Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-29 / 150. szám

T É R - K É P 2001. JÚNIUS 29., PÉNTEK - 7. OLDAL f A címer Csorvás címere kettéosztott pajzs, amelynek felső részében kék mezőben, egy kéz három szál búzakalászt tart. A kéz az egykori Ábrahámffy család címe­rében is szerepelt, itt egy koronát tartott. Az Ábrahámffyak Csorvás középkori birtokosai voltak, a ta­tárjárás után ők építették újjá a fa­lut. A búzakalászok a megye cí­merére utalnak, itt oroszlán tartja a kalászokat. Az alsó kék mező­ben látható virágmotívum az Adonisz Transivanicust, az erdé­lyi héricset ábrázolja. Településleltár Csorvás belterülete: 4,43 km,; külterülete: 8587 ha. Lélekszám: 5868; legifjabb la­kos: Oláh Dániel, 2001. június 19.; legidősebb lakos: Seres Ferencné, 1904. június 16. Regisztrált munkanélküliek száma: 226 fő Összes lakások száma: 2490; üresen álló lakások száma: 190. Települési infrastruktúra: gáz­hálózat 70%; közüzemi ivóvízve­zeték 93%; szennyvízcsatorna- hálózat 12 km; portalanított utak aránya 60%; távbeszélő fővona­lak száma: 1300; személygépko­csi-ellátottság: 121/1000 lakos. Múltmorzsák Az ásatások szerint Csorvás terü­lete már az újkőkorszaktól kezd­ve lakott volt. A tatárjárás után sokáig puszta, majd Mátyás ki­rály az Ábrahámffy családnak adományozta. 1594-95 telén a tö­rökök elpusztították, csak 1857 után lett önálló, adózó község. A község határának nagy része a gróf Wenckheim család kezébe került. A község lakossága az új­jáalapítási időszakában többsé­gében gyulai magyarokból és ro­mánokból állt, amelyekhez oros­házi és endrődi magyarok, szar­vasi, csabai, mezőberényi, és fel­vidéki szlovákok,valamint galíci­ai szlovákok, ukránok, a későb­biekben az ország minden részé­ről zsidók csatlakoztak. Néveredet Csorvás nevének eredetére több magyarázat is van. Az egyik sze­rint az ószláv homokos szóból eredhet, egykoron ugyanis szláv nép lakta a környéket. A Csorvás név a település talajvi­szonyaira utalhat, mert a telepü­lés határának északnyugati ré­sze homokos. A megye egykori monográfiaírói, Haán Lajos és dr. Karácsonyi János ezt a válto­zatot fogadták el. Más magyará­zatok a török-ősmagyar Csórva szó képzős változatából vezetik le a település nevét, ám ebben az értelemben is homokot je­lent. Ezt a változatot dr. Szathmári Imre megyei múze­umigazgató írásaiban olvashat­tuk. Átalakulóban a csorvási gazdaság Szilágyi Menyhért: a települést vonzóvá tenni az itt élők számára Csorvás polgármestere számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy legyen munkája, biztonságos megélhetése a település lakói­nak. Ezért is kezdte beszélgetésünket a he­lyi gazdasági élet ismertetésével. Az önkor­mányzat odafigyel a településen működő vállalkozásokra, s a lehetőségek függvényé­ben igyekszik megteremteni az egyéni és társas cégek működéséhez szükséges inf­rastrukturális feltételeket. — A csorvási gazdaság átalakulóban van. A tele­pülés életében meghatározó szerepet betöltő Csorvási Gazdák Szövetkezet — alkalmazkodva a gazdasági körülmé­nyekhez - keresi azt Névjegy az utat, ami hosz- szabb távon is fenn­tartható fejlődést eredményezhet. A termékszerkezet-vál­tásban nálunk élen jár a német többségi tulajdonú Hun-Apfel Kft. — fogalmazott Szilágyi Menyhért. — A Csorváson dolgozó többi vállalkozás ugyancsak keresi a boldogulás útját, kö­zülük néhány siker­rel kínálja termékeit a hazai piacon, mint például a MA-FA asztalosüzem, illetve a Hudák család szövőműhelye.- A település legnagyobb munkáltatója azon­ban az önkormányzat. szeretnénk a járdaépítési programot, illetve terveink között szerepel az önkor­mányzati burkolt utak javí­tása, felújítása. A polgármester beszá­molt arról is, hogy az intéz­ményhálózat korszerűsítése egyre elodázhatatlanabb fel­adat, ami azonban jelentős összegeket igényelne. Jelenleg folyik az új mű­velődési ház romos állapotú színháztermének felmérése. Az önkormányzat keresi azokat a megoldásokat, amelyek megtakarítást eredmé­nyeznek az intézmé­nyek fenntartásában. Ezt szolgálja az energiaracionalizálá­si program is. A pol­gármester kitért arra is, hogy az önkor­mányzat segíteni szeretné a vállalko­zói tőkével megvaló­suló ifjúsági szolgál­tató centrum és a mozgáskorlátozottak Békés megyei szer­vezete által létesíten­dő lakásotthon meg­valósítását. Ez utób­bi nemcshk lakhatást nyújt a sérült embe­reknek, hanem a foglalkoztatásukat is biztosíta­ni fogja.- A környezetvédelem is kulcskérdés egy-egy település életében. Név: Szilágyi Menyhért Született: 1936. március 23-án, Hunyán Családi állapota: nős; felesége: Tóth Erzsébet nyugdíjas tanítónő; gyermeke: Szilágyi Judit kö­zépiskolai tanár Tanulmányai: Tanárképző Főiskola Szeged, Kos­suth Lajos Tudományegyetem Debrecen, mate­matika-fizika szakos tanár Munkahely: Békés Megyei Termékforgalmi Válla­lat (1955-56), Általános Iskola, Csorvás (1959- 60), Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (1960-61), Általános Iskola és Gimnázium, Csorvás (1961-1975), Nagyközségi Tanács, Csorvás, tanácselnök 1975-1990-ig, Csorvási Önkormányzat polgármestere 1990-től CSORVÁS LAKOSSÁGSZÁMÁNAK ALAKULÁSA- Önkormányzatunk ebben az esztendőben is forráshiányos, ennek ellenére az alapellátás színvonalas biztosítására törekszünk, amiket in­tegrált intézményeinken - Általános Művelődé­si Központ, Egyesített Szociális Intézmény — ke­resztül nyújtunk a la­kosságnak.- A lakosság közér­zetét jelentősen befolyá­solja a települési infrast­ruktúra fejlettsége.- Pályázatot nyújtot­tunk be az István király utca szilárd burkolattal való ellátására, a dűlő- utak rendbe hozására. A szennyvízhálózat épí­tését is folytatni szeret­nénk. Várjuk a nyugdí­jasház építésére benyúj­tott pályázatunk elbírá­lását is. Lakossági ösz- szefogással folytatni — Valóban komoly fel­adataink vannak a környe­zetvédelem területén. Év elején vezettük be a kom­munális hulladék intéz­ményes elszállítását. Be­zárt szeméttelepünk reha­bilitációja jelentős össze­get igénylő, megoldásra váró feladat. A tájrehabilitáció részét ké­pezi az egyik csorvási bá­nyagödör helyreállítása, amit mi, itt élők Sárgás­nak hívunk. A kiviteli terv elkészítésére másfél millió forintot kaptunk a Környe­zetvédelmi Minisztérium­tól. Szilágyi Menyhért szólt arról is, hogy szeret­nék, ha rendszeresen visszatérő kulturális ren­dezvényeik révén minél többen megismernék Csorvást. Törekszenek a település építészeti és természeti értékeinek megőrzésére. Folyamat­ban van a községháza országosan védett mű­emlékké nyilvánítása. A természeti értékek közül pedig a Csorvás határában található nö­vényritkaságot, a jég­korszakból visszama­radt erdélyi héricset emelte ki a településve­zető. A múlt értékeinek elismertetése mellett a fő cél, hogy olyan kö­rülményeket teremtse­nek Csorváson, hogy a lakosok továbbra is szeressenek a települé­sen élni. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Szilágyi Menyhért polgármester (független) Kasuba István alpolgármester (független) Bencsik János (független) Dohányos András (független) Dr. Duliskovich Ilona (független) Dr. Hajdú Ilona (független) Kálmán János (független) Kelemen Mihály (független) Kiss István (független) Kukla Imre (független) Medvegy Sándor (független) Dr. Molnár András (Kisgazda Egylet) Püski Lászlóné (független) Szívós János (független) Jegyző: dr. Kerekesné dr, Mracskó Gyöngyi MILLENNIUMI EMLÉKKÚT. A Szabadság téren látható millenniumi emlékkút Mihály Gá­bor, Békés megyei származású, Mun- kácsy-díjas szob­rászművész alkotá­sa, amit az államala­pítás 1000. évfordu­lója emlékére készít­tetett az önkormány­zat. Az emlékkutat 2000. augusztus 20-án avatták fel Ismerjék meg településünket! Jelenlegi lakóhelyünk alig több mint 140 esztendős. A viszonylag „fiatal” települé­sen nincsenek műemlékek és olyan építészeti öröksé­gek, amelyek megtekintésé­ért messze földről bárki is ideutazna... alatt megfiatalodik a település, az egész országból érkező 500-600 fiatal színvonalas versengése na­gyon sok vendéget hoz hozzánk. A Szlovák Kisebbségi Önkor­mányzat által szervezett kulturális napon évenként arra emlékezünk, hogy Csorvás újratelepítésében je­lentős számú szlovák nemzeüség- hez tartozó család is részt vett. A dél-alföldi régióból sokan érkez­nek hozzánk akkor is, amikor a Nefelejcs vagy a Vadvirág népdal­kor „szomszédolni” hívja a népze­ne, a népdal kedvelőit. Országos hírű a Teréz-napi bú­csú, melynek sokszínű program­ja hazahozza a máshol élő csor- vásiakat és több ezer ember talál­kozóhelyévé teszi a települést. Annak érdekében, hogy hoz­zájáruljunk a térség turizmusfej­lesztési programjának megvalósí­tásához és hagyomány- őrző, kulturá­lis kínálatot biztosítsunk a szabadide­jüket környe­zetünkben töltő turisták­nak, augusz­tus 25-26-án megrendez­zük a Csorvá­si Lakodalmas Gasztronómiai Napokat, melyet évente visszaté­rő programnak tervezünk. A két nap alatt lesz lakodalmas ételek főzőversenye, vőfélyek és a lako­dalmas zenekarok vetélkedője. Több kísérő rendezvényt is szer­vezünk, mint például népművé­szeti kirakodóvásár, vagy köny- nyűzenei koncert. A részletekről később tájékoz­tatjuk az olvasókat, kérjük, fi­gyeljék a Békés Megyei Hírlapot. Erre a rendezvényre már most tisztelettel meghívunk minden érdeklődőt Csorvásra. SZILÁGYI MENYHÉRT POLGÁRMESTER Országosan védett növényünk az erdélyi hérics, csak rövid ideig vi­rágzik, a kora tavaszi időszak nem nagyszámú látogatót vonz. Az évek során azonban azt ta­pasztaltuk, hogy a népművészeti hagyományokat ápoló kézmű­ipar termékei, a zenei örökséget felvállaló együttesek fellépései iránt mind a régióban, mind a környező országokban jelentős érdeklődés mutatkozik. Ezért úgy gondoltuk, hogy a kulturális turizmus az a terület, amely lehető­séget teremt Országszerte jegyzik arra, hogy te­Az utóbbi években azt tapasztal­tuk, hogy az ország különböző pontjain már „jegyzik” az évente megrendezésre kerülő aratóna­pot. A több mint 30 versenyző csapat mellett hazai és külföldi ér­deklődők is érkeznek a rendez­vényre és kísérik figyelemmel az egész napos programsorozatot. lepülésünket megismertes­sük az érdek­lődőkkel. Visszatérő programjaink látogatottsága ezt az elkép­zelést meg­erősítette. Minden év márciusában - Bartók Béla születésnapjához kapcsolódva - nemzetközi nép­zenei találkozót rendezünk, ahol a régió együttesei mellett erdélyi, felvidéki, vajdasági éneklő cso­portok is részt vesznek. Ilyen módon emlékezünk arra, hogy a nagy zeneszerző szülei Csorvá­son kötöttek házasságot és a csa­lád anyai ágának több tagja a ró­mai katolikus temetőben van el­temetve. Nagy siker a minden második év augusztusában sorra kerülő fúvószenekari és mazsorettver- seny is. A rendezvény 5 napja Kézikaszás aratóversenyre készülnek Ki gondolná, hogy ez a fotó nem azokban az időkben ké­szült, amikor kézi erővel zaj­lott az aratás? A múltidéző felvétel az elmúlt évek egyik csorvási kéziarató-versenyét örökítette meg. Idén ötödik alkalommal rendezik meg a településen a búzafesztivált és aratóversenyt. A jubileum kapcsán Kasuba Ist­ván alpolgármester idézte fel az előző négy verseny történetét. — Az első aratóversenyt még 1985-ben szervezte meg az akkori tsz vezetése a csorvási társadalmi szervezetek segítségével — mond­ta. — A következőre 1990-ben ke­rült sor, ahol lengyel csapatok is részt vettek. Ezek után sóidig nem került szóba a verseny megrende­zése, holott az igény megvolt rá. A község önkormányzata és a tónapon részt vett erdélyi testvérte­lepülésünk, Uzon aratócsapata is. Közben bővültek községünk kül­Holtverseny esetén a zsűri a viseletét is figyelembe vette, illetve veszi most is kapcsolatai, így a millennium évé­ben megrendezett aratónap már nemzetközivé nőtte ki magát. Az ötödik csorvási aratóversenyt pedig most, július 1-jén rendezzük meg.- Hogyan zajlik az aratóver­seny? — A versenyen háromtagú csa­patok indulhatnak, akiknek száz négyszögöl területről kell levágni­uk a búzát. A zsűri az időt pon­tozza, emellett a kaszakalapálás és a kötélgyártás minőségét, a tar­lómagasságot, a szemveszteséget, a rakott keresztek minőségét, va­lamint holtverseny esetén a vise­letét. A versenyt minden alkalom­mal szabadtéri kulturális műsor követte, ahol felléptek a helyi mű­vészeti együtteseken kívül a ven­dégek kultúrcsoportjai is. A ren­dezvényt minden évben vacsora és az aratóbál zárja. Érdemes lesz idén is ellátogatni településünkre! Búzafesztivál és Aratóverseny Ötödik alkalommal: június 30-ától július 1-jéig A Csorvási Gazdák Szövet­kezet és Csorvás Nagyköz­ség Önkormányzata tiszte­lettel hívja az érdeklődőket az V. Csorvási Búzafeszti­válra és Aratóversenyre. Június 30. 17 óra: Emlékhelyavatás a kato­likus ótemetőben a II. világhábo­rúban elesett katonák tiszteletére 18 óra: A háborús hősök emlé­kére mise a katolikus templomban Július 1. 10 óra: Nemzetközi kézi ARA­TÓVERSENY Helyszín: Csorvási Gazdák Szövetkezet, 14-es tábla Megnyitja: Szabó István, a Földművelési Hivatal vezetője 14 óra: A termékbemutató megnyitója az új művelődési ház galériáján, megnyitja: dr. Komá­romi Sándor, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Szakmunkáskép­ző és Szakközépiskola igazgatója 15 óra: Kulturális program a Szabadság téren 17 óra: Az ARATÓVERSENY eredményhirdetése a Szabadság téren 19 óra: Vacsora, aratóbál; hely­szín a tornacsarnok Az oldal Csorvás Nagyközség Önkormányzata támogatásával készült. Szerkesztette: Kovács Erika. Fotó: Kovács Erzsébet. Csorvási Gazdák Szövetkezet úgy döntött, 1999-ben ismét megszer­vezi az aratónapot. A harmadik ara-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents