: a regisztrált munkanélküliek' száma 170, az aktív korú népesség létszáma 815. Szilárd burkolatú utak ará­nya 70%, járda 100% (felújításra szorul), vezetékes ivóvízzel ellá­tott lakások aránya 95%. Gázve­zetékkel való kiépítettség 100%, szennyvízelvezető csatorna 0%. Lakások száma 521, ebből te­lefonnal ellátott 268. Kábeltévé nem üzemel a településen. Múltmorzsák Mezőgyán területe ősidők óta la­kott, erről tanúskodnak a telepü­lésen fellelt régészeti leletek. A Mályvásban hun, illetve avar te­metkezésre utaló sírleletet talál­tak. A község neve először 1215- ben a Várad) Regestrumban for­dul elő. Az Árpádok és az Anjo­uk idejében királyi birtok volt. Mátyás 1463-ban az Andacsy családnak adományozta, majd a család kihalása után a királyra szállt vissza. A falu a török alatt sem néptelenedett el. A mező­gyániak Thököly és Rákóczi zászlaja alatt is harcoltak. A bo- rosjenői Tisza család uralma Me- zőgyánban 1761-től számítható. Néveredet A „gyán” szó az avar nyelvben helyet jelent. Feltételezhető tehát, hogy a Mezőgyán valamikor Me- ző(s)-helyet jelenthetett, utalva ezzel is az itt elterülő értékes ter­mőterületre. Az avarok jelenléte igazolt a térségben, s a valamikori Bihar vármegye területén ma is négy „gyán” végződésű falut talá­lunk: Mezőgyán, Kötegyán és a trianoni békediktátum révén Ro­mániához csatolt Vizesgyán és Kosgyán. A történelmi nagy Ma­gyarország területén több „gyán” nevezetű település is volt. A falu békéjének szentsége sérthetetlen Mezőgyán tevékenykedik az Újszalontával összekötő út építéséért — Aki Szabó Istvánt, Mezőgyán község pol­gármesterét ismeri, az tudja, hogy a falu el­ső embere nem a dicsekvés, hanem a csele­kedetek híve. Krédója, miszerint a falu bé­kéje szent, s ennek biztosítása érdekében kell tevékenykednie a mindenkori választott vezetésnek. Ez a véleménye ismert a széle­sebb nyilvánosság előtt. Bevallom, jóleső ér­zés jegyezni ezen örök érvényű — erkölcsi tartásról tanúskodó — hitvallást, s sajnálat­tal tölt el, hogy nem hallhatja valamennyi közhivatal, köztisztség viselője. Az Árpád utcai villanyoszlopok drótjain gyüle­kező fecskesereg kékesfekete dolmányán szikrá­zik a napfény. Sajnos, már a készülődés előtti köreiket róják, búcsúda­lukat csicsergik - nyug- Névjegy tázom. A gesztenyefák helyenként őszi, rézvö­rös gúnyájukban. A jár­da kövére szilvafa hullat­ja bő termését. A villany- oszlopok tetején lévő fészkekben itt-ott méltó­ságteljesen gólya posz­tói. A hivatal azóta több­ször csinosított - ám ódon — 1870-ben épített falai között Szabó István polgármester (képün­kön) az összefogás fon­tosságát hangsúlyozza. Mint mondja, a nemes célok megvalósítása ér­dekében elengedhetetlen az egységes akarat, s a tenniakarás.- A legfontosabb feladat, amelyben a térség országgyűlési képviselője, Tóth Imre hathatós közreműködésével már részsikereket értünk el, az a Mezőgyán-Újszalonta közel hat kilométe­res összekötőút megépítése - hangsúlyozza a polgármester. E téren a jelenlegi helyzetet ismertetve ki­emeli, hogy a Köles-éren átvezető híd megvaló­sításához húszmilliót nyer­tek a Közlekedési és Víz­ügyi Minisztériumtól, újabb húszat pedig a me­gyei területfejlesztési ta­nácstól. Jelképes összegért sikerült megvásárolni, amúgy nyolcmillió forint értékű bontott hídelemet, s a közbeszerzési eljárás eredménye a napokban várható. Annyit elárul, hogy három cég — a Caementárius Kft., a Strabag Kft. és a budapesti székhelyű Diorit Kft. - pá­lyázott a kivitelezői munká­latok elnyerése érdekében. A település anyagi lehető­ségeihez kanyarodva, az ha­marosan kiderül, hogy nem túl rózsás a helyzet. Az idei költségvetés kiadási és bevé­teli főösszegeit tervezetszin­ten 110 millió 891 ezer forintban állapította meg a képviselő-testület. A bevételi oldalon - önhikis településként - 19 millió 454 ezer forint műkö­dési jellegű forráskiegészítő hitellel kalkuláltak. Ebből 14 mülió 73 ezer forintot kapott meg a te­lepülés. Az intézmények működése révén 9 mil­lió 172 ezer forint bevé­telhez jutnak. Az önkor­mányzat sajátos műkö­dési bevételei 46 millió 784 ezer forintra rúg­nak, állami támogatás­ként 32 millió 981 ezer forintot kapnak. Az át­vett pénzeszközök pont­ban 2 millió 500 ezret jelentenek, falhalmozási és tőkejellegű bevételre sajnos nem számíthat az önkormányzat. A kiadási oldalon a legtöbbet - pontosan 66 millió 234 ezer forin­tot - az önkormányzat­nál és az általa fenntar­tott intézményeknél ki­fizetendő személyi jut­tatás, valamint a mun­kaadókat terhelő járulék visz el. Dologi kiadásra 24 millió 768 ezer forint marad, s felhalmozásra 5 millió 883 ezer forint futja. A település vezeté­se mindenekelőtt a kötelező feladatok biztonsá­gos ellátását tartja szem előtt. A források szűkössége elle­nére is, Szabó István bizakodik. Örömmel újságolja, hogy ta­valy útalapot kapott a Táncsics utca, s ha az összekötőút és a híd létesítése nem merítette volna ki a keretet, biztos, hogy idén a Rákóczi utcában is ala­poztak volna. Eredményként említi, hogy saját erőből sike­rült rendbe tenni a sportpályát és kapcsolódó létesítményeit, s éppen bérbe adásán munkál­kodnak. A belvíz Mezőgyánt sem kímélte. Ezt igazolja az a tény, hogy az önkormányzati tulajdonú kötelező feladatot el­látó intézményekben keletkezett károk helyreállí­tását 11 millió forintból valósították meg. Szintén eredményeik között említi, hogy folyamatban van a volt határőr őrs megvásárlása, s eldcént javul az önkormányzat sajáterő képessége. Erre felettébb nagy szükség van, hisz' pá­lyázni csak bizonyos önerő biztosítása mellett lehetsé­ges. — Itt, az ország peremén a viszonylag lassú, de folya­matos fejlődést csak áldoza­tos, kemény munkával le­het elérni, s ehhez minden falubeli békés, türelmes munkájára van szükség. Hit, remény és szeretet nél­kül nem megy — teszi hoz­zá búcsúzóul. Született: 1950. november 17-én, Mezőgyánban Tanulmányai: 1965-68 között Gyulán gépszerelő szakképesítést szerzett. Munkahelyei: 1968-77 között Vésztőn, a MÁV vontatási főnökségén dizel-lakatos- ként dolgozott. 1977-80 között ifjúsági vezető Vésztőn, 1977-78-ban labdarúgó segédedzői képesítést szerzett. 1980-90 között Mezőgyán tanácselnöke. Eköz­ben, 1982-85 között szakosítót végzett magyar munkásmozgalom történetből. 1990-ben polgármesternek választják, 1994-98 között gazdálkodik. 1998 óta újfent polgármester. Családi állapot: elvált, 23 éves leány és 16 éves fiú Hobbija: futball, vadászat MEZŐGYÁN lakes 2500 1500 1000 500 ALAKULASA 2000 $ TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK (a polgármester kivételével függetlenek) Czégény Mihály Fejes András Karancsi Lajos Major Ernő Mándi Lajos (alpolgármester) Nagy Sándor Puskás Géza Rácz Mihály Szabó István (MSZP, polgármester) Szitás Sándor Zsoldos Zoltán _______ ______ Fö ldprogram szociális érzékenységgel A Mezőgyáni Szociális Föld- program Közalapítvány léte dicséretes, s mondhatni, kö­vetendő példa azon önkor­mányzatok részéről, ahol a szociális érzékenység nem csak szavakban létezik. Per­sze a helyzetet felismerő, s a probléma megoldásáért ten­ni akaró civil összefogás is elengedhetetlen kelléke a működésnek — mondja Tari Lászlóné, a közalapítvány kuratóriumának elnöke. A közalapítványt a Békés Megyei Bíróság, 1999. december 8-án vette nyilvántartásba.- Tavaly a Szociális és Család­ügyi Minisztérium szociális vál­ságkezelő programok és aktív szo­ciálpolitikai eszközök pályázatán 3 millió forintot nyert az alapít­vány. Ebből egymillió forintot for­díthattunk gépvásárlásra, két mil­lióból a működési és dologi kiadá­sokat finanszíroztuk. A szociális földprogramba - híven a közala­pítvány céljához, nevezetesen a hátrányos helyzetű családok tá­mogatásához - negyven családot vontunk be. Az önkormányzat - ingyen és bérmentve, tartós hasz­nálatra — 46 hektár termőterületet bocsátott a közalapítvány rendel­kezésére. A pályázaton nyert pénzből kukoricát és napraforgót vetettünk, s együttműködve a me­gyei munkaügyi központ területi­leg illetékes kirendeltségével, alapfokú növénytermesztési szak­tanfolyamot szerveztünk a prog­ramban résztvevőknek. Akik azon túl, hogy ekként alapfokú mezőgazdász szakképesítést sze­reznek, a gyakorlati oktatás kere­tében megművelt területről csalá­donként fél hektárnyi kukorica termését is magukénak tudhatnak - tette hozzá zárszóként. A nyugalom hazája Nagygyanté A Mezőgyánhoz tartozó, kö­zel 160 lelket számláló tele­pülésrészen, Nagygyantén Varga Albert portáját nem nehéz megtalálni. Baranyai származása ellenére mindenki ismeri Varga Albertet, hisz1 nyolc esztendeig a képvise­lő-testület tagjaként, az első cik­lusban pedig alpolgármesterként tevékenykedett Mezőgyánban. Az erősáramú technikusi és mű­szaki szakoktatói diplomával a zsebében a Sarkadi Szellőzőmű­veknél energetikusként dolgozó Varga Albertet 1985-ben csábítot­ta Mezőgyánba Nagy Sándor, az iskola akkori igazgatója. Varga Albert portája ország­szerte Varga-tanya néven ismert, hisz' tagja a Békés Megye Falusi Turizmusáért Egyesületnek. De mint mondja, sajnos nem gyako­rolja a szakmát, nem fogad ven­dégeket. — Túl messze vagyunk min­dentől, s a népszerűsítésre sem költ eleget a megye, a régió. Ek­ként nem csoda, ha nincs kereslet - vázolja fel a helyzetet. - Pedig látványosságban nem lenne híja az ide érkezőnek. Geszt közelsé­ge révén a Tisza-kastély és - kripta, az Arany János emlék­kunyhó mindenképpen megte­kintésre érdemes, de Vésztő- Mágor sincs túl messze. A közeli strandfürdőkbe (Füzesgyarmat­ra, Gyulára) érkezők is kelleme­sebben tölthetnék napjaikat Nagygyanté térségében, ha igazi vidéki nyugalomra, csendre vágy­nak — teszi hozzá. Emelkedik a tanulói létszám Mozgalmas esztendőt zárt, s ugyancsak eseményekben gazdag tanév elé néz a me­zőgyáni általános iskola — derül ki elöljáróban Szilá­gyiné Kotroczó Ibolya az in­tegrált intézmény, az általá­nos művelődési központ igazgatójának Szavaiból. — A tényleges oktató-, nevelő­munkán túlmenően többletfelada­tot jelentett a nevelési program át- szerkesztése, valamint a helyi tan­terv kerettantervhez igazítása - ismerteti a szeptembertől beveze­tendő módosításokat. Azt, hogy mindemellett magas színvonalon okították a diákokat, leginkább a különböző versenye­ken elért eredményekkel támaszt­ja alá. A Simonyi Zsigmond orszá­gos helyesírási verseny megyei döntőjén két tanulójuk vett részt, az alsósok anyanyelvi és matema­tikai körzeti versenyén egy diák­juk első helyezést ért el. Az önkor­mányzat támogatásával sikerült eljutniuk Ópusztaszerre, s a szín­játszó szakkörösök jutalomkép­pen a Magyar Nemzeti Cirkusz előadásán vehettek részt.- A Békés Megyei Közoktatási Közalapítványtól tavaly 800 ezer forintot nyertünk a számítógép- park korszerűsítésére, idén az internet elérését segítendő ISDN- vonal kiépítése érdekében támo­gattak 320 ezer forinttal - tudatja, hogy jó pályázatokkal még fejlesz­tésre is futja. Ugyanakkor a! könyválloniány gyarapítása és eszközfejlesztés ér­dekében is sikerült szereznünk 300 ezer forintot. Ami talán a legna­gyobb öröm Szilágyiné Kotroczó Ibolya számára az az, hogy 1996 óta folyamatosan emelkedik a tanu­lói létszám, s mint mondja ez még néhány évig biztos, hogy így lesz. A könyvtár, az irodalom birodalma kultúrát közvetít FELÚJÍTANDÓ TEMPLOMTETÖ. A község 1794-ben épített református templomának tető­szerkezetére igencsak ráférne a felújítás. A szükséges tízmillió fo­rint egy része - négy­millió - adott. A Nem­zeti Kulturális Örök­ség Minisztériumától pályázati úton sikerült pénhez jutni, de egy­előre a tetőtérben la­kozó védett gyöngy­bagoly család miatt késnek a munkálatok elkezdésével Az oldal a Mezőgyáni Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Both Imre Fotók: Lehoczky Péter Szabó István

Next

/
Thumbnails
Contents