Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-09 / 133. szám
4. OLDAL - 2001. JÚNIUS 9-10., SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI KORKÉP Majd, ha fagy, akkor fizetnek? (Folytatás az 1. oldalról)- Mi az első perctől elismertük a - rajtunk kívülálló okokból keletkezett - hibákat, de az önkormányzat valamiért megindította a pert. Közben tárgyaltunk velük, s mert a megállapodás még nem jött létre, az első fokon hozott részítéletet — tudniillik, fizessük vissza a tégla árát - kénytelenek voltunk megfellebbezni. A testület már megszavazta a megkötendő megállapodás tartalmát, hamarosan alá is írjuk az önkormányzattal. Ebben az is szerepel, hogy megszűnik közöttünk a pereskedés.- Mi lesz a téglaburkolattal? — Sikerült valóban fagyálló téglát találnunk, ám lényegesen nagyobb az ára, mint a korábbié volt, külföldi gyártmány. A székesfehérváriaktól visszaszerzen- dő pénz és az új téglaár közötti különbséget az önkormányzat megelőlegezi számunkra. A 247 négyzetméteres téglafelület kialakítása kétmillió forint körüli ösz- szegbe kerül. Ugyanolyan téglát rakunk le, mint amilyenből a vár előtt most kialakított sétányt készítettük.- Mikorra végeznek majd a munkával? — Az önkormányzattal az egyezség írásba foglalása azért késik, mert ők - talán az ISO 9001-es minőségbiztosítási szabvány miatt - lassabban lépnek. De ha megkötjük e megállapodást, heteken belül elkészülünk a munkával. Az önkormányzat és közöttünk szakmai ügyekben igen jó a kapcsolat, s ez az eset sem mérgezte meg azt. Tulajdonképpen senkinek sem lehet közömbös, hogy Gyulán speciális műemléki építési cég működik. K. A. J. Műsoron Bartók és Liszt Június 11-én este nyolc órától a békéscsabai Evangélikus Nagytemplomban Tóth Péter zongoraművész közreműködésével a Liszt Ferenc Kamarazenekar ad koncertet. koncertlátogatók számára: a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola különleges tehetségek osztályának 17 éves hallgatója. Tóth Péter két évvel ezelőtt az olaszországi Bovinóban már felnőtt nemzetközi zongoraversenyt nyert és azóta is számtalan hazai és külföldi versenyen, koncerten szerepelt, sikerrel. __________________________Sül _____________Me gkérdeztük olvasóinkat____________ Jo gos-e Torgyán József félelme? Hangverseny a templomban A dévaványai református templom az egész Körös-Sárrét legnagyobb egyházi épülete. A templom számos köztéri rendezvénynek is otthont ad, például Isten házában tartották tavaly a helyi városavató ünnepséget is. A ványai református templom évről évre komolyzenei hangversenyek helyszíne is. Ma 19 órától a Budapesti Arco Kamara- zenekar koncertezik a református templomban. A • hangverseny műsorában többek között felcsendül Vivaldi G-dúr szimfóniája, Telemann brácsaversenye, Mozart Egy kis éji zenéje és Ave derűm corpusa. Közreműködik a gyomaendrődi zenebarátok kamarakórusa, kórusvezető Erdeiné Mucsi Márta. Vezényel: dr. Victor András. Bioméhészet és gyógynövények A Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület szervezésében ma délelőtt 9 órától a szeghalmi művelődési központban folytatódik az az ingyenes képzés, amely a biotermelés-biogaz- dálkodás és a falusi vendéglátás közötti kapcsolat témáját járja körül. A foglalkozáson, amelynek témája a bioméhészet és a gyógynövénytermesztés-hasz- nosítás, dr. Szalai László professzor tart előadást. A Körös-Sárrét gazdag gyógynövényekben, így komoly kere-' seti lehetőséget kínál ezek begyűjtése, termesztése. A szervezők továbbra is várják mindazokat, akiket érdekel a biogazdálkodás. Ez segíthet a környék agrárvállalkozóinak termelési gondjaik enyhítésében. ________________________________üí Sz abó Miklós, Puszta- ottlaka polgármestere:- A kisgazdapárt elnökének inkább a mezőgazdasággal kellene foglalkoznia és nem a rémhírek gerjesztésével. Torgyán József mindig is szeretett a központban lenni, különösen a sajtó nyilvánossága előtt. Szétzilálódott a párt, így most mindenkit rossznak tart, aki ellene mer szólni. Elítélem az elnök ilyen akcióit. Több olyan embert próbált lejáratni, akik a maguk posztján tették a dolgukat. A robbantás és a végrendelet egyfajta fenyegetés, és talán abban bízik, hogy így ismét ráirányul a közvélemény figyelme. if« ’' «„4 Purzsa János, medgyesegy- házi nyugdíjas:- Torgyán József általában mindig úgy nyilvánult meg, hogy okot adott a vitázásra. Ha az újabb „akciója” a választási kampányt jelenti, akkor elkésett vele. A sok hercehurcával lejáratták a jjártot,- szétzilálták a tagságot. Úgy gondolom, először is a politikusoknak kellene példát mutatni. Ehelyett mit látunk? Utazgatnak a világban és szórják a pénzt. Ha az embereket takarékosságra intik, akkor a vezetőknek is azt kellene tenni. A merényletet hiszem is meg nem is, de jó ürügy, hogy a figyelmet magára vonja. I Lászk János- I né, pusztaott- lakai szakács:- Helytelennek tartom, amit a kisgazdapártban csináltak. Torgyán Józsefben és a hozzá hasonló vezetőkben szerintem túlteng a feltűnési vágy és túlságosan sokat akarnak. Emellett felháborítóan nagy lábon élnek, míg itt, vidéken sok embernek nincs munkahelye, nem tudják eltartani a családot. Nem tetszik a sok vita, ahol mindig a másik fél legbensőbb magánéletét teregetik ki. A falun élők sokan hitték, hogy a párt végre tesz valamit és felemelkedik a vidék. Bizony nem azt kaptuk, amit vártunk! Posnyák Péter, battonyai nyugdíjas:- Nem hiszem, hogy Torgyán Józsefet annyira megfenyegették, mint állítja. Megérdemelte a sorsát, hisz amit a minisztersége alatt tett, az nem vidékfejlesztés, hanem rombolás volt. Reszkethet is, mert van miért. Emberileg természetesen nem kívánom, hogy bűntény áldozata legyen, de politikusként sok zűrzavart okozott. A kétéves költségvetés elfogadásakor már látható volt, hogy nem sokáig marad a kormányzatban. Sok vidéki embert becsapott, nem oldott meg semmit. Most kár sajnáltatnia magát. h. m. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Virtuózok a zene ünnepén A fiatal hegedűművész-nemzedék nagy ígéretét ismerhették meg Emlékezetes hangversennyel zárta bérleti sorozatát a Filharmónia Kht. A Matáv Szimfonikus Zenekar Ligeti András vezetésével, az ifjú hegedűművész Szalai Antal és a ragyogó akusztikájú békéscsabai Evangélikus Nagytemplom egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az est igazi zenei ünneppé váljék. Békéscsaba Már a nyitószámként felcsendülő Mozart-nyitányban, a Figaro házasságában nyilvánvalóvá váltak a zenekar kvalitásai: egységes, kimunkált, érzékeny vonós hangzás, virtuóz fúvós teljesítmények. Ligeti András vezénylése mentes volt minden színpadiasságtól. Gesztusaiban nem volt semmi ön- célúság: pontosak és kifejezőek voltak. Irányított, de úgy, hogy hagyta a zenét szárnyalni. Szalai Antal Mendelssohn emoll hegedűversenyét játszotta nagy átéléssel és szuggesztív virtuozitással. Személyiségének sugárzása különösen megkapó volt az I. tétel kadenciájában, valamint a II. tételben. A fiatal magyar hegedűművész-nemzedék egyik nagy ígéretét ismerhette meg személyében a csabai közönség. Beethoven Eroica szimfóniája hatalmas kihívás minden előadó számára. Lenyűgöző méretei, formáinak összetettsége, különbözőségükben rejlő egysége nem mindennapi feladat a karmester számára. Polifon szerkesztésű részei, kényes fúvósállásai pedig gyakran próbára teszik a zenekari muzsikust. Csütörtök este az Evangélikus Nagytemplomban részeseivé válhattunk a beethoveni hősi eposznak. Meggyőző erejű, szakmailag kifogástalan előadásban hallhattuk a szerző munkásságában mérföldkőnek tekintett Eroica szimfóniát. A sok remek egyéni teljesítmény közül is kiemelném a II. tétel Maggiore részének oboa szólóját, vagy a Scherzo híresen kényes kürtállásának előadóit. A II. tétel végén Leonard Bernstein mondata jutott eszembe: „Beethoven itt olyan tökéleteset alkotott, ami talán a mennyekben íratott vagy onnan sugallhatták.” FARKAS PÁL Már a nyitószámban nyilvánvalóvá váltak a zenekar kvalitásai: egységes, kimunkált érzékeny vonós hangzás, virtuóz fúvós teljesítmények D-FOTÓs KOVÁCS ERZSÉBET Amikor Tulceán a megyeháza épületében beléptünk a modern ülésterembe, alig hittem, hogy Románia egyik legkeletebbik nagyvárosában vagyok. Az impozáns bútorok, a modern híradás- technikai eszközök mind azt bizonyították, hogy az utóbbi években a romániai közhivatalokban is jelentős előrelépés történt. Ami pedig ennél is fontosabb: a Ceausescu-érához képest nem csak a bútorok és a berendezések változtak. A Tulceán megjelenő napilapnál dolgozó kollégám, aki ott a helyszínen tudta meg, hogy én Magyarországról érkeztem, melegen üdvözölt. Közölte: több magyar barátja is van, ezért tapasztalat alapján állítja, a hétköznapi emberek szintjén a két nép remekül megérti egymást. A Duna-delta 580 hektáros területe három megyében (Tulcea, Konstanca és Galac) található. Ez a vidék Európában egyedülálló terRomániai élmények 2001 nyarán 3. rész Csak a földrajzi távolság nagy mészeti értékekkel bír. Évente több tízezer turista látogat a térségbe, amelyeknek közel a fele külföldi. Ez nem is meglepő, hiszen az ottani táj adottságai nagyon kedveznek a ma mindenfelé egyre népszerűbb ökoturizmusnak. Tulcea megye vezetőinek tájékoztatója után a város nevezetességeit már a gyakorlati valóságban tekintettük meg. Különös élményt jelentett végigsétálni a Du- na-parton, ahol rengeteg modem hajó pihent. Ugyanakkor és ugyanott a múlt is aktívan képviseltette magát. Szinte állandóan kis bárkák szelték át a vizet. A Duna túloldalán Tudor Vladi- mirescu (a XIX. század elejének román forradalmára volt) nevű település volt. Ezt a települést minden oldalról a Duna (a hatalmas folyó itt bomlik három ágra) veszi körül. Az ott lakókat többször elSzállásunk, a Delta hotel, alig •harminc-negyven méterre volt a Dunától, s mi azon az éjjelen alig aludtunk valamit. Igaz, ezért nem a Duna volt a hibás. Az ottani megyei művelődési központ népi együttese vacsora közben fergeteges folklórműsorral kedveskedett. Aztán a lemezlovas vette át a terepet, s hajnalig diszkószámokat szolgáltatott nekünk. Másnap, a Vrancea nevű háromszintes hajón, két teljes órán át utaztunk a Duna vizén a Cormoran nevű híres üdülőközponthoz. Onnan a környéket kisebb motorcsónakokkal jártuk be. Az érintetlen természeti környezetben, a kis szigeteken is modern panziók várják az arra vetődő turistákat. Meglepve tapasztaltam, hogy a vendégek többsége külföldi. Pedig azt hinné az ember, hogy ott, a világ végén esetleg csak néhány halászra bukkan. Kezdett sötétedni, amikor Tulceán újra buszainkra szálltunk, s elindultunk Bukarest felé. Csaknem éjfél lett, mire megérkeztünk. Bukarest éjszaka igazi európai nagyváros. A késői órán Északipályaudvara is bizalomgerjesztő. (Akkor már csak azok tartózkodhatnak bent, akik jegyet váltottak.) Amikor aradi kolléganőmmel az egyik ételbárba betértünk, alig hittem el, hogy ez Bukarest és nem Budapest. Szinte semmi különbség. így a pénztárnál némiképp meglepődtem, amikor kiderült, hogy a fizetendő végösszeg 93 ezer. Aztán „kapcsoltam”, ezt bizony lejben kérik, s ez egészen más, mintha forintban kellett volna ennyit leszámolni. (Romániai kinttartózkodásom idején 1 forintért 95 lejt adtak.) A vonat begördült, majd indultunk. Újabb és újabb utasok szálltak fel, de az sem jött be fülkénkbe, akinek oda szólt a helyjegye. Közölte, ha Bukaresttől jöttünk, pihenjünk tovább, nem akar zavarni. Egész világos volt, amikor magas Déva vára mellett haladt el vonatunk. Aztán pár óra múlva Aradnál kolléganőm leszállt. Agyamban pedig elkezdtek kavarogni a friss élnjények, gondolatok. Végkövetkeztetésemből egyértelműen kitűnt: ez a Románia már nem az, amelyet kerülnie kellene a külföldi turistáknak. A román tengerpart pedig különösen jó hely, a mi pénzünkhöz viszonyítva pedig elfogadható árú is. Csak az ezer kilométeres távolság ne lenne. Ám a földrajzi távolságok könnyebben áthidalhatók, mint a népek közti ellentétek. Márpedig, amíg kint voltam, sehol sem tapasztaltam nemzeti gyűlölködést. S ez óriási eredmény! MAGYARI BARNA Évtizedekre szóló megoldást hozhat a téglacsere d-fotó: lehoczky péter ködésével ad koncertet. Műsoron Bartók Béla Divertimento, Liszt Ferenc Malédiction és a második magyar rapszódia. A hétfőn este nyolctól koncertet adó kamarazenekar művészeti vezetője Rolla János. Tóth Péter neve bizonyára ismerősen cseng a békéscsabai Békéscsaba A „Millenniumi kézfogás Békéscsaba—Szolnok” jegyében a — Szolnok városának fenntartásában működő - Liszt Ferenc Kamarazenekar a békéscsabai Tóth Péter zongoraművész közreműHalászok a Duna-deltában. Évente több tízezer turista látogat a térségbe, közel a felük külföldi öntötte már a viz, de ők ragaszkodnak őseik földjéhez, nem hajlandóak elköltözni onnan.
