Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

6. OLDAL - 2001. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK TÉR KÉP I A címer Dévaványa cí­mere egy egye­nesen álló, ke­rek talpú pajzs, melyen zöld mezőben kék háttérrel egy vágtató lovas talál­ható. A lovas felemelt jobb kezé­vel feje fölé szablyát tart. A lovas : ruházata vörös, a ló fehér színű, a lovas süvege, csizmája és szablyája ezüst. A pajzs tetejére helyezett jobbra néző ezüst pán- tos sisakon nyitott arany koro­na, afelett pedig szablyát tartó, páncélozott ezüst jobb kar lát­ható. A címerpajzsot övező pa­lást a pajzs jobb oldalán arany és kék, bal oldalán ezüst és vö­rös színezetű. Városleltár A város lélekszáma: 9103; a la­kosság nemzetiségi összetétele: 100 százalékban magyar; Dévaványa legidősebb lakosa: Gyányi Lászlóné (1902. május 21-én született); a legfiatalabb lakosa: Németh Csilla (2001. május 28-án jött a világra). A munkanélküliségi ráta 12,4 százalék. A munkanélküliek száma: 425. A vezetékes ivóvíz 100 száza­lékban, a vezetékes gázhálózat szintén 100 százalékban, a szennyvízhálózat 51,5 százalék­ban, a szilárd útburkolat 65 szá­zalékban kiépített. A város lakó­házainak vezetékes telefonellá­tottsága 50 százalék. Múltmorzsák Dévaványáról az első írásos em­lék 1330 tájáról származik. A Tisza és a Körösök szabályozá­sa előtti időben a település ma­gasabban fekvő részei nádasok­kal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthető, jól védhető lakóhelyet biztosítottak az itt élő embereknek. Ám a tör­ténelem viharai mégsem kerül­ték el a települést: 1566-ban tö­rök kézre került. A történelem hosszú évszázadai alatt Dévaványa Heves-, Jász- Nagykun-Szolnok és Békés me­gyékhez tartozott. A település 1774-1872 között mezőváros volt. Az utóbbi másfél évtized jelentős fejlesztéseinek köszön­hetően Dévaványa 2000-ben vá­rosi címet kapott. Néveredet Dévaványa neve eredetileg Ványa volt. A XIV. századból származó legelső okmányok is ilyen néven említik a települést. A Déva jelző a XVIII. században került be a közhasználatba, s több évtized alatt alakult ki a mostani Dévaványa név. Előbb csak D. Ványát, majd Déva Ványát írtak, s majd később a Dévaványa elnevezést használ­ták, ami igazán az 1800-as évek végén vált általánossá. Dévaványa folyamatosan fejlődik Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A dinamikusan fejlődő Ványa tavaly kapta meg a városi rangot. A ma már több térségi feladatot is felvállaló körös-sárréti település főleg az 1980-as évek közepétől fejlődött dinamikusan. Ez az időszak tulaj­donképpen egybeesik Pap Tibor polgármes tér településvezetői ténykedésével. Dévaványa első emberével saját életéről és a város lehetőségeiről beszélgettünk.- Gyermekkorában mi érdekelte a legjobban, melyek voltak a kedvenc tantárgyai?- Reál érdeklődésű gyermek voltam, \7piJÍP0V kedvenc tantárgyaim t-6X közé a matematika és a fizika tartozott. Ennek megfelelően a békéscsabai Sebes György Közgazdasá­gi Szakközépiskolá­ban tanultam, és al­kalmazott matemati­kusnak készültem.- Végül mégsem lett matematikus. Miért?- 1967-ben el­hunyt az édesapám. Ezért ahhoz, hogy az ön- és családfenntartásról gondoskodni tud­jak, érettségi után munkába kellett állnom. Az iskola középfokú államháztartási és államigaz­gatási ügyintézői szakképesítést is nyújtott, en­nek köszönhetően a ványai tanács azonnal alapjait megvető kistérségi összefogás? — Már az 1980-as évek közepén fölismertük, hogy infrastrukturális elmaradott­ságunkat csak összefogva, közösen győzhetjük le. Bucsa, Dévaványa és Ecsegfalva már 1985-ben együttműködési megállapo­dást kötött a földgázvezeték kiépítésére. Majd az idők folyamán tizenegy tagtelepülésre bővült a kistérségi együttműködés.- Minek köszönhető, hogy a viszonylag rossz gazdasági adottsá­gok ellenére Dévaványa ebben a hátrányos helyzet­ben is várossá fejlőd­hetett?- A várossá válás­hoz a koncepciózus településvezetésnek és a fejlődést akaró, azért áldozatokat vállaló lakosságnak a hatékony együttmű­ködésére volt szük­ség. A sokszor irreá­lisnak tűnő fejleszté­si célokat a lakosa­Született: Dévaványa, 1950. július 28. Családi állapot: nős, felesége Nagy Erzsébet Gyermekei: Tibor (30 éves), Márta (27 éves), Ádám (12 éves) Tanulmányai: Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem fővállalkozói szak Munkahelyei: Dévaványa Nagyközség Tanácsa (1968-79), Ecsegfalva Község Tanácsa (1979- 84), 1984-ben visszakerült a ványai tanácshoz, 1985-ben Dévaványa tanácselnökévé választották, 1990 óta polgármester Hobbija: országjárás, természetjárás A VÁROS NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA lakos 15000 12500 10000 7500 5000 2500 1879 1920 munkalehetőséget adott. A továbbiakban pedig úgy képeztem magam, ahogy azt munkám kí­vánta. — Ön éveken át tanácselnöke volt Dévaványá- nak, 1990 óta pedig polgármestere. Milyen kü­lönbséget lát a tanácselnöki és a polgármesteri hivatás között? — A különbséget az önállóság mértéke jelenti. Ma a döntéseket szaba­don hozhatjuk meg, ám éppen ezért nagyobb a kockázatvállalás és a fele­lősség is. — Közismert, hogy az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfejlesztési Társulás székhelye Dévaványán van, ön pedig a társulás elnöki teendőit is ellátja. Mikor és milyen cél­lal jött létre a mai társulás A KEPVISELO-TESTULET TAGJAI Pap Tibor polgármester (független) Kézi Zoltán alpolgármester (független) Dr. Szilágyi István képviselő (független) Csatári Teréz képviselő (MSZP) Dr. Ágoston Sándor képviselő (MSZDP) Vass Károly képviselő (MSZP) Novák Imre képviselő (Fidesz-MPP) Liker István képviselő (független) Elek Lajosné képviselő (MSZP) Nagy Ferenc képviselő (független) Ignácz László képviselő (független) Barta Jánosné képviselő (MSZP) Elek Imre képviselő (MSZP) Kondacs György képviselő (független), A város jegyzője: Bak Elekné. ________ ink nemcsak elfo­gadták, hanem el is várták, sőt folyamatosan újabb igényeket fogalmaztak meg. Az itt élők hozzáállására jellemző, hogy egy-egy közműtár­sulás szervezésénél mindig első próbálkozásra sikerült az érintettek 85-95 százalékát megnyer­ni. A lakossági társuláso­kat csekély önkormány­zati forrásokkal támogat­tuk, valamint sikeres pá­lyázatokkal teremtettük elő a nagy értékű fejlesz­tések kiadásait. így hoz­tuk létre a szennyvíztisz­tító-telepet és értük el azt, hogy városunk ma már több mint 50 száza­lékban szennyvízcsator­nával ellátott. A földgáz- hálózat 100 százalékban kiépült, a szilárd útbur­kolati ellátottságunk 65 százalékos. Új ravatalo­zót, általános iskolát, kö­zépiskolát építettünk, va­lamint bővült az időseket ápoló és gondozó szociális otthon, valamint a középiskolai kollégium férőhelyei.- Miként ítéli meg Dévaványa jövőjét? — A.városi cím elnyerése újabb lendületet ad a település fejlődésének. Ez az előbbre lépés a már előkészített fejleszté­sek folyamatos megvalósí­tásából, valamint a városi minőség tartalmasabb ellá­tási színvonalának megte­remtéséből áll. A középfo­kú oktatás már elkezdő­dött, az alapfokú művészeti oktatást nyújtó intézmény létrejött, a rekreációs szol­gáltatást is felvállaló fürdő működik. A további tervek valóságba ültetésébe pedig még jobban bevonjuk az egyre nagyobb számban és hatékonyabban tevékeny­kedő civil társadalmi szer­veződéseket. Közösségi fejlesztések Ványán Ősszel folytatják a szennyvízcsatornázást A termelői infrastruktúra létesítményei közül a szennyvízcsatorna és az út­hálózat kiépítése — bár a várossá válás folyamatában ezen a téren is nagyon jó eredményeket értünk el — még nem teljes körű. Ezért a jövőben elsősorban ezen a téren szeretnénk előbbre lépni — közölte Pap Tibor polgármester. A szennyvízcsatornázás újabb ütemének (2-4-es öblözetének) megvalósítása 2001 őszén indul el, közel 600 lakóingatlan bekap­csolódásával. Előkészítés alatt áll a 6-os szennyvízöblözet kiépíté­sének beindítása is, ami által to­vábbi 370 ványai ingatlan szennyvízcsatornázása történhet meg. A csatornázásokat követően — néhány helyen ezektől a mun­kálatoktól függetlenül is — út vagy útlap készül. Az utóbbiak közé tartozik az úgynevezett Bogya-telepi rész, ahol szenny­vízcsatornázásra még középtá­von sem kerülhet sor. Új utak az állami közúthálózatra csatlako­zó elkerülési lehetőséget is biz­tosító azon utcákban épülhet­nek, ahol az útalapra pályázati támogatások igényelhetők. Ezek között időrendben a Szérűskerti összekötő út szerepel az első he­lyen. Dévaványa címzett támogatási előzetes igénybejelentéssel élt a 2002-ben építendő középiskolai tornaterem megvalósítása érde­kében. A Széchenyi terv nyújtot­ta lehetőségek felhasználásával, nyugdíjasház, költségalapú bér­lakások és szociális bérlakások építésére pályázik a ványai ön- kormányzat. A Bereczki-gyűjte- mény technikai épületének és udvari kiállítóhelyének a kialakí­tását is meg szeretné oldani a vá­ros. A fürdő gyógyászati épületé­nek bővítésével (tetőtér-beépí­tés) szálláshelyek épülhetnek. Környezetvédelmi rendezési terv készül jelenleg a Túréri tó­rendszerre, amely jóléti pihenő területté lesz kialakítva, kapcso­lódva a sporttelep, fürdő, közép­iskola, gyermekotthon, idősek otthona, nyugdíjasház alkotta rekreációs területhez. A turista nem unatkozhat Színes az idegenforgalmi repertoár Dévaványán található a közép-európai túzokmen­tés legnagyobb bázisa. Ám a körös-sárréti városba ér­kező turistákat nem pusz­tán csak ez az egyetlen látványosság fogadja. A strandfürdő, annak gyógy­ászati részle­ge, a vadász- társaság, a helytörténeti gyűjtemény mind-mind je­lentős ványai idegenforgal­mi vonzerő. — Városunk leg­jelentősebb és legtöbb turistát vonzó látnivaló­ja a Körös- Maros Nemzeti Park dévaványai túzokrezervátu­mának réhelyi bemutatóköz­pontja. Ez a be­mutatóközpont jelenleg is jelen­tős fejlesztés alatt áll, amelynek következtében mind több szol­gáltatással, látnivalóval várja az elsősorban az ökoturizmust ked­velő vendégeket — mondta Pap Tibor polgármester. Az elmúlt években felújított ványai strandfürdő és gyógyásza­ti részleg, a tavaly feltárt újabb vízbázisokkal, kellemes környe­zetben várja a gyógyulni és ki­kapcsolódni vágyókat. A fürdő­ben két feszített víztükrű és két termálmedence, valamint ingye­nes csúszda áll a vendégek rendel­kezésére. A város múltját, a Sárrét régészeti és néprajzi örök­ségét mutatja be a 2000-ben újra megnyitott és mú­zeumi rangot ka­pott Bereczki- gyűjtemény. Az intézményben ál­landó és időszaki kiállítás megtekin­tése mellett az el­mélyült kutató­munka végzésé­nek feltételei is adottak. A vadászatot kedvelők az apróvadakban gaz­dag dévaványai területeket a he­lyi vadásztársaság vendégeként látogathatják. A vadásztársaság a vadásztatáson túl igényesen ki­alakított szálláslehetőségekkel és vendéglátással is szolgál. Kéktúra-útvonal Dévaványán halad át az országos kéktúra­útvonal alföldi szaka­sza. Ez az útvonal Me­zőtúr, Túrkeve és Ecsegfalva irányából, a túzokrezervátumon át Körösladány felé ha­ladva feltárja a térség természeti örökségé­nek legjelentősebb lát­nivalóit. A gyalogosan vagy kerékpárosán tú­rázók a kialakított pihe­nőhelyeken sátoroz­hatnak, főzhetnek, sportolhatnak. Az oldal a Dévaványai Önkormányzat támogatásával készült Szerkesztette: Magyari Barna. Fotók: Kovács Erzsébet A megyei képviselő-testület ifjúsági ottho­nánál kollégium is működik Amire a település polgárai büszkék A Borostyán Szociális Otthont is a megyei A ványai fürdőnél évek óta reumatológiai önkormányzat működteti gyógykezelés is folyik A Bereczki-gyűjtemény tavaly a Széchenyi utcába költözött Az Eötvös József Gimnázium és Szakkép­ző Iskola impozáns épülete Dévaványa legismertebb ékessége a réhelyi túzokrezervátum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents