Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-22 / 144. szám
6. OLDAL - 2001. JÚNIUS 22., PÉNTEK H Á T T É R Hat tiszaugi híd ára az önkormányzatoknak Szeptember 15-éig plusz huszonhárom milliárdot készpénzben fizet a kormány Az országgyűlés a június 19-ei estébe nyúló zárószavazáson több, Tóth Imre országgyűlési képviselő által benyújtott módosító javaslatot is elfogadott. A honatya az önkormányzati gázközművagyon kártalanításáról május 29-én elfogadott törvényjavaslattal kapcsolatban terjesztette elő indítványait. Eszerint a kormány által korábban javasolt, készpénzben esedékes kifizetés 10 millió forintos ösz- szeghatárát az országgyűlés - az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésével szemben - többségi szavazattal 20 millióra emelte, magyarul 20 millió forintig valamennyi település készpénzben kapja meg járandóságát. — Az országgyűlés a kormány, illetve az előterjesztő Igazságügyi Minisztérium javaslatával ellentétesen akként határozott, hogy ezen összeghatár felett maradó rész ne húsz, hanem ötven százalékát szintén szeptember 15-éig készpénzben kapják meg az önkormányzatok — tájékoztatott a módosító indítvány szülőatyja, Tóth Imre országgyűlési képviselő. — Ekként a magyar ön- kormányzatok idén 23 milliárd forint - készpénzben esedékes - többletbevételhez jutnak. Huszonhárom milliárd forintból közel hat tiszaugi hidat lehetne építeni, ugyanis a forgalom előtt a napokban megnyitandó létesítmény bruttó bekerülési költségei 4,3 milliárdra rúgnak. De e nagyságrend érzékeltetése érdekében vehetjük Békés megye önkormányzatának éves költségvetését is, amely 14,2 milliárd forint - példálózott a honatya. Békés megye 75 önkormányzatából 47-et érint a sarkadi honatya javaslatára elfogadott törvény- módosítás, s ekként még idén plusz 1 milliárd 462 millió 532 ezer 624 forint érkezik megyénkbe. Tóth Imre ezen összeg nagyságának szemléltetése érdekében azt említette, hogy a megyei területfejlesztési tanács hatáskörébe utalt pénz- mennyiség éves szinten alig haladja meg az 1 milliárd forintot. Összesen a megyebeli önkormányzatok 2 milliárd 754 millió 068 ezer 367 forintot kapnak. A képviselő kifejtette: a megszavazott döntés nem jár pluszkiadással, hiszen a forrás rendelkezésre állt korábban is. Az ÁPV Rt.-nél korábban e célra letétbe helyezett államkötvények piacra dobásával készpénzhez jut az állam, s ebből elégítheti ki az önkormányzatok jogos igényét. A most előterjesztett — koalíciós feszültséget keltett — törvénytervezet nem tartalmazta az 1993. augusztus 4. és 1995. december 31. között önkormányzati és lakossági forrásból létesített, de a gázszolgáltató tulajdonába került és az állam által privatizált gázközművekkel összefüggésben keletkezett önkormányzati igények rendezését. A honatya ennek ellenére óriási előrelépésnek minősítette, hogy az Országgyűlés e törvényben is rögzített felkérésének eleget teendő, a kormány 2002. október 30-áig köteles benyújtani az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlamentnek. Tóth Imre az elfogadott módosító indítvány valószínűsíthető pozitív hatásai között említette, hogy az önkormányzatok tőkéhez jutnak, így működésük biztonságosabbá válik, s ebből eredően csökkenhet az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések száma is. Egyúttal nő az önkormányzatok pályázati ereje. Tehát a másik oldalon ennyivel kevesebbel kell a kormánynak támogatni a településeket.- BOTH Település Járandóság Kormány által Tóth Imre Különbség 2000. évi értéken (Ft) javasolt javaslatára elfogadott Battonya 67 733 950 21 546 790 43 866 975 22 320 185 Békés 347 757 486 77 551 494 183 878 734 106 327 240 Békéscsaba 529 973 437 113 994 687 274 986 719 160 992 032 Csabaszabadi 9 753 758 9 753 758 — Bucsa 5 113 171 5 113 171 — Csanádapáca 110 492 497 30 098 499 65 246 249 35 147 750 Csárdaszállás 3 994 326 3 994 326 3 994 326Csorvás 158 526 362 39 705 272 89 263 181 49 557 909 Dévaványa 3 399 3 399 — Doboz 148 860 355 37 772 071 84 430 178 46 658 107 Dombegyháza 111 910 434 30 382 087 65 955 217 35 573 130 Ecsegfalva 39 646 719 15 929 344 29 823 360 13 894 016 Füzesgyarmat 13 721 974 10 744 395 13 721 974 2 977 579 Gádoros 97 272 489 27 454 498 58 636 245 31 181 747 Gerendás 38 679 113 15 735 823 29 339 557 13 603 734 Gyomaendrőd 137 038 335 35 407 667 78 519 168 43 111 501 Gyula 577 936 263 123 587 253 298 968 132 175 380 879 Hiinya 28 558 069 13 711 614 24 279 035 10 567 421 Kamut 18 270 413 11 654 083 18 270 413 6 616 330 Kardoskút 7 797 722 7 797 722 7 797 722 — Kaszaper 48 460 323 17 692 065 34 230 162 16 538 097 Kétsoprony 16 066 970 11 213 394 16 066 970 4 853 567 Kísdombegyház 17 246 875 11 449 375 17 246 875 5 797 500 Kondoros 121 150 919 32 230 184 70 575 460 38 345 276 Köröstarcsa 73 375 368 22 675 074 46 687 684 24 012 610 Kötegyán 48 199 178 17 639 836 34 099 589 16 459 753 Magyarbánbegyes 48 717 005 17 743 401 34 358 503 16 615 102 Magyardombegyház 12 979 518 10 595 904 12 979 518 2 383 6t4 Medgyesbodzás 23 411 822 12 682 364 21 705 911 9 023 547 Medgyesegyháza 70 851 369 22 170 274 45 425 685 23 255 411 Méhkerék 48 612 396 17 722 479 34 306 198 16 583 719 Mezőberény 134 826 338 34 965 268 77 413 169 42 447 901 Mezőhegyes 21 180 740 12 236 148 20 590 370 8 354 422 Mezőkovácsháza 136 901 130 35 380 226 78 450 565 43 070 339 Murony 12 788 031 10 557 606 12 788 031 2 230 425 Nagybánhegyes 90 475 145 26 095 029 55 237 573 29 142 544 Nagyszénás 185 670 502 45 134 100 102 835 251 57 701 151 Orosháza 321 652 477 72 330 495 170 826 239 98 495 744 Pusztaföldvár 52 832 929 18 666 586 36 416 465 17 849 879 Sarkad 182 921 034 44 584 207 101 460 517 56 876 310 Sarkadkeresztúr 59 178 529 19 835 706 39 589 265 19 753 559 Szabadkígyós 49 962 616 17 992 523 34 981 308 16 998 785 Szarvas 160 222 788 40 044 558 90 111 394 50 066 836 Telekgerendás 19 221 365 11 844 273 19 221 365 7 377 092 Tótkomlós 114 011 120 30 802 224 67 005 560 36 203 336 Újkígyós 109 482 266 29 896 453 64 741 133 34 844 680 Végegyháza 37 840 188 15 568 038 28 920 094 13 352 056 Összesen: 4 671 229 195 1 291 535 743 2 754 068 367 1 462 532 624 A Százéves, a gyulai lőporos hordó Vélemények, elhalasztott döntések kereszttüzében a patinás cukrászda — Nem akarok senkit sem megbántani, de szeretném, ha az igazság kiderülne. Megdöbbentett az az igazságtalanság, hogy az újságban 500 ezer forintos fizetés híre jelent meg, amit valójában soha nem kaptam meg. Korábbi, majdnem egyéves munkám után 170 ezer forintot vehettem át. Elképzelni sem tudom, honnan vették az 500 ezer forintról szóló kifizetést. Az újságot az egész város olvassa, és az emberek elképzelhetik, a felkért cukrászt felveti a pénz... — mondta el Kőváry József gyulai cukrász, akit a Ladies—Reinhardt Közalapítvány szakmai tanácsadójának kértek fel. Gyula- Dr. Erdmann Gyula - a város kulturális tanácsnoka, jelenleg a közalapítvány kuratóriumi tagja - kért fel több mint egy éve, az erdélyi nyaralásunk alkalmával, hogy a Százéves cukrászda rekonstrukciós rendbetételében segítsek a szakmai hozzáértésemmel - mondta Kőváry József. - Nyolc évvel ezelőtt, még az első képviselő-testület pályázatot írt ki a Százéves cukrászda rekonstrukciójára. Ezt én is megpályáztam családommal és négy ragyogóan képzett cukrász munkatársammal. Az akkori testületi ülés alkalmával a csúnya pártcsatározások után nem vette figyelembe a testület az általam vezérelt, négy képzett cukrász ragyogóan felépített pályázatát, hanem a nem cukrász képesítéssel rendelkező pályázati ellenfelünket, Kósa Zsuzsát választották meg. Már nyolc évvel ezelőtt megmondtam, hová vezet a szavazatuk alapján megválasztott személy által irányított cukrászda, ami végül be is teljesedett. Ennél lejjebb már nem lehet padló alatti szint alá mennie egy cukrászdának. Sír a lelkem azért, mert a tudásom és a képzettségem alapján most is képes vagyok arra, hogy a kátyúból kihúzzam a Százévest, de elképzelhető könnyen, hogy ismét nem szavazzák meg a rekonstrukciós terveimet, akár pénz hiányában, akár más indokokkal. Miután a mostani pályázatomat benyújtottam a polgármesteri hivatalnak, akkor ismertem meg Danes László polgármester urat, akit nekem Erdmann Gyula úr mutatott be, s ajánlott, hogy ez az ember képes lesz arra, amire a városnak és a cukrászdának szüksége van. Hiszen a városban műnak meg. Az erdélyi teraszon Erdmann Gyula megjegyezte: „Elnézésedet kérem, Józsi bácsi, az akkori szavazásért. Micsoda gyönyörű cukrászda lenne a Százéves a kezetek munkája nyomán!” Akkor megbocsátottam és megígértem, ha tudok, segítek. A városért fogom tenni, hogy ismét a régi fényében ragyogjon a Reinhardt cukrászda, amit kultúrközponttá, a városunk gyöngyszemévé akarok varázsolni.- Ön szerint milyennek kellene lennie a cukrászdának?- A belső kerthelyiségben terveim szerint színpadot és afelé néző, két oldalt fedett boxokat kell kialakítani. Amikor nincs szükség színpadra, középen asztalokkal ellátott vendéglátó kerthelyiségként üzemelne. A színpadon különböző korosztályoknak előadásokat, divatbemutatóA Százéves cukrászda 1840 óta létezik, XIX. nevezték el. századi tulajdonosáról Reinhardt-cukrászdának D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET kát, szépségversenyeket, szavalóversenyeket lehetne rendezni. A külső kerthelyiséget minimum négyszeresére kell nagyobbítani, hogy lehetőség legyen 100—120 ember vendégfogadására. A belső kertben is, a középső részen a lehető legtöbb ülőhelyre lenne szükség, hiszen a várfürdő fejlődése révén egyre több vendéget kell fogadnunk és magas szinten kiszolgálnunk. A tervembe vettem egy új fagylaltkészítő üzem létesítését, amely leváltaná a jelenleg árusított Carte D'or- fagylaltokat. Tervembe vettem továbbá egy sütőüzem létesítését, amely szintén a cukrászda süteménnyel való ellátását tenné lehetővé. Amíg a cukrászda nem rendelkezik saját fagylaltkészítő- és sütőüzemmel, mindig másod- hegedűs lesz a vendéglátás palettáján. A saját készítésű fagylaltból és süteményből a város valamennyi vendéglátóüzletét is minőségileg ki tudnánk szolgálni, úgy a várfürdőben, mint egyéb helyeken. Ez annyit jelentene, hogy nemcsak rentábilissá válna a cukrászda, hanem hozzájárulna bevételeivel az épület és a városban működő múzeumok további rekonstrukciójához, fenntartásához. A cukrászda olyan épületben van, amely nagyon nagy értékű, de maga is felújításra vár. A felső szinten, amely már jelenleg üres, különböző múzeumi szobákat alakíthatnánk ki, tisztelettel és becsülettel bemutatva országunk, s főképpen Gyula szülötteinek életútját, munkásságát. Az egész épületből a leírt koncepcióm alapján egy csodálatos kultúrközpontot szeretnék nemcsak Gyula, hanem kis országunk gyöngyszemévé varázsolva. Ebbe a munkába, amelyhez nemcsak szakmai tudás, hanem szív és lélek is kell, egyetlen családtagot sem kívántam, s kívánok bevonni. Kőváry József elmondta, a legutóbbi kuratóriumi ülésen egyszeri kifizetést szavaztak meg neki, kétszázezer forintot és plusz kiadásokra 50—50 ezer forintot. — Ezeket az összegeket, melyeket a kétévi munkám után ítéltek meg együttesen, a mai napig sem kaptam meg - szögezte le.- Haldoklik vagy sem a cukrászda? - kérdeztük Kósa Zsuzsannát, a jelenlegi bérlőt. — Nem védekezek, nem ma- gyarázkodok, mert nincs miért. Semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó kisstílű és alantas mocskolódásokban, üzengetésekben részt venni. A Százéves nem haldoklik, hanem él, soha ilyen hírneve nem volt az országban és határainkon túl. Nem értem a fentieket, jóllehet saját ötleteimet is vélem részben felfedezményesebb vagy könnyebb lett volna az embertelenül magas bérleti díj megfizetése nélkül - nyilatkozta Kósa Zsuzsanna. — Nyolc évvel ezelőtt könnyes szemekkel mondtam a mikrofonba a testületi ülésen: „Egy ilyen gyönyörű üzlet, mint a Százéves cukrászda, rendbetétele teljes rekonstrukciót igényel, soha nem szabad mellőzni működtetésében a kvalifikált cukrászokat. Nem szabad semmiképpen odaadni nem cukrász szakembernek Hétfőn ismét napirenden A Százéves cukrászda bizonyíthatóan legalább 1840 óta létezik. Eredetileg XIX. századi tulajdonosáról Reinhardt- cukrászdának nevezték. Berendezését 1952-ben védetté nyilvánították. A cukrászda elkerülte az államosítást, tulajdonosa, Jánosi Imre megőrizte a régi berendezést. A reformkori hangulatú cukrászdát 1986-ra felújították. A hétfői képviselő-testületi ülésre ismét napirendre tűzik az épületegyüttes, benne a Százéves fejlesztését, működtetését. Míg a június 7-ei ülésre, amikor is nem tárgyalták, forrásként a gázközmüvagyonból járó részesedés előlegét, a hétfői ülésre pedig a Belügyminisztérium által fizetendő tüzoltópótlékok kompenzációs összegét jelölték meg. ni egy-egy mondatban. Szívesen elmondom az elmúlt 15 év történetét, hiszen a cukrászda nem személyi tulajdon, hanem az ország lakosságának felbecsülhetetlenül értékes kincse. Az csak ajándék a sorstól, hogy Gyulán van. Megőrzése kötelességünk, és ha felelőtlenül döntünk, a súlyos következményeket talán nem is tudjuk helyrehozni. A Százéves elsősorban nem termelőüzem, nem is arra hivatott. A Dél-Alföld legöregebb, emeletes polgárházában található múzeumcukrászda. Szívesen elolvasnám a műemlékvédelmi hivatal szakvéleményét és meghallgatnám a gyulai cukrász- mesterek véleményét is Kőváry úr terveiről, a gyulaiak véleményét már ismerem. A kulturális programokkal sincsen gond, hiszen 79 színvonalas, eddig telt házzal megrendezett irodalmi és zenei műsor is ezt bizonyítja. Jómagam 1986-tól tevőlegesen részt veszek a cukrászda életében és a vendégkönyv szerint közmegelégedésre. Gyulán születtem, gyulai vagyok, nekem többet, mást jelent a Reinhardt vagy a Ladies név, mint egy néhány éve városunkba költözött embernek. Kőváry úr véleménye ellenére is meggyőződésem, hogy munkámat a körülményekhez képest a legnagyobb körültekintéssel és becsülettel végeztem - szakmailag is. Lehet, hogy eredaz irányítást. A nyolc év sikertelenségének ez volt a fő oka, és ez vezetett a mai helyzethez, amikor haldoklik a Százéves. Ötvenéves múlttal rendelkező szakemberként nemcsak én tudom megállapítani ezt, hanem az egyszerű és nagyszerű közönség is. Ha a jelenlegi bérlő egyszer is felhív telefonon, segítettem volna neki...” - összegezte Kőváry József.- A nyolc évvel ezelőtti pályáztatás előtt a cukrászdában átfogó rekonstrukció zajlott le akkor, amikor még az áfész tulajdonában állt. Kellene ismerni a restaurátorok és a mesterek szakvéleményét, hogy könnyebben érthetőek legyenek egy nonprofit létesítmény profitorientált működtetése okozta, előre nem látható gondok, problémák. Sokrétűbb, összetettebb a közös gondunk a cukrászdával, minthogy a szinte megvalósíthatatlan álmok szintjén kezeljük. Természetesen pénz kell, tervek kellenek, pályázni kell, amit már közel egy évtizede bizonyíthatóan hangoztatok. Kőváry urat egyébként szívesen látom egy kávéra a jelenleg is virágzó Százévesben, hogy kifejtse, miben látja az elmúlt 15 év sikertelenségét - nevetett Kósa Zsuzsanna. SZŐKE MARÓIT ködő Kis Kézműves cukrászat mozgatórugója voltam kezdetben, amely mint látható, jelenleg is meghatározó kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység. Jelenleg már nem vagyok ennek az egységnek tagja. Azért vállaltam el tulajdonképpen a Százéves cukrászda rekonstrukciójának irányítását, mert az az ember kért fel erre, aki nyolc évvel ezelőtt megakadályozta, hogy a négy cukrásszal szemben egy nem cukrászt válassza-
