Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-27 / 174. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP ■■■■ 2001. JÚLIUS 27., PÉNTEK — 7. OLDAL TÉR KÉP A címer Körösnagyhar- sány címere egy téglalap alakú, alsó részén ívelt csúcsban végző­dő címerpajzson helyezkedik el. A pajzs jobb oldalán egy vársze­rű csonka torony, és ennek előt­te a bal oldalon egy kardot tartó oroszlán áll. A pajzs alapszíne világoskék, a torony előtti mező zöld, a torony és az oroszlán sárgásbarna színezetű. A címer azt fejezi ki, hogy a tatárjárást követően a régi eredeti telepü­léshez nagyon közel megépített, és ma is álló körösszegi csonka torony védelméről elsősorban a harsányiak gondoskodtak, ve­szély esetén pedig az jelentett számukra biztos menedéket. Településleltár A község lélekszáma: 753 lakos (csökkenő), a lakosság nemzetisé­gi összetétele: 85 százalék magyar, 15 százalék kisebbségi etnikum, a település legidősebb lakosa Tóth Györgyné, aki 1908. február 10-én született, a település legfiatalabb lakosa: Berta Alfonz Zoltán, aki 2001. június 3-án jött a világra. A munkanélküliek száma: 134, a munkanélküliségi ráta 29 százalék körüli. Infrastrukturális ellátottság: vezetékes ivóvíz 98 százalék, szilárd útburkolat 65 százalék, gáz 80 százalék, telefon 50 szá­zalék, szennyvíz nincs. Múltmorzsák Körösnagyharsány eredete a XIII. század előtti korra tehető. A köz­ségről az első írásos emlék 1241- ből származik. A dokumentumot a nagyváradi székesegyház sek­restyéjében találták. Akkor már Harsány több évtizede létezhetett. A település két nagy pusztu­lástól szenvedett: 1241-42-ben a tatárok, 1660-ban a törökök rombolták le a községet. Ezt kö­vetően a jelenlegi faluhelyen, a Sebes-Körös bal partján (előző a jobb partján volt) alakult újjá a település, amelynek fejlődését évszázadokon át.a közeli Nagy­várad határozta meg. Néveredet Körösnagyharsány nevét Dienes István régészeti kutatásai alap­ján a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs egyikétől, a „Wosciani”-nak ne­vezett törzstől eredeztetik. E törzs népének egy része Zolta szállásterületének védelmét látta el a gyepükön nyitott átjárók kö­rül. A Wosciani törzs neve hang­tani változások során Varsány és Harsány alakban maradt fenn. Az oldal a Körösnagyhar- sányi önkormányzat támo­gatásával készült. Szerkesztette: Magyarí Barna Fotó: Kovács Erzsébet Körösnagyharsány „kapu” lehetne A település hosszú ideig Nagyvárad kertvárosa volt Körösnagyharsány több mint 800 éves tele­pülés. Ma mindössze 753 lakosa van a köz­ségnek, mely Bocskai István idejében kapta meg a hajdúvárosi rangot. Harsány gazdasá­gi és társadalmi életét évszázadokon át Nagyvárad közelsége határozta meg. A tria­noni békediktátumot követően ez az erős függőség egyik napról a másikra hirtelen megszűnt. Az északkelet-békési hajdútele­pülés azóta sem találta meg azt a nagyvá­rost, amelynek kisugárzása kedvezően befo­lyásolhatná fejlődést. A körösnagyharsá- nyiak nagyon szeretnék, ha községüknél mielőbb véglegesen megnyílhatna mind a vasúti, mind a közúti határ. Névjegy- Miként változott Körösnagy­harsány az utóbbi bő egy évti­zedben? - kérdeztük Máté Pál polgármestert.- A Biharugrával közös Szabó Pál Mezőgazdasági Szövetkezet­ből a tagok a rendszerváltáskor kivették földjeiket. Ezzel a szö­vetkezeti gazdálkodás megszűnt a faluban. Akkor a harsányi em­berek nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a föld beműveléséhez. A későbbiekben viszont a szabá­lyozatlanság, a kedvezőtlen fel- vásárlási árak, a sűrűn változó koncepciók és az időjárás vi­szontagságai kedvét szegték a termelőknek. Ezért manapság sok tulajdonos (főleg a nyugdíja­sok) bérbe adja földjét olyan vál­lalkozóknak, akik rendelkeznek a megfelelő szakmai tudással és technológiával, a megter­melt árunak pedig piacot tudnak teremteni. Van A KÖZSÉG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA lakos 1500* Született: Biharugrán, 1956. jú­nius 21-én Családi állapota: nős; gyerme­kei: Barbara, Zsuzsanna, Péter Tanulmánya: állattenyésztő üzemmérnök Munkahelyei: 1979-81. zsadányi Magyar-Lengyel Barát­ság Szövetkezet, 1981-83. körösújfalui szövetkezet, 1983- 89. biharugrai szövetkezet, 1989-től mezőgazdasági vállal­kozó, 1994 óta Körösnagyharsány község pol­gármestere Hobbija: vadászat, utazás olyan vállalkozó, aki a kisebb termelőket integ­rálja, mely által számukra is eredményesebbé válik a gazdálkodás. Nagyon jó lenne, ha új munkahelyek létesülhetnének nálunk is, de erre nincs sok esély. Pedig az infrastruktúránk jelen­tősen fejlődött az utóbbi években. Ehhez nagy­ban hozzájárult az a tény, hogy a területfejlesz­tési tanács pályázati pénzekkel segített bennün­ket. Kiépült a vezetékes gázhálózat, a telefonháló­zat, több utcában kövesút készült, néhány Hajdú-Bi- har megyei településsel pe­dig a szennyvízcsatornázás­ra társultunk.- Miért lenne fontos Har­sány számára a határnyi­tás?- Körösnagyharsány mindig Nagyvárad kertvá­fl KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Máté Pál polgármester (MDF-FKGP) Máté József alpolgármester (független) Oláh Lajos képviselő (független) Máté Áron képviselő (független) Barta Imre képviselő (független) Győri Zoltán képviselő (független) Máté Józsefné képviselő (független) Lesi Zolíánné képviselő (FKGP) A település jegyzője: Fürj József rosa volt. A trianoni béke- szerződés több mint nyolc évtizede elszakított ben­nünket Váradtól, ám ennek ellenére még mind a mai napig nem találtuk meg azt a várost, amely gazdasági­lag és kulturálisan befolyá­solná településünket. Hoz- zánk Debrecen is, Békés­csaba is 80-80 kilométerre van, Nagyvárad vi­szont csak 21 kilométer. A határnyitás révén gazdasági kapcsolatok indulhatnának el, új munkahelyek teremtődhetnének. Gyula és Nagyvárad között a legrövidebb út Harsányon át vezet, tehát a határátkelő két fontos fürdő­helyet kötne össze. A Körös-Maros Nemzeti Park számára szintén fontos lenne a határnyi­tás. A nemzeti park terü­leteinek közelsége miatt a településünkön átme­nő forgalom remek lehe­tőséget kínálna a turiz­mus meghonosítására, fejlesztésére.- Idegenforgalmi szempontból mit kínálhat az önök települése?- Fásítási és virágosítási akciókkal el szeretnénk indítani a Zöld Harsányért moz­galmat. Az úgynevezett Nagyváradi út melletti ligetes részen az építési anyagok előteremtése végett több kubikgödröt vájtak őseink. Ezen a területen olyan értékes kultúrkörnyezetet sze­retnénk kialakítani, amely vonza- ná a turistákat. Mi megteremte­nénk a horgászati és a sportolási feltételeket, a vállalkozók pedig a kiszolgáló létesítményeket. A Se­bes-Körös adta lehetőségekből ere­dően pedig a vízi turizmust indít­hatnánk el. Annak őszintén örü­lünk, hogy egyesek már most von­zónak találják községünket. Több olyan család van, amely valame­lyik nagy városban él, ám mivel szeretik a nyugalmat és a horgá­szatot, itt nálunk vásároltak házat pihenés céljából. — Milyen változások várhatók a közeljövőben a községben? _______ - Hamarosan nálunk is megkez­dődik a közvilágítás korszerűsítése. A beruházás 8 millió forintba kerül, s általa díszkivilágítást kap a Bocskai szobor és a templom is. Az is jelentős előbbre lépés, hogy októbertől bevezetjük a kommunális háztartási hulladékgyűjtést.- Polgármesterként mikor lesz elégedett?- Akkor leszek elégedett, ha Harsány meg tudja őrizni önállóságát, ha mind több pénzt költhetünk fejlesztésekre, és ha látom, hogy a lakosok életfeltételei javul­nak.- Hogyan ítéli meg Körösnagyharsány jövőjét?- Terveink vannak, s ha ezek megvalósulnak, jö­vőnk is lesz. Körösnagyharsány több mint 800 éves település, s én hiszem, ez a község még legalább ugyanennyi időt megél. A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATNAK. Körösnagyharsányban 1998-ban kisebbségi önkormányzatot választottak. A lakosság 15 százaléka az etnikumhoz tarto­zik. A települési önkormányzat ezt a tényt a fejlesztéseknél is figyelembe veszi. A képen látható épületet a kisebbségi önkormányzat hamarosan közösségi házként használhatja Holnap egynapos határnyitás Körösnagyharsány és Kör­összeg között immár hagyo­mányosan minden eszten­dőben egy napra megnyílik az országhatár. A július 28- ai egynapos határnyitás sorrendben az ötödik lesz. Szombaton reggel 8 órakor nyílik meg az országhatár Körösnagy­harsány és Körösszeg között. A magyar és a román állampolgár­ok szombaton este nyolc óráig személygépkocsival, motorkerék­párral, kerékpárral és gyalogosan léphetik át Harsánynál a határt. A határnyitás alkalmából meg­rendezésre kerülő magyar- román baráti találkozón többek között kulturális eseményeken és kispályás focin is szórakozhat­nak az érdeklődők.- A jövő évtől azt tervez­zük, hogy a határnyitást és a falunapot együtt tartjuk meg. így két-háromnapos, nagy kul­turális szórakoztató rendez­vénnyé szélesedhet az ese­mény - mondta Máté Pál pol­gármester. A harsányi falunapot idén au­gusztus 18-án rendezik meg. Szűkös a pénzügyi keret Körösnagyharsány is azon észak-békési települések közé tartozik, amelyek önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetű­ek. A harsányi önkormányzat idei tényleges forráshiánya közel 38 millió forint. ségvetését 92 millió 77 ezer fo­rinttal fogadta el a képviselő-tes­tület. A kiadások legnagyobb ré­szét a személyi juttatások teszik ki, ami 35 millió 504 ezer forint. Munkaadót terhelő járulékokra 14 millió 242 ezer forintot, dologi KÖRÖSNAGYHARSÁNY IDEI KÖLTSÉGVETÉSE □ A költségvetés keretszáma A tényleges forráshiány Felhalmozási kiadás: 3 593 eFt Céltartalék:. 807 eFt Szociálpolitikai juttatások: 10 125 eFt Munkaadót terhelő járulékok: 14 242 eFt A bő hét és fél száz lakosú telepü­lést is magas munkanélküliség sújtja. Ennek hatásaként a költ­ségvetés egy jelentős hányadát szociális célokra költi a község. Amennyiben a munkanélküliség mérséklődne, akkor a szociális kiadások is csökkenhetnének. Az így felszabaduló összegből pedig több pénz jutna fejlesztésre is. Körösnagyharsány idei költ­kiadásokra 27 millió 806 ezer fo­rintot, felhalmozási kiadásra 3 millió 593 ezer forintot, szociál­politikai juttatásokra 10 millió 125 ezer forintot költ az önkor­mányzat. A község idei céltarta­lékja 807 ezer forint. Az önkor­mányzat tényleges forráshiánya 37 millió 911 ezer forint, aminek az „önhikis” pályázaton csak a töredékét kapta meg a település. Harsány egyik ékessége a templom Körösnagyharsány késő barokk, copfstílusú műemlék jellegű református templomát Ficher Ágoston építette 1802-ben. Tornya az előző templomból (1788) maradt meg, de 1859-ben romantikus stílusban átalakítot­ták. A szószéken található pelikán a refor­mátus egyház egyik kedvelt szimbóluma. A pelikán a román korban az anyaszentegy- ház jelképe volt. Szimbólummá az a hiede­lem tette, hogy a madár önön vérével táplál­ja fiait, így az önfeláldozást jelképezi. Körösnagyharsány egyik ékessége a mű­emlék jellegű református templom. A jövő­re immár kétszáz esztendős templomon 1996-ban jelentős beruházást hajtottak vég­re: tornya akkor rézborítású süveget kapott. A Széchenyi-terv keretében benyújtott pá­lyázat eredményességének köszönhetően a Körösnagyharsányi Református Egyház- község több millió forint támogatást nyert. A pénzből újabb egyházi fejlesztésekre nyí­lik lehetőség. A református templom köz­vetlen szomszédságában található a Bocs­kai Istvánt ábrázoló mellszobor. A templom közvetlen szomszédságában található a Bocskai István-szobor Százéves községháza négy freskóval A körösnagyharsányi polgármesteri hi­vatalnak otthont adó épület 1900 kör­nyékén községházának épült. Akkor azért kellett az új épületet megépíteni, mert az ugyanezen a helyen álló község­házát tűzvész pusztította el. Az immár bő egy évszázad alatt volt olyan időszak is, amikor nem a teljes épület állt a köz szolgálatában. Előfor­dult, hogy egyes helyiségek szolgálati la­kásként funkcionáltak. Ott lakott a kisbí­ró vagy a település közéletéért tevékeny­kedő más alkalmazott. Abban a teremben, amelyikben jelen­leg a polgármester irodája van, négy fres­kó díszíti a mennyezetet. Ezek a freskók a községháza építésekor kerültek fel, s azóta sikerült őket megőrizni. A harsányi községháza tetőzetét 1998- ban hatalmas vihar rongálta meg. A bádog borítás akkor került le az épületről. Szeren­csére még abban az évben megtörténhetett a helyreállítás. A munkálatok során ismét cseréptetőt kapott a polgármesteri hivatal. A községháza tetőzettét 1998-ban hatalmas vihar rongálta meg

Next

/
Thumbnails
Contents