Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-27 / 174. szám
KULTÚRA 2001. JÚLIUS 27., PÉNTEK - 9. OLDAL Elhozta az anyanyelvi irodalmat A nyomtatott könyv a reformációban A nyomatott könyv története a magyarországi reformációban a témája annak a kiállításnak, amely „Tolle, lege! Vedd, olvasd!” címmel nyílt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. __Budapest________ Az Olvasás Éve jegyében rendezett tárlaton megtekinthető többek között egy XVI. századi állapotnak megfelelően reprodukált fa nyomdagép. A tárlókban csaknem 40, XVI. századi eredeti nyomtatványt mutatnak be, köztük az 1590-ben megjelent Vizso- lyi Biblia első és második kiadásának egy-egy példányát. Az érdeklődők láthatják azt a nyomdai kéziratot is, amelyen Károli Gáspár kézírásos magyarázatai találhatóak a Vizsolyi Bibliát készítő nyomdászoknak. Az első magyar nyelvű biblia hasonmását pedig lapozópéldányként helyezték el a kiállítótérben. Szabó András, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora a tárlat megnyitásakor elmondta: a XVI. század végére Magyarország lakosságának 90 százaléka protestáns lett, bár a magyarországi reformáció sokkal csendesebben zajlott le, mint bárhol másutt Európában. Mint rámutatott, a reformáció hozta el Magyarországon az anyanyelvi irodalmat, tette „programszerűvé” az anyanyelv használatát. A kiállításhoz készült írásos tájékoztató szerint: a reformáció a hívek kezébe kívánta adni a hallható igét betűkkel rögzítő Bibliát, az eredeti héber és görög szöveg lefordításával. Ez a humanista tudásra alapozott terv pedig csakis az új technika - a könyvnyomtatás és a papír- gyártás - révén valósulhatott meg. Négyszázötven évvel ezelőtt, a Heltai Gáspár által Kolozsvárott megjelentetett és teljesnek szánt magyar nyelvű Biblia első kötetének megjelenésével egy időben, 1551 körül léptek fel először nyíltan a magyar lakosság körében a reformátusok. Itthon a gyulai Százévesben Gyulán, a Százéves Cukrászda hallgatója. Az Erdők és halak cí- tárlatainak sorában Taba Ágnes mű tárlatának naiv, impresszió- alkotásainak kiállítását nyitotta nista és szecessziós elemeket tar- meg a napokban a békéscsabai talmazó képei augusztus 10-éig Munkácsy Emlékház vezetője, láthatók. A tárlat szerzője a szín- Mészáros Zsuzsanna. A fővárosi világból, az illusztratív és a deko- születésű, de szülei és nagyszü- ratív hatásokból merít, a saját éllei révén Gyulához kötődő alkotó mények meseszerűbb ábrázolása jelenleg az egri Esterházy Károly foglalkoztatja. Főiskola rajz-vizuális szakának ____________________ „H IHETETLENÜL NEHÉZ BÁRMIT IS SZÍNRE VINNI, AMI ELLENTÉTES AZ EMBEREK JÓ RÉSZÉNEK VÉLEMÉNYÉVEL.” (George Bemard Shaw) „A költő dolga mégiscsak az, hogy felírja: honnét is fú a szél, s hogy mitől zörög a haraszt” Simonyi különvéleménye a kétféle nőről Mint férfi a férfival, tárgyal egymással a költő két énje (balról Papp Zoltán és Helyey László) d*otó: kovács Erzsébet Ősbemutatóval lepte meg közönségét a Gyulai Várszínház, nem is akármilyennel! Gedeon József igazgató felkérésére Árkosi Árpád rendezett remek előadást a költő Simonyi Imre Dramolettek című, eredetileg prózai, de színpadra is álmodott darabjából. Ezzel az emlékezetes előadással a Várszínház nemcsak repertoárját gazdagította újszerű műfajjal, különleges helyszínnel, hanem a hosszú évtizedeken át belső száműzetésben élő és a közvéleményt haláláig megosztó, megbotránkoztató művésznek is emléket állít. Kárpótlás, jóvátétel is egy ilyen premier, amikor a város valamit talán „törleszt” ragaszko- dó-szitkozódó, lehengerlő- fanyargó (dísz) polgárával szemben. Gyula Ültünk szerdán este a gyulai Ladics-ház udvarán, krúdys hangulattól elvarázsolva, és jött velünk szembe Simonyi — mellé- nyes öltönyben, kalappal, cigarettával, jellegzetes járásával - ahogyan megszoktuk a Béke sugárúti gesztenyefák alatt. Már-már Koszta Rozó is mintha megjelent volna az oldalán... Dramolettek: a költő műfajt teremtett és így keresztelte. Prózának indult, de drámai tartalma, ereje a színmű felé sodorta, valószínű, hogy írója is színpadra álmodta. Mégsem dráma, inkább csak drámácska. Hét monológban és hét párbeszédben (duettben) a szerző a költő küldetéséről, dolgáról, világi szerepéről értekezik. Rögtön az elején leszögezi: „A költő dolga mégiscsak az, hogy felírja: honnét is fú a szél, s hogy mitől zörög a haraszt.” A másik nagy téma: a nő, s Gyulán mindenki tudja, a Mester gyűjtötte a tapasztalatokat rendesen. Árkosi Árpád rendező szerint Simonyi- ban kettős vonzódás élt a női nem iránt. „Vonzódás egy éteri, elérhetetlen ideál és egy hétköznapi, otthont teremtő társ iránt. Az eszményi nő a megvilágított fákról csüngő hintában ült hófehér ruhában, nagykarimás kalapban és fuvolázott (Horgas Eszter). A másik jellegtelen menyecskének öltözve, némán, szolga módjára - a nevét sem tudjuk - ételt, lavórt hozott, kivitte a szennyest. Két színművésznek sikerült elénk varázsolni Simonyi különc figuráját, lényének kettősségét, az értelmiségi lét és az önelemzés nyűgeit, a gyulai poéta eredetiségét. Elhitették velünk a költő szavát, hogy nem a tudományos eredmények a döntőek, a Hold akkor keletkezett, „amikor az első szerelmespár észrevette. És élettartama semmi esetre sem terjedhet tovább ama napnál, amikor az utolsó költő lehunyja szemét”. Helyey László játszotta az elegáns, öltönyös Simonyit, aki - tisztelték vagy megvetették - mindenképp jelenség volt Gyulán. Egyénisége, alkata, kellemes hangja kiválóan illett a Mester megjelenítéséhez, szerencsés választás. Akárcsak Papp Zoltán, aki az otthoni, hanyag, részeg, beteges, leépülő öregembert keltette életre. Nagyszerűek a monológok, de talán még élvezetesebbek a gyermekes-gyermeteg párbeszédek, az előadás vége felé azok a humoros részletek, amikor mint férfi a férfival tárgyal egymással a költő két énje. A természetnél jobb díszlet nem kell, a Ladics-ház megadta az alaphangulatot; Árvái György díszlet- tervezőnek nem kellett sokat hozzátennie. Filagória, szaletli, üveges veranda — a polgári ház kellékei; a másik oldalon a szekér a dunyhával jól hangsúlyozta az ellentétet. A két végletnek megfelelően készültek Szűcs Edit jelmezei. Szóval ültünk ott a Ladics-ház udvarán, krúdys hangulatban, és tényleg jött szembe Simonyi... Aki önként vállalta a gyötrelmes száműzetést, a kínzó magányt. Akinek mindig mellbevágó „különvéleménye” volt, aki elutasított sok közeledést, kézfogást, még a díszpolgári címet is. Értékes, hiteles, élvezetes előadás született Árkosi Árpád rendezésében. De vajon Simonyi is így látta volna? Ebben már nem vagyok egészen biztos. Lehet, hogy nem is lett volna türelme végignézni. Talán hirtelen „átveszi” valamelyik színésztől a szerepet. Vagy végig a fuvolás tündért bámulj epedezve idelentről... __________ NIEDZIELSKY KATALIN A legjobb minőség - kedvező ‘M.1 ^ Békés megyei telephelyek: Központ: 5600 Békéscsaba, Ipari u. 2. Telefon: 661328-190; 66/453-557; 66/447-654 Telephelyek: 5600 Békéscsaba, Corvin u. 30. Telefon: 66/443-922 5600 Békéscsaba, Szerdahelyi u. 20. Telefon: 66/454-298 5600 Békéscsaba, Hajnóczy u. 2. Telefon: 66/529-640 5900 Orosháza, Veress J. u. 2. Telefon: 68/412-071 5500 Gyomaendröd, Pásztor J. u.38. Telefon: 66/283-748 5720 Sarkad, Kossuth u. 2. Telefon: 66/271-992 5700 Gyula, Henyei M. u. 52. Telefon: 66/463-268 5630 Békés, Szarvasi út 15. v Telefon: 66/411-184 £23?Stf» AZ ITAUiAQYKMSS^Ö , r Egyenesen a Pécsi Sörfőzdéből érkezett a Penta Drinkhez!
