Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-30 / 125. szám

6. OLDAL — 2001. MÁJUS 30., SZERDA T É R KÉP Röviden A MEGBÉKÉLÉS JEGYÉBEN. A nemzeti megbékélés és az országépítő ősök iránti hazafiúi hála jegyében hívja az emlékez­ni vágyókat a Szarvasi Történel­mi Emlékűt Közalapítvány kura­tóriuma június 4-én 11 órára a Történelmi Országközép emlék­műnél tartandó Trianon meg­emlékezésre. Emlékbeszédet mond Domokos László ország- gyűlési képviselő, a megyei köz­gyűlés elnöke. A TÍZ LEGNAGYOBB. Szarvas városnak tavaly 294,6 millió fo­rint volt a helyi iparűzési adóból származó bevétele. Ennek az összegnek a 47 százalékát, ösz- szesen 140,5 millió forintot tíz cég befizetése adta. Szarvas vá­ros legnagyobb adófizetői a befi­zetés nagyságrendjében a követ­kezők: Pioneer Hi-Bred Magyar- ország Rt., Mól Rt., Vas- és Fém­ipari Rt., Gallicoop Pulykafeldol­gozó Rt., Szirén Ruházati Szövet­kezet, Hungarotel Távközlési Rt., Szarvasi Agrár Rt., OTP és Keres­kedelmi Bank Rt., ABN AMRO Bank Rt., Agrimill-Agrimpex Rt. INDULT A SZEZON. Szarva­son 435 munkanélküli él. A 6989 munkaképes korú népes­séghez viszonyított arányuk 6,22 százalék. Ez az arány fele a megyei átlagnak. A szarvasi munkaügyi szakemberek szá­mítanak rá, hogy a munkanél­küliségi mutató a nyári hóna­pokban, illetve szeptemberben tovább javul, köszönhetően an­nak, hogy a városban ebben az időszakban az építőipar, a ven­déglátás és a mezőgazdaság sok állástalannak munkát ad. KÖZMUNKÁRA KÖZÖSEN. A szarvasi önkormányzat Kardos­sal és Kondorossal közösen pá­lyázott közmunka támogatásá­ra. Kedvező elbírálás esetén a belvízelvezető-rendszer karban­tartásában száz közmunkás fog­lalkoztatására lesz lehetőség. ' ÚJ LAKTANYA. Ahogy eszkö­zeiben és járműparkjában gya­rapodik a Szarvasi Tűzoltó-pa­rancsnokság, úgy lesz egyre szűkebb a laktanyája. A hírek szerint a Hagyományőrző Köz- alapítvány az állami vagyonke­zelőtől megkapta a volt MHSZ épületét, amelyet tűzoltólakta­nyának ajánlanak fel cserébe a tűzoltók jelenlegi épületéért. Amint a csere megtörténik és a szükséges pénzügyi forrásokat sikerül megteremteni, elindul­hat a felújítás, amely eredmé­nyeként, a belvárosból kiköltöz­ve, a 44-es főút mellett korszerű laktanyához jut a tűzoltóság. Az oldal a Szarvasi Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette: Csath Róza Fotók: Kovács Erzsébet Ez a város már nem a régi! Domokos László: Együtt messzebbre lehet jutni, mint külön-külön Domokos László országgyűlési képviselő osztja azok véleményét, akik úgy látják, Szarvas már nem az a város, amely három éve volt. A képviselő a vele készült interjú­ban kifejti, a körzetében a legnagyobb ered­ménynek a gondolkodásbeli változást tartja. A települések összefogtak, távlatokban ter­veznek, a vállalkozók, a polgárok sokat és sikerrel pályáznak. Domokos László kilencvenhét-kilencvennyolc- ban az országgyűlési képviselői megméretésre készülve, áttekintve Szarvas és a környező tele­pülések helyzetét, egy kirívó dologra mindjárt felfigyelt: széthúzó volt a körzet. De nem csak az összefogás, a tervek is hiányoztak.- Nem voltak elképzelések, olyan hosszú tá­vú, öt-tíz évre szóló tervek, amelyekben kifejező­dik a helyi akarat, amelyhez a továbbiakban segí­tő partnert lehet keresni, mondjuk egy országgyűlési képviselő szemé­lyében. A változások után úgy telt el nyolc év, hogy történtek ugyan dol­gok, ám ezeknek a történéseknek nem volt hosszabb időt átfogó elkép­zelése. Tervek híján pályázatokat sem nyújtottak be az önkormányzatok. Sem a forrásokat biztosító mindenko­ri támogató rendszerek, sem a befek­tetők felé nem volt ajánlata a térség­nek - kezdte Domokos László, aki szerint ez Szarvasra kimondottan igaz volt. - Azt a következtetés vontam le, s erre ígéretet is tettem, hogy a városnak, illetve a térségnek ezen képességén kell közösen javítanunk.-Erre partnerek voltak a települések?- Igen Szarvason, Gyomaendrődön, Kondoro­son, de aTdsebb településeken is megvolt a szán­dék az összefogásra azokban a kérdésekben, amelyekben együtt messzebbre lehet jutni, mint külön-külön. Sok tekintetben a magam tapaszta­lata is segített. Volt, ahol ipari parkra tettem javas­latot, másutt az idegenforgalom fejlesztéséről gondolkodtunk közösen. Mert nem elég általában a turizmusról beszélni, ahhoz intézkedéseket, eszközöket kell rendel­ni, terveket készíteni. Az pedig, hogy Szarva­son évtizedek óta főis­kola működik, látható­an csak akkor tudato­sult a megyében, ami­kor vita támadt a Tessedik Főiskola kö­rül. A főiskola kutatási kapacitása láthatóan mint érték és szolgálta­tás nem jelent meg erő­teljesen Békésben. Fontosnak tartottam azt is, hogy Szarvas és Gyomaendrőd ne csak a város határáig tekint­sen, hanem a környező településeket térség­ként kezelje, s abban felelősséget vállaljon. Ennek első, igaz kisebb megnyilvánulása, a szúnyogirtás volt, és kiváló példaként említhetem a hulladékkezelésben való összefogást. A polgármesterekben és a képviselő- testületekben is megtaláltam a partnert. Igaz, sok­szor a bajban. Alighogy képviselő lettem, belvíz­katasztrófa söpört végig az egész választókörze­ten. Ez a helyzet operatív munkát igényelt. A bajban és a helyreállításban való összefogás mellett a hosszabb távú megoldásokban is sike­rült előrelépni. Kiépültek a maradandó belvízel­vezető rendszerek, illetve megvannak a tervek arra is, hogy ne csak a belterületek, hanem a kül­területek problémája is megoldódjon. A szenny­vízkérdés is előtérbe került. Gyomaendrőd más­fél milliárd forintos beruházással számolhat, Szarvas befejezi a csatornahálózat még hiányzó részét, Kondoros pedig félmilliárdos beruházásba kezdhetett. Gyomaendrődön, valamint a kardosi tanyavilágban még erre az időszakra esett az egészséges ivóvízzel való ellátás megvalósítása. Több településen feladatot adott a szociális ellá­tórendszer fejlesztése, s a szarvasi Vajda Péter Gimnázium épületének feltételei sem felelnek meg a mai kor igényének. Több évtized lemara­dását igyekszünk pótolni, miközben a jövőről is gondolkodni kell. A jövőnek szól az ipari park, s az egészséges környezeti feltételeket teremtő tér­ségi hulladékkezelő. Bár a politikusok korábban sokszor említést tettek a szarvasi elkerülő útról, az előkészítése, a nyomvonal megtervezése máig nem történt meg. Ezt is pótolni kell. Nem feledkezhetünk meg róla, hogy az erőfeszítések az emberért, a lakosságért vannak. Ezért örültem az új szarvasi ját­szótéren tartott gyermeknapi majális­nak. Az önkormányzat a nyári szünidő­ben is törődik a diákokkal, a vakáció minden napjára programot szervez, amit magam is támogatok.- Sokan mondják, ez már nem az a város, mint három éve.- Egyetértek vele. A változás egy sétával is le­mérhető. Gondozott utcákat, felújított épületeket, városias főteret láthatunk. Szarvas tavaly millen­niumi emlékművet is kapott. A belvízelvezető rendszerek megépítésével, új burkolt utakkal a városszéli utcák is igazodnak az urbanizáció által elvárt követelményekhez. A gondolkodásban is változás történt. Komoly eredménynek tartom, hogy vannak hosszú távú tervek, s ekképpen sok pályázat születik. A megyei közgyűlés elnöke­ként úgy tapasztalom, pályázatok tekintetében több más település, így Orosháza és Békéscsaba is sikeres. Ebben nagy része van annak, hogy a kiemelten támogatott megyék közé kerültünk. Tavaly ez egymilliárd forint feletti többletet jelentett, az idei és a következő évben pedig 2,5 milliárd többletre számíthatunk. Sikerült a vállalkozókkal is megtalálni a kapcsola­tot. Szarvas foglalkoz­tatási helyzete, leg­alábbis a munkanélkü­liségi adatokat vizsgál­va, a megyei átlagnál kedvezőbb. Azon kell javítani, hogy ezek jól fizető állások legye­nek. Ehhez az kell, hogy új iparágak meg­jelenésével, illetve a meglévő cégek fejlődé­sével nagyobb jövede­lem létrehozására ké­pes munkahelyek jöj­jenek létre. Ezt a törekvést több nagy foglalkoz­tatónál tapasztalom: fejlesztett a Pioneer és a Gallicoop, de a kisebb cégeknél is látok erre szándékot. A jövőben a városnak fokozottan ki kell használni, hogy kutatásfejlesztésben a me­gyében a legnagyobb potenciállal bír, s jobban kell építenie a főiskola szellemi bázisára is. Elő­relépést várok abban is, hogy a térség sikeres vál­lalkozói tovább bővítsék és fejlesszék tevékeny­ségüket, amely eredményeként még több mun­kahelyet biztosíthatnak és még több termelési ér­téket állíthatnak elő. Összefogás a bajban Sok helyütt nem voltak rá felkészülve, hogyan kell a belvíz katasztrófahelyzetet kezelni, milyen műsza­ki megoldások vannak, illetve miként lehet támoga­tásokat igényelni, és ahhoz milyen felméréseket kell készíteni. A korábbi évekből való önkormány­zati gyakorlatom sokat segített, az pedig, hogy ki­lencvennyolcban az országgyűlési képviselőség mellett a megyei közgyűlés elnöke lettem, újabb lehetőséget adott. Úgy gondolom, jól együtt tud­tunk működni, s elmondhatjuk, hogy három év után a katasztrófákat sikerült úgy kivédeni, hogy egy önkormányzat sem roskadt bele, és azon csa­ládok nagy többsége, amely a lakhatását itt akarta helyreállítani, ehhez megkapta a segítséget. A vá­lasztókörzetemben ez több ezer családot jelentett, ezenkívül még több tíz közintézmény, egyebek mellett templom, iskola, polgármesteri hivatal, szo­ciális intézmény és temető átépítése, felújítása, il­letve mentesítése megtörtént. MEGSZÉPÜLT A FŐTÉR. Megszerették a szarvasiak a város legújabb látvá­nyosságát, a Ceres-szobor és diszkót együttesét. A hangulatos kút környéke az április vé­gi elkészülte óta alig néptelenedett el. Vonzza a felnőtteket, a játszó gyermekek csoport­ját, a fényképezkedő turistákat. A kút kivitelezője az Integrál Építő Rt. A főtér funkciója kezdetben felvonulási tér volt, később iskolai rendezvények, nagy forgataggal járó városi fesztiválok helyszíne. A diszkót megjelenésével a park jellege szemlátomást megváltozott. A zöldterületek fenntartását és fejlesztését végző Komép Városgazdálkodási Kft. az új, pi­henőpark jelleget szeretné a jövőben további külsőségekkel hangsúlyozni. Egyebek mel­lett több paddal, újabb növényekkel igyekeznek bensőségessé tenni a környezetet. A fel­adattal jelenleg szakmai csoport foglalkozik. Eközben elkészültek a tavaszi kertészeti mun­kák. A kiemelt virágágyakban lila levelű kánák díszlenek, pótolták a kiöregedett cserszömörcetöveket és két mamutfenyőt is ültettek Tíz éve tiltott a holtágon... Éppen tíz esztendeje, hogy a szarvasi önkormányzat rendeletben tiltotta meg a Kákafoki-holtágon a motor­csónakok közlekedését. A rendeletalkotásban komoly része volt dr. Molnár Mi­hálynak, a képviselő-testü­let ügyrendi-jogi bizottsága akkori tagjának, jelenlegi vezetőjének. A motorcsónak-tulajdonosok nemtetszését kiváltó rendelet még az Alkotmánybíróságot is megjárta, ám kiállta a próbát. A taláros testület helyben­hagyta az önkormányzati rende­letet, sőt, követendő példának ál­lította a város környezetvédelmi szemléletét. Dr. Molnár Mihály tíz éve tele­pülési képviselő. Polgári foglal­kozása ügyvéd, hobbija a horgá­szat. Ma is úgy látja, ez a rende­let mérföldkő volt a Kákafoki- holtág történetében. — A Körös-holtág Szarvas rendkívüli "természeti kincse és sokkal nagyobb szerepre hiva­tott, mint amilyet jelenleg betölt — vélekedik a képviselő. — A Ká- kafoki-holtág Magyarország ötö­dik legnagyobb állóvize. Szarva­son az egyetlen lehetőség, ahol folyamatosan biztosíthatnánk az idegenforgalmi kihasználtságot. A' jelenlegi jogi helyzet azonban nem teszi le­hetővé, hogy a város éljen ezzel az adottságával. A vízterület­nek több ke­zelője van, a különböző érdekek nincsenek koordinálva. A város az elmúlt években több tízmillió forintot költött a holtág karban­tartására, ám a kezelésébe sok beleszólása nincs. Dr. Molnár Mihály a megol­dást abban látná, hogy vala­mennyi holtágkezelési és - hasznosítási feladat Szarvas, il­letve Békésszentandrás kezében összpontosuljon. Biztató ered­ménynek tartja a motorcsónak­közlekedést megtiltó rendeletet, továbbá azt, hogy a Körösszögi Kht.-nak sikerült a víz halászati jogát megszerezni. A jogi bizott­ság vezetője hangsúlyozta, a holtág sorsának rendezésére megvan a képviselő-testületi aka­rat, a testület ezzel kapcsolatban már tanulmányokat is készítte­tett, ám a város a feladatot csak akkor tudja sikerrel megoldani, ha a kormány ehhez a szükséges költségvetési támogatásokat biz­tosítja. Sokféle lehetőség az oktatásban Egység a település ügyeiben Az önkormányzati finanszírozás rendszere Szarvason is kikényszerítette a közoktatás szerkezetének átalakítását. Földesi Zoltán, a képviselő-testület művelődési és oktatási bizottságának elnöke szerint fontos, hogy a változás a dön­téshozók konszenzusa mellett a pedagógusok és a gyerme­kek érdekeinek minimális sérülésével ment végbe. Földesi Zoltán, a Magyar Szocia­lista Párt szarvasi szervezetének elnöke, a korábbi választási cik­lusban országgyűlési képviselő­ként tevékenykedett. Tagja a me­gyei közgyűlésnek és vezeti az MSZP megyei irodáját. A beszélgetés elején leszö­gezte, mint oktatásért felelős képviselő, ebben a ciklusban sajnálatosnak tartja, hogy nem változott meg az önkormányza­ti finanszírozás rendszere, még ha javultak is az állami támoga­tás belső arányai. Ez a körül­mény mintegy rákényszerítette a képviselő-testületet a közok­tatás szerkezetének átalakítás­ra.- Az intézmények összevoná­sában és a közoktatási feladatok racionalizálásában sikerült a kép­viselők, illetve pártok között meg­találni a konszenzust. Még fonto­sabb, hogy az átalakítás a pedagó­gusok és a gyermekek érdekének minimális sérülésével történt meg - mondta Földesi Zoltán. Hozzá­tette: sajnálatos, hogy tovább nőtt a közszféra és a politika függősé­ge, ami esetenként a kézi vezér­lésben nyilvánul meg. A képviselő szerint immár ki­alakult Szarvas végleges közokta­tási szerkeze­te. A város­ban önkor­mányzati, egyházi és nemzetiségi óvoda, illetve iskola műkö­dik, széles le­hetőségét kí­nálva, hogy a szülők alkotmá­nyos jogukkal élve megválaszt­hassák gyermekük oktatási-neve­lési körülményeit. Földesi Zoltán a 3. számú egyéni választó körzetében a legnagyobb eredménynek a la­kossági összefogással megvaló­sult útépítéseket tartja, kivált a Kossuth utca rekonstrukcióját. A hátralévő időszak fontos feladata lesz, hogy a lakossági önerővel támogatott útépítések befejeződ­jenek. Dr. Gyalog Sándor, a szarvasi képviselő-testület gazda­sági ügyekért felelős alpolgármestere kilencventől hat esztendeig volt a város jegyzője. Tapasztalatból is mond­ja: a lakosság a mindenkori képviselők munkáját azon méri le, hogy azok mennyit tesznek a település fejlődé­séért. Dr. Gyalog Sándor szerint a vá­ros fejlődését mi sem szemlél­teti jobban, mint az a tény, hogy 2000. és 2001. évben ösz- szesen 1,2 milliárd forintnyi beruházás valósul meg. Az ön- kormányzat minden száz forint bevételből húszat fejlesztésre fordít. Ezt az eredményt jól megalapozta a tavalyi év sike­re, amikor beruházásokra pá­lyázatokon több, mint 500 mil­lió forint támogatást nyert a vá­ros. Szarvas sokat köszönhet országgyűlési képviselőinek, akik jó érdekérvényesítők. Kedvező körülmény az is, hogy a képviselő-testület a város ügyeinek megítélésében egy­séges, a testületi munka ki­egyensúlyozott. — Az önkormányzat ügyel rá, hogy a belváros és a külterüle­tek párhuzamosan fejlődjenek - mondotta dr. Gyalog Sándor, aki maga is külterület képviselő­je. A körzetében a legnagyobb feladatot az útépítés adja, indo­kolt a buszjáratok bővítése és tervezik a kábeltelevízió-háló­zat kiépítését is. Biztatóan ala­kul az Érparti-szőlők kerékpár- útjának ügye. A 4,3 kilométeres első ütem megépítéséhez 40 V J dr. Gyalog Sándor millió forin­tot a közle­kedési mi­nisztérium­tól pályáza­ton igényel a város, 50 milliót saját _____________ erőként vál­‘ lal. Az alpolgármester a város fejlődése egyik mérföldkövének tartja, hogy hosszú évtizedek után 180 millió forintos beruhá­zással 38 szociális bérlakás épül, s mellette több nagyberu­házás indult a városban. Figye­lemreméltó, hogy az önkor­mányzat több mint 160 millió forintot költött a legfontosabb városi utak felújítására, és meg­kezdődött több városképi szempontból jelentős középü­let helyreállítása is.

Next

/
Thumbnails
Contents