Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-27 / 148. szám

6. OLDAL - 2001. JÚNIUS 27., SZERDA T É R - K É P A címer Békéscsaba címe­re: hullámos ezüst pólya által kettévá­lasztott kerekded pajzs, amelynek felső kék mezejé­ben jobb első lábával három búza­kalászt tartó, kétfarkú oroszlán ágaskodik, alsó zöld mezejében kerekded tóban úszó hal látható. A pajzsra helyezett, szembe fordí­tott koronás sisak dísze a három­fürtös szőlőtő. A sisaktakarók szí­ne vörös-arany, illetve kék-ezüst. A pajzs alját vörös szalaggal össze­kötött pálmaágak övezik. Településleltár A város állandó népessége 65917, ebből 30980 férfi és 34937 nő. A legidősebb lakos Novák Mártonné (sz.: 1901. au­gusztus 26.). Vízhálózatba bekötött lakások aránya: 89,4 százalék, gázvezeték­re kötött lakások aránya: 86,3 szá­zalék, szennyvízhálózatra kap­csolt lakások aránya: 51 százalék. Kiépített belterületi, önkor­mányzati utak aránya: 80,2 szá­zalék, a város burkolt útjainak hossza 202 km. Munkanélküli­ségi ráta: 8,7 százalék. Múltmorzsák A környék már a honfoglalás előtt is lakott volt, először a XIV. században említik az oklevelek templomos helyként. A törökdú- lás másfél évszázados időszaka után Harruckern János tulajdona lett a vidék, a XVIII. század ele­jén érkeztek az első felvidéki szlovák evangélikusok a népte- lenné vált környékre. A földmű­velő, állattartó telepesek szorgos munkája nyomán alig száz év alatt a megye legnagyobb telepü­lésévé vált Békéscsaba. 1841-ben mezővárosi rangot, majd utat, il­letve vasutat kapott. A vasúttal párhuzamosan fejlődött az ipar, amely a mezőgazdasági termé­kek feldolgozására alapult. Bé­késcsabát 1950-ben ruházták fel megyeszékhelyi ranggal, 1990 óta megyei jogú város, a 400 ezer lakosú Békés megye közlekedé­si, kereskedelmi, feldolgozóipari, kulturális és oktatási centruma. Honnan ered? A helységnév eredetére három elmélet létezik: 1. A szlovák „zsaba” (béka) szó változata, a XVIII. századi mocsaras vidékre érkező újratelepítők adták e ne­vet. 2. A név a „csoban” (pász­tor, gulyás) szlovák szóból ered. 3. A honfoglaló magyarok Csaba nemzetsége telepedett le e vidé­ken. Legvalószínűbbnek a har­madik magyarázat tekinthető. Az oldal a Békéscsabai Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette: Váradi Krisztina és Vandlik János. Fotózta: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter Az első tíz év emlékei Békéscsabának is helyi adottságaiban rejlenek lehetőségei Pap János polgármester a demokratikus Bé­késcsaba első, kitaposatlan tíz évét már ma­gáénak tudatja - bátran mondhatjuk, hi­szen három választáson is talpon maradt az „első polgár" címért folyó versengésben. A vele készített interjúban elmeséli, milyen szerepe volt ebben jellemének, és kérdé­sünkre a jövő szintén kitaposatlan, lehetsé­ges útjait is felvázolja.- Polgármesteri eskümet 1990. október 26-án mondtam el. Elég szürke város volt ekkor Békés­csaba, az itt lakók igényeinek megfelelő fejlődési pályára kellett állítanunk a megyeszékhelyet. Szerencsére széles körű együttműködés bonta­kozott ki. Persze so­kat vitáztunk, de a Névjegy jól végigtárgyalt té- J ö/ mákban mindig sike­rült többséget találni. — Ön hogyan lát­ja, milyen tulajdon­ságai, eredményei alapján érdemelte ki újra és újra,.székét"?- Nehezen tudom magam megítélni. Talán azért, mert nem sajnálom az időt a dolgok végig beszé- lésére. Inkább alapo­sabban, az érintettekkel egyeztetve szeretek dön­teni. Azt mondják a barátaim, hogy fát is lehet vágni a hátamon... Azért van, amikor azt mon­dom, elég. Úgy vélem azonban, vannak olyan ki­szólások a politikai csatározásokban, amelyeket nem kell túlértékelni. A harmadik dolog bizo­nyára abban áll, hogy én nem szoktam tűzön-ví­zen át ragaszkodni szűk körben kitalált megol­dásainkhoz.- Mely legfontosabb fejlesztésekre emlékszik hivatali idejéből? — Nem tudom, hol kezd­jem. Igényelte a település la­kások építését zárt kertek­ben, a városközponttól nem túl messze lévő terü­leteken. Legelőször ezt a szabályozási tervet készí­tettük el, úgy vélem, ma már teljesen természetesen és jól működik. Az útépí­tés és a csatornázás terüle­tén elmaradásunk volt, most utóbbit kicsit már fé­kezni is kell épp a csator­naépítések miatt. Az óvo­dák és az általános iskolák a gyereklétszám-csökkenés miatt fokozatosan átalakul­tak. Az első esetében még a vállalati óvodák önkormány­zati megvásárlásával is szá­molni kellett. Középfokon döntő részben szakmunkás­oktatás folyt, csak 10 százalé­kot tettek ki a gimnazisták. Mára ez jelentősen megválto­zott, több helyen érettségit, sőt, ötöd-, hatodéves, vala­mint mérnökasszisztens képzést is bevezettünk. Sok-sok apró történet van, például hogy az Előre szakosztályaiból hogyan lettek önálló egyesületek, amelyek mégsem egymás elől veszik el a pénzt. Ki­alakítottuk a városi érdekegyeztető fórum rendsze­rét, amely főleg a - te­lepülés bevételeiben mára meghatározó arányt képviselő - he­lyi adók miatt érdekes. — Van-e perspektí­va a város gazdasági helyzetében, mit vár­hatunk a jövőtől?- Legnagyobb problémánk az útkér- dés. Úgy látjuk általá­nosságban, hogy köz­úton nehezen va­gyunk elérhetőek, és ez nagy gond. Ismernünk kell persze lehetőségeinket, az EU- hoz való csatlakozáskor fontos hely leszünk, ezért gondosan ápoljuk kapcsolatainkat Románi­ában is. Sajnos az idegenforgalommal rosszul ál­lunk. Szeretnénk kialakítani a nyugaton népsze­rű natúr parkrendszert, amely a természetes környezet és a vendéglátás különleges szöve­vénye, nálunk a vízi sportokra és a termálvízre lehetne építe­ni az elképzelést. Épülnek közben bevásárló és szórakoztató központjaink - a város régi tervei bízom ab­ban, hogy pozitívan hatnak majd kereskedelmünkre. Ezek az ipari park termelő beruházá­saival együtt fontos munkahely­teremtő fejlesztések. Titkolt vá­gyunk egy kutató-fejlesztő köz­pont megvalósítása is. Mindezt az itteni ipari létesítményekre és a főiskolára alapoznánk. És itt van még a lakáshelyzet. A kí­vánalmaknak megfelelően a bérlakásrendszert és a nyugdíjasházakat is építi a város. Összefoglalva: szerintem létrejöhet a helyi adottságokat jól ki­használó gazdasági struktúra, amely folyamatosan meg tudja termelni a saját fejlődéséhez szükséges feltételeket Békéscsabán is. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Pap János (polgármester, SZDSZ) Szilvásy Ferenc (alpolgármester, MSZP) Végh László (alpolgármester, Fidesz) Hanó Miklós (alpolgármester, FKGP) Benkóné Dudás Piroska (MSZP) Beraczka János (FKGP) Császár Lajos (független) Ferenczi Attila (Fidesz) Futaki Zoltán (SZDSZ) Galisz Géza (MSZP) Hideg András (MSZP) Hrabovszki György (MSZP) Kerekes Attila (MDF) Kerekes Imre Györgyné (Munkáspárt) Király János (MSZP) Kis Sándor (független) Kiss László György (független) Klampeczki Béla (SZDSZ) Köles István (Fidesz) Kutyej Pál (független) Molnár Zsolt (MSZP) Pécsi Huszár Zoltán (Fidesz) Takács Péter (MDF) Tímár Imre (független) Tóth Károly (MSZP) Vágvölgyi Gábor (MSZP) Vécsei László (FKGP) Velkey Gábor (SZDSZ) A város jegyzője: dr. Simon Mihály Aljegyző: Fodomé Szabó Zsuzsanna Született: Karcag, 1958. november 17. Pályája: a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója (1978-84), a Fővárosi Tanács város­rendezési és építészeti főosztályának munkatársa (1984-86), egy békéscsabai tervező vállalat tervezőmér­nöke (1986-90), Békéscsaba megyei jogú város polgár- mestere (1990-98 SZDSZ-Fidesz, 1998- SZDSZ). Családi állapota: nős (1982), felesége Pavuk Erika; gyermekei: Petra (1983), Csenge (1985), Szabina (1987), János (1990). Hobbija: kirándulás a családdal, görkorcsolyázás és „szörfözés” az interneten. ____Megkérdeztük a békéscsabai lakosokat __ A fürdő- és stadionfejlesztésről Salamon Gabriella, 35 éves, egykori NB I-es kézi­labdázó: — Ameddig nincs igazi lab­darúgócsapa­tunk, addig fe­lesleges a stadiont korszerűsíteni. Lesz szép létesítményünk, de mit kezdünk vele? Máshonnan megkö­zelítve a kérdést, ahhoz, hogy a fia­talokból jó csapatot lehessen alakí­tani, elengedhetetlenül szüksége­sek a jó körülmények. A strandre­konstrukcióval egyetértek, régóta úszom, a beszedett díjért jó lenne, ha minőséget is nyújtanának. Szenti Zol­tán, 40 éves pályaedző:- Mindket­tőt üdvözlöm, mert ezekre az intézmé­nyekre nagy szüksége van a városnak. Ezt nem csak a sporti ra értem, a pályát és a fürdőt is le­het más célokra hasznosítani... Például koncertre, tömegsportra, de a turisztikai vonzerejük is je­lentős. Ha megépül az új sportpá­lya, akkor nemzetközi rendezvé­nyeket is ide hozhatunk, amellyel jobban megismer minket az or­szág és talán a világ is. Máthéné Szécsi Mária, ügyintéző:- A fiam a futballután- pótlás 16 éves korcsoportjá­nak válogatott kapusa, úgy­hogy közelről érint a dolog, még ha ő nem is Békéscsabán él. Nem tudni, mit hoz az élet. Na­gyon kellenek ezek a fejlesztések a megyeszékhelynek, hiszen az utolsók közt kullogunk a váro­sok rangsorában. Presztízsünk szempontjából sem mindegy, milyen létesítményekkel rendel­kezünk. Miklya Atti­la, 23 éves ri­porter:- Minden­képpen szük­ségesnek tar­tom ezeket a fejlesztéseket. Az más kér­dés, hogy pont ezt a két területet kell-e fejleszteni elsősorban a vá­rosban. Ma beszéltem a német nagykövettel, és szerinte Békés megye lemaradását főként a jól képzett munkaerő és az infrast­ruktúra fejlődése dolgozhatná le. Ebből számomra az következik, hogy az oktatásra kellene fektetni a legnagyobb hangsúlyt. Húszéves a barátság Békéscsaba,, testvérei Zrenjanin (Jugoszlávia), Mikkeli (Finn­ország), Trencsén (Szlovákia), Szé- kelyudvartiely (Románia), Tamowskie Gory (Lengyelország), Wittenberg (Németország), Ungvár (Ukrajna), Belényes (Románia). A város együtt­működési szerződést kötött Schenkenfeldennel (Ausztria) és Czestochowával (Lengyelország). pülések között is alakuljon ki kapcsolat. Azok között a városok között, amelyek jelezték az együttműködési szándékot, végül sorsolással döntöttek, így kapta Békéscsaba Mikkelit párjául. Azóta elmélyült a kapcsolat a két város között. Diákokat „cse­rélnek”, oktatási szakemberek osztják meg egymással tapaszta­lataikat, orvosok vesznek részt szakmai gyakorlatokon. A sport területén elsősorban a labdarú­gásban és a sakkban élénk az együttműködés. A megyeszékhe­lyen alakult Finn-Magyar A megyeszékhely a finnor­szági Mikkelivel 1981. szep­tember 17-én írt alá testvér- városi megállapodást. Azóta évente, felváltva Mikkeli- ből, illetve Békéscsabáról látogatnak egymáshoz a de­legációk. Ma éppen a fin­nek jönnek ide. Mikkeli, a mintegy 28 ezer lakosú megyeszékhely a Saimaa-tóvidék öt legfontosabb kikötővárosának egyike, természeti szépségéről és műemlékeiről egyaránt neveze- t6S. Mivel d rrpcnHik \rilácrW4hnrií idején itt volt Mannerheim marsall főha­diszállása, számos finn filmet forgat­tak a város­ban. A két tele­pülés közötti testvérkap­csolat kiala­kulásáról Paluska Pál, a megyeszékhelyi polgármesteri hivatal Szervezési és Ónkormányzati Csoportjánál vezetője elmondta: a két kiilügy minisztérium annak idején közö sen kezdeményezte, hogy ne csak az országok, hanem a tele Baráti Társaság is szoros kap­csolatot ápol a testvérvárossal, a családok min­den évben meg­látogatják egy­mást. Ma is érkezik egy delegáció Békéscsabára, Mikkeli országgyűlési képviselő­je, Arto Säppäle vezetésével. A Városházi Esték ma esti program­jában is részese lehetünk egy cseppnyi Finnországnak, a mű­sorban fellép a mikkeli Silver Tarkus pop-rock együttes. A Városházi Esték programja Június 27. (szerda) 20.45: 20 éves a barátságunk! Mikkeli és Békéscsaba testvérváro­si kapcsolatának estje Silver Tarkus együttes pop-rock ze­nei koncertje (Mikkeli), Grandmother's Jam együttes koncertje, Csabai Színistúdió világsláger-összeállítások Június 28. (csütörtök) 20.45: Daniel Keyes: Virágot Algernonnak A BUDA STAGE vendégjátéka Főbb szerepekben: Kálloy Molnár Péter, Székhelyi József, Molnár Piroska Június 29. (péntek) 20.45: Ken Ludwig: Vegyes-páros Komédia két részben Főbb szerepekben: Mikó István, Benkő Péter, Straub Dezső, Nyertes Zsuzsa, Rátonyi Hajni Június 30. (szombat) 18.00: CSABAI MŰ CSARNOK cím­mel helyi alkotók műveinek bemutató­ja az ifiház földszinti galériájában. A ki­állítás augusztus 15-ig tekinthető meg. 20.45: Szlovák est A Trencséni vár mellől... Spod Trencianskeho Hradu... Trencséni művészeti csoportok estje 23.59: Caribic night-party Resident: Dj. Szeka Featuring: Fábián Tamás konga-show Július 1. (vasárnap) 10.00: Családi matiné a Heti Dél­kelettel A négyszögletű kerek erdő meséi a Csabai Színistúdió előadásában Július 2. (hétfő) 20.45: Vágatlanul: Woodstock — 3 days of peace and music Zenék, képek, hangulatok, emlék- és filmkockák a halhatatlan wood- stock-i fesztiválról óriáskivetítőn Július 3. (kedd) 20.00: Középkori Lakoma Július 4. (szerda) 20.45: Rádió 1 blues and swing cocktail-party Blues Fools koncert Július 5. (csütörtök) 20.45: Mágnás Miska Operett Főbb szerepekben: Nemcsák Károly, Kovács Zsuzsa, Szóka Júlia, Leblanc Győző, Benkóczy Zoltán, Bozsó József, Mednyánszky Ági, Marik Péter Július 9. (hétfő) 20.45: Pink Floyd: The Wall című film óriáskivetítőn Július 10. (kedd) 20.00: Western-party Colt Band country koncert Július 6. (péntek) 20.45: Világzenei mulatság Fellépnek: Csaba Band (autentikus magyar népzene), Ando Drom (auten­tikus és modem roma zene), M.É.Z. (ír-skót népdalok), Vodku V Glotku (Odesszai kocsmadalok) Július 7. (szombat) 20.45: Csíiíz kabaré (Beleznay End­re, Forgács Gábor, Besenczi Árpád) 23.59: Night Vision Frank Siesta (Dj. Hooker) exclusive szett, featuring: Skandináv Gibbons Július 8. (vasárnap) 20.45: „Fiatalok az udvarban" Charley nénje (zenés vígjáték 3 felvonásban) Július 11. (szerda) 20.45: After Crying koncert Július 12. (csütörtök) 20.45: János vitéz A Katona József Színház és a Bozsik Yvette Társulat közös produk­ciója Petőfi Sándor elbeszélő költemé­nye alapján Július 13. (péntek) 20.45: VI. Békéscsabai Humorgála Házigazda a Milla Trió Humortársulat Július 14. (szombat) 20.45: Victor Hugo: A királyasz- szony lovagja Romantika két részben A Békés Megyei Jókai Színház elő­adása NYÁRI BELVÁROSI IDILL. Békéscsaba központját meghatározza a sétálóutca át­építésének már elkészült része, amely kávéházi kiülöjével, növényzetével és a középen felépí­tett díszítő faszerkezetével már-már mediterrán hangulatot kölcsönöz megyeszékhelyünknek

Next

/
Thumbnails
Contents