Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-11 / 160. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Július 11., szerda tlNHH RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK '(2001. július 10.) •Borsodchem 4900R ö Egis 1 10 200 Ft U Matáv 800 Ft ű Mól 4125 Ft ű OTP 15405 Ft ű Richter 16 000 Ft U TVK 3615 Ft U Zalakerámia 2 020 Ft ü BUX: 6672,27-1,72% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6900 INDEX VII. 4-10-IG i » J » * 6800 ■6716.39 6789.15 6700 8666.511 ^ 6600 668909 ;6672tF 6500 till« «lift pont 1 Szerda j Csütörtök j Péntek Héttő i Kedd AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 415,98 7,44 251,95 128,82 18,31 68,50 165,29 5,93 294,54 Hírek HÚSFELVÁSÁRLÁS. Az előrejelzések szerint néhány napon belül tovább csökkennek pár forinttal az élősertés-felvásárlási árak - közölte Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. A szakember elmondta, hogy a múlt héten az Alföldön 374 forintot adtak á felvásárlók az élő sertések kilójáért, míg a Dunántúlon 371 forint 80 fillért. EU-CSATLAKOZÁS. Az euró pai uniós csatlakozást követő években várhatóan a GDP növekedéséhez közeli, vagy azt meghaladó mértékű lesz a bankszektor növekedése, ám a szervezetek jövedelmezősége valószínűleg csökkenni fog. Zsámboki Balázs, a Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról című tanulmányában úgy véli: összességében az várható, hogy az egyre stabilabbá váló magyar gazdaság, az alacsonyabb infláció és a mérséklődő kamatok hozzájárulnak majd a banki hitelexpanzióhoz. A hitelezésben várhatóan egyre nagyobb súlyt képviselnek a közepes- és kisvállalatok, valamint a lakosság. IPOSZ. A Magyar Nemzeti Banknak meg kellene gondolnia - nyilatkozta Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke kedden -, hogy a forint árfolyamának mozgását szűkebb sávban tartsa, avatkozzon be már korábban, mielőtt az elérné a 15 százalékos sávszélt. Az IPOSZ úgy látja, hogy erre messzemenően szükség lenne, mert a forint erősödése miatt a gazdaságot 40 milliárd forintos veszteség érte. KÖZBESZERZÉS. Az első fél évben összesen 296 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárást folytattak le, ami 86 milliárd forinttal, vagyis 40 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában - közölte Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. Az év első hat hónapjában az ajánlatkérők 1779 közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, 4 százalékkal többet, mint 2000 azonos időszakában. Berényi Lajos a közbeszerzési törvény 1999. évi módosítása eredményének tekinti, hogy a tárgyalásos eljárások aránya a tavaly első félévi 25,7 százalékkal szemben az idén 19,8 százalékra mérséklődött. ■ Magyar marhára vár Európa Egy, az 1600-as évekből származó forrás szerint Velencében a magyar szürkemarha egyfontnyi húsáért 12 dénárt fizettek, amíg a hazai marhahúsért csak ennek a felét, hat dénárt adtak. A fajta egészséges húsa újból reneszánszát élhetné, hiszen a BSE- hisztéria alaposan visszavetette a marhahúsfogyasztást az egész világon. Ehhez azonban a hazai állományt a jelenlegi ötszörösére kellene fejleszteni. Hazánkban négyezer tenyészállatot tartanak nyilván a magyar szürkéből. Ahhoz, hogy a húst folyamatosan piacra lehessen vinni és exportálni lehessen, legalább 20 ezer tehénre és annak szaporulatára lenne szükség. Dr. Bodó Imre, a Magyar Szürkemarha Tenyésztők Egyesületének elnöke lapunknak elmondta: a jelenleginél komolyabb állami támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a tenyésztők sikereA magyar szürkemarha A szürkemarha a kiviteli tilalom ellenére keresett Európa-szerte FOTÓ: LANG RÓBERT Sokáig úgy tudtuk, hogy olyan ősi fajta, amelyet Árpád hozott magával a Kárpát-medencébe. A kutatások mai állása szerint azonban feltehetően a honfoglalók állata és az akkor a területen talált szarvasmarha keresztezéséből származik a mai magyar szürke, amely azonban így is a legősibb magyar fajta. A XIX. századig kizárólag ilyet tenyésztettek hazánkban, a XX. század közepére pedig majdnem eltűnt. Jelenleg azon dolgoznak a szakemberek, hogy egészséges húsát újból meg lehessen találni a piacon. sebb munkát végezhessenek. Az egyetemi tanár szerint ez nemcsak a nemzet- gazdaság számára lenne előnyös, hanem a fogyasztóknak is. A szürkemarhát ugyanis kizárólag természetes körülmények között tartják. Az állatok egyáltalán nem fogyasztanak semmiféle mesterséges táplálékot, vagy tápot. Ettől húsa az A magyar szürkemarha-állomány összes szarvas- marháénál tisztább és egészségesebb. Az is bizonyított, hogy ez a fajta minden divatos marhakórságnak ellenáll és bár a száj- és körömfájást megkaphatja, ezt a betegséget is elhullás nélkül és gyorsan vészeli át. A piacon az egyesület tapasztalata szerint egyre nagyobb igény mutatkozik az egészséges hús iránt. Nem csak belföldön, külföldön is újra kezdik felfedezni. Az igényes, fizetőképes réteg ugyanis egyre kényesebben válogatja meg, milyen élelmiszert vásároljon, ők lehetnének vevők erre az igazi hun- garikumra. A szürkemarha húsának népszerűsítését azonban hátráltatják a marhahús feldolgozását szigorító szabályok. A Balaton-parton például az elmúlt év kedvező tapasztalatai ellenére sem lehet szürkemarhahúst találni az éttermek étlapjain. A kisvágóhidak ugyanis nem tudnak eleget tenni a megszigorított vágási szabályoknak, a nagyüzemek pedig nem vállalják egy-egy állat feldolgozását. Bodó Imre szerint mire az állomány eléri a kívánt nagyságot, megfelelő reklámmal és termékekkel be kell vezetni a piacra. Ez egyébként az egyesület szerint nem csak gazdasági érdek, kulturális felelősség is. A legősibb magyar fajta ugyanis csak akkor maradhat fenn, ha újra megérdemelt piaca lesz Európa-szerte. FÁBOS ERIKA 1940 82 ezer darab 1955 25 ezer darab 1960 16 ezer darab 1964 7 ezer darab 1965 1 ezer darab 1970 500 darab 1980 600 darab 1990 1200 darab 2000 4100 darab Forrás: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Borban még nincs igazság A borpincekönyv nyilvántartásának kilátásba helyezett egyszerűsítésével elégedetlenek a bortermelők. Rossznak tartják azonban a jövedéki szabályozást és még mindig túl bonyolultnak a rájuk háruló adminisztrációt. Az ország egyes térségében demonstrációra készülnek. Sümegi József, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke pozitívnak értékelte a szőlő- pincekönyv megszüntetését, de mint mondta: ez messze nem elegendő azon intézkedések közül, amellyel a jövedéki törvényt bor- arcúvá kell tenni, tovább kell egyszerűsíteni a borpincekönyvet is, letbevallást a következő szüretév előtt készítik el, és a kettő közötti különbözettél kell a termelőnek elszámolnia. Jövedéki adó nincs, csupán forgalmi adó van. Veres János a Balatonfelvidéki hegyközségi tanács elnöke szerint a mostani rendelettervezettel nem egyszerűsítettek, hanem inHáttér: Borászközérzet KOMAROMI FERENC a szőlösgyöröki Szent Anna Borház vezetője:- Ha nem a szakmai ésszerűség érvényesül, s ha más megoldás nincs, akkor a gazdának ki kell vonulnia az utcára. Egy palack bort hat-hét helyen kell átvezetni, könyvelni. Az adót mindig is fizettük, és most sem emiatt akadékoskodunk. Egyszerűen felháborító, ahogy a borral, a borászokkal bánnak. Nem könnyítettek a jogszabályon, hanem nehezítés is van benne. Úgy tudom, ilyesmire példa külföldön sem akad. CZIRÁKI IMRE, a bogiári hegyközségi tanács elnöke:- A pincekönyvre vonatkozó változtatások valóban sok szőlőtermelőt kedvezően érinthetnek, a szőlöszármazási bizonyítvány nehezítésként értelmezhető. Ezt ugyanis elkészülte után öt évig meg kell őrizni. Az egyszerűsített adóraktárosokkal kapcsolatban pedig nincs változás: nem vették figyelembe a szakma érveit és javaslatait, így nem nevezhető könnyítésnek a módosítás. KONYÁRI JÁNOS, a bogiári St. Donatus Pincészet vezetője: Ez csak mondvacsinált változás. Az lenne könnyítés, ha a zárjegyrendszert más formában folytatnák tovább. A hegybírók helyzetét pedig egyenesen nehezíti ez a módosítás. S bár néhány szőlőtermelőnek valóban kedvez az új jogszabály, a borászok adminisztrációs gondjait nem enyhítette. az elszámolások, ellenőrzések rendszerét és az európai uniós gyakorlathoz kellene hasonlóvá tenni a magyar jövedéki elszámolást. Ott ugyanis a szüret után készítenek egy leltárt, megállapítják a készletet, és a következő készkább bonyolítottak a pincekönyv vezetésén. A szőlősgazdák képtelenek lesznek ezeknek a követelményeknek eleget tenni, teljes lesz a káosz. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kidolgozott egy olyan pincekönyvet, amely megfelelt volna az uniós elvárásoknak, a jövedéki- ségnek és csak mennyiségi elszámolásra lett volna kötelezett a gazda. A rendeletalkotók ezt nem fogadták el. U r b á n András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint a tervezett rendelet- módosításba több fontos, a nemzeti tanács által szorgalmazott változás nem került be. Az előzetes egyeztetéseken például a HNT megállapodott az érintett tárcák szakértőivel abban, hogy a szőlőszállításokhoz nem kell borkísérő okmányt kiállítani, továbbá, hogy az egyszerűsített adóraktár veszteségnormákat számolhat el. A tárcaegyeztetés alatt lévő dokumentumban egyik javaslatot sem vették figyelembe. Urbán elmondta: a nemzeti tanács bírja az agrártárca vezetőinek ígéretét, miszerint szeptember végéig közösen dolgoznak a jövedéki, a bor- és a hegyközségi törvény ésszerűsítésén. Ennek lehetőségét a Pénzügyminisztérium szakértője sem zárta ki. Tállai András politikai államtitkár szerint a későbbiekben is mód van változtatásokra. ÚJVÁRI GIZELLA BOR ÉS EU A magyar borkivitel 45-50 százaléka az EU országokba irányul, ezért is fontos a bormegállapodás, amely lehetővé teszi 415000 hektoliter bor vámmentes beszállítását az uniós országokba. A magyar borexport értéke a múlt évben 80 millió dollár volt. Ez visszaesés, mivel korábban meghaladta a 100 millió dollárt. A mérséklődés oka, hogy csökkent a magyar borok átlagára, erősödik a konkurencia a harmadik világból. A magyar szóló- és bortermelés múlt évi árbevétele 40 milliárd forint. Ez néhány százalékos jövedelempozíciójavulást jelent. A kancelláriaminiszter tegnap ismertette az Elektronikus Kormányzat programját. Stumpf István szerint az internet gazdasági tényezővé vált, ezért a versenyképesség fenntartásához hazánknak is alkalmazkodnia kell az információs társadalom követelményeihez. A közigazgatás hagyományos intézményeinek működése mára elavult, a különböző hivatali rendszerek között lehetetlen az átjárás. Az ügyintézés feltétele az ügyfél személyes jelenléte, ráadásul az intézmények nyitvatartási ideje megegyezik az emberek kilencven százalékának munkaidejével. A modern társadalom számára új alternatívát az Elektronikus Kormányzat Programja kínál. A kormány 2001- ben és 2002-ben összesen 12 milliárd forintot szán a közigazgatás informatikai fejlesztésére - mondta Stumpf István. A miniszter úgy gondolja, hogy az elektronikus ügyintézés bevezetésével a polgárok is elégedettek Stumpf István szén akár vasárnap este karosszékükben ülve is kapcsolatba léphetnek a köz- igazgatási intézményekkel, az állam szempontjából pedig gyorsabb és költséghatékonyabb lenne ez a módszer. A politikus szerint az adózás, a gyes, a gyed, az ösztöndíj, a diákhitelek elektronizálása jelentősen megkönnyítené a közigazgatás helyzetét. Szintén az elsők között kell sort keríteni munka- helykereséssel és az átképzéssel kapcsolatos ügyek elektronizálására is. Stumpf István úgy véli, hogy bár az elektronizálás kétségtelenül feleslegessé teszi néhány ember munkáját, ám nagy lesz a magasan képzett szakemberek iránti igény. farkas melinda A bürokrácia alkonya Az elektronikus kormányzásé a jövő Támogatás beruházásokhoz A múlt évben 200 címzett- és céltámogatásban részesített önkormányzati beruházást nem tudtak befejezni különféle okokból. A parlament e célra 3 milliárd 8 millió forintot szavazott meg, amelyet a belügyminiszter saját keretéből további 668 millió forinttal toldott meg. Összesen 73 beruházásra érkezett be támogatási igény, ezek közül a tárcaközi bizottság 65 támogatást hagyott jóvá. Az összesen 3 milliárd 676 millió forint kiegészítő támogatás felhasználásával 38 milliárd 916 millió forint értékű önkormányzati beruházás valósulhat meg. Ezzel a támogatással 45 szennyvízcsatorna, 10 szennyvíztisztító, 2 közös szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító, 6 oktatási intézmény és 2 hulladéklerakó beruházása valósulhat meg. Mivel egy-egy beruházás több település közös vállalkozásaként épül, így a mostani támogatással tulajdonképpen 170 önkormányzat beruházása fejeződhet be. A tervek szerint a most támogatásban részesült beruházások 75 százaléka még az idén befejeződhet. ________________ (KOÓS) A gépipar növelte exportját Euróbán számolva az első öt hónapban az export gyorsabban, 20,4, az import valamivel lassabban, 19,8 százalékkal nőtt - közölte Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tegnap. A külkereskedelem hiánya 1,7 milliárd euró volt az első öt hónapban. Az ipari vámszabad területen előállított és exportált termékek az első öt hónapban az átlagot meghaladóan, 25,3 százalékkal nőttek. Ennél kisebb mértékben, 16,8 százalékkal bővült az ipari vámszabad területek behozatala. Hegedűs Éva elmondta: a tíz legnagyobb exportőr az összes kivitel 35 százalékát adta úgy, hogy kivitelük 27,3 százalékkal, importjuk 3 százalék- ponttal kisebb mértékben emelkedett. Az árucsoportokat tekintve az exporton belül 60, az importon belül 52 százalékos arányban részesednek a gépek és gépi berendezések. A fejlett országokba irányuló export 19, az import 17,8 százalékkal bővült. A kelet-közép- európai országokba irányuló export 30,8 százalékkal emelkedett, az ezekből az országokból származó import 20,1 százalékkal haladta meg a tavalyi első öt hónap adatait. Hegedűs Eva a gazdasági folyamatokról szólva kiemelte: az első negyedévben a GDP 4,4 százalékkal nőtt, ami a régióban a legmagasabb. A tavalyinál kedvezőtlenebbül, de a várakozásnak megfelelően alakult a folyó fizetési mérleg májusban. Az előzetes adatok szerint ez év első öt hónapjának összesített hiánya 469 millió euró volt, mindössze 31 millió euróval nagyobb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál. (KT) Gazdaság diákoknak Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány. A felek vállalják az iskola és a gazdaság kapcsolatának szorosabb kiépítését, a gyakorlati gazdasági ismeretek terjesztése érdekében. A megállapodás alapján a kamara felméri a vállalkozások által már nem használt, de még működőképes számítógépeket és segít az iskolákhoz eljuttatni. Jávorszky Iván, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy céljuk az üzleti élet gyakorlati ismereteinek terjesztése az általános és középiskolai tanulók körében. Az alapítvány 1993 óta működik Magyarországon, azóta 25 ezer diák vett részt programjaikon. A Junior Achievement 1919-ben alakult az USA-ban és azóta 108 országban működik nonprofit franchise rendszerben. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy az iskolák ingyen kapcsolódhatnak be oktatási programjukba. Bihall Tamás, az MKIK illetékes az aláírást követően kiemelte, a kamara képzési, szakképzési tervében kiemelten kezeli a gyakorlati oktatást. i
