Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-16 / 139. szám

2001. június 16-17., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 Felesége a melltartójába rejtve vitte magával az ékszereit Élete végéig felvállalta a körösladányi száműzetést Fél évszázaddal ezelőtt, 1951. június 15-én kényszerű száműzetésbe érkezett Körösladányba dr. Asztalos Miklós, a második világháború előtti magyar irodalom ismert írója, a ladányi művelődési ház későbbi névadója. Dr. Asz­talos Miklós feleségével, Kócsy Erzsébettel és annak édesanyjával, Kócsy Andoméval jött Ladányba. Akkor úgy tűnt, csak néhány évre érkeznek. Ám az íróék otthonra leltek az észak-békési településen, ezért akkor sem hagy­ták el Körösladányt, amikor már megtehették volna. A kitelepítéssel dr. Asztalos Miklós irodalmi pályafutása végleg kettétört, ő azonban elfogadta sorsát, a kitelepítési intézkedések feloldását követően az önkéntes ladányi száműzetést választotta. Dr. Asztalos Miklós hét esztendeig vezette a körösladányi amatőr színját­szókat Dr. Asztalos Miklós, székely szárma­zása ellenére, 1899. július 28-án Buda­pesten született, a gyermekkorát vi­szont Erdélyben töltötte. Egyetemi ta­nulmányait Kolozsváron kezdte meg. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következményeként doktorátusát már nem a Szamos-parti városban, hanem Pécsett szerezte meg. Pályáját a baranyai megyeszékhelyen kezdte, majd a fővárosba került. Előbb a Nemzeti Múzeum tisztviselőjeként, majd a Miniszterelnökség kisebbségi­nemzetiségi szakértőjeként tevékeny­kedett. A múlt század második felében Körösladányba kényszerűségből köl­tözött író történetírói munkássága el­sősorban Erdély történelmét dolgozta fel. Az 1920-as évek közepétől közel két évtizeden át tartott szépirodalmi te­vékenysége. Akkortájt színdarabjait az ország vezető színházai játszották. Ki­lenc színdarabja közül a legnagyobb sikert az Alteregó című történelmi víg­játék aratta. Ezt a művét szerte Euró­pában több mint 2500 alkalommal mu­tatták be. Dr. Asztalos Miklóst a má­sodik világháború végén, mint minisztériumi tisztviselőt Né­metországba vitték. Miután hazatért, bizalmatlanság fo­gadta. B-listára került, s 1951- ben kitelepítették Körösladányba. „1951. június 13-án, szer­dán reggel szokás szerint el- menfémaPasaréti térre, hogy bevásároljak egyet és mást ebédre. Éppen sort álltam az egyik üzletben, amikor a Pasa­réti útra befordult egy rendőr­ségi dzsipkocsi. A város felé ment. Valaki meg is jegyezte: úgy látszik, hogy már mára be­fejezték a kiutasítási végzések kihordását. Azt már tudta az egész város, hogy hétfőn, szer­dán és pénteken kézbesítik ki az esedékes kitelepítési ukázo- kat, és kedden, csütörtökön s szombaton történik a kiértesítettek el­szállítása. Azzal mentem haza, hogy ma már nyugodtak lehetünk, a rendőrök már elmenőben vannak a Hűvösvölgy­ből. Böske (Kócsy Erzsébet, dr. Aszta­los Miklós felesége, Dsida Jenő egyko­ri múzsája —- a szerk.) épp akkor lett kész az öltözködéssel és reggelizni ké­szült. Magam a könyvtárszobában leül­tem az írógépem mellé és nekifogtam, hogy folytassam a megkezdett reinkar- nációs regényem írását. Már a második kötet közepénél tartottam. A ragyogó napfényben tárva-nyitva voltak a Bog­nár utcára nyíló ablakaim. így a gépelés zaja mellett is hallottam az utcai forgal­mat. Egyszer csak azt hallottam, hogy megállt a kertajtónk előtt egy autó. Fel­keltem a gép mellől és odamentem az ablakhoz. Ekkor már hallottam is, hogy az előszobában felharsan a kapucsengő berregése, s láttam, hogy Böske elmegy kaput nyitni. A kapu előtt egy rendőri egyenruhás valaki állt. Böske kinyitotta a kaput. A rendőr bejött a kertbe, s Bös- két kísérve elindult befelé. A kezében kis táskaszerűség volt, s amint jött Bös­ke mellett, valami iratot emelt ki a tás­kájából. Az előszoba ajtajáig érhettek, amikor hallom, hogy Böske szinte arti- kulálatlanul felüvölt. Volt ebben a hangban riadtság, kétségbeesés, fájda­lom. És nem hagyta abba, egyre csak jajongott. Most már én is elindultam a földszintre. Böske lassan zokogásba ment át a jajveszékelésből. Alig tudta kinyögni, mikor meglátott, hogy meg­kaptuk a kiutasítási parancsot! Az írá­sok ott feküdtek a földszinti hall kis asztalán. És a rendőr magatehetetlenül toporgott Böske mellett. Lehetetlen volt észre nem vennem, hogy valahogy vi­Kiadják írásait gasztalni akarná a zokogó Böskét. Töb­bek közt azt is mondta neki, hogy ne sújon, nyugodjon meg, mert semmi sem tart örökké. Aztán hozzám fordult és szóban is elismételte, hogy kitelepí­tésre kerültünk: én, Böske és az anyó­som” — vetette papírra dr. Asztalos Miklós a kitelepítéssel kapcsolatban. A visszaemlékezés eredeti kéziratát azok a Papp Andrásék bocsátották rendelke­zésünkre, akiknél Körösladányban, a Vöröshadsereg (ma Kossuth) utca 11. szám alatt dr. Asztalos Miklósék 1970- től halálukig laktak. Dr. Asztalos Miklósék budapesti la­kásukból mindössze ezer kilogramm- nyi csomagot vihettek magukkal. Ezért számos értéküket, ingóságukat kénytelenek voltak elajándékozni. Az ékszereket a feleség a melltartójában „csempészte” magával. Ezt az ese­ményt az író később így örökítette meg: „Creniah Clariszék is vittek sző­nyeget, ők vitték el a mozigépemet is. De Clarisz volt az egyetlen, aki hozott is: Böskének egy cipzárral járó textilzacskót, hogy Böske abba rejtse a keblére azt a néhány éksze­rünket, amivel rendelkez­tünk.” Dr. Asztalos Miklósék Körösladányba három he­lyen laktak: 1951. június 15- étől 1967-ig a Széchenyi ut­ca 47. szám alatt, 1967-től 1970-ig a Petőfi tér 9. szám alatt, majd 1970-től halálu­kig a már említett Vöröshadsereg utca 11. szám alatt. Dr. Asztalos Miklós 1963 júniusától a körösladányi művelődési ház gyermek és felnőtt színjátszóinak lett a vezetője. Az ott eltöltött hét esztendő alatt közel húsz da­rabot rendezett. Volt ame­lyikben négy, s volt amelyikben negy­venkilenc szereplő lépett színpadra. Az író felesége előbb Szeghalmon, majd nyugdíjazását követően Körösla­dányban dolgozott zongoratanárként. Mind dr. Asztalos Miklósért, mind Kócsy Erzsébetért rajongtak tanítvá­nyaik. Sokan fordultak hozzájuk prob­lémáikkal, bizalmas kérdéseikkel. A hatvanas években számos vendég­társulat tartott színházi előadást a körösladányi művelődési házban. A Ladányban otthonra talált író kedves epizódként örökítette meg Rátonyi Ró­bert fellépését 1968 márciusából. Ami­kor Rátonyi meglátta az egykor ünne­pelt írót — aki ügyelőként, világosító­ként és függönyhúzóként foglalatosko­dott —- felkiáltott: „ Asztalos Miklós!” Kiderült: utoljára 1944-ben találkoztak a Nemzeti Színházban, dr. Asztalos Miklós egyik művének bemutatóján. „Semmit sem változott — mondta nekem, amit nem hittem el, de nagyon jólesett” — jegyezte meg a találkozó­ról naplójában az író. Dr. Asztalos Miklós életének utolsó évtizedei is szorgalmas munkával tel­tek. (A neves író 1961 és 1973 között 635 alkalommal orgonáit a ladányi re­formátus templomban.) Emlékiratokat írt, élénk levelezést folytatott néhány megmaradt barátjával, és gyermeki boldogsággal fogadta ritka vendégeit, akik legtöbbször ismert irodalmi sze­mélyiségek voltak. „Most már tudom, hogy milyen is volt ez a visszavonhatatlan és megis­mételhetetlen folyamat, amit szétszed­ni, felbontani igyekeztem. Túl vagyok az önboncoláson. Vége a komédiának. És Te kései, netáni olvasóm, ha csalód­va hagyod abba az olvasást, miután megismertél egy sereg színes és szürke, fényes és árnyas arcot, ne vess rám kö­vet. Nem én válogattam össze a színes fonalakat, amiből megszövődött életem szőnyege. Sőt, nem is én szőttem. Tő­lem független akarat hozta össze a szá­lakat és tőlem független hatalom fonta, szőtte egybe. Bár az én életem volt, si- keredettségéről vagy sikertelenségéről nem én tehetek, hanem a rám mért vég­zet” — vetette papírra dr. Asztalos Miklós 1984. augusztus 13-án. A ladányi száműzetést élete végéig felvállaló író 1986. február 23-án hunyt el. Halálának ötödik évfordulója alkal­mából 1991-ben tartott emlékünnepsé­gen a körösladányi művelődési ház fel­vette a dr. Asztalos Miklós nevet. Magyari Barna CD-sikerlista 1. Bond: Bom 2. Dido: No Angel 3. Bon Bon: Irány a légió! 4. Crystal: Két utazó 5. Destiny's Child: Survivor 6. Vanessa Mae: Subject To Change 7. Brooklyn Bounce: Restart 8. Rport: Akarom, hogy rám találj 9. Depeche Mode: Exciter 10. Berry: Egyedül (Music land Hanglemezholt) Filmajánló Hannibal A Bárányok hallgatnak főszereplője (Anthony Hopkins) megszökött a bör­tönből és Firenzében éli világát. Csak egyik hajdani áldozata, az emberi roncsként vegetáló, és mellesleg milli­omos, Mason Verger (Gary Oldman) nem nyugszik, mindenáron bosszút akar rajta állni. Csalétke — Clarice Starling (Julianne Moore) FBI ügynök — beválik és Hannibal szépen vissza­szokik az emberhúsra. Könyvajánló A zsidókérdés... Vaskos, és tegyük hozzá, hiánypótló könyvet jelentetett meg az Osiris Ki­adó. Korunk egyik legvitatottabb té­májára kereste a választ a szerző, Gyurgyák János, aki több évi kutató munkával leírta mindazt, amit a hazai zsidókérdésről tudni kell, vagy tudni illik. A zsidókérdés Magyarországon címmel most megjelent kötet történe­ti tények alapján elemzi a kérdést. A szerző nyíltan vállalja, hogy megkö­zelítése liberális konzervatív szemlé­letű. Mindvégig tiszteletben tartja ugyanakkor a polgári jogegyenlőség ideáját, másfelől pedig sem a zsidóság sikertelen asszimilációjára utaló véle­ményeket, sem a disszimilációs el­képzeléseket nem tekinti eredendően antiszemita nézeteknek. Az Ünnepi Könyvhét egyik sikerkötete megjó­solhatóan nagy vitát vált ki mind az asszimilációpárti magyar zsidóság, mind pedig az antiszemita körök ré­széről. A könyv feltétlenül figyelmet érdemel a témában tisztán látni aka­rók körében. — A körösladányi amatőr színjátszók tagjaként én Molnár Ferencnek A Pál utcai fiúk című színdarabjá­ban szerepeltem — közölte megkeresésünkre Sipos Im­re, a körösladányi Dr. Asztalos Miklós Művelődési Ház : igazgatója. — Émlékszem rá, akkor Miklós bácsi már | 69 éves volt. Ám érettebb kora ellenére nagy szakérte­lemmel, lelkesedéssel fogta össze a nagy létszámú sze­replőgárdát. Itt, a nevét viselő művelődési házban az ál­tala rendezett színdarabok plakátjait nagy becsben tart­juk. Ezeket különböző alkalmakkor, évfordulókkor ki­állítás keretében be is mutatjuk. Örülök annak is, hogy Miklós bácsi neve — bár még most sem a tehetsége ál­tal megkövetelt helyen — egyre gyakrabban a köztu­datba kerül. Az írásai is mind gyakrabban jelennek meg könyv formájában. Tavaly a II. Rákóczi Ferenc és kora című művét adták ki, idén pedig A magyar nagyhata­lom (Magyar külpolitika a honfoglalástól a mohácsi vé­szig) című munkája kerül könyvpiacra. 1 •mmimmmmm i ; mmrnm ...... ... •. ... .... ■ • V- ■: ' ••• -j, . ' Kóbor utakon - négy tételben A 72. ünnepi könyvhét alkalmából tucatnyi Békés megyei alkotó jelent­kezett új kötettel. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban négy író egy- egy könyvét mutatjuk be — s egy­ben ajánljuk olvasóink ügyeimébe. Sarusi Mihály Vagabundkor- zó című könyv- sorozatának el­ső három köte­te nyolc éve je­lent meg, a vi­lágba szanaszét szóródó ma­gyarok helyze­téről tudósító alkotás újabb három, a IV., az V. és a VI. kötetét veheti most kézbe az olvasó. A fülszöveg ajánlása szerint „e mű­vek az irodalmi riport, a szociográfiai fölmérés és a néplélektani kutatás sajá­tos — elég gyakran: költői -— ötvöze­tei. Önállóak nem csak az egyes köte­tek, a fejezetnyi írások is. Ami össze­fogja őket: a Földgolyó, melyen nyar­galunk; a magyar világ, melynek za­rándoka, fölfedező hajósa és kocsiállí­tó stopposa, rendíthetetlen csavargója az író.” (Barbaricum Könyvműhely) Irányi Dezső is könyvsoro­zatba sűrítette életét, kóbor útjait. A szer­ző — bárhová sodorta a sors — szüntelenül jegyezte gon­dolatait. A vi­lágháborút kö­vetően nem jelentethette meg írásait, több, mint fél évszázadnak kellett el­telnie ahhoz, hogy emlékiratainak ki­vonatát közreadhassa. Az idei könyv­hétre az 1936-1947 közötti történése­ket magában foglaló kötet került nap­világra. A szerző az előszóban így vall: „Elhullajtott porszemeket, epizó­dokat ragadhatok ki csak a Múlt — csupa rendhagyó idő — páratlan emlé­keiből... Ellobbanó, villanó fényeket, lidérces fantomképeket egy évtized forgószínpadáról.” (Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház) Harminchat vers, darabja 10 forint — ennyiért lehet megvásárolni Sass Ervin A fürdőmester vízbe ugrik című ver­seskötetét. A szerző Orosházához kö­tődő gyermek- és ifjúkorának történe­teit és álmait a groteszk szürrealizmus eszközével rendezi sorokba. Hetedik verseskönyvében a rövid költemények a harmincas, negyvenes, öt­venes évek bolyongásai­nak lenyoma­tai. „Tanterem a falakon szí­nes képek. Eg­ri nők. Buda­vár visszavé­tele. Hunyadi László siratá- sa. a katedra felett a Himnusz kemény­papírra. négy éves voltam, beültem a padba ahol a gyerekek, lóbáltam a lá­bam én is.” (Tevan Kiadó) Ez az a föld címmel Kőváry E. Péter a rendszerváltozás idejét dolgozza fel kötetében. A szerző a Népszabadság újságírójaként tudósított a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején zajló földtulajdoni változásokról. A harminc riport helyszíne az Alföld, közelebbről a Viharsarok, a Körösök és a Közép-Tisza vidéke, a Jászkun­ság. Az Alföldi tájkép csata közben (1988-1994) alcímet viselő könyv tartal­mából: Futok a földem után, Hol a hatalom mostanában?, Rabjai a föld­nek, Szabad a gazda?, Egy szép, új világ zsellérei, Bi­rodalom Mer­cedesszel, Az elsüllyesztett polgár- mester, Rendszerváltás — alsófokon. (Magyar Napló Kiadó) V. K. Irányi Dezső Emlékeim, kóbor utal'" III. SORSOK -ÁRNYAK - VAD IDŐK B

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents