Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

10. OLDAL - 2001. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK T É R • K É P A címer icnr,i Az önkormány­zat az elmúlt év végén fogadta el Csárdaszállás címerének ter­vezetét. A pajzs alapon, annak felső részén kék háttérben a Szentjánosi csárda épülete, alatta zöld mezőben a Hármas-Körös folyó ábrája lát­ható, míg a pajzs alján a község növénytermesztésére jellemző, vízben álló rizs található. A pajzs alatt, egy zöld színű íves szala­gon Csárdaszállás felirat olvas­ható. A falu zászlaján fehér ala­pon a címer látható arany farkas­fogakkal szegélyezve. Településleltár Lélekszám: 547 (csökkenő); leg­idősebb lakos: Kulcsár Ferencné, 1911. február 8.; legfiatalabb la­kos: Pusarna Péter, 2001. április 7. Területe: 5417 hektár, ebből a belterület 93 hektár Lakások száma: 198; ivóvíz- vezeték hossza: 3,6 kilométer, a bekötött lakások száma 182; a gázvezeték hossza: 3,5 kilomé­ter, a bekötött lakások száma 144; a szilárd útburkolat hossza: 3,4 kilométer; telefonelőfizetők száma: 134; aktív dolgozó korú­ak száma: 164; nyugdíjasok szá­ma: 285; élelmiszerboltok szá­ma: 2; kocsma: 1; templom nincs; mozi nincs; orvos: egy háziorvos, hetente egy alkalom­mal gyermekorvos és fogorvos; gyógyszertár: fiókgyógyszertár (korlátozott nyitva tartással) Múltmorzsák A legenda szerint a Szentjánosi csárdában gyakran megfordult Rózsa Sándor. Csárdaszállás határában zajló ásatások arról tanúskodnak, hogy a vidék négyezer évvel ez­előtt lakott volt, szarmata telepü­lés, illetve Árpád-kori emlékek nyomaira bukkantak a régészek. A tanyaközpontban már az 1800-as években működött hate- lemis iskola a református egyház fenntartásával, majd 1927-ben újabb református iskola épült. A faluban 1949-ben megalakult az állami gazdaság. 1975—tői folyik intenzíven rizstermesztés, a nö­vényt Schsupkégel Sándor, a tsz néhai elnöke honosította meg, s ma rizstermesztésben nagyhata­lom a helyi szövetkezet. A községet 1975-ben Mező- beréüyhez csatolták, majd 1997. január elsejétől — erről népsza­vazással döntött a lakosság - is­mét önálló a település. Néveredet Csárdaszállás 1952. január else­jétől önálló település. Ezt meg­előzően Köröstarcsai—tanyák néven tartották számon. A tele­pülést az önállóvá válás előtt, az akkor frissen kinevezett tanács- titkár, Tóth Imre „keresztelte” Csárdaszállásra. Ahol széttépték a babaruhát... A csárdaszállásiak az önállóságot választották Több mint két évtizeden át Mezőberény társközsége volt Csárdaszállás. Aztán ennek is vége szakadt: a mostani képviselő-testület kezdeményezésre — ha szabad a szóhaszná­lattal élni — széttépték a babaruhát. Petneházi Bálintné a második ciklusban polgármestere a községnek, a „szakítás” az ő nevéhez kötődik.- Azt hiszem, a szakítást rövidre zárhatjuk: városkörnyéki községként éltük mindennapja­inkat. Az utóbbi években kényelmetlen volt, nem szerettük, mert nem tudtuk, hogy hánya­dán is állunk. A lakosság is érezte ezt. Sokan zsörtölődtek, panaszkodtak, s megfogalmazó­dott, nem tudják, Névjegy ügyeikkel hová for­duljanak. Ha vala­mit intézni akartak, akkor utazniuk kel­lett. Önálló elképze­léseinket nem tud­tuk maradéktalanul megvalósítani. Egy települést csak helyben lehet irá­nyítani, mert aki itt él, az másként látja, másként érzékeli és értékeli a minden­napos gondokat. Végül népszavazás­sal a falu döntött a iskola léte. Az iskola meg­maradt, fennmaradása biz­tosított, felszereltsége a ha­sonló falusi iskolákhoz vi­szonyítva jobb, fejlesztésé­re is gondolhatunk. Ma már nem kérdés az iskola esetleges megszüntetése. A községben közművesített építési telkeket alakítottunk ki, s néhány új ház is épült az utóbbi 4-5 esz­tendőben. Valamennyi belterületi utunk leg­alább 4 méter széles, s mindegyik aszfalt bur­kolatú. A jól működő termelőszövetkezet és a kft.-k mellett 1995 óta van egy ipari üzeme a községnek, mely 60-70 embernek ad munkát. Gyomaendrődön épül a térségi sze­métlerakó telep, 11 település — köztük Csárdaszállás is — összefogásával ké­szül a beruházás, melyhez a pályázati pénz már megérke­zett, a saját anyagi fedezetünk adott. A munkák rövid időn belül elkezdődnek. A községben épült játszópark, s Név: Petneházi Bálintné Szöllösi Ida Született: 1943. augusztus 28., Köröstarcsa Tanulmányai: a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Technikumban érettségizett, majd felsőfokú munkaügyi szakképesítést, később felsőfokú személyügyi szakképesítést szerzett Férj: a helyi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet nyugdíjasa Gyermekei: Bálint (35 éves) mentőtiszt, szolgálatvezető, László (31 éves) repülőgép- műszerész, villamosmérnök (mindketten nőtlenek) Munkahelye: az érettségitől nyugdíjazásáig a helyi Petőfi Termelőszövetkezet Hobbija: kötés, horgolás, virágok gondozása válásról. Akadtak olyanok, akiknek ellenvetésük volt, voltak olyanok is, akik megkérdőjelezték a döntés helyességét, féltek a csődtől. Időközben aztán ők is rájöttek, hogy helyesen döntöttünk: önálló költségvetéssel gazdálkodik a település, CSÁRDASZALLAS LELEKSZAMANAK ALAKÚ LAS A 1955 1960 1965 1970 1980 az önkormányzat vállalkozási tevékenységet is folytat, s mindezekkel együtt a lakosság ügyeinek intézése felgyorsult. Az élet azokat igazolta, akik annak idején a válásra voksoltak — kezdte Petneházi Bálintné.- Második ciklusban irányítja a falut. Pol­gármestersége alatt milyen fejlődést ért el a községi- Azt hiszem, legna­gyobb sikerem az, hogy két éve elkészült húsz­egynéhány milliós beruhá­zással a vízvezetékrend­szer a hozzá tartozó hid- roglóbusszal, így egészsé­ges ivóvizet fogyaszthat a lakosság. A korábbi évek­ben kényes kérdés volt az Gulyás Pál Makai Zsigmond Petneházi Bálintné (polgármester) Papp Andrásné Szalai Imre Thurzó Imre (Valamennyien függetlenek.) Jegyző: Frey Mihály ___________ me gmaradt, mi több, erősödött a sportélet: a labdarúgó szak­osztály mellett van erőemelő és asztalitenisz szakosztályunk, ezek együttesen mintegy 60- 70 helybelinek nyújtanak rendszeresen spor­tolási lehetőséget. — Munkanélküli­ség1 — Van, de kezelhe­tő: tíz-húsz a faluban a munkanélküli, szin­te kivétel nélkül mind nő, a férfiak találnak állást a községben, vagy a környéken. — Bő egy esztendő múlva lejár mandátu­ma. Mikor lenne elé­gedett? Úgy értem, mi minden megvalósulá­sára számítana még a választási ciklus végé­ig? — Nagyon örülnék, ha elkészülne, s át­adásra kerülne addig a körzeti szemétlerakó. Boldog volnék, ha a Gazdasági Minisztérium­tól pályázaton nyert pénzből négy önkor­mányzati lakás felépülne, a „meggyesi” lakó­telepünket felújítanánk, s ott is összkomfortos lakások lennének. Jó lenne, ha elkészülne a 46-os főút mentén a 3 kilométernyi kerékpár­út, ha befejeződne a jár­dák felújítása, s megújul­nának a belterületi útja­ink. — A 2002-es választáso­kon indul? — Még nem tudom. Ezt még át kell gondolnom, s ebbe a férjemnek is lesz beleszólása, ugyanis mindketten nyugdíjasok vagyunk... A KEPVISELO-TESTULET TAGJAI PIHENŐPARK. A község központjában lévő Millenniumi park a fiatalok kedvenc helye A község híres növénye a rizs A csárdaszállási Petőfi Me­zőgazdasági Szövetkezet mostani területén több ki­sebb téesz alakult és gaz­dálkodott az ötvenes évek­ben. A sorozatos egyesülés és egyesítés során alakult ki a mai nagyüzem, melynek működési körzete átnyúlik Mezőberénybe és Köröstarcsára. A hetvenes években a szövetke­zet a rizstermesztés fejlesztésébe kezdett, országos és nemzetközi hírnévre tett szert. A nyolcvanas évek derekán a rizs adta a nagy­üzem éves nyereségének felét. A közös gazdaság ma is jelentős rizstermesztőnek számít, beren­dezett telepe ezer hektár.- Ma mennyire jövedelmező a rizstermesztés? - fordulok Fülöp Elek elnökhöz.- A kérdése jobban hangzott volna úgy, hogy ma mennyire veszteséges hazánkban a rizster­mesztés? Az ezer hektáros terüle­tünknek az idén csak a felén ter­melünk ebből a fontos növényből, ugyanis az elmúlt év jelentős veszteséget hozott az ágazatnak - kezdi az elnök. Ismeretes: tavaly áprilisban született egy olyan kor­mánydöntés, mely az EU-val tör­tént megállapodás értelemében onnan évente 40 ezer tonna rizs vámmentes importját teszi lehető­vé. Mindez olyan helyzetet terem­tett, mely csaknem válságba so­dorta a termelőket. A megállapo­dás aláírásakor már mindenütt el­vetették a rizst, a termelőket kész helyzet elé állították, s nem tudtak alkalmazkodni a körülmények­hez, ugyanis a feldolgozó a beta­karításkor mélyen a szerződött ár alatt vette át a termést, a kormány kompenzációt nem adott.- Gondjainkat fokozta, hogy az aszály miatt az öntözés több­letköltsége tetemes volt — folytat­ja az elnök. Az idén már óvato­sabbak. S amikor arról beszélge­tünk, hogy télen, a disznóvágá­sok idején milyen rizs kerül a hurkába és a töltött káposztába, még nem egyértelmű. Ahhoz, hogy a rizstermesztés nyereséges legyen, hektáronként 40 tonna fe­letti hozamokat kell elérni, s a fel- vásárlási árnak nem lenne szabad tonnánként 54 ezer forint alá mennie. Csárdaszálláson csök­kentett területen, de folytatják a rizstermesztést, s ezzel együtt bi­zakodnak. Ezért is kezdenek hoz­zá 250 hektáron a rizstelep re­konstrukciójához. Az előzetes in­formációk szerint hazánk 18 ezer hektár rizsterülettel csatlakozhat az EU-hoz, ami azt jelenti, hogy pont ennyi a berendezett hazai rizstelep. Ma az EU keretein belül a rizs ára tonnánként 78 ezer fo­rint. A magyar rizs termelési költ­ségei közelítik a világpiaci árakat, a felvásárlási árak viszont mélyen az alatt vannak. S mivel kényszer­ből zsugorodnak a honi rizsföl­dek, elképzelhető, hogy a magyar hurkába burmai vagy valami más távol-keletí rizs kerül, természete­sen világpiaci áron. Az oldal a Csárdaszállási Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Szekeres András. Fotók: Kovács Erzsébet. Az igazgató nyolc tantárgyat tanít A megye legkisebb iskolái közé tartozik a csárdaszállási általá­nos iskola, ahová negyvenkét nebuló jár. Az elsőben a betűve­tést öten tanulják, a közelgő ballagáson hatan intenek búcsút az általános iskolának. Az iskola fiatal igazgatója Kiss András, aki kitérővel, amolyan vargabetűvel került a pedagógus pályára.- Eredeti vég­zettségemet te­kintve meliorá­ciós üzemmér­nök és környe­zetvédelmi szakmérnök va­gyok. Egy álla­mi gazdaság­ban ágazatve­zetőként dol­goztam. Mindig is érdekelt a pe­dagógusi pálya, ugyanis édes­anyám is az, s a főiskola előtt A számítástechnika a diákok egyik kedvenc tantárgya képesítés nél­kül tanítottam. A faluban 1996 óta tanítok, s már itt dolgoztam, ami­kor megszereztem a pedagógus diplomát — mondja az igazgató.- Korábban járt Csárdaszállá­son?- Kétszer-háromszor átutazó­ban, amikor a Hármas-Körösre mentem horgászni. Megtetszett a falu, mert szorgos emberek lak­ják, csendes, nyugodt, sok a zöld felület és úszta. Családommal itt telepedtünk le.- Sok tárgyat tanít. Melyik a kedvence?- Nyolc tantárgyat tanítok, s ezek közül némi előnyt élvez a szá­mítástechnika és az ének. Az előb­bi azért, mert a számítástechnika mindenütt slágertantárgy, az utób­bi pedig azért, mert magam is ze­nész, a gyomaendrődi Garázs zene­kar gitárosa és énekese vagyok. A számítástechnikához még annyit: iskolánk jól felszerelt szaktante­remmel rendelkezik, a gyerekek nagyon szeretik, mint tantárgyat is.- A végzősök hol folytatják to­vább tanulmányaikat?- Valamennyien középiskolá­ban tanulnak tovább, mindegyik másutt. A korábban végzettekről pozitív visszajelzéseket kapunk, bízom benne, ők is megállják majd helyüket.- Az iskolának van-e magtartó szerepe?- Feltétlenül. Ahol megszüntet­ték az iskolát, ott szép csendesen elnéptelenedett, majd kihalt a falu. A fenntartón sok múlik. Nálunk az önkormányzat mindent megtesz az iskoláért, a fejlesztésért. Amint be­fejeződik a tanév, az építők máris munkához lámák, megkezdik az épület átalakítását, s így az új tan­évre két tanteremmel gazdagodunk - búcsúzik tőlünk Kiss András. A mesteredző büszke falujára — Amikor középiskolába kerültünk, a falusi gyere­kek közül sokan szégyell- ték megmondani, hogy hol laknak. Én már akkor is büszke voltam Csárdaszál­lásra, noha csak majdnem ott születtem... Az történt ugyanis, hogy édes­anyámat lovas kocsival vitték a herényi szülőotthonba, ahová az utolsó pillanatban értek, s majd­nem a fogaton láttam meg a nap­világot - kezdi a beszélgetést Tóth Sándor, a most 48 éves mes­teredző, a békéscsabai Atlétikai Club vezető edzője.- Gyakran jár haza?- Ahogyan az időm engedi. Na­gyon szívesen járok haza, ugyanis özvegy édesanyám ma is ott él, a faluhoz szép emlékek fűznek, sok barátom lakik ott. A faluban jártam iskolába, ott tanultam meg járni, beszélni, írni, olvasni... Békéscsa­báról még ma is hazaérek öt­ven perc alatt, igaz, nem fut­va, hanem ke­rékpárral.- A község­ben kezdett sportolni...- Húszéves koromig a falu csa­patában fociztam, majd 21 évesen kezdtem aüetizálni. Később hosz- szútávfutó lettem, egyszer a címe­res mezt is magamra húzhattam. Miután befejeztem aktiv verseny­zői pályafutásomat, edzősködésre adtam a fejem, s a TF-en edzői szakon diplomáztam.- Milyennek látja a mai Csár­daszállást?- Megmondom őszintén: örü­lök annak, hogy újra önálló ez a fejlődőképes falu, s hogy az ön- kormányzat biztos kezekkel irá­nyítja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents