Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-02 / 128. szám

4. OLDAL - 2001. JÚNIUS 2-4., SZOMBAT-HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Egyelőre marad Dobozon a lelkipásztor A közigazgatási hivatal a helyi jegyzőt felváltva a gyulait jelölte ki Lapunk tavaly december 22-ei számában Áthelyezik a dobozi lelkipásztort? — A presbitérium megkérdőjelezi a tanács pártatlanságát címmel írtunk a dobozi refor­mátus lelkipásztor, Balogh Lajos Barna panaszlott el­len a Békési Református Egyházmegye bírósága eljáró tanácsa által hozott elmarasztaló határozatról. Doboz végzésében való mulasztás, el­lenszegülés, engedetlenség az egyházi felsőbbségek törvényes rendeleteivél és határozataival szemben, valamint az egyházi felsőbbségeknek, egyházi szol­gáknak és egyháztagoknak szó­Nos, a Tiszántúli Református Egyházkerület Bírósága a Deb­recenben május 14-én megtar­tott fellebbezési tárgyaláson hatályon kívül helyezte az első fokú bíróság határozatát, ezál­tal a lelkipásztor ellen kisza- bott fegyelmi büntetést is. Az Mi Volt ű Vita tárgya. egyházkerületi bíróság jogerős határozatában - azon túl, hogy tartalmi, eljárásjogi hiá­nyosságokra való hivatkozás­gek - információink szerint kö­zel 60 ezer forint — megfizetésére kötelezte. Az „ítélet” ellen Balogh La­jos Barna - egyebek mellett ar­ra is hivatkozva, hogy a bizo­nyítékok szabad mérlegelése elmaradt, illetve a bíróság gya­korlatilag nem állapított meg tényállást - fellebbezést nyúj­tott be az egyházkerületi bíró­sághoz. A Derencsényi István esperes vezette fellebbezési bíróság hatá­rozatában egyértelműen leszö­sal, új eljárás lefolytatására kö­telezte az egyházmegyei bíró­ságot - kimondta: „Az I. fokú bíróság túlterjeszkedett hatás­körén, amikor az áthelyezés fe­gyelmi büntetés gyakorlati megvalósításáról is döntött. Ilyen szabályt a 2000. évi I. tör­vény (kánonjogi törvény - a szerk.) nem tartalmaz. Ennek indoka éppen az, hogy a lelké- szi állás betöltésével kapcsola­tos szabályokat a Magyarorszá­gi Református Egyház Egysé­ges Választójogi Törvénye tar­talmazza.” A történtek felfrissítésekép­pen: a Pentaller Attila szarvasi lelkipásztor elnöklete mellett, Katona Gyula lelkészi és Nagy Sándor világi tanácsosok által al­kotott egyházmegyei bírói tanács 2000. november 27-ei keltezésű ítéletében Balogh Lajos Barna panaszlottat „a hivatali teendők Az egyik ügyben nagyszámú, a lelkész ellen irányuló - a sír­helymegváltással, a harangozással, illetve a hívekkel való be­szélgetési stílussal, valamint a hittanoktatással kapcsolatos — panaszt bírált el a bíróság. A másik ügyben egy helybeli műkő­készítő, sírköves, K. István és társa, valamint az egyházközség presbitériumának a temető fenntartási hozzájárulásával kapcso­latos döntése képezte a vita tárgyát. A sírköves ugyanis nem hajlandó a presbitériumi döntés által meghatározott összegű te­mető-fenntartási hozzájárulást kifizetni. Ugyanakkor a presbitéri­umi döntés jogalapját a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló törvény azon paragrafusa képezi, miszerint: ,,A temetési helyek, illetőleg az újraváltás díját, továbbá a temetőben vállal­kozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulási díját a'tulajdonos állapítja meg”. A rendelkezésre álló iratok alapján az egyházkerületi jogtanácsos megállapította, hogy ezen ügy esetleges fegyelmi vonzatát — mivel polgári jogi útra terelték - a jogerős befejezést követően célszerű vizsgálni. Ugyanakkor azt is javallottá a vizsgálat tárgyává tenni, hogy: .....a szerződéskötési vita minősül-e, és ha igen, mennyiben mi nősül fegyelmi vétségnek”. ban vagy írásban történő rágal­mazása” fegyelmi vétségekben bűnösnek találván, áthelyezés fő­büntetésben részesítette. Ugyan­akkor a felmerült eljárási költsé­gezte, hogy az eljárás alapjául szolgáló, mindkét ügyben tisztá­zatlan a tényállás, s ebből eredő­en az eljárt bíróság hiányosan feltárt tényállásra alapozta dön­tését. Ezt a fellebbviteli tárgyalá­son ügyészként eljáró dr. Csűry Kálmán egyházkerületi jogtaná­csos is kifogásolta, mondván, hogy bizonyítási kötelmeinek nem tett eleget az egyházmegyei bíróság, s a közvetlenség elve - mint általános jogalkalmazási elv a bírósági eljárásban - is sé­rült. Az egyházkerületi bíróság in­doklásában arra is rámutatott, hogy az új eljárás keretében „a panaszosok meghallgatásakor fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy az esetek többségében pres­bitériumi határozatot kifogásol­nak, amelyet nem a lelkész ho­zott meg”. A dobozi református egyház- község közben birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a pres­bitériumi határozattal szembe helyezkedő sírkövessel szem­ben, s a Békés Megyei Közigaz­gatási Hivatal vezetőjénél kérel­mezte, hogy zárassák ki az ügy­ből a dobozi jegyző. A közigaz­gatási hivatal május 14-ei kelte­zésű határozata szerint: „A tár­gyi ügy intézéséből Doboz nagyközség jegyzőjét kizárom, a tárgyi ügyben eljáró hatóság­nak Gyula város jegyzőjét jelö­löm ki”. Kiss László, Doboz jegyzője megkeresésünkre elmondta: az államigazgatási eljárásról szóló törvény adta lehetőségével élt az ügyfél, amikor kizárását kez­deményezte. A jegyző kifejtet­te: ellenkező esetben eleget té­ve a jogszabályi kötelezettsé­geknek, saját maga kérte volna kizárását. BOTH IMRE __________Megkérdeztük olvasóinkat_________ Di vat-e még a hozomány? Jakabné Szán­tó Ágnes, 32 éves, battonyai szociálpoliti­kai ügyintéző:- Régen na­gyobb jelentő­séget tulajdo­nítottak a ho­zománynak: kocsit, házat adtak a lánygyermeknek. Én két éve mentem férjhez, s a mi generáci­ónk többsége már a taníttatást is hozományként értékeli. A tudás, a diploma megszerzése legalább annyi áldozatot kíván a szülők­től, mint az anyagiak előteremté­se. Az utóbbiak előbb-utóbb el­fogynak, viszont a szellemi tőke hosszú távon kamatozik. Jeszenka Ildi­kó, 35 éves, battonyai ta­nárnő:- A tovább ta­nuló fiatalok már a főisko­lai-egyetemi évek alatt ösz­szeköltöznek, az ő esetükben te­hát hagyományos értelemben nem beszélhetünk hozományról. De aki nem szerez diplomát és korán férjhez megy, a szülők an­nak sem kezdik nyolc-tíz éves korában gyűjteni a kelengyét. En­nek egyszerűen nem lenne értel­me. Egyébként pedig, ha tehetik, a fiús szülők is kitesznek magu­kért, ők is adnak „hozományt”. Dr. Garzó Pé­ter, 42 éves, battonyai ál­latorvos, ter­mészetgyógy­ász:- Vélemé­nyem szerint manapság a házasulandók anyagi helyzete sokkal kevesebbet nyom a latban, mint korábban. Úgy gondolom, a mai fiatalok inkább a pozitív em­beri tulajdonságokat tartják fon­tosnak, s nem azt, hogy egyik vagy másik fél milyen vagyontárgyakat visz a házasságba. Más kérdés, hogy sok szülőnek oly mértékben csökkent a jövedelme, hogy nem is tudna hozományt adni. Lipován Mi- hályné, 44 éves, batto­nyai biztosítá­si üzletvezető:- A hozo­mánytartalma ________ és értéke ko­ronként is vál­tozik, meg vidékenként is. A mai Magyarországnak azon a vidékein, ahol jobbak a jövedelmi viszonyok, például Kiskunhalason, elképesztő hozományokról hallani. Azon vi­szont még nem gondolkodtam, hogy az anyagiaknak vagy a lány műveltségének van-e nagyobb je­lentősége házasságkötéskor. Azt hi­szem, ez nézőpont kérdése, m. oy. D-FOTO: A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, eze­ket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberé­nek. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. A befektetőknek jobb út kell! Amíg térségünkben ilyen lesz az infrastruktúra, ad­dig a befektetők nem tolon­ganak, így nagyobb szám­ban új munkahelyek létesí­tésére nem sok az esély — mondta Pap Tibor polgár- mester a dévaványai képvi­selő-testület csütörtöki ülé­sén, amikor a helyi foglal­koztatás helyzetét tárgyal­ták a városvezetők. Dévaványa- A munkanélküliek miként mű­ködnek együtt a munkaügyi köz­ponttal? - érdeklődött Novák Im­re képviselő.- Általánosítani nem lehet. A többség szeretne elhelyezkedni, és ezért mindent meg is tesz. Van­nak viszont olyan személyek, akik a munkanélküli életformára ren­dezkedtek be - válaszolta Nagyné Varjú Ildikó, a megyei munkaügyi központ gyomaendrődi kirendelt­ségének munkatársa.- Az Észak-Békés Megyei Ön- kormányzati Térségfejlesztési Társulás és a 22 települést érintő vállalkozási övezet is azért fára­dozik, hogy új munkahelyek léte­süljenek. Ám az eredményekhez jobb infrastruktúra kellene. Egy korróziómentes acélt termelő üzem azért nem települt hoz­zánk, mert az ecsegfalvi hídon csak 20 tonnás kamionok közle­kedhetnek, egy képcsövet készí­tő japán vállalkozás pedig a Dévaványa-Gyomaendrőd közti utat találta túl „rázósnak”. A testület végül jelentősebb nézetütköztetések nélkül fogadta el a Somogyiné Németi Erika igazgatási főelőadó által előter­jesztett foglalkoztatási beszámo­lót. M. B. Egy nyelvet beszélnek A szolgálat munkatársa szerint a családok segítőkészek Közel egy éve indult megyénkben a Roma- Start Program, ami a cigányság képzésé­ben, foglalkoztatásban való hátrányát igyekszik mérsékelni. A program részeként álltak munkába a roma foglalkozta­tásszervező menedzserek. Nagy Attila (ké­pünkön) Szarvason, mint a családsegítő szolgálat munkatársa idén áprilistól tölti be ezt a munkakört. Szarvas Nagy Attila a mezőhegyesi szak­munkásképző és gimnáziumban tanulta ki az esztergályos szak­mát, majd kilencvenkilencben ott érettségizett. Bár a munkakör­ében eltöltött szűk két hónap mé­lyebb következtetések levonására kevés, néhány tapasztalatot máris leszűrhetett. Foglalkoztatásszer­vezőként a tevékenysége főképp arra irányul, hogy minél több ci­gány származású állás nélkülit munkába segítsen. Először arra voltunk kíváncsiak, milyen prob­lémákkal szembesül?- Gond az alacsony iskolázott­ság, szakmája keveseknek van. Az állástalan felnőttek általában nyolc általánost végeztek vagy azt sem. Ugyanakkor kevés a segédmun­kásoknak meghirdetett állás. A le­hetőség adott arra, hogy ezt a le­maradást bepótolják. A munka­ügyi központ sokféle képzési le­hetőséget kínál. Ám az is igaz, fel­nőtt fejjel nehéz visszaülni az is­kolapadba - mondta Nagy Attila, aki úgy látja, a mostani 13-14 éve­sek közül sokan tervezik, hogy gimnáziumban, szakközépiskolá­ban folytatják a tanulmányaikat. Ebben nagy szerepe van a szülők­nek is, akik fontosnak tartják a gyermekük továbbtanulását.- A családsegítő munkatársa­ként mivel foglalkozik még?- A kiegészítő családi pótlék­hoz kapcsolódó környezettanul­mányokat végzem, egyelőre a kol­légákkal közösen, hogy beletanul­jak. Találkozom azokkal a szülők­kel, akik gyermekükkel nem je­lente^ meg a kötelező védőoltá­son és elmondom nekik, hogy az elmaradt oltást pótolni kell. Meg­látogatom azokat a családokat is, akik a gyermeküket nem vitték el az iskolaérettségi vizsgálatra, s igyekszem meggyőzni őket, hogy ez a gyermek érdeke. Szarvasi va­gyok, szinte minden családot is­merek. Nagy előny az is, hogy tu­dok cigányul, így a saját nyelvü­kön szólok hozzájuk. Főként en­nek a két dolognak köszönhető, hogy a családok segítőkészek. Nem hivatalos emberként kezel­nek. Olyan személynek tekinte­nek, aki törődik velük és segítő szándékkal közeledik.- A munkájában mi jelenti a sikert?- Igyekszem úgy dolgozni, hogy meg legyenek velem eléged­ve a szarvasi romák, hogy segítsé­gére legyek ennek a közösségnek - mondta Nagy Attila. CSATH RÓZA Településeink krónikája Pünkösd kupa Keresztúron Sarkadkeresztúron június 3-án immár nyolcadik al­kalommal rendezik meg a hagyományosnak mond­ható Pünkösd Kupát.- A sportpályán tartott, falunapi jellegű, játékos szelle­mi- és sportvetélkedő minden esztendőben a meglepetés erejével hat, ugyanis a helyszínen derül ki, hogy a verseny­zők miben mérik össze tudásukat - tájékozatott Dyés Sán­dor jegyző, a kupa egyik szervezője. Az eddigi években egyaránt volt futás, kapura rúgás és talicskázás is. Gasztronómiai ügyességükről is számot adnak a főzésben résztvevő csapatok, s 9 órától a 16 órakor kezdődő eredményhirdetésig idén is a versengésé a főszerep. A tombola főnyereménye egy mountain bike kerékpár, s 19 órától zárásig a Küszöb zenekar húzza a talpalávalót.________________________ibi Hasznos előadás Szeghalmon- A Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület szervezé­sében június másodikén délelőtt 9 órától a szeghal­mi művelődési központban folytatódik az az ingye­nes képzés, amely a biotermelés-biogazdálkodás és a falusi vendéglátás közötti kapcsolat témáját járja körül — közölte lapunkkal Gila Károly, a Sárrét Tourinform Iroda vezetője. A szombati foglalkozáson (amely ezúttal is in­gyenes) dr. Márai Géza, a gödöllői Szent István Egyetem ökológiai-mezőgazdasági tanszékének do­cense az ökológiai állattartásról tart előadást. A szervezők továbbra is várják mindazokat, aki­ket érdekel a biogazdálkodás, ami segíthet a kör­nyék agrárvállalkozóinak termelési gondjaik enyhí- tésében. ________________________________ni Fo glalkoztatási nap Orosházán A Békés Megyei Munkaügyi Központ által útjára in­dított „Roma foglalkoztatási napok” rendezvényso­rozat következő állomása a közelmúltban volt Oros­házán, a helyi munkaügyi kirendeltségen. A ren­dezvényen mintegy 100 roma származású munka- nélküli jelent meg, akik számára közel 100 munka­helyet ajánlottak a kirendeltség munkatársai. Mint Pántya Imre kirendeltségvezetőtől megtudtuk, ösz- szesen 70 roma munkavállalót sikerült elhelyezni, főként olyan munkahelyekre, amik nem igényeltek szakmai végzettséget. A képzések iránt azonban már nem volt ilyen nagy az érdeklődés. Alapfeltétel a nyolc általános is­kolai végzettség, főként vendéglátó-ipari és ipari szakmák elsajátítását ajánlotta a munkaügyi köz- pont.________________________ __________K.E. Te stvérkapcsolat a szállásiakkal Nagyszénás és a jugoszláviai Magyarcsernye 1970. március 15-e óta ápol testvértelepülési kapcsolatot. Napjainkban legfőképpen a barátság és a kulturális kapcsolatok kötik össze a két települést, de keresik az újabb gazdasági szálakat is. Legutóbb május utolsó hétvégéjén járt a nagyszé- nási küldöttség Magyarcsernyén. A program során részt vettek a jugoszláv testvértelepülés teleházának avatásán is, ahol az ünnepi beszédet a belgrádi ma­gyar nagykövet mondta. A nagyszénásiak megte­kintették a helyi iskola ünnepségét, ahol felléptek a szénási mazsorettek is. Dr. Baja János önkormány­zati képviselő a település nevében meghívta a ma- gyarcsernyeieket a június 2-3-ai nagyszénási falu­napra, amit a vendéglátók örömmel fogadtak. _______________________________________________________IMI „G yermeknapocska” Gyulán A gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Köz­pont és a diákiroda ma 9 órától városi gyermekna­pocskát - az elnevezéssel a legkisebbekre gondolva - rendez a művelődési ház környékén. A progra­mot eső esetén a központ épületében tartják meg. Lesz járdarajzverseny, alkotóház, lovas kocsikázás, görkori-, gördeszkabemutató és verseny. Eljönnek a mentők, a tűzoltók, a rendőrök és 11 órától bemuta­tót tart a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub is. A hagyományokhoz híven 13 órakor városi gyer­mekfát ültetnek. A 14 óráig tartó rendezvényen, az alkotóházban apró ajándéktárgyakat lehet készíte­ni, s még sokféle játék, vetélkedő várja a gyermeke­ket ___________ -ö­Is kolabusz Örménykútnak A hunyai és az örménykúti képviselő-testület közelmúltban hozott együttes döntést arról, hogy 2001 szeptemberétől a települések iskoláit és óvodáit társulásos formában, közös igazgatás alatt működteti. Az intézményvezetői helyre pályázatot írtak ki. Bohrát Sándor örménykúti polgármestertől megtudtuk, eddig nyolc felső tagozatos gyermek szülei nyilatkoztak úgy, hogy a hunyai iskolában taníttatják tovább a gyermeküket. A polgármester bízik benne, hogy szeptemberig még több szülő hasonló döntést hoz. Az örménykúti alsósok a helyi iskolában tanulnak tovább, ám az eddigiektől eltérően nem összevont csoportokban. A felsősök átjárásának megoldására 14 személyes iskolabusz vásárlására pályázik Örménykút. CS. R.

Next

/
Thumbnails
Contents