Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-31 / 177. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Július 31., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 30.) Borsodchem Egis 5010F1 10 440 Ft 1> í Matáv 781 Ft ff Mól 4 275 Ft ú OTP 14 840 Ft ú Richter 16195 Ft U TVK 3 300 Ft Á Zalakerámia 1920 Ft ff BUX: 6613,97 +0,64% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vli. 24-30-IG ssno « * , * ; 6700 6556,67: -6520,08 6613.37 6600 «491.08 6572,21 J 6500 6400 pont :0 a £ * XyXX xxx xxxxxxX-x­AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 401,30 7,29 246,88 126,23 17,94 66,85 163,42 5,72 282,21 Hírek HAJÓZÁS. A Magyar Hajózási (Mahart) Rt. 1998 óta először nyereségesen zárta első félévi tevékenységét, 448,5 millió fo­rint adózási eredményt ért el, szemben a 2000. első hat havi 450 millió forint vesztességgel- mondta Somióvári László, a társaság vezérigazgatója. A többletnyereség elsősorban a Balatoni Hajózási Rt. értékesí­téséből származik, amelyért a tulajdonos ÁPV Rt.-től 2,5 milli­árd forintot kaptak. ÁRFOLYAM. A forint árfolya­ma a nyár végéig akár a sáv erős szélét is megközelítheti, ősztől azonban határozott, 7 százalékpontot is elérő gyengü­lés várható - állítja a GKI Rt. és a K § H Bank közös előrejelzé­se. A prognózis szerint idén a gazdasági növekedés a tavalyi 5,2 százaléknál lassúbb lesz, de 5 százalékos várható mértéke nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. ADÓ. Átlagosan 242 ezer forint adót fizettek tavaly összes jöve­delmük után azok, akik önálló­an nyújtották be személyi jöve­delemadó-bevallásukat (szja)- áll az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal (APEH) jelenté­sében. Az egy év alatt átlagosan kifizetett 242 ezer forint szja 16,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 207 ezer forintnál. BÁNYAVAGYON. Egy izraeli és egy japán befektető jelentkezett eddig a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ (Szészek) által felajánlott, egy­kor a bányatársaságok tulajdo­nában lévő ingatlanokra - kö­zölte Erdélyi Imre, a Szészek ta­nácsadója. Elmondta: az izraeli befektető egyértelműen jelezte, hogy vásárolni kíván, de a pon­tos helyszínről, illetve a kérdé­ses ingatlanok áráról még foly­nak a tárgyalások. BERUHÁZÁS. Teljes berende­zésével meghaladja az 5 milli­árd forintos beruházási értéket az a gyártócsarnok, amelyet a Flextronics International Kft. augusztus végéig megépíttet a Nyíregyházi Ipari Parkban- tájékoztatott hétfőn Mészáros Gyula, a cég kelet-magyarorszá­gi területi igazgatója. Megszűnik a kéz kezet mos elve Az atomerőmű a Dél-Dnnántúl gazdasági központja akar lenni A Paksi Atomerőmű Rt. már ma is a dél­dunántúli régió gazdaságának meghatározó tényezője, a jövőben pedig annak központjá­vá kíván válni. Ennek alapja a blokkok élet­tartam-hosszabbításának programja. Az atomerőmű lehetőségeihez mérten élénkíte­ni akarja a térségben az ipar telepítését és a tőkebefektetés növekedését. Paks Dél-Dunántúl iparának fejlettsége még belföldi mércével mérve is alacsony - állapította meg dr. Mészáros György, a PA Rt. igazgatóságának elnöke a tegnap délelőtt tartott sajtóbeszélgetésen, amelynek témája az a stratégia volt, amely új ala­pokra kívánja helyezni az atomerőmű szerepét a térség gazdasági életében. Az elképzelés szerint a blokkok élettartam-hosszabbításával nem csupán megőrizheti vezető helyét a térség gazdaságában az erőmű, de újabb lehetőségei is adódnak. A PA Rt. elfogadott jövőképe szerint az egyes blokk az eredetileg tervezett 2012-es működését - és ezzel összhangban a három másik blokkét is - húsz év­vel, 2032-ig hosszabbítják meg, ehhez bírják a kormány politikai támogatását is. A térség egyik legnagyobb hátránya a közleke­dés helyzete, az autópályák, Duna-hidak hiánya. Ez elriasztja a befektetőket. A PA Rt. a jövőben is lobbizni kíván az infrastruktúra fejlesztéséért. A 6-os főközlekedési út korszerűsítéséért tettek már lépéseket, és ha szükséges, pénzt is áldoznak erre - hangsúlyozta Mészáros. A foglalkoztatásban is jelentős szerepet tölt be az erőmű, közvetlenül 3000 embernek, a beszállí­Mészáros György tói körön keresztül mintegy tíz­ezer főnek ad munkát. A koráb­bi vezetés létszámcsökkenté­si elképzeléseivel szemben a munkahelyek megtartását tűz­ték ki célul. Száz paksi és Tolna megyei vállalkozással van szer­ződéses kapcsolatuk, évente 4,5 milliárd forint értékű mun­kára. Szakítani kívánnak az eddigi gyakorlattal, amely szerint a majdani szállítót kiválasztották: meghívták és megnyerették vele a pályázatot. Át­látható pályáztatási rendszert dolgoznak ki a kö­vetkező egy évben, amely nyitott pályát biztosít majd az eddiginél több cégnek, elsősorban a kis­vállalkozásoknak. Ugyancsak új alapokra helye­zik a támogatási rendszert is, hiszen ez is müliár- dos nagyságrendű. Megszüntetik a „kéz kezet mos” elvét, a magánismeretségeken alapuló tá­mogatásokat. A kulturális és más szervezetek szá­mára is tiszta, nyilvános pályázatokat írnak ki, amelyek elbírálására egy minden szempontból feddhetetlen grémiumot kívánnak létrehozni. RÁKOSI GUSZTÁV Háttér; A régió helyzete DélDunántúlon az egy főre jutó GDP 1999-ben az országos át­lag 77,6 százaléka, a 15 EU-tagország 1995-97 közötti átla­gos szintjének pedig mindössze 38 százaléka volt. A foglalkoz­tatottak száma az 1992-98 közötti időszakban közel 30 szá­zalékkal csökkent. A munkanélküliségi ráta 1992-ben 8,2% volt, az országos 7 százalékkal szemben. Míg a régió nagyobb városaiban a munkanélküliség az országos szint alatt van, egyes térségekben meghaladja az országos átlag kétszeresét. Szövetkeztek az emutenyésztők Országos Emuszövetséget alakítanak az újdonsült somogyi kis­város tenyésztői. A mintegy 30 magyar emutartó azt tervezi, hogy egy több százmillió forintos feldolgozóüzemet is építenek. zetének megalakítása - tudtuk meg Kujáni Györgyné nagybajomi emutenyésztő­Nagybajom Magyarországon mintegy 400 ki­sebb telep létezik, ahol strucc- és emutenyésztéssel foglalkoznak. Utóbbi futómadárfajtát azonban még a veszélyes állatok közé so­rolják hazánkban, ezért is szük­séges a strucctenyésztők szövet­sége után az emutartók szövetke­Krokodil helyett emubőr Egy emu napi 30-40 deka tápot fo­gyaszt és 12-14 hónap alatt eléri a 40- 50 kilogrammos súlyt. Felnőttkorában, 2-3 évesen 70-80 kilogrammos és 50-70 évig él. Lucernát, füvet, cukorrá pát, takarmányrépát, sárgarépát, almát is eszik. A kikelt kismadár ára 20 ezer forintnál kezdődik. A felnőtt emu 150-200 ezer forint. Minden porcikája jól hasznosítható. A bőre a krokodiléval vetekszik, körme potenciajavító, külön­leges vékony tollazata pedig az elektro­nikai iparban hasznosul, a mikrochipek gyártásánál alkalmazzák kiváló szige­telő tulajdonsága miatt. Az emuknak különleges zsírmirigyük van, amit gyógyszergyártás alapanyagaként hasznosítanak, vérzékenység ellen és reuma gyógyítására alkalmas. és Ausztriában is foglalkoznak a tenyésztésével. Á hazai 30 tenyésztő most an­nak reményében fogott össze, hogy az uniós csatlakozásig akár nagyobb emutelepek is létre­től. Hozzátette: igazán jelentős emutelep még nincs az ország­ban, pedig ez a futómadár szelí- debb a strucc- nál. A szakem­berek szerint haszonállattá nyilvánításuk és tartásuk mellett szól még az is, hogy nagyon el- lenállóak, neve­lésükhöz nincs szükség gyógy­szerekre. Húsuk a szarvasborjú­hoz hasonló, koleszterinmen­tes és zsírtalan. Félkilós tojásuk négy személy számára Jelentős emutelep még nincs az országban fotó: kovács tibor és elég, finomabb, mint a tyúktojás. Kujáni Györgyné elmondta: a hetvenkilós futómadárnak Nyu- gat-Európában komoly piaca van. Hollandiában sok emutelepet rendeztek be, Németországban jöhessenek. Ehhez állami támo­gatásra is szükségük lesz, hiszen a szövetkezet őszi megalakítása után egy félmilliárdos feldolgozó- üzemet szeremének felépíteni a Nagybajom környéki falvak egyi­kében. TAKÁCS Legalizálják a közbenjárást Hamarosan legálisan lobbizhatnak a politikusoknál a magán- személyek és társadalmi szervezetek, ugyanis elkészült és rövidesen a kormány elé kerül az erről szóló törvénytervezet. A készülő lobbitörvény a jogal­kotás területén való „közbenjá-' rást” hivatott szabályozni. Le­hetővé teszi, hogy a gazdasági szervezetek, a kamarák, a vál­lalkozók, a magánszemélyek, a társadalmi szervezetek és a szakszervezetek véleményüket eljuttathassák a jogalkotókhoz - tájékoztatta lapunkat dr. Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes állam­titkára. A jogszabálytervezet­ben nincs szektorra bontva a szabályozás. A mezőgazdaságban dolgo­zók érdekében - válaszolta ér­deklődésünkre a helyettes ál­lamtitkár - társadalmi, érdek- képviseleti szervezetek, köztes­tületek, gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozók lobbiz­hatnak, amennyiben a lob­bitörvény szerint nyilvántartás­ba vették őket. A lobbilistára csak hivatalosan bejegyzett vál­lalkozó, szervezet kerülhet fel. Azt is fel kell tüntetni, hogy ki a képviseletre jogosult személy, kik a lobbisták, akik a szervezet nevében fejtik ki tevékenysé­güket. Jakab István, a Magyar Gaz­dakörök és Gazdaszövetkeze­tek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke szerint már régóta szükség van erre a tör­vényre, hogy az agrárium sze­replőinek érdekeit szabályozott körülmények között képvisel­hessék, s legálisan megnyerjék a megfelelő kormányzati szer­vezetek, politikusok támogatá­sát. Az ágazat érdekeiért több agrár-érdekképviselet is lobbiz­hat, „előnemesi” joga senkinek sincs. A szervezet mögött lévő tagság a mérvadó. Jakab szerint a készülő lobbitörvénynek tar­talmaznia kellene azt is, hogy az érdekképviseletek milyen módon járhatnak el egy-egy ügyben. Bereczky András, a Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Szö­vetségének elnöke is időszerű­nek tartja a lobbitörvény meg­alkotását. De jó lenne - mondta lapunknak -, ha a lobbitevé­kenység a teljes közvélemény, a teljes nyilvánosság előtt tör­ténne. _______________________(ÚJVÁRI) Van hitele a vállalkozónak Egyre több pénzintézet nyit a kis- és középvállalkozások felé. Minden bank lépten- nyomon kínálja speciális ter­mékeit a gazdasági élet leg­kisebb szereplőinek is. A leg­többen - a vállalkozói szám­lán kívül - a hitellehetősége­ket keresik. Minden banknál más és más a kis- és középvállalkozói (kkv) ka­tegória. Az általános feltételek között az éves forgalom nagysá­ga, illetve a foglalkoztatottak szá­ma szerepel. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapít­vány például annak a vállalko­zásnak ad hitelt, amely legfeljebb kilenc fővel működik, és éves forgalma nem haladja meg a 100 millió forintot. A központ speciá­lis mikrohiteléhez természetesen csak az jut hozzá, aki egyéb kri­tériumoknak is megfelel.- Hárommillió forint erejéig biztosítunk kölcsönt - mondta Pintér György, a vállalkozói köz­pont gazdasági vezetője. - Ezt a jegybanki alapkamat terheli, ami pillanatnyilag 11,3 százalék. A hi­telfelvétel célja beruházás, leg­gyakrabban eszközbeszerzés, hi­szen a kölcsön felét forgóeszköz­re lehet fordítani. Saját erőként a beruházás húsz százaléka kell rendelkezésre álljon. Biztosítékként általában ingat­lant fogadunk el. A Budapest Bank több fajta hi­telt is ajánl a vállalkozásoknak. Az éven belüli lejáratúak között folyószámlahitelt és eseti köl­csönt is biztosítanak. Ezek általá­ban a társaság működéséhez szükségesek. Az éven túli lejára­túak közül, amelyek célja több­nyire beruházás finanszírozása, több fajtát is választhatnak a vállalkozók. - Bankunk komplex minősítő rendszerrel világítja át a hitelkérelmezőket - tudtuk meg Kertészné Vajay Klárától, a Buda­pest Bank területi vezetőjétől. - Ennek eredményétől függ a hitel összege és összetétele, valamint annak feltételei.- Kifejezetten kis- és középvál­lalkozások részére kidolgozott szolgáltatásainkat elsősorban az 50-60 millió forintot meghaladó éves árbevételű rendelkező vállal­kozások részére ajánljuk - mond­ta Fábri Bélámé, a CIB Bank fiók­igazgatója. - Nem húzunk éles határvonalakat, hiszen az ügyfe­leink igényeinek leginkább meg­felelő szolgáltatások kiválasztása nemcsak a vállalkozás méretétől függ, ügyfeleinknek az adott vál­lalkozás tevékenységhez és igé­nyeihez leginkább illeszkedő ter­mékeinket ajánljuk. Van azonban olyan hitelkonstrukciónk is, ame­lyet akár újonnan alakult vállal­kozások is igényelhetnek. A mini­mális hitelösszeg 1 millió forint, az adott időpontban vállalható kötelezettség felső értékhatárát pedig ügyfeleink hitelképesség­ének függvényében, egyedileg ál­lapítjuk meg. Ügyfeleink leggyak­rabban forgóeszköz finanszíro­zásra és fejlesztések megvalósítá­sához igényelnek hitelt. A Kereskedelmi és Hitelbank is többféle hitelt kínál a kis- és középvállalkozók részére. Ezek közül a legnépszerűbb a legfel­jebb egyéves futamidőre igényel­hető működési hitel, ezt a vállal­kozók forgóeszközpótlásra ve­szik igénybe. A hitel alsó határa 100 ezer forint, a maximális ösz- szeget pedig a cég árbevételétől függően állapítják meg. Beruhá­zási célra kamattámogatással is lehet felvenni legkevesebb egy­millió forintos összeget. __ S.V. Cs ökkenő takarmányárak Budapest A bőséges idei gabonatermés­nek, valamint a forint erősödé­sének köszönhetően az év má­sodik felében várhatóan csök­kenek a takarmányárak - nyi­latkozta Makay György, a Ma­gyar Gabonafeldolgozók, Ta­karmánygyártók és Kereske­dők Szövetségének főtitkára. A szakember kifejtette: az idei év­re várható 5 millió tonna búza fe­lének minősége az esőzések mi­att romlott, ezért csak takar­mánybúzaként értékesíthető, ami a becslések szerint 7 millió ton­nát meghaladó kukoricatermés­sel párosulva bőséges takarmány­gabona-kínálatot és alacsony alapanyagárakat eredményezhet. Ä forint májusi árfolyamsáv­szélesítése ezen kívül az import­ból származó fehérjék és egyéb kiegészítők olcsóbbá válásához vezet, így az év hátralevő felében összesen 5-15 százalékkal csök­kenhetnek a-takarmányárak - hangsúlyozta Makay. Hozzátette: a keveréktakarmányok ára fele­fele arányban gabonafélékből, valamint fehérjéből és egyéb ki­egészítőkből áll. A magyar gyá­rak fehérjéből 80 százalékban, a vitaminokból és ásványianya­gokból 100 százalékban, a nyom­elemekből 70 százalékban be­hozatalra szorulnak. A keveréktakarmány-árak ta­valy óta hosszú évek stagnálását követően a magas alapanyagárak miatt jelentősen megnőttek. A termelés felét adó sertéstápok ára 29-32 százalékkal, a több mint harmadát adó baromfitakarmá­nyok ára pedig 28-35 százalékkal volt magasabb a legutóbbi áprili­si adatok szerint az egy évvel ko- rábbihoz képest. ____________■ El maradt az egyeztetés A Vállalkozók Országos Szö­vetsége (VOSZ) letette a pénz­ügyminiszter asztalára azt a kompenzációs javaslatot, amely a forint sávszélesítése miatt az exportőröknél hal­mozódó veszteségek csök­kentésére vonatkozik. Csömör Gábor, a VOSZ ügyveze­tő igazgatója lapunknak elmond­ta, javaslatuk különbözik a ka­maráétól, elsősorban abban, hogy az exportőröket érintő veszteségeknek nem részben tör­ténő, hanem teljes kompenzálá­sát tartják szükségesnek. A cé­gek nem tudják szerződéseiket teljesíteni a bevételek kiesése mi­att, illetve a forgótőkealapból kénytelenek finanszírozni az ügyleteket. A napokban kézhez kaphatja a minisztériumi választ a VOSZ, azt azonban tudni kell, hogy a Gazdasági Minisztérium már megkezdte az exportőrök kom­penzálását hivatott intézkedési terv szövegezését. A sajtón ke­resztül kisebb vita kerekedett a napokban arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, va­lamint a VOSZ és a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége kü- lön-külön készítette el az erre vo­natkozó javaslatát. Csömör Gá­bor elmondta, a mostani egyezte­tés, szemben a korábbi együtt­működéssel - elmaradt, ami azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben folytatódna ez a gyakor­lat. A félreértések után a három fél megállapodott abban, hogy ezentúl együtt terjesztik fel javas­lataikat a minisztériumokhoz. Parragh László, a kamara el­nöke értetlenül áll szemben a két társ felvetésével, mivel a két szervezettel napi kapcsolatban állnak. (cs.j.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents