Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-09 / 133. szám
2001. június 9-10., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 9 Ady Endre és Áchim L. András barátsága „Hepehupás Szilágy és a sík Békés” Mind a történettudomány, mind az irodalomtudomány számon tartja a századforduló két legendás alakjának, az író Ady Endre és a politikus Áchim. L. András barátságát. Amelyben egyik oldalon ott áll Ady, a ma már sokak által anakronisztikusnak tekintett profetikus váteszi magatartással, a másikon pedig a karizmatikus alkatú és közösségi érdeke folytán a népe gondjaiban osztozó tevékeny, nagyformátumú krónikás, Áchim. Az ok, hogy erre most emlékezünk, Áchim születésének (1871. március 15.) 130. és halálának (1911. május 15.) 90. évfordulója. Ady és Áchim a muszájherkulesi sorsvállalásukkal üzenetet hagytak a mának, a köznapi ember és a művész számára éppúgy, mint a tudománynak. Mindkét személyiség kényes erkölcsű vallatója és vállalója a komák. Esetükben vizsgálni kell, hogy a köznapi élet és a művészet valóságismerete között milyen a kapcsolat valójában, hiszen Ady művész volt, Achim pedig „köznapi ember”. Kant szavaival élve, a művész zseni, aki törvényt tud adni a természetnek, azaz másképpen lát, Goethe szavaival pedig a művész ott szólal meg, ahol a normál ember a fájdalomtól elnémul. Továbbá a művész a nagy egyéni sorson keresztül általánosít. Ezzel szemben a „köznapi ember” bele van zárva az abszolút jelen időbe. A fentiek ismeretében most nézzük meg azokat a párhuzamokat, amelyek Ady és Áchim barátságát feltételezik, mi több, igazolják is. Féja Géza azt állítja, hogy a hepehupás Szilágy és a sík Békés formálta kettejük jellemét. Amint Féja Géza alábbi mondatai is igazolják, csakugyan vannak azonosságok a magatartásukban: „Ezek tettenérhetők a hétszilvafás uralmi vágyban éppúgy, mint az úrgyűlölő, parasztságra gőgig büszke áchimi gorombaságban”. „A sajátos magyar viszonyokat tekintve a mindenkori forradalmi vezető réteg: a köznemesség parasztsággal együtt élő része volt Dózsa Györgytől Adyig”. „Ady kurtanemes voltát sohasem tagadta meg, évszázados gőggel nézett el a grófok, nagypapok és nagykapitalisták feje felett. Az új magyar forradalom vezérének tudta magát.” Adyt „egyénisége is forradalmárrá tette, mérhetetlen merészséggel és képességgel lázadt a Mindenség ellen... a parasztságot akarta társadalmilag fölszabadítani, hogy ebben a nagy robbanásban alkatilag is mássá legyen az egész magyarság.” Ha már a nemességről szóltunk, ismét Féja kutatásaira hivatkozva tudjuk, hogy az Áchim-család is kisnemesi eredetű, körtvélyesi Áchimok, nemességük nem magyar királyi, hanem erdélyi fejedelmektől nyert rebellis nemesség. A család egyik ága Békéscsabára került és elszlovákoso- dott. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy fentieket más Áchim-kutatók másként látják, Áchim nevének írásában sincs egyértelmű álláspont.) Folytatva a párhuzamokat, szólnunk kell merész tollú újságírói szokásaikról, ennek következményeiről, a híres nagyváradi perről, mely Áchi- mot börtönbüntetéssel fenyegette és Ady pár napos börtönbüntetéséről, melyet azért rendeltek el, mert a kétszeresen püspöki városban, Nagyváradon megtámadta a klerikálisokat „Séta a kanonok soron” című cikkével. Áchim újságírói stílusa Ady publicisztikájának rokona, nemcsak Féja véleménye szerint. Feltűnő továbbá mindkettőjük határtalan gyermeki viháncolása, melyről Adyt illetően Révész Béla Ady trilógia című művében olvashatunk. Míg Áchim a békéscsabai Fiume Kávéház előtt ülő vendégeket — a süteménnyel és kávéval megrakott asztallal együtt — homokfutóján ülve szerette borogatni, nagyokat hahotázva, addig Ady komoly beszélgetések közben a hideglelésig karcolgatta az üvegeket, poharakat és pénzt zörgetett a markában. Volt úgy, hogy fél délelőtt is gurigatta pénzét a kocsmaasztalon oda-vissza, miközben Gyula, a vak hegedűs szakadatlan muzsikálta két kedves nótáját: a Gacsaj Pesta nagy legény volt című bihari nótát és a Burján Gazsi ne bízzad el magadat című székely népdalt. A párhuzamokat lehetne tovább folytatni, miközben megállapíthatjuk, hogy erős szimpátiával voltak egymás iránt. Barátságuk 1905—1911-ig, Áchim halálág tartott. Ady 1905. május 12-én ismerte meg Áchimot a Parlamentben, miközben mint a Budapesti Napló munkatársa tudósított az ülésekről. (Áchim első parlamenti beszédét 1905. május 11- én mondta el.) Erről szól a május 12-ei tudósítás. Ady paraszt Apollónak neve-, zi Áchimot és megállapítja, hogy a nép ezúton jól van képviselve. Bár a kommentár nincs aláírva, de a szókészlet alapján a kutatók elismerik, hogy ezt csak Ady írhatta. Áz Adyval elkezdődött barátságot Áchim Mária (Áchim leánya szóbeli közlése alapján is) a tudomány május közepétől előtt ülő vendégeket számolja. Kiemelném érdekességképpen, hogy Áchim hogyan írt a Békésmegyei Híradóban Ady: Új versek című kötetéről 1906-ban. „ Á dudvás, kutyatejes, szamárkórós magyar Ugarban új eke indult ...tüzes, vad erő kormányozza a szarvakat és megy-megy szilajon az új, nagy eke. — Mögötte hullámzik, liheg az Ugar, reszket a kuyatej, sápad a szamárkóró s a pusztuló hitványság nyomán, mély barázdákból új Élet kél. A nagy eke szarvánál Ady Endre áll. A fiatalon álomlátók legkülönbje, a zsoltárok napszemű teleszín fia, akinek életet a Szilágyság adott: erőt, színt, hangot, illatot a Szajna világa. Lelke a pogány, a gazdag, az ezersugaras, amit megálmodott — együvé gereblyélte a »Pallas« és Ady Endre új versei ma jelennek meg az olvasni igazán tudók, a nyomorúságosán kevesek számára.” Kiérezhető e sorokból Áchim lelkesedése, melyet Bölöni György az Igazi Ady című könyvében ekképpen igazol: „A forradalmi megújhodás, amit annyiszor vetettek könnyelműen és át nem gondolva papírra, hiába mégis megindult Magyarországon. Áchim András, a parasztkirály, aki már megalapította a parasztpártot, Békéscsabán Ady-versekkel kél és hál és Pesten parlamenti ülésezések idején kis kocsmák asztalánál, Adyval borozva, paro- lázva és tegeződve, dózsagyörgyös napokat jósol.” Dózsa György kapcsán megemlítem, hogy a Békéscsabára tervezett Dózsa-szobor ügyében több cikket is írt Ady és Áchim, s a kutatás jelenlegi tényanyaga szerint (ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy újabb adalékok is előkerülnek) Ady a Fölszállott a páva és a Dózsa György lakomája című verseket Áchimnak, az Áchim-barát- ság kapcsán írta. E két versen kívül mintegy kilenc publicisztika igazolja Ady nagyrabecsülését Áchim iránt. A Világ 1911. november 24-ei számában Szegény Áchim András című írásában egy nem teljesen sikerült Dózsa Györgynek nevezi a már halott Áchimot. A kutatás igazolni nem tudta (csak szóbeli közlés útján) azt a táviratot, melyet Ady küldött ezzel a sorral, mikor halálhírét vette: „Siratom vértanú barátomat, Ady Endre” Többen hivatkoznak levelezésükre is, mely levelek Dóczy Jenő újságíró közvetítésével Szabó Dezsőhöz kerültek, ami igazolja, hogy Szabó Dezsőt foglalkoztatta Áchim. A levelek ugyan — ismereteink szerint — Szabó Dezsőnél elvesztek, de egyet közülük őriz Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, melyet Áchim írt Adynak 1908. március 23- án, pusztagerendási tanyájáról. Levelét az 1908. március 19-i, híres és hírhedt nagyváradi perének megnyerése után írta, nagy örömmel. (A tárgyalásra Békéscsabától Nagyváradig százötven parasztszekér kísérte Áchimot.) Végül idézem a levelet, mely minden kétséget kizáróan igazolja'a századf orduló y két legendás alakjának barátságát. „Édes Endre! Mikor megszabadultam a magyar sajtószabadság kilátásba helyezett és a m. kir. ügyész úr által árva fejemre csak 6 évi összbüntetést ri- mánkodó szabad sajtójától és szabadságától —, a te és a ti baráti üdvözletetek az én paraszti lelkemnek felette jólesett —, tehát ismét nyitva a ketrec és megint üvölthetünk itt a széles nagy rónákon, hogy éhes, hogy nyomorult, hogy árva — hajh, de gyáva is már a magyar paraszt — elpusztult! elsenyvedt! Hejh édesapám, lelkem danoló madara, tanáld már ki, danold már ki azt a nótát, amitől egyszer, nem is oly régen, oly szépen égtek itt az úri kastélyok és plébániák, amikor úgy kezdődött, hogy »talpra« és a vége úgy volt — hogy dolgozz paraszt! Fizess fizess és dögölj meg: de ne tovább, mert jön ő, a főközvádló úr és zavarog- ni talál, mitől különben tán nem is olyan nagyon félünk! Téged ölel a te hű parasztod — Áchim L. András” Molnár M. Eszter Áchim homokfutóján ülve szerette boro- 1905. gatni a békéscsabai Fiume Kávéház E Randevú a hajléktalan Jusztíciával Bíróság elé állni annyi, mint — szánalmas — kis előleget venni a majdani nagy ítéletből. Igazságszolgáltatásról, megengedem, jogszolgáltatásról lévén szó, juthat a szentenciából vádlottnak, tanúnak, szakértőnek, ügyésznek, ügyvédnek, perpatvarban az al- és felperesnek — de még a bírónak is. Jó esetben. Ha meg csak úgy becsalingál a földi halandó hallgatóságnak Jusztícia szentélyébe, őt is megérinti a..., hát valaminek a szele. Egy régen volt csendőrlaktanyában vettem először leckét a forté- lyos félelem felkeltésének építészeti megoldásaiból. A bejárat keskeny és annál magasabb nyílását súlyával őrködő tölgykapu védte. Az óriási réz kilincset olyannyira magasra agyalták ki a fifikás mesterek, hogy legott hároméves kisgyermekké zsugorodott láttán, ki rászánta magát a bévül kerülésre. S amikor elnyomott sóhajjal végre megnyílt e magasságos ajtó, nyomasztó fölényét el sem akarta rejteni. Gótikus arányokat idéző folyosó következett mindebből, melyen egyes lövésekként csattantak amúgy „macskásra vett” lépteim — mire a végére értem, megszeppent versenytyúknak éreztem magam: leginkább betojinak mondanám a helyzetet. Szóval, ilyesmi benyitni egy jól eltalált bírósági épületbe is. A mi megyei bíróságunk (meg a városi is) — átmenetileg — kiköltözött a maga céhes otthonából, ahol a nagy kapun beóvatoskodva mindjárt a jövőbe vezető lépcsősor látványa tárul elénk, persze szigorúan alulnézetből. A fokonként előbbre jutót már az első kanyar válaszút elé állítja. Jobb lenne visszafordulni, de ide többnyire rendelik az embert. Ebből a tekintélyesből ruccant át a megyei bíróság a felújítás idejére a németnek mondott gyulai iskolába, melyet a kisebbségi önkormányzat törvénnyel a háta mögött sem volt képes megtartani magának — annak idején, de ne legyünk elnézőek: pár éve. Ez a tanoda ad most menedéket a hajléktalanná lett Jusztíciának. Manapság olykor eluralkodik az emberen az érzés: azért csak nem jól van az, hogy a rámenősebb (úgynevezett sztár-) ügyvédek még a bíróságra is igyekeznek rá-ráreccsenteni. A halálra ijesztett tanúkról már ne is beszéljünk — ők se szólalnak meg. Jó esetben a bíróság tekintélyt parancsol — magának, másnak. A kivétel ez esetben is erősíti a szabályt. A szabály meg gyengíti a kivételeket. — Lenne egy kérdésem, ha nem kapok érte rendbírságot — kockáztatta meg egy ügyvéd a bíróhoz fordulva. Nyilván a pár nappal korábbi „karambolból” okulva tapogatózott ilyen óvatosan. Más ügyvédek — térítésmentes továbbképzésként — kiselőadást provokáltak ki a bíróból: kétszer vagy többször ne tegyék fel ugyanazt a kérdést, s ne fűszerezzék nagy ívű magyarázatokkal, mert mindkét eset alkalmas a kérdezettek befolyásolására. De nem győzött eléggé szaporán bocsánatért esedezni az a vádlott sem, aki kérdezetlenül közbeil- letlenkedett. Nem úszta meg a maga kis botlását az ügyész sem, amikor indítványtételkor elfelejtett felállni. De hogy mit kapott az a nyeglén nyegle tanú, aki a szembesítéskor lehazugozta az állítását vitató vádlottat, hát — ahogy slendriánul mondani szokás — ne tudják meg... Úgy tűnt, azért kapaszkodott bele — szinte kifehéredett körmökkel az éppen előtte meredező korlátba, hogy kivédje valamelyest a bírói szigor lökéshullámait. Igaz, ami igaz, az újságírók is „fennforogtak”, amikor megszólalt a teremben a mobiljuk vagy a kenyériesőjük... Megesett, hogy egyszerre harminc- ketten szippantottunk bele a néhai kis osztályterem levegőjébe, ha az még levegőnek, s osztályteremnek volt mondható. Kicsinek persze kicsi. Az Videofilm-sikerlista 1. Charlie angyalai 2. Bölcsek kövére 2. 3. Űr-cowboyok 4. Sakáltanya 5. Temetetlen múlt 6. Kutyaütők 7. A bevetés szabályai 8. Robbanáspont 9. X-akták: Rekviem 10. Bérgyilkos ösztön +1. Cool-túra (Fanfár videotéka) Filmajánló A mexikói A film címszereplője egy 19. században készített míves pisztoly (a mexikói), melyet a maffia minden áron meg akar szerezni. Jerryt (Brad Pitt) küldik érte, akinek még mindig sok az adóssága, habár barátnője, Samantha (Julia Roberts) azt szeretné ha végre szakítana alvilági barátaival. Hogy nehogy megint valami butaságot csináljon Jerry, a keresztapa túszul ejti Samantha-t. Könyvajánló Görögország-szárazföld Az európai kultúra bölcsőjét mutatja be a Magyar Könyvklub kötete. Jó, ha tudjuk, hogy Hellasz tengerpartja ösz- szesen 15 ezer kilométer hosszú, ebből négyezer a szárazföldet övezi. A karcsú kiadvány a hegyek szerelmeseinek is ajánlható, hiszen Olümposz 2917, míg a Parnasszus 2458 méter magasságú. A különleges kirándulások kedvelőinek nem szabad kihagyniuk a festői szépségű Kalambaka városból megközelíthető Meteorák égbe nyúló szikláira épített kolostorokat. A könyvecske szerint Athén, valamint Makedónja és Trákia is számtalan látnivalót kínál, és ott van még a Korin- thoszi-csatoma, az ókori olimpiai játékok színhelye Olümpia, vagy a Kr. előtti II. évezredben virágzó Mükéné. Az említettek mellett praktikumok sokasága is megtalálható a kiadványban. Jó tudni, autósoknak kétféle (kéthetes) túraprogramot is ajánl a nyolcoldalas útitérképet, valamint gyönyörű színes felvételeket tartalmazó kötet. B. J. ilyesmi némi közösséget képes kovácsolni a nem éppen egy csónakban evezőkből is. Ha lenne még rá igény manapság, szívesen vétkeznék a tárgyalótermi szereplők jellemzésével. Olykor bizony regényes alakok fordulnak meg ott — ki talárban, ki melegítőben, de akad, aki helyzetére fittyet hányva, választékos eleganciával kiöltözötten. Akad bután következetes és következetesen buta, s közkatonaként megnyilvánuló parancsnok, aki szeretné elhitetni, hogy ő senki. Aztán felbukkan egy-két nem éppen valaki, akit azért fizetnek talán, hogy ideiglenesen valaki legyen. Én mondom, kidobott pénz, ha így van. Amikor egy-egy tárgyalási nap végén becsukódnak a törvénykönyvek, a teremajtók, a háborgó lelkek, a hajlékát kereső Jusztícia leveszi a szemét fedő kendőt, alig neszező suhanással végigjárja a tárgyalókat, összeszedegeti a szétgurult kis igazságmorzsákat, s mérlege serpenyőibe rakja mind: felét a balba, felét a jobba. Már a következő napon jár az esze. Kiss A. János Volt úgy, hogy Ady fél délelőtt is gurigatta 1 pénzét a kocsmaasztalon oda-vissza
