Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-20 / 168. szám

SZABADKÍGVÓS/KÖRKÉP 2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK —11. OLDAL l&BÉKÉS megyei hírlap Alábbiakban az első alkalommal jelentkező kulturális rendezvény tegnap lezajlott megnyitójá­nak két üzenetét hozzuk nyilvánosságra. Az első beszédet Balogh József, Szabadkígyós polgár- mestere mondta el az összegyűltek előtt, hangsúlyozva, milyen fontos lépés lehet a falu további életében a Kígyósi kastélyjátékok életre hívása. A szöveg tartalmában felsejlett a játékok falu jö­vőjére vonatkozó szimbólumértéke, csakúgy, mint a tisztelet a múlt és a hatalmas elődök iránt. A nagy reménységgel szervezett eseményre a falu vezetése meginvitálta az akkor még okta­tási miniszteri posztot betöltő Pokorni Zoltánt is. A korábbi állami méltóság azóta más he­lyen teljesít szolgálatot — ma a Fidesz—Magyar Polgári Párt elnöke —, és mivel nem tehetett eleget a meghívásnak, levélben üdvözölte a megnyitó vendégeit. Az alábbiakban található gondolataival a helyszínen felolvasott írásból ismerkedhettek meg a megjelentek. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Vendégek! Hölgyeim és Uraim! Köszöntőm Önöket a képviselő- testület és a magam nevében a kígyósi Wenckheim-kastélyban az évezred első esztendejének dere­kán, ebben a patinás környezet­ben! Hölgyeim és Uraim! Megtisztel­tetés számunkra, hogy jelen van­nak itt egy hagyomány megszüle­tésének perceiben, mert hiszem, hogy ma itt megszületik egy kultu­rális tradíció, és ez a hagyomány most és a jövőben folyamatosan meghatározó élményekkel gazda­gítja majd látogatóinkat, erősíti kultúránk megbecsülését. 1882 júliusában ugyanezen a napon szintén ünnepség volt e fa­lak között. Akkor 119 évvel fiata­labbak voltak a most fölénk boruló óriási tölgyek, ragyogó formában magasodtak az épület új falai. Ak­kor is itt feszült már a kastély két épületét összekötő karcsú híd. Ez a híd azóta jelképpé lényegült. Ez a híd nemcsak a két épületrész építé­szeti formába öntött kapcsolata, hanerrt az elmélkedő ember fejé­ben kapocs a múlt és a jelen, a je­len és a jövő között. Jelképezi, hogy jelenünk forrása a múlt, és hogy a jövőnk a jelenből születik. Ma ismét ünnep van itt. Ünnepe­lünk egy közös szándékot, mely­nek értelmében ezentúl minden nyáron kulturális rendezvénnyel köszöntjük vendégeinket és ma­gunkat. Ünnepeljük mindazokat a neves és névtelen elődeinket, akik­nek alkotó munkájaként megszüle­tett ez a cso­dálatos kör­nyezet, ahol itt most ösz- szejöhetünk. Ez az ünnep nyilvánvalóan szerényebb, mint az 1882- ei, de fontos­sága abban rejlik, hogy felhívja a figyelmünket az örökségvédelem helyi teendőire, és arra, hogy nemzeti kultúránk ér­tékeinek őrzése közös feladatunk. Népünk és nemzetünk 11 évszá­zada él ezen a földön. Ez idő alatt sokszor fenyegették veszélyek nemzeti létünket. Az ország egyes részei időnként végleg vagy átme­netileg elnéptelenedtek. Ha egy he­lyi elnéptelenedés után valahol mégis új élet született, az mindig egy jelentős egyéniség, egy tehetsé­ges szervező tevékenységéhez kapcsolható. A kígyósi tájnak a 17. század végi lakatlanná válása után gróf Wenckheim József Antal vál­toztatta meg a sorsát. Ő teremtett itt újra életet. Ő alakította ki az ak­kori kedvező körülményeket, ame­lyek következtében mi most vala- müyen okból itt élünk. Gróf Wenckheim József Antal nem lakott ebben az Ybl Miklós ál­tal tervezett gyönyörű épületegyüt­tesben. Egy szerényebb udvarház­ban élt, ide egy fertályórányira. De ő teremtette meg ennek az építé­szeti varázsnak a feltételeit azzal, hogy erre a tájra költözött a 18-19. század fordulóján, azzal, hogy új életet lehelt az itteni mezőgazda­ságba, azzal, hogy bekapcsolta Kí­gyóst az akkori politikába, azzal, hogy szervezett, telepített, épített, nábobként élt és szeretett. Aki értékeli azt, amit itt e környe­zetben láthatunk, az nem kerülheti meg, hogy ne gondoljon tisztelettel arra az emberre, aki ezt mind meg­álmodta majd1 kétszáz évvel ez­előtt. S ha mi, maiak megértjük az elődeink álmait, akkor a saját célja­ink is tisztábbakká válnak! Nekem az az álmom, hogy ebből a mai ünnepélyes alkalomból egy szép hagyomány bokrosodjon. Ter­jessze ez a hagyomány nemzeti kul­túránk értékeit, s erősítse közvetve mindannyiunk magyarságtudatát! Nekem az is álmom, hogy Kí­gyós váljon olyan fejlett település­sé, amely hagyományai és múltja okán is tiszteletet ébreszt az embe­rekben. Hölgyeim, Uraim! Remélem - és mindent megte­szek érte, hogy így legyen -, Önök közül sokan fognak évek múlva megelégedéssel visszaemlékezni a mai napra úgy, hogy közben azt gondolják, „örülök, hogy jelen vol­tam a Kígyósi kastélyjátékok szüle­tésénél.” Tisztelt Polgármester Úr, kedves egybegyűltek, szabadkígyósi pol­gárok! Nagyon köszönöm kedves leve­lüket, amelyben meghívtak erre a hagyományteremtő kulturális ren­dezvényre. Sajnálom, hogy ezúttal nem lehetek ott Önök között, hogy nem csodálhatom meg a híres kas­télyt, nem találkozhatom a kígyósiakkal, hogy elbeszélges­sünk a község terveiről és gondjai­ról. Remélem, a közeljövőben erre is sor kerül majd. Most hadd köszöntsem innen a távolból is levélben mindannyiu- kat, hadd üdvözöljem ezt a kezde­ményezést, amely méltó módon ta­núskodik az itt élő emberek hagyo­mánytiszteletéről, és arról, hogy valóban szeretik szülőföldjüket, és méltán büszkék is rá. A meghívást még a kormány tag­jaként, mint oktatási miniszter kap­tam, most a Fidesz Magyar Polgári Párt elnökeként válaszolok. Mind­két minőségemben elsődleges cé­lom, hogy ne csak a főváros lakói, de az ország más településén élő emberek is érzékeljék mindennapi életükben, hogy hazánk emelkedő pályára érkezett. A jövő társadalmá­ban a tudás szerepe megnő, ezért fontos, hogy minden magyar gyer­mek számára megteremtsük az olyan tudás megszerzésének lehe­tőségét, ami elősegíti boldogulásu­kat. Az oktatási minisztérium egyik fő törekvése az elmúlt években ép­pen az esélyteremtés lett, hogy ne csak a nagyvárosokban felnövő gyerekek, de a kisebb települése­ken iskolába járó diákok számára is lehetőség nyíljék a korszerű tudás megszerzésére, illetve a továbbta­nulásra. A polgár- mester úrtól megtudhat­tam: a kígyó- siaknak nagy terveik van­nak az elkö­vetkező esz­tendőkre. In- kubátorház és nyugdíjas otthon létesítése, az ókígyósi diadalív helyreállítása, lakásépítés, illetve a kastély felújí­tása mind hozzájárulhatnak ah­hoz, hogy Szabadkígyós az új év­század beköszöntével jelentősen fejlődjék, az itt élők munkalehe­tősége szaporodjék, életük javul­jon. Úgy vélem, évről évre nő an­nak a lehetősége, hogy ezekből a célokból mind több megvalósul­jon. Ezt szolgálja a kormányprog­ram megvalósítása, a Széchenyi- terv és az a politika, amelynek az elkövetkező évek hozzák meg gyümölcseit. Hitem szerint egy politikai párt­nak az a feladata, hogy segítse az embereket gondjaik megoldásában és céljaik megvalósításában. Sokan hajlamosak a jelen problémáit lát­va széttárni a karjukat és a megol­dási javaslatok hallatán csak azt kutatni, miért nem lehet megvaló­sítani valamit. Nagy találékonyság­gal sorakoztatják fel azokat az ér­veket, amelyek a semmittevés és a jövőkép hiányát igazolják. Gond­terhelt ábrázattal tekintenek a jövő­be, miközben kikacagják az embe­rek álmait. Mi a Fidesz—Magyar Polgári Pártban úgy gondoljuk, hogy van tervezhető jövő. Az egyéni és kö­zösségi álmok, elképzelések nem­csak célt adnak az életnek, de a fej­lődés pótolhatatlan energiaforrását is. A jövő a körültekintően megfo­galmazott igenekből épül. A pár­tok nem azért vannak, hogy ellen­ségeskedéssel, terméketlen csatá­rozásokkal töltsék az időt, hanem hogy megoldják az emberek gond­jait, segítsenek nekik közösségi és egyéni céljaik megvalósításában. Végigtekintve a most kezdődő rendezvénysorozat eseményein, csak elismerés illetheti a szervező­ket a tartalmas programokért. Re­mélem, a megvalósítás hasonlóan színvonalas lesz, és akkor valóban hagyománnyá válhat ez a szép és hasznos kezdeményezés. Vala­mennyi szabadkígyósinak kívá­nom, hogy örömükre szolgáljanak a következő napok programjai, és hogy az elkövetkező hónapokban és években álmaik és céljaik meg­valósuljanak. A jövőbeni személyes találkozás reményében üdvözlöm mindnyá­jukat: Pokorni Zoltán, a Fidesz- Magyar Polgári Párt elnöke Az írások a Szabadkígyósi Önkormányzat támogatásával készültek. Szerkesztette: Vandiik János Volán-tájékoztató A Körös Volán Autóbuszközle­kedési Rt. tájékoztatása szerint 2001. június 10-étől új autóbusz- vonal üzemeltetését kezdte meg a Békéscsaba—Orosháza— Szentes—Ópusztaszer Emlék­park útvonalon. A járat IV. 01-jé- től IX. 30-áig naponta közleke­dik. Békéscsaba autóbusz-állo­másról 6.20-kor, Ópusztaszer Emlékparktól 15.30-kor indul. Új járatok közlekednek az alábbi autóbuszvonalakon:- Békéscsaba—Orosháza— Hódmezővásárhely—Szeged út­vonalon. A járat naponta közle­kedik. Békéscsaba autóbusz-állo­másról 13.10-kor, Szeged autó­busz-állomásról 17.30-kor indul.- Gyula—Elek—Battonya— Makó—Szeged útvonalon. Á já­rat naponta közlekedik. Gyula autóbusz-állomásról 9.30-kor, Szeged autóbusz-állomásról 11.00-kor indul.- Gyomaendrőd—Szarvas- Nagyszénás—Hódmezővásár­hely—Szeged útvonalon. A járat munkanapokon közlekedik. Gyomaendrőd autóbusz-váróte­remtől indul: 5.05-kor. Szeged autóbusz-állomásról 13.00 óra­kor indul és Szarvas autóbusz-ál­lomásig közlekedik.- Az eddig szombat-vasárnap Gyomaendrőd autóbusz-váróte­remtől Szeged autóbusz-állomásra 6.05-kor induló járat Dévaványa városházától indul 5.40-kor és a szintén szombat-vasárnap Szeged autóbusz-állomásról 15.05-kor in­duló járat Dévaványa városházáig közlekedik. Közúti információ A Békés Megyei Állami Közútkeze­lő Kht. tájékoztatása szerint Szarvas belterületén a 44. számú főút mint­egy 2,5 km hosszan a IV. Nemzet­közi Lovas Fesztivál megrendezése miatt teljes szélességében lezárásra kerül 2001. július 21-én 16.00 és 18.00 óra között. A forgalomterelés rendőri irányítással történik. Vitorlázó Nemzeti Európa-baj- nokságot rendeznek Békéscsa­bán 2001. július 21-augusztus 5. között, így a repülőtérhez vezető 44. számú főúton nagyarányú ke­rékpáros, esetleg gyalogos közle­kedőkre kell számítani. Békéscsaba belterületén, a Szé­chenyi út Kossuth tér és a Derkovits sor közötti szakaszán gázvezeték re­konstrukciós munkavégzése folyik július 20-27. között, ezért a városba befelé haladók a Kossuth téren a szélső sáv lezárásával találkoznak. Miként terem az érték? Megjelent a Szarvasi Krónika legújabb kötete A közelmúltban jelent meg a Szarvasi Krónika tizenötödik száma. Az igényesen szerkesztett folyóirat hagyományosan helytörténeti és közművelődési tárgyú írásokat ad közre, alkotó emberek sorsát mutatja be. Szarvas A szerkesztőség a város jelené­ből, illetve közelmúltjából négy érdekes témát választott. Az el­múlt öt évtized gazdasági és tár­sadalmi változásait hozza ember­közelbe a város egyik legna­gyobb üzemét, a Szirén Ruházati Szövetkezetei bemutató írás. A Szarvasiak Izraelben című feje­zet a szarvasi zsidóság életéről, tevékenységéről, második világ­háború utáni sorsáról ad rövid át­tekintést. Tudatja, hogy két éve találkozót szerveztek az Izrael­ben élő szarvasi zsidók. Néhá- nyuk életútját is megismerhet­jük. A segédmotoros sárkányre­pülés történetéről szóló tanul­mány egyben főhajtás az idén el­hunyt szerző, Szőnyi Sándor em­léke előtt. A Krónika idei vendége, Orosz György főrendező arról vall, miként határozza meg a hűség az emberekhez, a szülő­földhöz, az eszmékhez való vi­szonyát. A rendező a szarvasi emlékekről, a kiváló tanítómes­terekről, a pályatársakról és a hi­vatásáról mesél. Új rovat az Iskoláink története. A folyóirat szándéka, hogy átte­kintse a város iskoláinak történe­tét az államosítástól napjainkig. A mostani kötetben a Szlovák Taní­tási Nyelvű Általános Iskoláról ol­vashatunk. Folytatódik a tanyasi iskolák történetének korabeli fo­tókkal való közlése. A Múltunkat idézve című ro­vat egyebek mellett a szarvasi nyomdászat történetéről és a huszadik század elejének pol­gárosodási törekvéseiről ad ké­pet. Az In memóriám fejezet olyan személyiségeket búcsúz­tat, akik jelentős szerepet töl­töttek be a település életében. A Szemle helyi kiadványokat mutat be. Ugyanitt csokorba szedték a város közéleti és más fontos történéseit. A Szarvasi Krónika változatos tárgyú írá­sait minden helytörténet iránt érdeklődőnek bátran ajánlhat­juk. CS. R. Erősíteni a térségben gondolkodást! A dél-békési kistérség közhasznú egyesületének új elnöke bizakodó A Dél-békési Önkormányzat­ok Területfejlesztési Társulá­sa a minapi taggyűlésén új társulási forma létrehozásá­ról döntött. A résztvevő húsz település és a Békés megyei önkormányzat megalakította a Dél-békési Önkormányzat­ok Területfejlesztési Köz­hasznú Egyesületét. Az elnö­ki székben Takács Dezső battonyai polgármestert, le­mondása miatt, Varga Gusz­táv mezőkovácsházi alpol­gármester követi. Dél-Békés Takács Dezső korábbi elnök, Battonya polgármestere nem kí­vánt élni a jelölés jogával, így a stafétabotot - a jelenlevők egy­hangú szavazata alapján — Varga Gusztáv mezőkovácsházi alpol­gármester vette át. Az új elnököt a napokban a sokféle feladattal já­ró egyesületi munkáról és elkép­zeléseiről kérdeztük.- Nagyon megtisztelő, hogy a polgármesterek a jelöléseknél rám gondoltak és elfogadtak az egye- Névjegy sülét vezetőjének. J Az ülésen termé­szetesen megkö­szöntük Takács De­zső munkáját, aki tagadhatatlanul so­kat dolgozott a tár­sulás élén - mond­ta a beszélgetéskor Varga Gusztáv.- Milyennek látja, hogyan kép­zeli az egyesület munkáját?- A Sapard-programok készíté­sekor és a különböző területfej­lesztési fórumokon egyaránt meg­ismerhettük a kistérség erősségeit és gyengéit. Készültek projektek, vázlatok, tervek, amelyek a kitö­rési utakat határozzák meg szá­Varga Gusztáv mezőkovácsházi alpolgár­mester, a kistérségi közhasznú egyesület új elnöke szerint a dél-békési célkitűzéseket közös gondolkodással és összefogással le­het megoldani d-fotó: kovács Erzsébet munkra. Feladatomnak tartom, hogy Pápai Zoltán alelnök, Balogh József elnökségi tag, valamint az egyesület mellett dolgozó három térségi menedzser segítségével megpróbáljuk ezekből a progra­mokból a lehető legtöbbet megva­lósítani. Célunk: erősíteni a vállal­kozók, a polgármesterek és a tele­pülésen élők térségben való gon­dolkodását, mert sok feladatot csak közös erővel tudunk ellátni. — Milyen feladatok várnak megoldásra a kistérség érdeké­ben?- Legújabb, folyamatban levő programunk a hulladékgazdálko­dási gondok megoldása, mely a ré­gió minden településének érdeke. Be kell látnunk, hogy együtt von­zóbbak vagyunk a pályáztatók, a befektetők és az idegenforgalom számára, hatékonyabban képvisel­hetjük céljainkat. Sok érték van a térségben, melyet ügyes „politizálással” érvényre kellene juttatnunk. Egy település önmagá­ban nem tud komoly, tőkeerős be­ruházóval érdemben mit kezdeni, de ha közösen jelenítjük meg a tér­séget, bőségesebb kínálatot nyúj­tunk és vonzóbbá válunk a turisták számára is. Alapszabályunk sokfé­le célt fogalmaz meg. Ezek egyike a nevelésben, oktatásban történő összefogás. A Hunyadi János Gim­názium és Szakközépiskola részé­ről már történt kezdeményezés az általános és középiskolákat össze­fogó szövetség létrehozására, ame­lyet jónak, az egyesület által támo­gatandónak tartok. — Milyen feladatokat helyez előtérbe a közeljövőben?- A tartalmában is megújult egyesületi forma lehetőséget ad többlet államháztartási források igénybevételéhez. Külön pozití­vuma, hogy jogi személyiséggel rendelkezünk és céljainkat nonprofit jelleggel végezzük. Sze­retném, ha megerősödne a kap­csolat a vállalkozókkal, a civil szervezetekkel. Szó esett egy ne­gyedik térségi menedzser felvéte­léről is, aki a még fehér foltnak számító idegenforgalom szerve­zését venné a szárnyai alá. Mos­tantól én képviselem az egyesüle­tet a megyei fejlesztési tanácsban. Segíteni szeretném a térséget az elmaradottság felszámolásában, információval, új lehetőségek fel­kutatásával és az összefogásban rejlő energia felszabadításával. HALASI MÁRIA Varga Gusztáv Született: Szatmárcseke, 1955. július 8. Nős, két gyermek édesapja Iskolai végzettsége: tanárképző főiskola Foglalkozása: tanár, társadalmi megbí­zatású alpolgármester, a térségi köz­hasznú egyesület elnöke Hobbi: olvasás, sport

Next

/
Thumbnails
Contents