Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-17 / 192. szám

2001'. AUGUSZTUS 17., PÉNTEK - 11. OLDAL T É R ■ K É P LÖKÖSHÁZA A címer A négy mező jel­képei: kék ala­pon sárga liliom, vörös alapon sár­ga oroszlán, vö­rös alapon mozdony, zöld ala­pon sárga nap. A két felső mező a múltat, a két alsó a jelent szim­bolizálja. A liliom az Anjoti-ház jelképe, a kék az egykori királyi birtokosra utal. Az oroszlán és a vörös szín a létért, a fennmara­dásért vívott küzdelmet fejezi ki, a nap és a zöld szín a mezőgaz­daságra, a mozdony pedig a vas­útnak a település életében betöl­tött szerepére emlékeztet. Települési leltár A község legidősebb lakója Ko­vács Andrásné (1904. február 10.), a legfiatalabb lakos Vígh Re­náta (2001. július 20.). Belterület: 189 hektár, külterület 5016 hek­tár. A lakások száma 833; a lako­soké 2060, közülük 51-en mun­kanélküliek. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 816 (98 százalék). A szennyvízbekötések száma 245 lakás (29 százalék). Az úthá­lózat hossza 21 km, ebből szilárd burkolatú 14 km (65 százalék). Vezetékes telefon 500 lakásban van (60 százalék), kábeltévé pe­dig 300-ban (36 százalék). Múltmorzsák Lökösháza történetét 1988-ig Mayer Tibor dolgozta föl máig ki­adatlan munkájában. E műből is és más forrásokból is megtudha­tó, hogy a településnek igen há­nyatott sorsot szánt a történelem. A viszontagságokat jól érzékelte­ti, hogy 1552-ig Zaránd megyé­hez tartozott, a törökök a temes­vári vilajethez csatolták, majd Arad megyéhez. II. József alatt az egyesített Csanád-Csongrád- Békés megye része, utána ismét Aradhoz került. Az utóbbi másfél évszázadban is több megye fenn­hatósága alá tartozott, 1954 óta Békés megye része. Önállóságát — leválva Elekről — 1949-ben nyerte vissza. Honnan ered? Kiss Lajos, a Földrajzi nevek etimológiai szótárának szerzője úgy véli, hogy a „Lökös” a „Lőrinc” személynév becéző alakja. Mayer Tibor ezt cáfolja, önálló, ősi magyar névnek te­kintve a „Lökös”-t, utalva arra, hogy családnévként ma is léte­zik. Szintén Mayer Tibortól tudjuk, hogy a II. világháborút követően Szabadságházára akarták változtatni a település nevét, ám ez ellen — menetren­di bonyodalmaktól tartva - til­takoztak a külföldi vasúttársa­ságok. Az oldal a Lökösházi Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fo­tózta: Ménesi György Lökösháza élt a lehetőségekkel Az idegen azonnal észreveszi, hogy Lökös­háza „komfortosabb” a környező települé­seknél. Az infrastruktúra kiépítése nyilván nem máról holnapra történt. De vajon mi­lyen forrásokból finanszírozták a beruházá­sokat? Nem titok: pályázaton elnyert támo­gatásokból, önkormányzati és lakossági erő­ből. A vasúti átkelőhelyéről nevezetes tele­pülésen 51 munkanélkülit tartanak nyilván; nagy munkáltatók a MÁV, a határ- és a vámőrség, a mezőgazdasági szövetkezet és az önkormányzat. „Ha munka van, minden van” — hallani gyakorta. Lássuk, Lökösházára igaz-e a mondás! A település polgármestere, Germán Géza nem tősgyökeres lökösházi, ám a helybeliek közül ezt kevesen tudják. — Amikor 1971-ben házasságot kötöttünk, a feleségem Lökösházán dolgozott. Úgy határoz­tunk, hogy ott telepszünk le, ahol legalább egyikőnk- NévjeRV nek megvan az állandó J munkahelye. Lassan har­minc éve lesz, hogy itt la­kunk. Szinte mindenkit is­merek, legföljebb az utóbbi fél évben beköltözöttek kö­zött lehetnek néhányan, akikkel még nem találkoz­tam. Szóval mi is beköltö­zők voltunk, vettünk egy kis házat, később építettünk egy nagyobbat. A fiunk már ide született, az általánost is itt járta. Én - lévén építész- technikus - a szakmám ter­mészetéből adódóan vidékre jártam dolgozni egészen 1990-ig. Ekkor kerültem haza, úgy hiszem, vég­legesen. — Azt mondja, ,,haza”. — Kunágotára a mai napig szeretek visszajár­ni. Ahogyan anyja, szülőfaluja is csak egy van az embernek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne szeressem legalább ugyanúgy Lökösházát. Úgy érzem, ez a szeretet kölcsönös, hiszen a lökösiek bizalmából a harmadik polgármesteri ciklusomat töltöm. De ha már itt tartunk, hadd mondjam el, hogy Elek is nagyon közel áll a szí­vemhez, hiszen ott talál­ható a legtöbb általam ter­vezett épület.- Miért váltott 1990- ben1- A lökösiek jóvoltából lehetőséget kaptam arra, hogy polgármester-jelölt­ként induljak, s hogy egy esetleges győzelem esetén végleg hazatérjek. Annak idején sokat vívódtam ezen, ma viszont elmondhatom: jól döntöttem. Polgármester­ként a falu és a város közötti infrastrukturális különbség felszámolását tartottam az egyik legfontosabb célom­nak. Az adatok azt mutat-. ják, hogy úthálózat, távköz­lés, ivóvíz, szennyvíz és más szolgáltatások tekintetében jól állunk, olyan komfortérzetet tudunk biztosítani a hely­belieknek, amelyet egy-két városnak a lakói is megirigyelhetnek. Ehhez természetesen az kel­lett, hogy a lakosság, az önkormányzati dolgo­zók, a képviselő-testületek tagjai partnerként vegyenek részt a megvalósításban.- A jó szándék, a mindenki részéről megnyil­vánuló tenni akarás önmagában kevés. Milyen forrásokból fedezték a beruházásokat? — Az önkormányzatiság új szemléletet, új gondolko­dásmódot feltételez: élni kell a pályázati lehetőségekkel. A közvilágítást például mi már 1992-ben korszerűsítettük. Útépítésre is az elsők között pályáztunk, 1992-ben 6,4 km szilárd burkolatú utat építet­tünk a belterületen. Ekkor készült el a 450 négyzetmé­teres tornatermünk is a hoz­zá tartozó 162 négyzetméte­res kiszolgáló egységgel együtt. A következő évben gyógyszerszobával gyarapo­dott a falu. Lökösháza gesz­torságával 9 településen 632 millió forint értékben megva­lósult a földgázberuházás, ebből Lökösháza bel­területére kb. 60 millió jutott. A közép-békési regionális ivóvízhálózatra 1994-ben csatlakoz­tunk, közben elkezdődött az önerős telefonhá­lózat-fejlesztés, egybekötve a kábeltévé-hálózat kialakításával. A 300 milliós szennyvízberuházást 1997- ben Kevermessel közösen kezdtük, ebből a Lökösházára eső rész 150 millió forint; je­lenleg 245 ingatlant tudunk rákötni a rendszerre, amely természetesen tovább bővíthe­tő.- Összességében milyen ér­tékű infrastruktúrával gyara­podott Lökösháza az elmúlt tíz évben?- A pályázati pénzeket és a saját erőt is figyelembe véve 300-400 millió forinttal. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ne lennének további fel­adataink. Meg kell oldanunk az idősekről való gondoskodást, és például az önkormányzati bérlakásfejlesztést, mert csak így tudjuk fogadni a nyugdíjba vonulók helyébe lépő fiatal pedagó; gusokat. Nekem személy szerint van még egy dédel­getett álmom: ki kellene adnunk néhai Mayer Tibor plébános úrnak a Lökösháza történetét fel­dolgozó könyvét. Mihama­rabb lektoráltatnunk kelle­ne a 250 oldalas, igen érté­kes kéziratot, s talán a jö­vő évi augusztus 20-ai fa­lunapon már kézbe is ve­hetnék a művet a lökösiek- válaszolta Germán Gé­za. Született: 1947. február 22-én, Kunágotán Családi állapota: nős, felesége Üveges Ilona, gyermeke Géza (1972) Tanulmányai: Vedres István Épí­tőipari Technikum, Szeged (1965) Munkahelyei: Építőipari Ktszés Töváll, Mezőkovácsháza, Költ­ségvetési Üzem, Elek, 1990. október 1-jétől Lökösháza pol­gármestere Hobbija: olvasás, keresztrejt­vényfejtés, építészeti tervezés LÖKÖSHÁZA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉ Germán Géza polgármester (független) Hegedűs Sándor (MSZP) Kiss István (független) Kiss Károly (független) Kora Róbert (független) László Lászlóné (független) Nagy Csaba (független) Szalai Ferenc (független) Szántó György (román kisebbségi) Szűcs Sándor (független) Tóthné Zámbori Margit (független) Jegyző: dr. Túri György ______________ He tven helybeli munkahelye Kovács Andrásné állomásfő- nök-helyettesnek már a dédnagyapja is vasutas volt, állomásfőnök. A nagyapja és az édesanyja szintén a MÁV-tól ment nyugdíjba. Mint írásunkból kiderül, Lökösháza több vasutas di­nasztiát adott a MÁV-nak. Kovácsné 1969-ben érettségizett Szegeden, a Vasútforgalmi Tech­nikumban. A Műszaki Főiskola közlekedési tagozatának vasút­üzem szakán folytatta tanulmá­nyait, 1972-ben végzett. Volt for­Az állomáson tavaly több mint 55 ezer me­netjegyet váltottak galmi szolgálattevő, áruirányító, állomásfőnök Szabadkígyóson. Lökösházára forgalmi és kereske­delmi oktatóként került, 1997 óta dolgozik a jelenlegi beosztásá­ban.- Lökös egészen más, mint egy másik belforgalmi állomás! - mondja, s hozzáteszi, hogy a tényleges határforgalmi munkát az Arad megyei Curtici-on végzik 1960 óta. Ott történik a vo­natok átadá- sa-átvétele és a vámkeze­lés, s ebből következik, hogy a lökösházi ál­lomásfőnök, Meszesén László munkaidejének nagy részét Kürtösön tölti. (Szob és Sturovo, azaz Párkány eseté­ben alkalmaznak hasonló megol­dást.)- Kérem, érzékeltesse számok­kal az itt folyó munkát!- Naponta 38 személyvonat halad át az állomásunkon, ebből 20 nemzetközi. Napi rendszeres­séggel 8 tehervonatot fogadunk, 18 pedig alkalmi rendszeresség­gel közlekedik. Az idei esztendő első hat hónapjában összesen 1291 vonat lépett ki Románia te­rületére, a belépő vonatok száma 1132 volt. Tavaly Lökösházán 3619 kocsit adtak le, ez körülbe­lül 130 ezer tonnát jelent. A fel­adott kocsimennyiség 3835 volt, ami körülbelül 140 ezer tonná­nak felel meg. Eléggé jelentős a személyforgalmunk is, 2000-ben 55 ezer 100 menetjegyet adtunk el. Az állomás dolgozói létszáma 114, ebből 38 helyben végzi a munkáját, a többiek pedig Kürtö­sön. Összesen 70 munkatársunk lakik Lökösházán. Több olyan családról tudunk, amelynek min­den tagja kötődik a vasúthoz. Az irodába belépő rendelkező forgalmi szolgálattevő, Nagy Im­re „kapásból” sorolja a vasutas dinasztiákat: Kiriék, Kiss Kar- csiék, Brandt Lászlóék, Lezsá- kék... Kiderül, hogy Nagy Imre is édesapja nyomdokait követve ke­rült a MÁV-hoz. A falunapok programja Augusztus 19. 16.00 Kutyabemutató oros­házi kutyakiképzők részvételé­vel. Ügyességi bemutató, őrzési feladatok, elfogások. Előtte kis- kutya-b.emutató a park terüle­tén. 17.00 Kutya-szépségverseny. Nevezés a helyszínen 16 órától, minden kutya nevezhet. Fődíj: kutyatáp. 18.00 a Bé- ^4 rendezvények támogatói Augusztus 20. 09.00 Iskolás minilabdarúgás 09.20 Iskolás Kinder-labdarúgás 10.00 Kispályás labdarúgás. Nevezés 9.30-tól a sportpályán. 10.00 Gyermekeknek akadály- verseny, kosárra dobó verseny, rajzverseny. Nevezés: Jam Pub & Pizzéria 10.00-tól. Eredményhir­detés, díjak átadása a versenyszá­mok után. késcsabai La kótelepi SE kick-box be­mutatója (Szabó Attila felnőtt válo­gatott, Dohá­nyos András ifjúsági világbajnok, csoportve­zető: Gregor László IV. dános mester.) 21.00 Tábortűz. A tábortűz mellett a lökösházi nyugdíjas­klub énekel. 22.00 Utcabál 23.30 Tűzijáték Jam Pub & Pizzéria, Határőr­ség, Vám- és Pénzügyőrség, MÁV, Lökösháza Község Ön- kormányzata, OTP Békés Me­gyei Igazgatósága, a helyi nyug díjasklub és a helyi vállalkozók 10.30 Aero­bicbemutató 11.00 Női kézilabda 14.00 Tize­negyesrúgó­verseny 15.00 Divat- bemutató (A Fortuna divatház ruhái. Esküvői és alkalmi ruhák bemutatója) 19.00 Zenél: Bozó Ferenc Étkezési lehetőségek: Babgulyás 300 Ft/adag, sza­kács: Telek János. Pizza, meleg- szendvics, virsli, JAMburger a Jam Pub & Pizzériában. Szabó Jó- zsefné, 70 éves, nyug­díjas varró­nő:- Szerin­tem eléggé jól el va­gyunk látva közművek­kel. Most folyik a szennyvízhá­lózat kiépítése, illetve már el is kezdődtek a rákötések. Én azt tapasztalom, hogy önkormány­zati kezdeményezésre állandó­an javítgatnak valamit, csinosít­ják, szépítik a falut. Mint min­denütt, azért nálunk is vannak gondok: az utak és a járdák álla­pota helyenként nem megfelelő. Az utakat a kamionok teszik tönkre. Stir Mi­hály, 47 éves, hivatásos ka­tona: — Huszon­öt éve élek Lökösházán. Amikor ide­kerültem, sá­rosak voltak az utcák, s ahhoz képest szem­betűnő a fejlődés, útjaink jelen­tős része szilárd burkolatú. Arra kell törekedni, hogy mindegyik ilyen, azaz sár- és pormentes le­gyen. Egészséges ivóvizet fo­gyasztunk, megtörtént a csator­názás, működik a kábeltévé. Úgy vélem, hogy az itt lakók szeretik a falujukat, szépítésével azon­ban többet kellene foglalkoz­nunk. Nagy La­jos, 49 éves, MÁV-dolgo- zó:- Az két­ségtelen, hogy na­gyon sokat fejlődött községünk az utóbbi tíz évben. Ahol még nem teljes az infrastruktúra, ott folytatni kell a munkát, ha az anyagiak engedik. Sajnos, nem vagyunk bővében a pénznek. Pe­dig munkahelyek létesítésére is kellene gondolni, elsősorban a fi­atalok megtartása érdekében. A futballpálya melletti épülettel le­hetne kezdeni valamit, ötven em­bert is lehetne benne foglalkoztat­ni. Gábomé Deák Mária, 53 éves, könyvtáros: - A rend­szerváltozás óta Lökös­háza gyor­sabb ütem­ben fejlő­dött, mint a környező települé­sek. Egyedül a szemét szállítását és kezelését nem tudtuk megol­dani. A fiatalok többsége itt ma­rad, a MÁV-nál vagy a határátke­lőn kapnak munkát. Van állandó orvosunk (sokan szeretnének még egyet, hogy a lökösieknek is legyen választási lehetősé­gük), és van gyógyszertárunk is, nem kell vidékre utaznunk az orvosságért. TANÉVNYITÓ ELŐTT. Lökösházán az általános iskolás diákok olyan intézmény­ben folytathatják tanulmányaikat, amelynek a szakos ellátottsága százszázalékos Megkérdeztük milyen jelei vannak falujuk fejlődésének?

Next

/
Thumbnails
Contents