Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-07 / 157. szám

8 HÉTVÉGI MAGAZIN 2001. július 7-8., szombat-vasárnap A FÖLDMŰVES ÉS GYERMEKEI Dolgozzatok mindig, verejtékezve, vágyón, a pénz maga édeskeveset ér. Egy gazdag földmíves, már a halálos ágyon, fiait hívja s titkon így beszél: ,,Ne adjátok el — mond — soha e földet, mit apáitok is úgy örököltek: mert kincs van rejtve lenn a mélyen, hol, nem tudom, de rajta csak serényen, majd megleli, ki dolgozni nem gyarló. Már kora nyárban neki lássatok, kapáljatok és folyton ássatok, viruljon ki a tarló.” Az apa meghalt s minden koron át forgatták a fiúk a boronát. S az év végén a föld többet terem. A kincsnek hűlt helye. De végtelen bölcs atyjuk volt, mert bárha nincs a mondott kincs, a munka kincs. Háromszáznyolcvan évvel ezelőtt, 1621. július 8-án született Jean de La Fontaine francia író. Családja kívánsá­gára papi pályára készült, de hamar otthagyta iskoláit. Fouquet pénzügy- miniszter párfogásába vette Párizsban, ahol a legmagasabb körök asszonyai­nál élt haláláig. Nekik és róluk, illetve befolyásos személyiségkehez írta köl­teményeit. Népszerűségét állatmeséi­nek (fabuláinak) köszönheti. A me­sékbe szőve éles iróniával bírálta kora társadalmi erkölcseit, az emberi gyar­lóságokat. Fenti költeményét Kosztolányi De­zső ültette át magyar nyelvre. Bestfruct Kft., 5600 Békéscsaba, Andrássy út 11-17. Tel.: (30) 9249-375, (30) 206-2996, (30) 2199-745. MEGKEZDTÜK FELVÁSÁRLÁSÁT EXPORTRA! Telephely: Medgyesegyháza, Lászlótelep, tel.: (68) 440-059. j Nagykamarás, Magyarbánhegyes. f PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Művészeti Olimpia a magyar millennium tiszteletére A Békéscsabai Ifjúsági Ház Művé­szeti Olimpiát rendez Bács-Kiskm, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykim-Szolnok, Szaboks-Szatmár- Bereg megyék 16-24 év közti fiataljai szá­mára. A versenyre 12 kategóriában le­het nevezni: vers, próza, színpadi mű, művelődéstörténeti esszé írása, építé­szet, fotó, klip, rövidfilm készítése, ze­neszerzés, kisplasztika készítése, hon­lap tervezése, grafika, alkalmazott grafi­ka. A döntőben arany-, ezüst- és bronzér­met osztunk ki. Mindenkinek lehetőséget adunk művei bemutatására, a győztesek számára országos megjelenési lehetőséget biztosítunk. Beküldési határidő: 2001. augusztus 15.! Ka­tegóriánként egy megyéből 1-4 fő jut be a döntőbe, ami 2001. szeptember 14-16. kö­zött lesz Békéscsabán az Ifjúsági Házban. A pályamunkákon a pályázó nevét, lakcímét, életkorát fel kell tüntetni! _______________ A pályázati kiírás letölthető a www.ifihaz.hu honlapról! Beküldési cím: „Művészeti Olimpia”, If­júsági Ház, 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. Info: Varga Tamás. Telefon: (66) 449-222, 06 (20) 4522-938. w A BELSŐ UTAZÁS REJTŐZKÖDŐ VALLOMÁSAI A NŐI IDENTITÁS KÉPEI GYOMÁN A gyomaendrődi Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény Városi Képtá­rában Banner Zoltán művészettörténész nyitotta meg a „Lázadó piktorínák” — Corini Margit kortársnői a húszas—harmincas években cí­mű kiállítást, amely július 31-éig látogatható. Az „Új Nyolcak” az 1931-es Nemzeti Szalon-beli kiállítás megnyitása előtt A tárlat sajátos lenyomatát adja a XX. század első harmadában fellépő „Női nyolcak” festőcsoport törekvésein ke­resztül a „nőművészet”, „női művé­szet”, a „nők, mint művészek”, s nem utolsósorban „a nő, mint ember” ma is aktuális kérdésköreire adott korabeli válaszkísérleteknek. A mi Corini Margtunkkal kortárs festőcsoport tagjainak fontos, s a maga idejében úttörő jelentőségű probléma- felvetése a női, az emberi és művészi identitás összeegyeztetése. A függet­len, önmagáért helytállni tudó, saját célokkal, saját vágyakkal bíró nőnemű emberi lény bemutatása képeik fő té­mája. A fanyar, olykor groteszk, már- már a karikatúra felé hajló, máskor az „újtárgyiasság” vagy a német neoexpresszionizmus jegyeit, néha pe­dig Käthe Kollwitz műveinek mély szociális tartalmait idéző női önszem­lélet, a női lét dokumentumaiként ható alkotásaikat érdemes összevetni a tar­tósan külföldön élő Corininek az Écolo de Paris művészeire jellemző, a posztimpresszionizmus sokféle irány­zatát ötvöző, első pillantásra inkább a látványt, a hangulatot, mint a monda­nivalót hangsúlyozó képeivel. Az ő mondén, félvilági miliőt su­gárzó párizsi tájai, utcái, furcsa alakjai közt érdekesen hatnak a saját nőiségük már-már freudi mélységű tájain bo­lyongó társnők önarcképei, a minden idealizálástól mentes gátlástalan önfel­tárás. Freud annyira a kor levegőjében volt, hogy talán nem hat erőltetettnek a feltételezés: Corini utcái is efféle belső utazás rejtőzködőbb vallomásai, s ugyanakkor a létbe vetett, társak közt is magányos ember filozofikus ábrázo­lásai és nem csupán a felszínes városi egzotikum, az üres „apacsromantika” megnyilvánulásai. Jól egészíti ki a Magyar Nemzeti Galériától kölcsönzött és saját kép­anyagunkból összeállított kiállítást a Szombathelyi Képtártól — a tárlat öt­letadójától — kapott diasorozat, amely az 1909-ben fellépő Nyolcak — Berény Róbert, Kemstok Károly, Pór Bertalan és társaik — nyomdokain 1931 októberében elindult női festő­csoport munkásságáról — így a kép­anyagban esetleg csak egy-egy képpel szereplő alkotók művészetéről is — teljesebb képet ad. Például Muzslay Kampis Margittól csupán egy csend­élet szerepel a kiállításon, ám dián lát­ható a nemrég megjelent publikációk­ban gyakorta említett mély szociális tartalmú „Szoptató anya” című képe is, amely az anya—gyermek kapcsolat megszokott, idealizált madonnaszerű ábrázolásának elvetésével, a disszo­nancia hangsú­lyozásával együttérzést keltve állítja elénk a kapcso­latban csak fizi­kailag jelenle­vő, megfáradt anya képét. Jó­zsef Attila-vers illusztrációja le­hetne, ha a köl­tő maga, s az el­esettek iránti részvét még di­vatban lenne. Másként ér­dekes a Párizs­ban Corinivel egy időben si­kereket elérő Járitz Józsa fej­lődése, aki a kiállításon látható egzoti­kus éjszakai önarcképtől a kissé sík­szerű, de még tradicionálisnak mond­ható „Falusi utca” ábrázolásmódjától, a diaképek tanúsága, szerint az „Arcentieri gleccser” törésvonalak kö­zé szorított színfolyamaival már a nonfigurativitás határáig jutott. A Nemzeti Szalonban 1931-ben együtt bemutatkozó, eredeti Női nyol­cak közül Bartoniek Annától, Futásfal­vi Márton Piroskától, Kiss Vilmától, Lóránt Erzsébettől, Szuly Angélától sikerült képet szereznünk, valamint a Kiss Vilma emigrálása után 1933-ban bekerült Járitz Józsától, aki a további­akban hűséges, állandó tagja maradt a társaságnak. A véletlen hozta, hogy stílszerűen éppen Corinivel lett teljes a nyolcas létszám ezen a kiállításon. Régi adósságunk őt visszahelyezni kortársai közé. A sok évtizedes feledés ugyanakkor megfelelő távlatot is jelent helyes megítéléséhez. Ma már tisztán látjuk az ő modernségének magában ál­ló, stílusokhoz, iskolákhoz csak lazán köthető egyediségét. Rendkívül tanul­ságos összevetni a vele egy időben al­kotó, az egy nemzedékkel korábban Pá­rizst járt nagy öregektől tanuló, s ugyanakkor a korabeli német művészet törekvéseit is magukévá tevő pályatárs­nők munkáival. Bula Teréz Emlékezés az 1801-ben pusztító nagy tűzvészre Kétszáz éve égett le Gyula városa Településeink fejló'dését időnként megtörik az elemi csapások. Ilyenek az egészségügyi járványok, az árvizek és a tűzvészek. Gyula városát mindhá­rom sűrűn felkereste, nagy károkat okozva. így érkezett el a város a 19. szá­zadba, amikor a várost közel 10 ezren lakták. A mintegy 2000 család gyü­mölcs- és szőlőtermesztésből, valamint mezőgazdasági munkák végzéséből élt, de emellett jelentős iparral is rendelkezett a település. A tűz három nap alatt a város és lakói minden értékét tönkretette. Rajtuk kívül más közösségi és lakó­épületek sokasága vált a tűz martaléká­vá. A tűz a Körösön nem tudott átjutni, így a Szentháromság kápolna környé­ke, a Benedek város épen maradt. A városban összesen 606 ház égett le, 1014 518 forint értékben. A K. Schriffert József u. 5. szám alatti ház, ennek helyén állt Gedron Fe­renc csizmadia portája, ahol a tűz először fellobbant 1801. július 9-én, csütörtökön délután 3 órakor három templomban kondultak meg a vészharangok. A tűz a Németvá­roson, a mai K. Schriffert József u. 5. szám alatt, Gedron Ferenc csizmadia portáján keletkezett. A szalmát fonó al­kalmazottak pipára gyújtottak, és az erős délnyugati szélben lángra lobbant a szalma. A tűz átterjedt a melléképü­letre, onnan pedig a lakóházra. Az erős szélben felröppenő zsarátnokok a nád és zsindelytetős házakra visszahullva gyorsan terjesztették a tüzet. A lángok Német-Gyuláról a János-árok fahídján (a mai Béke sugárút-Jókai utca keresz­teződésében) Magyar-Gyulára is át­szöktek, ahol alaposan kitombolták magukat. Háromnapi szüntelen égés után a tűz a Gyula és Gyulavári közöt­ti gyepen vesztette el az erejét. Szinte az egész város elhamvadt a tűzvészben. A szomorú esemény hírmondója­ként a fekete pernye Sarkadig, sőt Kötegyánig szállt. Magyar-Gyulán 491 ház égett le és 806 200 forintot, továb­bi 115 házat és 208 348 forintot sirat­hattak a német-gyulaiak. A tűzvészben elpusztult a belvárosi katolikus, a re­formátus és a görögkeleti templom, a vármegye háza a levéltárral és a né­hány éve, 1798-ban újjáépített kastély. A megyei közgyűlésen július 11-én elhatározták, hogy az újjáépítést vá­rosrendezéssel kötik egybe. A károsul­tak megsegítésére az egész Dél-Alföld megmozdult. Segítséget küldött Arad, Békéscsaba, Szeged, Szentes, Hódme­zővásárhely, Mezőberény, Vésztő, Mezőtúr, Tótkomlós és más települé­sek lakossága. Gr. Wenckheim Ferenc a kastély új­jáépítésére Budapestről a Rókus Kór­ház építészeti felügyelőjét, a svájci származású id. Czigler Antal építészt hívta meg, aki 60 esztendőn át volt a Wenckheim család uradalmi építésze. Az uradalmi kastély mellett a város középítményeit, templomait is ő hozta rendbe. Ebben az időben önállóan munkát vállalhatott idős Czigler Antal és Nuszbek Mihály építész, valamint Marschal Albert és Bruger Frigyes ácsmesterek. Ok építették újjá a vá­rost. A tűzvész után a vármegye meg­újította a tűzrendészeti szabályát. Szi­gorú törvényeket hozott. Ha valakit az udvarában pipázni látnak, azt 50 bot­ütéssel sújtják, a nemesemberek ugyanannyi forinttal megválthatják a botütéseket. Megszervezték az állandó tűzőrséget is. Ennek ellenére kisebb tűzesetek ez­után is voltak a városban, 1820. július 29-én Magyar-Gyulán 3 ház leégett; 1844 augusztusában a Románvároson két ízben is volt tűz; 1845. április 5-én Magyar-Gyulán 11 ház elhamvadt; 1846. július 24-én Német-Gyulán 26 ház a melléképületeivel leégett. D. Nagy András Felújított antik bútorok, reális áron Az eredeti bolti ár harmadá­ért, negyedéért lehet felújí­tott antik és stílbútorokat vásárolni a 2000 négyzetmé­ter alapterületű köröstar- csai Antik és Stílbútor Áru­házban és Békéscsabán, a Dobozi úton, a Ráció Üzlet­házban. A két üzlet a felújított használt bútorok széles skálájával várja vásárlóit. Mindegyik darabban közös, hogy valódi, megmunkált fából készültek. Mint Kopp Szi­lárd ügyvezető elmondta: a Hol­landiából, Belgiumból érkező használt antik és stílbútorokat a köröstarcsai központi telephe­lyen újítják föl. Itt jelenleg is csak bőr és plüss ülőgarnitúrából több mint száz vár arra, hogy a kft. munkatársai a vevők igényei sze­rint felújítsák. A vásárlók több száz kárpit— és bőrminta közül választhatják ki a nekik tetsző ár­nyalatút, stílu­sút és azt, hogy milyen legyen a fa: matt, fé­nyes, viaszolt... Bútoraik fa­szerkezetére 3 Antik és Stílbútor Aruház: Köröstarcsa, Kossuth tér 19. (47. számú főút). Tel.: (66) 480-517 Ráció Üzletház: Békéscsaba, Dobozi út. Tel.: (66) 451-636 év garanciát adnak. A felújított, használtbútor kereskedelem­ben a Kopp Kft. a minőséget képviseli, amint azt szlogenjük is sejteti: Má­év, a bőr vagy plüss kárpitra - ti- sodkézből is minőséget. pustól függően - fél, illetve egy _____________ A P IONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG RT. munkatársat keres Békés megye középső részébe területi agnnómusj munkakörbe, Olyan fiatal agrármérnök kollégák jelentkezését várjuk, akik szívesen részt vennének termékeink megismertetésében, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek, néhány éves termelési tapasztalat birtokában vannak, dinamikus és precíz munkavégzésre képesek, munkájuk során saját gépkocsihasználatot tudnak biztosítani költségtérítés ellenében. A sikeres pályázó részére a cég versenyképes jövedelmet és szakmai továbbképzést biztosít. Jelentkezés esetén magyar nyelvű, fényképes szakmai önéletrajzát tartalmazó pályázatát 2001. augusztus 6-áig a következő címre kérjük küldeni: PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG RT., 2040 BUDAÖRS, TÁVÍRÓKÖZ 4.

Next

/
Thumbnails
Contents