Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-06 / 130. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Június 6., szerda Az öngyilkos terror új szakasza Nagyhatalmi erőfeszítések a közel-keleti béke érdekében Kedden több palesztin szervezet csatlakozott az Arafat elnök által meghirdetett tűzszünethez, kivéve a Hamaszt: ennek a szélsőséges csoportnak a tagja követte el a huszonegy ember halálát okozó pénteki tel-avivi merényletet. Tel-Aviv A nagyhatalmi közvetítés ellenére tegnap hajnalban is voltak összecsapások a Gáza- övezetben. A közel-keleti útját meghosz- szabbító Joschka Fischer az izraeli televízi­ón keresztül arra szólította fel a nemzetkö­zi közösséget, hogy segítsen minden olyan Palesztin merénylők Az izraeli belső elhárítás (Sábák) nem tud mit kezdeni a „szent háború már­tírjaival”. Bár ismeri az iszlám felkelők szervezeteit, sőt korábban sikerült titokban együttműködni Arafatékkal, ám tavaly szeptembere óta más a helyzet. A palesztin vezető ugyanis időközben szabadon engedte a Hamasz első számú terroristáit. Az öngyilkos merénylők pedig úgyszól­ván a semmiből bukkannak elő, lehe­tetlen őket előre „becserkészni”. Iste­nükért a tettesek bármire hajlandóak, Allah nevével ajkukon robbantják föl magukat, s gyilkolják le környezetü­ket. Haláluk után „megdicsőülnek”, mert - úgymond - a „hitetlenekért” áldozták életüket. Felkészítőik örök életet ígérnek nekik a Paradicsom­ban: ez a jutalom a hőstettért, ráadá­sul az öngyilkos merénylő így bosszul­ja meg rokona, barátja halálát, akit az izraeli hadsereg ölt meg korábban. Nehéz lesz tehát megállítani a terror­hullámot. A palesztin autonómiaterüle­ten végzett friss felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka helyesli az öngyilkos merényleteket. (toronyi) megegyezésnek a vég­rehajtásában, amely Izrael és a paleszti­nok között jön létre. A német külügymi­niszter és Ahmed Ma­her egyiptomi külügy­miniszter egyetértett abban, hogy Izrael­nek fel kell hagynia az új telepek létesíté­sével a megszállt te­rületeken. A diplomá­ciai lépések sorába tartozik az is, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter tele­fonon beszélt Ariel Saronnal és Jasszer Arafattal is. Önmér­sékletet kért az izraeli miniszterelnöktől, a palesztin vezetőt pe­dig arra biztatta, hogy Vizsgálják az összecsapások egyik palesztin sérültjét érvényesítse befolyá­sát a palesztin terroristaszervezetek fölött. Izrael külügyminisztere, Simon Peresz azt mondta, hogy Arafat mozgástere behatárolt. Ez a szó szoros értelmében is igaz, hiszen Arafat helikopterét nem engedték Ramal- lahból fölszállni annak a tilalomnak a jegyé­ben, amelyet az izraeli kormány mondott ki a palesztin légi közlekedésre. A palesztin vezető helyzete minden koráb­binál jobban meggyengült a pénteki tel-avivi merénylet után, s az izraeliek joggal vetik fel egyetlen palesztin tárgyalópartnerük politikai hitelességének kérdését - írják kommentárja­ikban a keddi külföldi lapok. Arafattól, aki FOTO: EUROPRESS/EPA az elmúlt ötven évben számtalanszor bizo­nyította különleges politikai túlélőképessé­gét, most minden fél azt várja el, hogy elhall­gattassa a fegyvereket, noha egyelőre kérdé­ses, hogy valóban rendelkezik-e még a palesz­tin területek feletti ellenőrzés eszközeivel - mutat rá a Le Monde. Nem segít viszont a kibontakozásban a kétértelmű izraeli magatartás. Miközben arra akarják rászorítani a palesztin vezetőt, hogy vessen véget az erőszaknak, az izraeli had­sereg a palesztin hatóság ellen összpontosítja ellencsapásait. II. ALEKSZIJ, az orosz orto­dox egyház feje a pápa ukrajnai látogatása előtt közölte: II. Já­nos Pál nem utazhat Oroszor­szágba addig, amíg a római ka­tolikus egyház nem fejezi be az „ukrajnai ortodox keresztények elleni háborúját”. NEPÁLBAN a halálos áldozato­kat követelő cselekmények után viszonylagos a nyugalom. Gianendra, az új király, aki a pénteki királygyilkosság után került trónra, bizottságot állított föl a vérengzés kivizsgálására. ZAVARTALAN a vizumügyinté- zés az oroszországi magyar konzulátusokon a kétoldalú ví­zumkényszer életbe lépését kö­vetően. Moszkvában és Szent­péterváron is csak kisebb sorok alakultak ki a magyar képvisele­tek előtt. A magyar állampolgár­ok változatlanul soron kívül, le­hetőleg előzetes telefonegyezte­tés után intézhetik ügyes-bajos dolgaikat a két képviseleteken. ISMERTETTE programját II. Simeon volt bolgár cár, aki az általa létrehozott mozgalom élén indul a június 17-ei parla­menti választásokon. A volt uralkodót 1946-ban űzték el trónjáról, azt követően, hogy népszavazással megszüntették a királyságot Bulgáriában. Ő az első egykori uralkodó a poszt- kommunista Kelet-Európábán, aki szülőföldjén indul a politi­kai életben. MEGTAGADTA két magyar fia­tal házasságkötését a kolozsvári polgármesteri hivatal, mert a vőlegény magyarul mondott „igent”. Az anyakönyvvezető kirohant a teremből, majd visz- szatérve jegyzőkönyvet nyújtott át a fiataloknak. Ebben kifejtet­te, hogy a vőlegény az érvény­ben lévő törvényeket megszeg­ve, „idegen nyelven” válaszolt kérdésére. A közigazgatási tör­vény értelmében azokban a helységekben, ahol a kisebbség száma meghaladja a húsz százalékot, a hivatalokban az állampolgárok szabadon használhatják anyanyelvűket. ■ Csalások az EU-ban Brüsszeli jelentés a korrupcióról Szabálytalanságok és csalások tömkelegét tárja föl időről időre a brüsszeli „számvevőszék”. A legfrissebb összegzések szerint a vétkesek toplistáját az olaszok és a németek vezetik. Tegnap kapták kézhez a Tizen­ötök pénzügyminiszterei a brüsz- szeli jelentést, aminek Berlinben és Rómában aligha örülnek. A ki­fogásolt esetek egynegyedét Né­metországból jelezték - nyilat­kozta a Die Welt című napilapnak Michaele Schreyer költségvetési biztos. Különösen „jeleskednek” a csalások elkövetői a mezőgaz­dasági ágazatban. A dobogó leg­magasabb fokán az olaszok áll­nak: az okozott kár mintegy 270 millió euró. A német agrárium vi­szont „csak” 61 millió eurót tu­dott illetéktelenül zsebrevágni. A világhálón is közzétett brüsszeli jelentés hangsúlyozza, hogy különösen a mezőgazdasá­gi ágazat „csábít” csalásokra és a pénzek hűtlen kezelésére. A sza­bálytalanságok száma egy év alatt tíz százalékkal nőtt, a kár­összeg viszont megduplázódott. Visszaélésekre „érzékeny” terület az exporttámogatás és a vámok témaköre. Az EU illetékesei nem­csak azt nehezménye­zik, hogy immár 6600- ra rúg a felderített ügyek száma, hanem azt is, hogy a tagor­szágokban nem értel­mezik egységesen a csalást, a pénzmosást, vagy a korrupciót. A bejelentett esetek ma­gas száma minden­esetre azt tükrözi, hogy a tagállamok ellenőrző szer­vei jól dolgoznak. Az Unió kormányának számí­tó bizottság azonban nem elég­szik meg az okozott károk földe­rítésével, hanem visszaköveteli a tagországoktól a „lenyúlt” pénzt. 1996 és 1999 között a jogtalanul felvett agrártámogatások már el­érték a félmilliárd eurót, s tavaly az elszenvedett mindenféle (fel­derített) károk összege kétmilli­árd euróra rúgott. A brüsszeli jelentés mindamellett sikerként könyveli el, hogy a nemrég életre hívott uniós korrupciófelde­rítési hivatal („Olaf”) jeleskedik a csalások felgöngyölítésében. Ugyanakkor szükség volna olyan „európai államügyészség” meg­alakítására, amely egy­séges szempontokat dolgozna ki az efféle bűnök üldözésére. T. A. A sztálinizmus Disneyland]'e Vidámpark a diktatúra emlékműveiből Nem sajnálták az időt és az energiát: 1990-91-ben nyomta­lanul eltüntették a szovjet korszak emlékműveit az újra függetlenné vált balti országokban. Most viszont újra állnak, éspedig a belorusz határ közelében, egy kerek erdő kellős közepén. Viliumas Malinauskas valaha lit­ván birkózóbajnok volt, jó ideje azonban dúsgazdag üzletember, aki nemcsak a pénzt szered, ha­nem bizarrnak tetsző ötletei is vannak. Lenin, Sztálin, Marx és Engels szobrai, a diktatúrára emlékezte­tő jelképek százával hevertek lit­vániai elárvult gyártelepek, rozs­datemetők porában. Malinauskas gondolt egy merészet, majd saját költségén összegyűjttette a ne­megyszer 40 tonnás monstrumo­kat, és a „világ végére” szállíttatta őket: egy tavakkal tarkított erdő­be. Vágatott néhány tisztást, a mocsaras talajt feltölttette. Mára farönkös, kanyargó ösvények ve­zetik el a látogatókat Leninhez, Engelshez és a litván kommunis­ta párt alapítóihoz. Még egy Sztá- lin-szobor is „vigyázza” az erdő csendjét, valódi ritkaság napja­inkban, ugyanis a „pipást” már Hruscsov száműzte a szovjet tör­ténelemből és a mauzóleumból. „Eredetileg meg akarták sem­misíteni az összes szovjet, sztáli­nista örökséget, ezt sikerült meg­akadályoznunk” - mondja Mali­nauskas. Azért, hogy a „kommu­nizmus hősei” ne érezzék magu­kat egyedül, a sztálinizmus litván * Disneylandjének ötletgazdája né­hány egykori relikviát újra elké­szíttetett. így a szibériai fogoly­táborok, a gulágok köré emelt szögesdrótkerítést; s a szürkés­zöld hangszórókból a személyi kultusz idejéből származó dics­himnuszok zengnek. A litván állam sokáig nem tud­ta, mit tegyen az értéktelen alko­tásokkal, ezért is hagyta rá az üz­letemberre: csináljon velük, amit akar. Malinauskas pedig szabad­jára engedte a fantáziáját. A láto­gatókat olyan marhavagonokban akarta a helyszínre szállítani, mint amilyenekben litvánok szá­zezreit hurcolták el a távol-keleti munkatáborokba. A háttérzajt nők sikolyai és gyerekek keserves sírása szolgáltatta volna. Ezt azonban már nem engedélyezték neki. kulcsár László ÁLLÁSPONT KERCZA IMRE A hét kérdése A jövő elkezdődött. Ez a címe annak a vitairatnak, amely­ről a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja szombaton szolnoki kihelyezett frakcióülésén tárgyal. Szép cím, szép gondolat. A szocialista párt is készített vitairatot, amelynek az a cí­me, hogy A jövő most kezdődik. Az MSZP szombaton tart­ja Budapesten kongresszusát. Mit mondanak vasárnap? CSERNYÁNSZKY JUDIT Fenntartható növekedés? Alulról súrolja a kétéves költségvetésben megfogalmazott számokat a pénzügyi tárca által most közzétett jelentés. Óvatosabb a prognózis a gazdasági növekedés tekintetében éppúgy, mint a beruházások mutatóiban. A korábbi 5-6 százalékos növekedés a büdzsé számainak kalkulálásakor 5,5 százalékra csökkent, a legfrissebb előrejelzés pedig már csak „mintegy 5 százalékkal” számol. Növekedés ide, bő­vülés oda - nekünk mégiscsak az infláció számai a beszé­desek. Életszínvonalunk egyik legfőbb mércéje a bolti árcé­dula. Nos, azon nem igazán tudjuk beazonosítani a növe­kedés mutatóit. Egyre több pénzünket viszi el a tej, a pelen­ka, a zöldség... A kormány már egyszer visszakozott - tapasztalva az év eleji, nem éppen kedvező tendenciákat. Belátta, nem lesz tartható a korábbi 6-7 százalékos infláció, fel fog az kúszni 8-9 százalékra is. Azt talán ne is firtassuk, mennyivel mon­danak ennél magasabb értéket a gazdaságkutatók. A pénzromlás lehetséges indokai között változatlanul ott szerepelnek a régebben hangoztatott magas olaj­árak, az agrárpiaci változások - ám új elem az aggodal­mak között az erős dollár. Ugyanis minisztériumi sajtó- tájékoztatókon egyre másra csak az euró gyengélkedésé­ről hallottunk. Márpedig a forint sávszélesítése épp erre játszik. Azonmód megtette jótékony hatását, nemzeti valutánk a jegybanki politikaváltást követően május ele­jétől máris 3-3,5 százalékkal megizmosodott. Pénzpiaci berkekben még ennél is biztatóbb prognózisok látnak napvilágot, merthogy vannak, akik nem zárják ki a forint 5 százalékos erősödését sem az év végére. Ezt alá­támasztják azok a pénzpiaci jelentések is, amelyek napi 6-7 százalékos ’fölszökkenésről’ adnak hírt. Másrészről kedvünket szegik a tengerentúlról és nyugati szomszé­dainktól érkező makrohírek, ahol rendre visszavesznek a korábban sem túlzó, eleve visszafogott számokból. Ha átlagot vonnánk, akkor a világmutató alig súrolja a 2 százalékot - már ami a növekedést illeti. Mi viszont en­nek több mint a kétszeresét fogjuk elérni - biztatnak a hivatalos prognózisok. A kérdések kérdése a növekedésünk garanciájaként szá- montartott exportunk kapcsán merül fel: vajon az import­keresletben nem érezteti-e majd hatását külföldi partnere­ink gyengélkedése? Hisz kivitelünk 70 százaléka nyugati partnereinknél talál gazdára. De a jövőben vajon mennyi és milyen áron? SZARKA KLÁRA Micsoda választék! Bizonyos korosztályok még jól emlékeznek a honi élel­miszer-kiskereskedelem egykor volt letéteményesére, a Közértre. Kiszlett-koszlott polcaira, korlátozott, ám ta­gadhatatlanul növekvő kínálatára, az alattomosan felfelé kúszó, de nem mailag sokkoló áraira, divatos ronda kife­jezéssel szólva nem éppen vevőbarát nyitva tartására, de főleg a közértesekre. Napi glosszák, zaklatott olvasói pa­naszlevelek állandó antihőseire. Növekvő stresszbevite- lünk készséges „szállítóira”. Megélt gyöngyszem a múlt­ból: megadó türelemmel állunk az egyetlen működő pénztárnál, munkában megőszült nyugdíjasok, fáradt családanyák, tejért leszalajtott gyerekek. Raktárból elő­perdül az újabb közértes Brünhilde, nem a másik pénz­tárhoz siet, nem a pultnál várakozókat szolgálja ki, mel­lénk lép, és odarikoltja fegyvertársának: ide állok, Rózsi- ka, mert ezek - mutat ránk megvető fölénnyel, mint an­nak idején angol gyarmatosító a zulukra - kilopják a sze­münket is. Ám a régi időket elfújta a szél, eltűntek a közértek, nyílt az ezer apró nonstop boltocska, hogy azok is tönkremenjenek jobbára. Aztán gombamód szaporodni kezdtek a korszerű­nek mondott hiper-, super-, megastore-ok, mailok, szóval a hatalmasra duzzadt vásárlóhelyek. Mind csillogóan újat ígér. Micsoda választék! Lassacskán mégis elválik - finoman szólva - egyik a má­sikától. Hiába a nagy marketingmunka, a lehengerlő rek­lámkampány, ha az egyik „hiper” hodályaiban ünnep előtt nem kapok élesztőt meg csirkecombot; a guta megüt, hiá­ba van a polcon egyébként húszféle egzotikus gyümölcs. A másik boltbirodalom olcsó és megbízható, vevő is áruháza­iban a lakótelep apraja-nagyja, de láss csodát: éppen itt új­ra megjelent a régiféle közértes. Velem emelteti a szalagra a karton ásványvizet, láthatom, ki van írva, hogy így kell, kioktat, utasít, mert ő és akárhány üres kezű, álldigáló tár­sa nem köteles, ugye, egy centit sem mozdulni. Régi düh kerülget: engem a boltban ne alázzanak meg újra, ide se jö­vök többet, ha végképp nem muszáj. Marad egy óriáscég óriási áruháza, igaz, csak kocsival meg­közelíthető, de ha egyszerre sokat vásárolok, még spórol­hatok is. Nagy dolog a választék - csak autó és teli buksza kell hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents