Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-08 / 106. szám
R I P O R T 2001. MÁJUS 8., KEDD — 7. OLDAL i REKÉS MEGYEI HÍRLAP Lapátos katonák a végeken ,,Ezeket az embereket nem lehetett tönkretenni’’ Lapátos katonák — az 1951 és 1956 között munkaszolgálatot teljesítők e titulusa máig él a köznyelvben. A származása, a vagyoni helyzete, illetve a politikai megbízhatatlansága miatt a Rá- kosi-rendszer több mint tizenhatezer sorköteles korú fiatalembernek nem adott fegyvert a kezébe. Katonai behívó alapján huszonhét hónap kényszer- munka várt rájuk építkezéseken és bányákban. Gyomaendröd A Rákosi-rendszerben az osztályhelyzetet megállapító bizottság döntötte el, hogy a honvédség által felállított A, B és C kategória közül kit kell az utóbbiba sorolni. A „C” volt a politikailag megbízhatatlanok kategóriája. A foglalkoztatásukra állították fel a munkaszolgálatos alakulatokat. Az ide szóló behívóparancsok '51. július 28-ra rendelték be az 1929-ben és 1930-ban született, politikailag megbízhatatlan és kulák sorköteleseket, összesen 4300 főt. Tíz munkaszolgálatos zászlóalj és négy önálló század kezdte el a laktanyák és a repülőterek építését. 1951 és 1956 között ösz- szesen 16 ezer 163 embert hívtak be munkaszolgálatra, közülük, becslések szerint, mintegy hatezren élnek még. A munkaszolgálatban eltöltött időt nem szabályozták, általában 27 hónap volt. Egyetem helyett bányába Az ötven esztendővel ezelőtt történtekről való méltó megemlékezésre már tavaly lépéseket tettek a volt munkaszolgálatosok MUSZ 51-56 szervezetének Békés megyei képviselői. Kezdeményezésüket Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke is felkarolta. Levelet intézett a megyei települések polgármestereihez, amelyben arra kérte az önkormányzatokat, támogassák a megemlékezések méltó megrendezését. Ilyen előzmények után tartottak április 28-án, az országban elsőként, Gyomaendrődön önkormányzati támogatással megemlékezést. A Rákosi- rendszer idején a kommunista diktatúrában katonai behívó alapján végzett kényszermunkáért erkölcsi kárpótlásul járó Hűségért — Hazáért emlékérmet és a díszoklevelet a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége MUSZ 51-56 tagozata ügyvezető alelnöke, dr. Lánczos Pál adta át a tizenhét gyomaendrődi munkaszolgálatosnak. Az alelnök bajtársakhoz intézett köszöntőjét személyes élmények szőtték át. Történetéből kiderült, a sikeres műegyetemi felvételi után 1952 júliusában hívták be munkaszolgálatra. Építkezésen, majd bányában dolgozott egészen 1954 novemberéig. A leszerelés után az egyetem visszavette, 1958-ban szerzett mérnöki diplomát. Mint mondta, nincs benne bosszúvágy, ellenben megvan az igénye az erkölcsi és az anyagi kárpótlásra. Mindenükből kiforgatták A megemlékezésen résztvevők nyíltan, a nevüket vállalva beszéltek az ötvenes években elszenvedett megpróbáltatásaikról. A gyomaendrődi Krucsó László, aki most az Újrakezdési Szövetség ügyvezetője, ötvenegy szeptemberében a mezőgazdasági munka dandárján kapta a behívót. Akkor volt húszéves. Huszonhét hónapig, összesen tizennégy településen dolgozott építkezéseken. Hazajövetele után építőipari munkás lett, később vállalkozásba kezdett. Krucsó László több dokumentumot mutatott, bizonyítandó, annak idején hogyan forgatták ki mindenükből a módosabb családokat. Köztudott az is, miképp nehezítették meg a későbbi érvényesülésüket. Hozzátette, mindenféle mesterkedés ellenére ezeket az embereket nem lehetett tönkretenni. Az élet a meghurcoltak belső tartását igazolta, volt erejük talpra állni. Az endrődi Uhrin Béla napra pontosan számon tartja a munkaszolgálatban eltöltött idejét: 27 hónapot és tizennyolc napot volt távol az otthonától.- 1952 februárjában vonultam be munkaszolgálatra. Az apámat akkorra már behajtották a szövetkezetbe. Először Kecskeméten dolgoztam. A bajtársaimmal a leendő kórház építési területét tisztítottuk meg a fáktól és a kukoricaszáraktól, majd hozzáláttunk a kórházépítéshez. A következő állomás Pusztavacs volt, ahol lőszerraktárat építettünk - emlékezett Uhrin Béla, majd sorolta tovább a munkaszolgálat helyszíneit. Elevenen él benne minden pillanat, mintha nem is ötven éve, csak tegnap történt volna. Negyven dekás fejadag- A nyírteleki lőszerraktár építkezésén történt. „Felajánlást” tettünk, hogy kisegítjük a népköztársaság bányatermelését. Irány Miskolc. Innen jártunk ki naponta a felsőnyárádi szénbányába. Csillések voltunk a bányászok mellett. Később Tatabányára, most már gázos bányába kerültünk. Ott korábban rabok dolgoztak. Lent negyvenegy fok volt, három műszakban váltottuk egymást. A laktanyában pihenés helyett alaki kiképzés és politikai foglalkozás következett. A kétkilós kenyereket ötfelé vágták. Ilyen adagokon végeztük a nehéz fizikai munkát. A gyengélkedőre jelentkezőket megverték — sorolta a megpróbáltatásokat. Sok munkaszolgálatos számára az otthoniakkal való kapcsolattartás egyetlen módját a levelezés jelentette. A hazajárást minden eszközzel nehezítették, többnyire munkateljesítményhez kötötték. Volt, hogy a munkaszolgálatosok a normát 216 százalékra teljesítették, mégsem engedték haza őket. Ha mégis kiadták az eltávozást, olyan későn, hogy futva alig érték el a vonatot. Azt mondták, nem jár... Uhrin Béla 1954. július 1-jén szerelt le. A huszonhét hónap munkáért 640 forintot kapott, a többit lefogták ellátás és egyéb költség címén.- Amikor hazajöttem, kolhoz világ volt. A szakmám villanyszerelő. A környező gazdaságokban dolgoztam, minden munkát elvállaltam. Arra azonban büszke vagyok, hogy nem voltam párttag, se munkásőr. Családot alapítottam, a feleségem tanárnő, a lányom is az lett. A Lenin téeszből mentem nyugdíjba. Az apám földjéből visszavettem egy részt, most azon gazdálkodom — érkeztünk el immár a jelenbe. Uhrin Béla arról is beszélt, amikor először beadta a kárpótlási igényt, elutasították, mondván, nem jár. Azután mégis kapott nyugdíj-kiegészítésként havi ezer forintot. Nem tudja, ki határozta meg ezt az ösz- szeget. Ha tudná, visszaadná neki. _____ CSATH RÓZA A munkaszolgálatosok csoportját egy sármelléki építkezésen kapta lencsevégre a fotós 1953. augusztus 2-án. Az illusztrációul szolgáló kép a szarvasi 56-os pincemúzeum gyűjteményéből való Törvénytervezet az ifjúságról Az ifjúsági intézményrendszerről és a fiatalok lehetőségeiről szóló millenniumi törvény tervezetét az Ifjúsági és Sportminisztérium, a nyitott jogalkotás elvét követve, szeretné előkészíteni. Ezért az érintett korosztálynak fórumot biztosít, hogy elmondhassák a témával kapcsolatos véleményüket. Békéscsaba- A törvénytervezet elkészítését az indokolja, hogy a fiatalok lehetőségeiről, élethelyzeteiről egységes törvényi szintű szabályozás még nem készült Magyar- országon - mondta el Csiernik Attila, a megyeháza intézményfelügyeleti osztályának ifjúsági referense. - A törvény szabályozni kívánja a diákmunkát, a különféle ifjúsági kedvezményeket és mentességeket, illetve a fiatalok érdekvédelmét is csakúgy, mint az önkormányzatok és a kormány szerepét az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben. A millenniumi törvény alkalmat ad az ifjúsággal kapcsolatos alapvető fogalmak és kifejezések meghatározására is. Az Ifjúsági és Sportminisztérium tavaly Ifjúság 2000 címmel nagymintás ifjúság- kutatást végzett, melynek eredményeit figyelembe véve — a jogszabályalkotás „normál” köz- igazgatási folyamata mellett - új típusú kommunikációs csatornákat nyit meg. Ennek egyik fóruma a törvénytervezettel foglalkozó internetes oldal (címe: www.ifjusag.hu), melyen fellelhető a leendő törvény szabályozási rendszere, az egyéb vonatkozó jogszabályok, a közvélemény-kutatások eredménye és különböző fórumok, chat- csatornák állnak a látogatók rendelkezésére. A minisztérium lehetőséget kíván nyújtani — a nyitott jogalkotás elvét alkalmazva —, hogy a fiatalok részt vehessenek a tevékenységeiket befolyásoló törvény előkészítésében. A téma régiós feldolgozására, a Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda május 9-én Szegeden, az Ifjúsági Házban (Felső Tisza-part 2.) Millenniumi törvény címmel konferenciát szervez. A rendezvényt az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár nyitja meg. Az ülés a törvényi szabályozás területei szerinti szekciókra bontva zajlik. A konferenciára a Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda telefonszámán lehet jelentkezni: (76)513-889 - mondta el Csiernik Attila. f. m. Értük — velük és a környezetért A föld napjához kapcsolódóan „Értük-velük” címmel környezetvédelmi akciót szervezett az orosházi Móricz óvoda a hétvégén. Orosháza Csak azok a gyermekek válnak természetszerető felnőtté, akiket már óvodás koruktól arra tanítanak, miként lehet a természettel harmóniában élni - vélik az orosházi Móricz Zsigmond utcai tagóvoda pedagógusai. A gyermekek szülei dacolva az esővel, elültették a bokrokat és a virágokat, így a szombati rendezvényen már teljes pompájában tündökölt az óvodakert. Ezen a napon a felnőttek is az oviban ebédeltek. k.e. Iroda a vállalkozókért Gyulán, a Városház utcában, az úgynevezett Rőfös-udvar- ban pénteken vállalkozói szolgáltató iroda nyílt. A gyulai önkormányzat, a Békés Megyéért Vállalkozás- fejlesztési Közhasznú Köz- alapítvány, s a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével, közös finanszírozásában működő iroda elsősorban a gyulai, a környékbeli vállalkozókat szeretné segíteni. Gyula Az önkormányzat, az alapítvány és a kamara felélesztette a vállalkozói információnyújtást, hiszen a városban az elmúlt évben mind az alapítványi, mind a kamarai iroda megszűnt anyagi okok miatt. A kamara központja Békéscsabán működik, a vidéki irodáik megszűntek - tudtuk meg Hódsági Tamástól, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökétől. A megyei vállalkozás-fejlesztési alapítvány több alirodát működtet a megyében, s külső munkatársaik is végeznek vállalkozói információ-szolgáltatást — mondta el Pribojszkiné Kása Anikó, az alapítvány programmenedzsere. A közös összefogással a szándékuk a vállalkozók teljesebb körű szolgáltatásnyújtása. Az iroda, melyet Opauszki János vezet, információkat nyújt, megismertet a támogatási lehetőségekkel, a forráskoordinálással, lehetővé teszi az alapítvány programjaihoz, például az oktatáshoz kapcsolódást, amely megfelelő érdeklődés esetén gyulai képzés- szervezés is lehet. Segítenek a pályázat-elkészítésben, felvállalják a kiállításokon, találkozókon való részvétel, az üzleti kapcsolatok szervezését, konkrét üzleti elképzelés esetén kül- és belföldi partner felkutatását is. se. m. A LEGFURFANGOSABB ISKOLÁS, (p) A békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Szellemi csűrcsavar címmel vetélkedősorozatot szervezett, amelyre 526 dél-alföldi diák nevezett. A napokban megtartott döntőn a 11 legjobb játékos keresett választ a sokrétűbb kérdésekre. A küzdelmet végül Szüllő Ádám pitvarosi tanuló nyerte, aki Török Árpád igazgatótól vette át a legjobbnak járó dijat, egy mountanbike kerékpárt (képünkön). A szakközépiskola vezetése a nagy sikerre tekintettel a vetélkedösorozat folytatását tervezi. Sarkadi az ország legjobb szavalója A hajdúvárosi 2-es iskola 2. b osztályos növendéke, Szabó Zolika az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő által „Szivárvány heted 7 határon” elnevezéssel meghirdetett szavalóverseny megyei döntőjének megnyerése után, a Költészet Napján, Budapesten megrendezett országos döntőn is első helyen végzett korosztályában. Budapest—Sarkad A korcsoportján belül 24 társával versenyző 8 esztendős fiatalember a négy kötelező vers közül Móra Ferenc: Sétálni megy Panka, míg a szabadon választhatók közül Kányádi Sándor: líladáretető című versével hódította el a szavalóverseny trónját. A díjkiosztón az ajándék könyvcsomagon kívül 20 ezer forint pénzjutalomban is részesült a hajdúvárosi szavalóbajnok. Az ismert nevektől fémjelezett zsűri értékeléséből kiderült: „a fiatalember” azon túl, hogy életkori sajátosságainak megfelelő verset választott, igen szép kiejtéssel, s felettébb nagy átérzéssel, beleéléssel szavalt.- Sírtam az örömtől, amikor az eredményhirdetésen kiderült, hogy az unokám első lett - mondta Zolika nagymamája, felkészítője, Szabó Gyuláné, aki közel 39 esztendeje szenteli életét a pedagógusi hivatásnak. A szavalóverseny kis győztesét nagymamája már 4 esztendősen megtanította a betűvetésre, s megszerettette vele az irodalom, s a mesék, versek csodás birodalmát. _____________________________ffl Tudományos értekezlet Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórházban mától rendezik az egészségügyi szakdolgozók kétnapos, házi tudományos értekezletét. A rendezvényt ma 10 órakor nyitják meg, majd tudományos előadások hangzanak el többek között a szürke hályogról, az érrendszeri betegségek megelőzéséről, a daganatos betegek egészségneveléséről, az egészségügy feladatairól az érbetegek számának csökkentésében. Az előadásokat hozzászólások követik, majd az értékelés és a díjátadás. A holnapi tudományos előadások olyan témákkal foglalkoznak, mint a sérült gyermekek ápolásának hatása a fiatal ápolók gyermekvállalására, a klimaxambulancia működése a kórház szülészeti—nőgyógyászati osztályán, a kényszerbetegség vagy a betegjogok. A második napot is hozzászólások, értékelések, díjátadások zárják. isz. m.i
