Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-09 / 158. szám

IMAP MEGYEI KÖRKÉP 2001. JÚLIUS 9., HÉTFŐ - 5. OLDAL Keresik a kislányt Szanazugi fürdés közben eltűnt N. R. 13 éves, gyulai kislány szombaton a kora­délutáni órákban. Társát egy szolgálaton kívüli rendőrtiszt mentette ki a megáradt Kettős-Körös sodrából. Szanazug A Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság tájékoztatása szerint a két 13 éves lány kerékpárral ér­kezett a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának gyulai oldalára, ahol gumimatraccal beúsztak a folyóba. Mivel azonban az erős sodrásban leszálltak róla, a mat­racot elvitte mellőlük a víz. A dobozi oldalon egy gáton sétáló, szolgálaton kívüli rendőr észre­vette, hogy a lányok bajban van­nak; azonnal a segítségükre sie­tett. A hozzá közelebbi gyerme­ket a parti fákhoz vitte, ahol a kislány megkapaszkodhatott, majd visszaúszott a másikért is, de már nem találta. Ezután rendőrök, tűzoltók és vízi­mentők a helyszínen tartózkodó motorcsónak-tulajdonosok által felajánlott járművekkel is keres­ték az eltűntet, de eredmény nélkül. A kutatást tegnap is si­kertelenül folytatták Gyula és Békésszentandrás között. BUSZPÁLYAUDVAR, (ö) A gyulai képviselő-testület mai, 14 órakor kezdődő ülésén a város­háza dísztermében szó lesz a Gyulai Zenei Napok rendezésé­ről, a volt Gyula Televízió eszkö­zeinek és az Erkel tér 1. számú épületnek a hasznosításáról és a Ditzingen tér elnevezéséről. A képviselők döntenek arról a megállapodás-tervezetről, me­lyet a Körös Volán Rt.-vei kötnek a város tömegközlekedésének biztosításáról és az autóbusz­pályaudvar rendezéséről. BALESETEK, (s) Megyénkben a hétvégén két súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset történt. Szombaton reggel Szeghalom mellett elesett egy segédmotor­kerékpáros, Orosházán pedig ugyanaznap délután személy- gépkocsi kerékpárral ütközött. MILLIÓS, (s) Gyomaendrődön - a tulajdonos állítása szerint - több milliós tűzkár keletkezett szombaton, amikor 150 hektár legelő, 23 hektár tarló és 250 körbálázott szalma lángra ka­pott. „A KOMMENTÁR SZABAD PRÉDA, DE A TÉNY - AZ SZENT.” (C. P. Scott) Képek a vadászati kiállításra A kétegyházi gyerekek Torzsa Ibolyától (balról) korongozást tanulnak A helyi művelődési ház, illetve 1994-től a Bé­kés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület évente rendez nemzetközi alkotó­tábort a kétegyházi mezőgazdasági középfo­kú szakoktatási intézetben. Kétegyháza A képzőművészet iránt vonzalmat érző felnőt­tek és gyermekek immár 21. alkalommal dol­goznak az egykori Almássy-kastély épületeiben, csodálatos, alkotásra ösztönző parkjában.- Az ország különböző vidékeiről és a kül­földről (Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából) érkezett résztvevők a hagyományos grafikai és festészeti eljárásokon kívül foglalkozhatnak szob­rászattal, kerámiával, tűzzománccal, korongozás­sal, hagyományos és digitális fotóval — mondja a táborvezető, Ungvári Mihály (képünkön).- Miben különbözik az önök tábora a hason­ló nyári alkotótáboroktól?- Legfőképpen abban, hogy az idén már ki­lencedik alkalommal veszünk részt az országos D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE vadászati, halászati és természetvédelmi kiállí­tás szervezésében, rendezésében. Az itt ké­szült, és a zsűri által kiválasztott alkotásokat jú­lius 10-én, kedden bemutatjuk az országos va­dászati kiállítás csorvási megnyitóján. A tábor munkája azonban ezzel nem ér véget, mi itt, Kétegyházán július 13-án 18 órakor nyitjuk meg a táborzáró kiállításunkat. Talán még abban is különbözünk más táboroktól, hogy a 100-110 résztvevő többsége nem hivatásos képzőmű­vész, szép számmal vannak közöttük olyan gyermekek is, akik fogékonyak a képzőművé­szetek iránt - válaszolta Ungvári Mihály, akitől azt is megtudtuk, hogy a kéthetes tábort a kétegyházi szakoktatási intézet, a Gyulai Hús­kombinát Rt., a Békés Megyei Művelődési Köz­pont, Megyeri Györgyné, a Kötegyáni Baráti Kör, Bartolák Pálné, a Nagy Patika Bt., Gulyás György, a Bíró és Társa Bt., a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapít­vány, valamint a Demokratikus Jogok Fejleszté­séért Aapítvány támogatta. ménesi györgy Búzafronton gondterhelt termelők (Folytatás az 1. oldalról)- A világon nincs olyan me­zőgazdaság, amelyik ezt kibírná. Az ipari-kereskedelmi lobbi tel­jesen leigázta a vidéket. Ez visz- sza fog ütni, az 5 ezer 500 forin­tos műtrágyának nem lesz belső piaca — jelenti dr. Karsai József, s elmondja, hogy tud olyan 30 hektáros tábláról, amely mind­össze 2 tonnát adott hektáron­ként. Az eddigi legjobb termés 5,5 tonna volt, azonban a jelen­legi áron ez sem fedezi a 110 ezer forint feletti, részben banki hitelből fedezett ráfordítást. Ilyen körülmények között a köz- raktárjegy sem segítene a terme­lőkön, mert a pénzintézetek elő­ször a „zöldhitelek” törlesztését kérnék. A béraratást is végző mező- gazdasági szövetkezetek a kuko­rica betakarításáig vállalják a bú­za tárolását, az értékesítésre azonban semmiféle ígéretet nem tesznek. Az Agrimill Rt. mezőko­vácsházi tárházába vasárnap ér­keztek az első szállítmányok. A malmi 1-es és a malmi 2-es minő­ségű búzáért nettó 22, illetve 20,5 ezer, a takarmánybúzáért pedig nettó 17 ezer forintot fizetnek, de - a későbbi jobb értékesítés re­ményében - van lehetőség bértá­rolásra is.- Döntően korábban megkö­tött szerződések alapján, hagyo­mányos termelői körünktől vásá­roljuk meg az étkezési célú, mal­mi búzát - hangsúlyozta érdek­lődésünkre Árvái László, a Békési Gabona Rt. vezérigazgatója. — Több esetben a szerződésben a jelenleg ismeretes 20-22 ezer fo­rintos tonnánkénti árnál maga­sabb összeg szerepel, de termé­szetesen tartjuk magunkat a szer­ződésekben foglaltakhoz. Árvái László szólt arról, hogy kereskedelmi célra is vásárolnak búzát és a szerződés nélküli ára­ikkal ezen a héten jelennek meg. A gabona minősége mellett sok függ attól is az árképzésben, hogy az állam biztosít-e exporttá­mogatást, és ha igen, milyen mér­tékűt.- Az Agrimill-Agrimpex Rt. szeptember közepéig, végéig 70-80 ezer tonna búza felvásár­lását tervezi - mondta kérdé­sünkre dr. Simon Imre vezér- igazgató. - Mivel csak malma­ink részére, étkezési céllal vásá­rolunk búzát, a minőség nagy szerepet játszik az átvételnél. Az árat illetően a cég a termelőkkel az előző évekhez hasonlóan - mindkét félre vonatkozó - nyi­tott szerződést kötött. Az árat a beszállítás előtt, illetve részben utána, a minőség függvényében pontosítjuk. __ M. B.-M. GY.-NY. L. VÉ LEMÉNY MÉNESI GYÖRGY A Mindenható neve Akár vallásos az ember, akár nem, Isten nevét ne vegye hiába a szá­jára - ez a legkevesebb, ami az európai kultúrkörben élőktől elvár­ható. Itt, az isten háta mögött, ahol e sorokat rovom, isten bizony erre nevelt a környezetem. Meggyőződéses ateistaként - istenucs- cse! - ezt adtam tovább a gyermekeimnek, és istenigazában azt szeretném, hogy amikor majd végső istenhozzádot mondok a föl­di létnek, hozzám hasonlóan, azaz magyarul legyenek „istenfélők” az unokáim is. Nekem a magyar nyelv az, ami a parasztembernek a föld: munkaeszközöm, megélhe­tésem istenáldotta és istenverte forrása. Mint a gazda, aki tenyeré­ben morzsolja a rögöt, és kéjjel lé- legzi be a humusz illatát, úgy mor- zsolgatom, úgy ízlelgetem szavain­kat, szófordulatainkat, s nem tu­dok betelni zamatukkal, illatukkal. Humuszíz, humuszillat: hitem szerint a magyar kereszténység örökké való nyelvi emlékműve. De isten ments, hogy hírfaragó kisiparosként én zengjek ódákat a történelmi egyházak nyelvművelő és -megőrző küldetéséről, hogy én istenítsem legnagyobb és legmaradandóbb nemzeti kin­csünket, édes anyanyelvűnket. Isten nevét számra, toliamra (szö­vegszerkesztőmre) hiába nem veszem, csak muszájból: nélküle ugyanis szinte megnémulnék. Nincs választási lehetőségem, nem úgy mint a köztisztviselők­nek! Nekik - július elsejétől számítva - hatvan napon belül újra esküt kell tenniük. Aki akarja, odamondhatja a végére, hogy „Isten engem úgy segéljen!”, aki meg nem akarja, az megismétli a régit. Mivel kartotékozzák, hogy ki melyik szövegváltozatot választotta, nagy a fölzúdulás, hogy adatvédelem, személyiségi jogok, meg ilyesmi. De lesz béremelés is, és az istentagadók is meg lesznek se­gélye. Az jó, az európai megoldás, mert így senki sem veszi szájá­ra hiába a Mindenható nevét... ­„... az isten­tagadók is meg lesznek segélve.” Közelebb hozni a romákat egymáshoz Harmadik alkalommal ren­dezett Orosházán a Cigány Kisebbségi Önkormányzat cigánybált. A július 7-én megtartott zenés-táncos es­tet eredetileg megyei szin­tűre tervezték, ám a ren­dezvénynek a megye hatá­rain túl is eljutott a híre. A regionális cigánybálon haj­nalig tartott a mulatság. Orosháza ........ A rendezvény megszervezését számos akadály nehezítette - mondta a bál előtt Nédó Árpád, az orosházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Eredetileg ugyanis a város szívében lévő A- föld Szállóban tervezték a bál le­bonyolítását, azonban a hotel idő­közben bezárt, így választották ki az új helyszínt, a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola ebédlőjét. - Célunk, hogy a több­ségi társadalomnak is megmutas­suk értékeinket, hagyományain­kat, amiken keresztül szeretnénk még inkább elfogadtatni magun­kat. A bál segítségével az igen megosztott cigányságot is szeret­nénk közelebb hozni egymáshoz - mondta az elnök, akitől azt is megtudtuk, a megye számos tele­püléséről, sőt, Csongrád és Békés megyéből is érkeztek Orosházára vendégek. Nédó Árpád sajnálatát fejezte ki, hogy az orosháziak képviseltették magukat a legki­sebb létszámmal. Az est sztár­vendége a nagyecsedi Fekete Sze- mek együttes volt. __________ige. Ál lásra talált pályakezdők (Folytatás az 1. oldalról) A kirendeltségi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaerő- igény bejelentések jelentős számban a szakképzettséggel rendelkező munkaerőre korláto­zódtak, de nem elhanyagolható a betanított munkások és a segéd­munkások iránti kereslet sem. Minden kirendeltségen kínáltak építőipari állásokat, valamint a kereskedelmi és a vendéglátó­ipari szakmák is gyakran szere­peltek a kínált állások között. Je­lentős igény mutatkozott a fém­ipari és a varrónői szakmák iránt is. A szellemi munkák köréből mérlegképes könyvelői, irodave­zetői, adminisztrátori állások iránti igényt is több kirendeltsé­gen jeleztek. A börzék során összesen 243 regisztrált munkanélkülinek si­került elhelyezkedni, ami azt je­lenti, hogy a rendezvényeken át­lagosan a megjelenők közel egy- harmadát sikerült álláshoz juttat­ni, továbbá hatvanötén jelentkez­tek valamilyen tanfolyamra. _____________ _______ V. K. Pá lyázat felújításra A bélmegyeri önkormányzat pályázati támogatással sze­retné felújítani a falu óvodá­ját és útjainak egy részét. A '48-ban épült gyermekintéz­ményt az utóbbi évek megvisel­ték, a belvíz nyomai is láthatók. A nyílászárók szeleinek, cseré­jük elkerülhetetlen. A fűtési rendszer is felújításra szorul, az utóbbi két télen mind több gond volt a radiátorokkal. A foglalkoz­tatók parkettaburkolata meg­süllyedt, az elhasználódott szi­getelés miatt korhadásnak in­dult. Az önkormányzat 8 millió forintos támogatásra nyújtott be pályázatot, amihez saját erőből 2,5 millió forintot tesz a falu. A Fáspusztára vezető út felújítása, a tengelyt törő kátyúk javításával 27 millió forintba kerül, a költsé­gek 30 százalékát az önkormány­zat finanszírozza. Az óvoda fel­újítását még a nyári szünetben szeretnék megkezdeni. _sz_ A Kisvakond nadrágja és a kenderfeldolgozás népi eszközei „Volt egyszer egy földku­pac. Ez a földkupac elkez­dett izegni-mozogni, mint­ha mancsa lenne. És bizony nemcsak mancsa volt, ha­nem orra is. Nahát, hisz ez a vakond!" Orosháza A mai fiatalok és felnőttek közül ki ne ismerné a Kisvakond mesé­jét? A Kisvakondét, aki nagyzse- bes nadrágra vágyott, amit az er- dők-mezők állataival együtt vé­gül sikerült elkészítenie. Oroshá­zán, a Szántó Kovács János Regi­onális Múzeumban „A Kisvakond nadrágja" címmel nyílt vasárnap kiállítás. A Kisvakond ezúttal nemcsak a felnőtteket, de a gyerekeket is becsalogatta a múzeumba. Ez is az új múzeumvezetés célja, a leg­kisebbeket is rendszeres múze­umlátogatóvá szeretnék formál­ni. A Kisvakond meséjén keresz­tül a hagyományos kenderfeldol­gozás népi eszközeivel is megis­merkedhetnek az érdeklődők. Mint Rózsa Zoltán múzeumigaz­gató megnyitóbeszédében hang­súlyozta, a kiállítás azt mutatja be, amit a magyaroknak köszön­het Európa.- A kenderfeldolgozást őseink adták át Európának, legyünk erre büszkék! A kiállítást az orosházi múze­um saját tulajdonú anyagából ál­lították össze. A kenderfeldolgo­zás történetét október 5-éig lehet Orosházán megtekinteni. K E A kiállítást Rózsa Zoltán múzeumigazgató a kedves mesefigurával, Kisvakonddal nyitot­ta meg D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Vizes megoldások Mivel Végegyháza is tagja a Dél-békési Vízművek Kik­nek, így Kürtösi Zsigmond ügyvezető igazgató a leg­utóbbi önkormányzati ülé­sen tájékoztatta a képvise­lőket a kft. munkájáról. Végegyháza A beszámolóból kitűnt, hogy a községben közel 2,2 millió fo­rint kintlévőség szaporodott fel, mely ugyanazon lakosoknak ró­ható fel, akik évek óta nem fizet­nek vízdíjat. A behajtásra több módszert alkalmaztak, de kevés sikerrel jártak. A kft. szerepet vállalt a faluban a szennyvízcsa­torna építésének megkezdésé­ben, illetve a tanulmány- és kivi­teli tervet, a vízjogi engedélyez­tetést is elvégezte. Később, a ki­épült hálózat tisztító mosását, kamerás vizsgálatát, geodézia bemérését is a vízművek látja el. _________________________m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents