Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-09 / 185. szám

2001. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK —11. OLDAL Megújult a Tisza-kripta Egyik legnehezebb év az idei Geszten a szűkös költségvetés ellenére is bizakodnak A kunsági lelkész gesztiül tanul Német segítséggel felújították a templomot Annak — mint mondta Szert) József polgármester maga is felettébb örül, hogy ha hosszú idő után is, végre megnyugtatóan rendeződött a református egyház tulajdoná­ban lévő Tisza-kripta sorsa. A műemlék kripta felújításának részleteiről Fábián Zsuzsanna lelkésznővel beszélgettünk.- A ránk maradt dokumentumok tanúsága szerint a királyi tábla előtt, 1759-ben, per révén birtokot szerzett Tisza László a korabeli magyar nemesség kötelességtuda­tával érkezett Gesztre. S azt, hogy igaz kálvinista magyar volt, mi sem tanúsítja hívebben, mint az a tény, miszerint először a templo­mot bővíttette. Ekkor emelték a tornyot is, aminek igazolásakép­pen díszeleg a toronysüvegen az 1760-as dátum. Tisza László ezt követően kriptát építtetett, s csak 1772-ben következett a kastély — ecsetelte a múlt eseményeit a templomfelújítási munkálatokat vállalva, s ekként a Tisza László örökébe lépett lelkésznő. Az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól nyert, illetve a budapes­ti Magyar Emberi Jogok Alapít­vány közreműködésével a Nemze­ti Kulturális Örökség Minisztériu­mától kapott tízmillió forintból a kripta külső és belső felújítását a Geszthez rokoni szálakkal kötődő Baumann Ferenc nevével fémjel­zett — gyulai székhelyű - Gyula- bau Kft. végezte el. A tetőre - a környékbeliek által széthordott - rézlemezfedés he­lyett vasbeton födém és műkőbur­kolat került. Ugyanakkor felújítot­ták a szellőző-, vízelvezető rend­szert, s kívül-belül új vakolatot és festést kapott az épület — ismertet­te a felújítás műszaki tartamát a lelkésznő. Kívül-belül új vakolatot és festést kapott az épület — Nagy feladat a Tisza-kastély felújítása, s mindenképpen megoldásra vár. Különböző fórumokon nem győzöm eleget hangsúlyoz­ni, hogy rengeteg pénzre lenne szükségünk, s hiába önkormányzati tulajdonú létesít­mény, erősebb önkormányzatnak se lenne pénze a rendbetételére, nemhogy ilyen sze­génynek, mint a mienk — vág mindjárt a sű­rűjébe az 1772-ben, barokk stílusban építte­tett kastély felújításával Szerb József, a határmenti zsáktelepülés, Geszt immáron másodízben megválasztott polgármestere. Sarkadkeresztúrt elhagyva elcsendesedik a vi­lág. Az autózó még vezetés közben is nyu­godtan szemlélődhet a pusztában. Legfeljebb az út menti — térdig, helyenként derékig érő NévieSV - fűből elő-előbukkanó J fácánokra, s esténként a kecsesen tovaszökke­nő őzekre, no meg au­tója épségére kell vi­gyázzon az emberfia. Az augusztus eleji kánikula letekert ablak­kal robogva is elviselhe­tetlen. Még szerencse, hogy a nagygyantéi el­ágazástól szinte ernyő­ként borulnak az út fölé az erdő nyári pompá­ban díszelgő fái. A per­zselő napfény ellenére ütemesen suhintja a ka­szát a portája előtt ren­dezkedő atyafi Mezőgyánban. Messzi­ről látszik azonban, hogy a „harmat” már rég a homlokára került. Geszten elsőre feltűnik az idegen autó, s ekként már meg sem lepődöm azon, amikor a hivatal ódon falai hűvösében Szerb József Született: 1936. február 1-jén, Geszten Tanulmányai: a gyulai Erkel Ferenc Gim­náziumban érettségizett 1954-ben. 1959-ben a Kecskeméti Tanítóképző­ben szerzett általános iskolai tanítói ok­levelet, 1973-ban a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán mezőgaz­dasági ismeretek és gyakorlatok szakon tanári diplomát. Munkahelyei: 1954-57 között forgalmi szolgálattevő a MÁV-nál. 1957-1992 kö­zött pedagógus; ezen belül 1975-1982 között az általános iskola, majd '92-ig az általános művelődési központ igazgató­ja. 1994 óta a település polgármestere. Családi állapot: nős, felesége Balogh Irén, nyugdíjas. Irén lányuk óvónő, Mari­anna tanítónő. Hobbija: közéleti tevékenység, sport. Azon belül is a labdajátékok. GESZT NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA lakos 1500 1200 1941 TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK polgármester azzal fogad, hogy érkezésem hí­re megelőzött.- Már a költségvetési koncepció elkészíté­sének időszakában láttuk, hogy az idei esz­tendő minden bizonnyal az egyik legnehezebb lesz. Sajnos ezen meglá­tásunk annak ellenére igaz maradt, hogy az önhikis pályázatunkban igényelt 15 millió 600 ezer forintból 15 millió 200 ezer forintot meg­kaptunk. Az idei költség- vetés kiadási és bevételi főösszege 84 millió 778 ezer forint. Ennek java Balogh Barnabás (kisebbségi képviselő) Balogh Vladimír (FKGP) Brandtné Czirják Éva (független) ifjú Brandt Ferenc (független) Czirják Lajosné (független) Erdős Pál (független) Jantyik Tibor (független, alpolgármester) Szerb József (független, polgármester) Tárnok Andrásné (független) Jegyző: Tárnok Lászlóné _____________ ré szét elviszik a működési kiadások, s fejlesztésre, fel­halmozásra alig marad va­lami. Azt szokás mondani, hogy a szegény embert még az ág is húzza. Hát ez a szegény önkormányzat­okra szintúgy igaz. Hiába az önhikis támogatás, ha az előző években eszközölt jogszabály-módosítások következtében ön- kormányzati hatáskörbe utalt többletfelada­tok kiadásait nem fedezi az állam. Tetézi a helyzetet, hogy Geszten olyan, helyben kép­ződő felhalmozási jellegű forrás, ami a költ­ségvetés bevételi főösszegét jelentősen emel­né, nincs. Ugyanakkor, ha nincs pénz a felhal­mozásra, eleve kizárt, hogy jelentősebb össze­gű pályázati pénzhez jusson az önkormány­zat — tudatja az alig ki- lencszáznegyven lelket számláló zsáktelepülés első embere. A kiegészítő állami támogatást az elmúlt években szinte kizáró­lag az oktatási felada­tokkal kapcsolatos mű­ködési kiadások biztosí­tására fordítottuk. A működés szinten tartá­sa ennek ellenére ne­hézkes. Nagymértékben fokozza a nehéz hely­zetet az a tény, hogy az oktatási intézmény egy része a több száz éves kastélyban üzemel, s az alsó tagozatnak is egy évszázadosnál idősebb ingatlanban tu­dunk helyet biztosítani. Ezáltal a fenntartási költségek jóval magasabbak, ami az ingatla­nok jelen állapotában és a feladatok ellátása mellett to­vább nem csökkenthetők - ecsetelte a helyzetet Szerb József polgármester. A településen dúló mun­kanélküliség csökkentése ér­dekében az önkormányzat minden pályázati lehetősé­get megragad. Ennek ered­ményeképpen csatlakoztak a közcélú programhoz, és si­került munkát biztosítani a segélyezetteknek. A Roma Start programhoz kapcsolód­va 10 cigány férfi s ugyan­ennyi nő kapott munkát há­rom hónapra. A belterületi belvízelvezető rendszer kiépítése, karbantar­tása érdekében a kistérség központ, Sarkad gesztorsága mellett Dobozzal közösen pályáz­tak, s ekként 29 falubeli négy hónapig törté­nő foglalkoztatását sike­rült megoldani - említi a nehézségek ellenére szü­letett eredményeket a polgármester. A felszá­molt mezőgazdasági szö­vetkezet sertéstelepét, a Gáspár Győző nevével fémjelzett Roma Misszió vette meg, s húsz roma családnak kenyeret ad ő is - teszi hozzá a polgár- mester. — Vasárnap érkeztem Gesztre, s a bemutatkozó is­tentiszteletet a gyülekezeti teremben tartottam. A kert­ben ibolyaszőnyeg terült lá­baim elé, s a kicsattanó ta­vasztól megbolondult ma­darak zengő énekkel di­csérték az Istent. A gyüle­kezeti terem telve volt hí­vekkel, s belépve, a 90. zsol­tár szövegére esett tekinte­tem. Örömkönnyek szöktek a szemembe... — ...Szerdán már Geszten laktam — eleveníti fel az első „találko­zást” a Debrece­ni Református Kollégium hiva­talvezetői állás­helyét a geszti gyülekezetért feladó, kunsági származására méltán büszke lelkésznő, Fábi­án Zsuzsanna. A lelkésznővel egyebek mellett a templom és a Tisza-kripta fel­újításáról is be­szélgettünk. — A régi gond­noktól, Tárnok Ferenctől én is azt kértem, mint elődöm, Gáspár Katalin: Tanítson engem gesztiül! — mondja a kun- madarasi Fábián Zsuzsanna, aki a kántorképző elvégzését követően teológiai tanulmányait 1991-ben Sárospatakon kezdte. Az első lel­készképesítő oklevelet aztán már Debrecenben szerezte, 1996-ban. A segédlelkészi évet, mint es­küdtfelügyelő tölti a teológián, hogy egy évvel később - a máso­dik lelkészképesítő megszerzése után — a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének meg­bízó levelével a zsebében a cívis­város nagyhírű kollégiuma fő­igazgatói hivatalát, később titkár­ságát vezesse ‘99 májusáig, ami­kor kollégái, elöljárói megdöbbe­nésére gyülekezetét kért, s ka­pott. A helyettesítő év lejártával a geszti gyülekezet egyhangúlag megválasztotta, s amint mondja, most már biztosan tervezhet, ha­ladnak a felújítással. — Nekem kevés az, ha híveim­nek csak vasárnap jutok eszébe. A lelkész feladata lényegesen több annál, hogy prédikál, s hit­tant oktat. Én nem szeretnék va­sárnapi lelkész lenni. Istenben szabad ember vagyok, s ha a hí­vekkel együtt szépítjük, felújítjuk a templomot, parókiát azáltal az egyházközség gyarapodik - vilá­gítja meg lankadatlan tettvágyá­nak mozgatórugóit, elárulva, hogy anyai rokonai között akadt már lelkipásztor. Mint szavaiból kiderül, a templomfelújításra szükséges összeget több forrásból szerez­ték. A költségek felét dr. Salánki Tibor, a nürnbergi testvérgyüle­kezet magyar származású gond­noka jóvoltából Németországból fedezték. Tavalyelőtt 500 ezer fo­rintot kaptak az Országos Műem­lékvédelmi Hivataltól, 800 ezer Már a belső felújítás gondolatával is „kacérkodnak” kamatmentes építési kölcsönt az egyházkerülettől, de a helyi gyü­lekezet és az egyházmegye ado­mánya is igen jelentős. Összegez­ve: a templom teljes külső felújí­tására 6-7 millió közötti összeget fordítottak. — Már a belső felújítás gondo­latával „kacérkodunk”, s engedé­lyes terveink vannak. Igaz, a for­rásoldal még bizonytalan, de azt már tudjuk, hogy tizenegymillió­ra lenne szükségünk - újságolja, s örömmel teszi hozzá, hogy az idén első ízben megrendezett jó­tékonysági bálon befolyt 200 ezer forint már pénzmag e cél magvalósításához. — Kölcsönösen segítjük egy­mást a pedagógusokkal. A 150 tanköteles korú gyermekből 110 rendszeres hittanos, s a felnőtt hívek száma 240 körülire tehető. Tavaly volt két konfirmandusom, s úgy látom, a helybeliek igénylik az egyház szolgáltatásait — tudat­ja. Ezt leginkább a számok iga­zolják: két évvel ezelőtt két gyer­meket keresztelt, tavaly már ha­tot, s idén ez ideig négyet. Tavaly 17 temetésen búcsúztatott, idén eddig öt esetben. Az oldal a Geszti Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette: Both Imre. Fotó: Kovács Erzsébet öJMMrj A címer A címerpajzs pi­Wros-fehér csíkozá­sa a település ősi jellegére és az országcímerben látható, található Árpád-sávra, mint ősi, törzsi jelképre utal. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Geszten élő emberek mindig büszkén vállalták múltjukat. A címer főalakja a széttárt szár­nyakkal szálló, aranyszínű kere­csensólyom az itt élő emberek szabadságvágyát, szebb, boldo­gabb jövőbe vetett hitét jelképe­zi. A sólyom karmai között tar­tott görbe alán szablya a ma­gyarság, s egyben a gesztiek harcának jelképe. Települési leltár Lélekszám: 941, enyhén csökke­nő. A településen a lakosság 30%- a a cigány etnikumhoz tartozik. A legfiatalabb lakos: Vámosi Viktó­ria, 2001. július 28., a legidősebb: Kosztin Jánosné született Hódosán Mária, 1907. július 20. Foglalkoztatás: a nyilvántar­tott munkanélküliek száma 139, az állásnélküliek aktív korú la­kossághoz viszonyított aránya 30%. Szilárd burkolatú utak ará­nya 100%, járda 100%, vezeté­kes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95%. Gázvezetékkel való kiépítettség 100%, szennyvízel­vezető csatorna 0%. Lakások száma 361, ebből te­lefonnal ellátott 169. Kábeltévé nem üzemel a településen. Múltmorzsák A bihari síkság déli részén fekvő Geszt község már az Árpád-kor­ban is lakott település. Első írá­sos említése 1213-ból keltezett. 1401-ben két utcájáról tesznek említést. Határát különböző el­nevezésű puszták alkották, mint Vátyon, Baglyos, Szik, Bogyosz- lóháza és Radvány; Begécs pusz­ta 1271-ben Beges néven, mint falu szerepel. 1. Rákóczi György Geszti Gábornak adományozta. A Rákóczi-szabadságharc leveré­se után a település birtokjogáért több főúr pereskedett. A királyi táblán folyt pert végül is 1759- ben Tisza László nyerte meg, egyes források szerint 1761, má­sok szerint 1766-tól birtokolta. Néveredet A „geszt” szó a faipari szakmá­ban a fa évgyűrűinek legbelső körét jelenti. Ilyen gyűrűk köze­pe volt Geszt is, mert körgyűrű alakú földvárak vették körül. Ezeket vízzel telt árkok biztosí­tották. 1220-ban Guezt, 1458- ban Gezth, 1475-ben Eghazas- gezth, Kysgezth, 1485 körül pe­dig Naggezth néven találjuk. Ké­sőbb Fekete-Gezth-ként említik. FELÚJÍTÁSRA VÁR. A mielőbbi felújításra váró Tisza-kastély ad otthont az általános iskolának, a művelődési háznak és a könyvtárnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents