Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-20 / 142. szám
6. OLDAL - 2001. JÚNIUS 20., SZERDA MEGYEI KORKÉP SZŐNYEG MINDEN MENNYISÉGBEN, (w) Magyarországon a hatodik szőnyegáruházát nyitotta meg a napokban a DOMEX Kft. Békéscsabán, a Szerdahelyi utcában, ahol több mint kétszázféle padlószőnyegből, százötvenféle PVC-ből, kétszázféle tapétából, negyvenféle parkettából és számos kiegészítőből válogathatnak a vásárlók D-FOTÓ, VERESS ERZSI Mégis megtartják a szántódi üdülőt Mint korábban hírül adtuk, a mezőkovácsházi képviselők februárban úgy döntöttek, hogy eladják a gyermekek üdültetésére szolgáló balatonszántódi, valamint a felnőttek részére fenntartott mártélyi üdülőt. A határozat ellen lakossági kezdeményezés indult, melynek hatására a végrehajtást felfüggesztették. Mezőkovácsháza A képviselők több alkalommal foglalkoztak a szántódi épület kérdésével. A május végén tartott ülésen végül hatályon kívül helyezték a korábbi határozatot és úgy döntöttek, hogy mégsem adják el a mártélyi és szántódi üdülőt. Emellett kinyilvánították azon szándékukat, hogy más megoldást keresnek a gondok orvoslására. Mivel a szántódi nyaraló jelen formájában nem alkalmas gyermekek csoportos és rendszeres üdültetésére, ezért a korszerűsítésre pályázatot nyújtottak be az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. A beruházás költsége közel 4 millió forint. Az idénre szervezett néhány csoportnak — a nyáron utoljára - a siófoki ÁNTSZ- től kérnek ideiglenes engedélyt. A támogatásra a költségvetésben közel 500 ezer forintot különítettek el. Ha a pályázat nem nyer - fogalmazódott meg az ülésen —, a testület dönt a mikéntjéről, ám akár saját forrásból is, de rendbe hozzák az üdülőt. h. m. Kik építik majd a sportcsarnokot? Ha a 250 millió forint értékű sportcsarnoképítésből a szeghalmi vállalkozók csak 10 százalék erejéig kaphatnak munkát, akkor ez csak falat, és nem szelet a „tortából” — hangoztatta Papp József vállalkozó a szeghalmi képviselő-testület rendkívüli ülésén. Szeghalom Az előző testületi ülésen a városvezetők többek között úgy döntöttek: az előminősítési eljárásra kiírt pályázaton csak azok a vállalkozások vehetnek részt fővállalkozóként, amelyek rendelkeznek az ISO minőségbiztosítással, valamint komoly referenciájuk és biztos anyagi hátterük van. Huszonkilenc szeghalmi vállalkozó beadvánnyal fordult a képviselő-testülethez. Kérték: a város vezetése biztosítson lehetőséget arra, hogy az előminősítési pályázaton indulhassanak a helyi vállalkozók is. A tegnapi rendkívüli ülésen hosszú vita bontakozott ki. Volt, aki pártérdekeket (Fidesz-MPP) vélt felfedezni a téma felemlegetése mögött. Mások „csak” azt szerették volna, ha a sportcsarnok felépülése során keletkező bevétel helyben marad. Layer István nagyvállalkozó bejelentette: huszonegy helyi és környékbeli vállalkozóból kizárólag a sportcsarnok megépítésére hozták létre a Sárrét 21 Kft.-t. Az egyre inkább meddőnek tűnő vitát szünettel szakították félbe. Majd a kilenc MSZP-s és az MSZP által támogatott egy független képviselő szavazataival Mocsári József képviselő előterjesztését szavazta meg a testület. E szerint ISO minőségbiztosítást nem kérnek a fővállalkozótól, előnyt jelent a helyi foglalkoztatáspolitikai célok érvényesítése, ugyanakkor a pályázónak legalább 300 millió forint árbevétellel kell rendelkeznie. _________ M. B. Az egyiknek igen, a másiknak nem Az önkormányzat szerint a legnagyobb méltányossággal jártak el Gyulaváriban Pálfi Ferencnek tavaly augusztus óta tart az önkormányzattal a „kapcsolata”, melyet a libatömő őstermelő mára zaklatásnak nevez. Feljelentette a szomszédja, hogy szerinte szabálytalanul tartja a szárnyasokat... Gyula—Gyulavári________ A történet tavaly augusztusban kezdődött, amikor Pálfi Ferenc levelet kapott az önkormányzattól, hogy ellenőrizni akarják a libatartás körülményeit. Megállapították a hatósági osztály képviselői, hogy szabálytalan a tartás és kötelezték, hogy a megadott időpontig alakítsa át az épületet vagy szüntesse meg a libatömést. Ügy tudja, az állattartási rendelet szerint azon a területen százszámra, sőt ezerszámra lehet tartani szárnyasokat. A tulajdonos megpróbálta szabályossá tenni a libatartást, de nem tudta anyagi okokból a határidőig megépíteni a kért téglafalú építményt. Jelenleg háromrétegű ipari ponyva takarja a libaólat, ami némi szagot kienged, hiszen az állatoknak kell a levegő. De ugyancsak ablakot kellene nyitni az előírt téglaépületen is, tehát valójában nem lehet megoldani a teljes zártságot, a szagnélküliséget. Pálfi Ferenc a szomszédjának „köszönheti” a hatóság beható érdeklődését. - Állítom, tíz méter távolságon túl senki nem érzi meg a libaszagot, hiszen rendszeresen takarítom, fertőtlenítem az ólat — mondja. Az önkormányzat hatósága tavaly augusztus óta többször ellenőrizte a tartás körülményeit, mindany- nyiszor előírták, hogy ilyen módon szüntesse meg a libatömést. - A megélhetésemet akarják tőlem elvenni, olyan területen, a harmadik építési övezetben, ahol lehet állatot tartani, és azért sem értem a tiltást, mert a hatóság által előírt körülmények között is maradna némi szag. Óváriban mindenki tart állatokat, sertéseket is... Pálfi Ferenc is tartott, de az „önkormányzati macera” miatt erről már lemondott. A településrészen kaotikusak az állat- tartási körülmények, mégis csak őt zaklatják. Emiatt is igazságtalannak tartja, hogy meg akarják fosztani a kenyérkeresetétől. A legújabb fejlemény az, hogy ha megépítené téglából a libaólat, már akkor sem engednék meg neki a tartást. Tóthné Durkó Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal hatósági osztályának előadója elmondta, ha Pálfi Ferenc szabályos épületet és zárt trágyatárolót építene, a rendeletnek megfelelő számban tarthatna libát. Az első bejelentést a libatartásról 2000. június 28-án kapták, a levelet lien írták alá. Az ellenőrzést az állattartó kérésére a hivatal elhalasztotta, emiatt az ügyintézési határidőt 30 nappal meg kellett hosszabbítani. A kért időpontban megtartott helyszíni szemlén a hivatal munkatársai megállapították, hogy a libatartás nem épületben, hanem ponyvasátorban folyik, a trágya tárolására semmiféle építmény nincs, ahogyan azt előírja az ön- kormányzat állattartási rendelete. Az ingatlanon sertéstartás is folyt szabálytalan körülmények között. A helyszíni szemle tapasztalatai alapján a jegyző 2000. augusztus 23-án határozatban 2000. október elsejétől eltiltotta Pálfi Ferencet a libatartástól, 2001. február elsejétől pedig a sertéstartástól, amennyiben a szabályos feltételeket ezekre az időpontokra nem valósítja meg. Az állattartó 2000. szeptember 15-én, a hivatalban a libatartás körülményeinek szabályossá tételére, határidő-módosítást kért 2001. február elsejéig. A jegyző a kért határidő-módosítást megadta. Ennek leteltével az újbóli helyszíni szemlén a hatóság képviselői megállapították, hogy az ingatlanon libatartás nincs, viszont egy, továbbra is szabálytalanul tartott sertést találtak, ezért két hét múlva újabb helyszíni szemlét tartottak. Megkérték Pálfi Ferencet, hogy a két ellenőrzés közötti időben sertéstartását számolja fel, így a végrehajtási bírság kiszabására nem lesz szükség. A február végi helyszíni szemlén semmiféle állattartás nem volt az ingatlanon. Ez év márciusában az egyik bejelentő jelezte, hogy Pálfi Ferenc a libatartást továbbra is folytatja. A helyszíni szemlére a hatóság képviselőit az állattartó nem engedte be, de a libatartás tényét a kapuból, illetve a szomszéd ingatlanáról is meg lehetett állapítani. Ezért a jegyző Pálfi Ferencet részben a libatartásért, részben pedig a hatóság munkájának akadályozásáért pénzbírsággal sújtotta. A bírságot az állattartó nem fizette be a mai napig sem. Ez év május 15-én a hivatal munkatársai újra ellenőrizték az államigazgatási eljárás szabályainak előírásai szerint a libatartást, és az ingatlanon 170— 180 libát találtak, változatlanul szabálytalan feltételek között. Ezért a jegyző újabb határozatban, megnövelt összegű végrehajtási bírságot szabott ki és előírta a havonkénti helyszíni szemle tartását. Pálfi Ferencet a szabálytalan körülmények miatt tiltották el az állattartástól. Az előírt építési feltételek között legfeljebb 150 libát nevelhetne abban az építési övezetben. A polgármesteri hivatal többször is méltányosan járt el. Az első helyszíni szemlét elhalasztotta, több hónapos határidő-módosítást adott, a sertéstartás megszüntetésének ellenőrzésére pedig kétszer tartott helyszíni szemlét annak érdekében, hogy Pálfi Ferencnek ne kelljen végrehajtási bírságot fizetnie. Tavaly az önkormányzat a külterületre településhez támogatást nyújtott, volt, aki igénybe vette és volt, aki nem, mert nem tartotta megfelelőnek a közbiztonságot a tanyavilágban vagy elfogadhatatlannak ítélte az állatok kitelepítését. A kitelepítéssel így is több ügy megoldódott. Sajnos, az idén ez a támogatás nem áll rendelkezésre a költségvetésben — mondta Tóthné Durkó Zsuzsanna. A szomszéd, aki márciusban jelezte az önkormányzat hatósági osztályán a libatartás újrakezdését, lapunknak elmondta, hogy a környéken élők szenvednek a bűztől, és félnek, a meleg idővel tovább fokozódik az elviselhetetlen szag. Maga és mások is többször kérték a libatartó szomszédot, ha nem tudja megoldani, hogy ne kelljen az átható bűzt szagolniuk, hagyja abba a libatartást. - Megmondtam, feljelentem és meg is tettem. Átjött hozzám és megfenyegetett: költözzek el, ha nem tetszik. Kihívtam a rendőrséget, azóta nem tudom, mi történt, csak várok — mondta az egyik szomszéd, akit azóta is fenyeget az állattartó. — Éjszakára ki kell mennem a szobából, olyan bűz van, tehát korlátozottan tudom használni a saját lakásomat. A tegnapi hatósági ellenőrzésen megállapították, hogy Pálfi Ferenc a libatartást tovább folytatja. Tóthné Durkó Zsuzsanna elmondta, a beígért további ellenőrzések, büntetések dacára is folytatni kívánja az állattartó, mivel, elmondása szerint, ez a megélhetése. A polgármesteri hivatal viszont érvényt akar szerezni az állattartási rendeletnek. Most patthelyzet van, amiből kiút a szabályos állattartás kialakítása vagy a tartás abbahagyása és más megélhetési mód választása. Igaz, Gyulavári állattartó település, de a beépítettsége miatt tekintettel kell lenni az ott élőkre. SZŐKE MARCIT Hogyan ellenőrzik az állattartást?- Tavaly 40 ingatlant kerestek fel a közterület-felügyelők, emellett a polgármesteri hivatal igazgatási csoportja ellenőrzi bejelentésre az állattartást - mondta Tóthné Durkó Zsuzsanna. Kérdésünkre, hogy a képviselő-testületi üléseken többször szóvá tették, miért nem ellenőrzik egységesen az egész városra kiterjedően a tartást, mert így egymást jelentgetik az emberek, azt válaszolta: — Az egész városra kiterjedő ellenőrzéshez legalább 4-5 munkatársra lenne szükség teljes munkaidőben. Ezzel szemben jelenleg én, mint környezetvédelmi ügyintéző egyéb feladataim mellett végzem ezt a munkát a szakhatóságok, elsősorban az építéshatóság bevonásával. A ház körüli kisgazdaságokban is lehet úgy tartani a jószágot, hogy másokat ne zavarjon a tenyésztésük. Képünk illusztráció ARCHÍV FELVÉTEL Ifjú magyar fizikusok sikere Szűcs Emese a csapat Békés megyei tagja A békéscsabai Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolában tanuló Szűcs Emese képviselte — ötödmagával — hazánkat az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén, Helsinkiben. _______Békéscsaba — A nemzetközi fizikai versenyeken többnyire 18 csapat vesz részt- mondta el Varga István fizika tanár, Szűcs Emese felkészítője -, mindegyik országa képviseletében. Az idei versenyt Finnországban, a Helsinki közelében fekvő Espooban rendezték meg május 22-étől 29-éig.- Hogyan jutott be Szűcs Emese a magyar csapatbal- Minden évben megjelenik a Középiskolai Matematikai Lapban a verseny kiírása, mely egy nemzetközi bizottság által összeállított, 17 feladatból álló kísérletsorozatot tartalmaz. Az a feladatok nehézsége és egyben szépsége is, hogy a megadott témák nem szerepelnek a középiskolás fizika tananyagban, a különleges kísérletekhez még az eszközöket is magunknak kell ösz- szeállítani. A 17 feladat közül, melyek között olyanok találhatók, mint a zenélő fűrész, hangolható cseppentő, táncoló homokóra vagy a gumihőerőgép, minél többet kell megoldani, de mindet szinte lehetetlen. Nekünk 12 feladatra sikerült három hónap alatt kidolgozni a megoldást, melynek dokumentálását - 50 perces filmet, 50 fényképet és több mint 100 oldalas leírást és fizikai magyarázatot — elküldtük a versenybizottságnak. Miután elfogadták a megoldásunkat, behívták Emesét az első fordulóra, ahol elő kellett adni néhány feladat megoldását. Itt kiválasztották a legjobb tíz diákot, akiknek aztán a második fordulóban angolul kellett ismertetni a feladatok megoldását. Közülük a legjobb öt utazhatott ki - az Oktatási Minisztérium támogatásával - a nemzetközi versenyre.- Hányadik helyezést ért el a magyar csapat? — Harmadikok lettünk, ami nem meglepő, mert a magyarok ezen a versenyen általában az élmezőnyben végeznek. Annak ellenére, hogy a feladatok kidolgozására nálunk korántsem olyan jók a technikai feltételek.- Melyik felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni? - kérdeztem a 18 éves, pusztaföldvári Szűcs Emesét.- Rendészeti osztályba járok, és leginkább a kriminológia érdekel, a Rendőrtiszti Főiskolán szeretnék továbbtanulni. Mivel bekerültem a nemzetközi versenycsapatba, automatikusan felvételt nyertem az ELTE fizika szakára. Még ezt a lehetőséget is megfontolom.- Korábban is indult már diákjuk nemzetközi versenyen? - kérdeztem Szűcs Emese felkészítő tanárát.- Az iskolában 1994 óta működik az Olimpiai Fizikai Szakkör, ahová több oktatási intézményből is járnak diákok. A szakkör tanulói közül — egy év kivételével — minden évben szerepelt egy diák az ifjú fizikusok nemzetközi versenyén.- FRANKÓ Varga István fizika tanár és tanítványa, Szűcs Emese kísérletezés közben D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
