Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-29 / 124. szám

6. OLDAL - 2001. MÁJUS 29., KEDD T É R - K É P A címer Kötegyán cí­mere ovális mezőbeu, sár­ga talajon egy körtefa. Egy, az 1740-es évekből származó pe­csétnyomó tétova nyomaként kelt életre a címer. Ovális keret­ben egy fa és Köte+Gyán felirat volt olvasható. A körtefa hajda­nán majdnem minden kötegyáni házikert vagy udvar tartozéka volt (méghozzá az a sárga „korpába írő”), de sajnos napja­inkra nagyon megritkult. A ha­tárban védettséget élvező vad­körtefákból is csak mutatóban maradt. A sárga talaj a település alatt húzódó, úgynevezett duz­zadó agyagtalajt szimbolizálja. Települési leltár A község lélekszáma: 1663 (csökkenő); családok száma: 641; regisztrált munkanélküliek száma 92; a településen a cigány etnikumhoz tartozók száma: 163; a legfiatalabb lakos: Ujj Vi­vien, 2001. április 30.; a legidő­sebb: Felföldi Dánielné, született Molnár Mária, 1905. május 28. Szilárd burkolatú utak aránya 47%, járdák kiépítettsége 100%. Lakások száma: 756, ebből veze­tékes ivóvízzel ellátott 686. Lakos­sági gázfogyasztók száma 531, szennyvízcsatornák kiépítettsége 0%. Távbeszélő fővonalak száma 412, kábeltévé-hálózat nem üze­mel. Vendéglátóhelyek száma 5, vegyesboltok száma szintén 5. Múltmorzsák E vidék már a honfoglalás előtt la­kott terület volt. Először az avar birodalom része, majd Mén Ma­rót kazár birodalmába tartozott. A község neve először a Váradi Regestrumban olvasható, tehát a falu 1213 előtt is létezett. A tatár pusztítása után viszonylag gyors ütemben fejlődő falu lakosainak zömét a jobbágyság alkotta. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék- ben Kötegyán templomos hely­ként szerepel. Kötegyánt 1566 után igázta le a török. A település 1590-ben már önálló református egyházzal rendelkezett. Míg az 1784 és 1787 közötti népszámlá­láskor 765 főt számláltak, addig 1828-ban már ezerötszázhetven- hatan éltek a faluban. Honnan ered? A Gyán, a János személynév val­lon-olasz alakja. A Bihar megyei Gyán falvak János keresztnevű vallon-olaszoktól kapták nevü­ket. A tatárpusztítás után a tele­pülés lakosainak zömét a job­bágyság alkotta. Ám a községben mégis akadtak a függetlenségü- ket megőrző családok. Ezek kö­zül is különösen nagy jelentőség­re tett szert a XV. század folya­mán a Köte család. A XV. század­tól a források Kötegyánként emlí­tik az addig egy időben Gyánmo- nostorként is neveztetett falut. Minőségi munkával Kötegyánért Csak pozitív gondolkodással lehet eredményesen dolgozni Aki ismeri, tudja: Nagyné Felföldi Ilona, Kötegyán polgármester asszonya nem a so- pánkodás híve. A választásokon a helyi civil szférát reprezentáló Kötegyáni Baráti Kör Egyesület „színeiben” indult polgármester asszony vallja, hogy az önsajnáltatás nem viszi előre a világot, s éppen ezért minden­nél fontosabb a pozitív gondolkodásmód, a megalapozott optimizmus. Az önkormányzati munka lényegét négy egymás mellett futó — de szervesen kapcsolódó — szál­ként jellemzi a határmenti település derülátó ve­zetője. Mint mondja, az első, maga a hiva- Névjegy tál működtetése, má­sodik a foglalkozta­tás, a szociális foglal­koztatás helyzetének javítása. Harmadik­ként a fejlesztést, ne­gyedikként a közös­ségi élet formálását, támogatását említi a polgármester asz- szony. « A hivatalban zajló önkormányzati mun­ka anyagi hátterét a mindenkori költségvetés biztosítja. A képviselő-testület, a hivatal és az in­tézmények idei együttes költségvetése 185 millió 832 ezer forintra rúg. Ebből a működési kiadá­sok 165 millió 859 ezer forintot tesznek ki, s ek­ként fejlesztésre közel húsz millió (fillérre pon­tosan: 19 millió 973 ezer forint) marad. A testü­let a jövő évi költségvetés bevételi-kiadási sarok­számait 191 millió 358 ezer forintban határozta meg. Jövőre — a tervek szerint — 11 millió 174 ezer forintot fordíthatnak beruházási és egyéb felhalmozási célú kiadá­sokra. A településen a legna­gyobb állandó dolgozói létszámot foglalkoztató az önkormányzat. Intéz­ményeiben és a hivatal­ban összesen 64 család jut kenyérhez. A legna­gyobb intézmény az Ujszalontával közösen, a megyében elsőként létre­hozott és máig egyedülál­ló Kötegyán és Újszalonta Községek Közoktatási és Közétkeztetési Intéz­ményfenntartó Társulása, de jelentős az 1999-ben életre hívott, komplex fel­adatkört ellátó szociális és egészségügyi intézmény is. A falu lakói közül többen a gyulai Szabók Rt. helyi üze­mében, a határőrség kötelé­kében, a MÁV Rt.-nél kere­sik a boldogulást. Kevesebb családnak, de biztos megél­hetést nyújt még a Kétegy- házi Takarékszövetkezet, illetve a posta is. A te­lepülés vezetése — együttműködve a megyei munkaügyi központ gyulai kirendeltségével - valamennyi munka- nélkülit igyekszik le­hetőséghez juttatni. Ahogyan a fejlesz­tésekről szólva a pol­gármester asszony fogalmazott: azon fá­radozunk minden év­ben, hogy egy kicsi­vel több jusson, s ez­által épüljön, szépül­jön Kötegyán. E gon­dolatmenet mentén láttak hozzá tavaly — a bruttó bekerülési költséget, 13 millió forintot saját erőből biztosít­va - a ravatalozó újraépítéséhez. — Az új ravatalozó mindenszentek, halottak napjára elkészül — hangsúlyozta Nagyné Felföldi Ilona. — Kedvező elbírálás esetén a falu régi álma válhat valóra az iskola bővítésével. Jelenleg a nyolc osztály ugyanis három épületben üzemel, s a tervezett 25 millió forintos beruházás megvalósítása nagy előrelépést jelentene e téren is. A legna­gyobb falatot viszont a Kossuth utca szilárd burkolatúvá tétele jelenti. Az 51 millió forint brut­tó bekerülési költségigényű be­ruházás realizálása érdekében a megyei területfejlesztési tanács területi kiegyenlítő alapjára (TEKI) és az Útügyi Koordináci­ós Igazgatósághoz (ÜKIG) is pályázatot nyújtott be az önkor­mányzat. A gázközművagyon kártalanításaként 47 millió fo­rintot kap az önkormányzat, ebből a készpénzben esedékes 17 millió 652 ezer forintot már átvették. Ezen „aranyfedezet” birtokában a falu valamennyi utcája zúzott kő útalapot kapott. Az önkormány­zati munka - szabadon művelt - negyedik szeg­menséről szuperlatívuszokban beszélő Nagyné Felföldi Ilona elmondta: a közösségkovácsolás azért is szívügye, mert véleménye szerint a falusi emberek számára is fon­tos a kulturált kikapcso­lódás, s a hétköznapok gondjainak megbeszélé­se. Ezen megfontolásból eredően a település veze­tése jelentősen támogatja a helyi sportegyesületet, de jó kapcsolatot ápol a vadásztársasággal és a Vadvirág asszonykórussal is. A Kötegyáni Baráti Kör Egyesület elnöke, Ungvá­ri Mihály nevével fémjel­zett Teleház felettébb hasznos információs fel­legvár a határmenti tele­pülésen. Született: 1956. november 8-án, Sarkadon. Tanulmányai: Élelmiszeripari Főiskola, Szeged 1979. Munkahelyei: 1979-83 között a Sarkadi Cukor­gyár műszakvegyésze; 1985-93 között a sarkadi áfésznél áruforgalmi osztályvezető; 1993 óta vál­lalkozó; 1998 óta Kötegyán polgármestere (e tisztséget a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület jelölt­jeként nyerte el) Családi állapota: férjezett; férje Nagy István, ügy­vezető; lánya, Enikő, 18 éves, most érettségizik Hobbija: lótenyésztés, kertészkedés, vadászat ÁLLANDÓ KÖTEGYÁNI LAKOSOK fő LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2500 _______TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK_______ Dr . Deák Ferenc (független) Gál Lászlóné (MSZP—BIT) Hajdú János (alpolgármester, MSZP-BIT) Kolozsi Jánosné (MSZP—BIT) Nagyné Felföldi Ilona (polgármester, Kötegyáni Baráti Kör Egyesület) Nemes Jánosné (Kötegyáni Baráti Kör Egyesület) Pechó Ferencné (független) Szőke János (Munkáspárt—Kötegyáni Baráti Kör Egyesület) Dr. Tokai Istvánné (Munkáspárt-Kötegyáni Baráti Kör Egyesület) Ungvári Mihály (Kötegyáni Baráti Kör Egyesület) A település megbízott jegyzője: llyés Sándor Negyedszázada idősek között A klubban nyújtott szolgáltatások nagyban enyhítik az idősek szociális gondjait — Fontos az idősekről gon­doskodnunk, mert mi is olyan mértékig számíthatunk az utánunk jövőkre, ameny- nyire szívünkön viseljük munkában kiérdemesült falustársaink sorsát — öntötte szavakba szakmai hitvallását Virág Jánosné, a kötegyáni idősek klubjának vezetője. A megbízottként, egyszemély- ben a szociális és egészségügyi intézményt is vezető Virág Jánosné elmondta: a 38 férőhe­lyes, bejárós idősek klubjában nyújtott szolgáltatások nagyban enyhítik az idősek szociális gondjait. Két házi gondozónőjük pedig a mozgásukban korlátozott öregeknek szállítja házhoz az ebédet, s végzi el a ház körüli te­endőket - tájékoztatott a ne­gyedszázada vezetői feladatokat ellátó klubvezető. Kihívás a település lakosságának Kötegyán vezetése úgy ha­tározott, hogy idén a telepü­lés csatlakozik a világ talán egyik legnagyobb lakossági sportrendezvényéhez, a szabadidősport világszerve­zetétől kapott felhatalma­zás alapján a Magyar Sza­badidősport Szövetség égi­sze alatt május 30-án 0—21 óra között megrendezendő Kihívás napjához. A nemes versengésben a játékos­ság, a vidámság, az örömszerzés lesz az alapelv, s a „klasszikus” sportágak mellett népi játékok­ban jeleskedhetnek a résztvevők. A játékban a hasonló lélekszámú települések versenyeznek egy­mással, s Kötegyán e kategorizá­lás szerint a harmadik csoportba, az 1500-2999 lélekszám közötti kategóriába került. A megmérettetés lényege, hogy a játéknapon folyó küzdelemben mely településen teljesítenek több, 15 perces sportaküvitást a telepü­lés lélekszámához képest. Sport­aktivitásnak - a szervező bizott­ság - a legalább 15 perc pulzusnö­velő mozgást érti - tudtuk meg a helyi szervezést koordináló Szőke Erika testnevelőtől. Ugyanakkor a következőre is figyelni kell: a fo­lyamatos sporttevékenység függet­lenül attól, hogy időtartama a 15 percnek többszöröse is lehet, csak egy sportolásnak számít. Az iskolában 8 órakor debütá­ló reggeli tornát követően a fut­ballmérkőzések sora következik. Ezután a legek versenye kezdő­dik, alsó tagozatos, felsős, illetve szülői kategóriában egyaránt. Egyebek mellett a legjobb ütöge- tő, a legmesszebb dobó, a legtöb­bet ugrókötelező, a legjobb árok­ugró részesül elismerésben. Tíz órától délig felveszi a nyúlcipőt a település apraja-nagyja, és a ko­cogásé, a futásé lesz a főszerep. A résztvevők fáradozását a tele­pülés vezetése „Kihívás napja, Kötegyán 2001.” emblémával el­látott pólóval ismeri el. A legnagyobb adófizetők A kötegyáni székhelyű, illetve kötegyáni telephellyel is rendelkező, a 2000. évben legtöbb helyi iparűzési adót befi­zetők rangsora: 1. Hungarotel Fit. 6. Dr. Deák Ferenc 2. Gyulai Szabók Rt. H 7. Erdődi Imre 3. Megina Kft. 8. Kopolya Kft. 4. Magyar Posta Rt. 9. Kristály Pharma Gyógyszertári Bt. 5. Széplaki Károly ___________ 10. Szőke-Nagy Kft.________ Az oldal a Kötegyáni Önkormányzat támogatásával készült Szerkesztette: Both Imre. Fotók: Lehoczky Péter A szeretet a legjobb pedagógiai módszer — Családias hangulatú kis faluban élünk, s leginkább e családi­as hangulat megteremtésén fáradozunk az óvodában is. Hiszem, hogy a szeretet a legjobb pedagógiai módszer — fogalmazza meg szakmai krédóját a magát tősgyökeres kötegyáninak, s ebből eredően a szó nemes értelmében lokálpatriótának valló Gál Lászlóné, a határ menti település óvodavezetője. Amint az az óvodavezető asszony hogy a pedagógusi pályát válasz­szavaiból kiderül, nem véletlen, tóttá, s ha visszapörgethetné az idő megállíthatat­AZ ÓVODAI GYERMEKLÉTSZÁM ALAKULÁSA |anu] tovapergő homokóráját, es­küszik, hogy ak­kor is emellett döntene.- Ez ugyanis nem csak egy szakma, hanem hivatás — állítja a Szarvasi Felsőfo­kú Óvóképzőben 1972-ben okleve­let szerzett, s az­óta Kötegyánban yyerek (Az adatok a tárgyéven belül az október tjei állapotokat tükrözik.) oktató-nevelő Gál Lászlóné. Szavaiból az is kiderül, hogy a szak­maszeretetét hajdani kiváló tanárai plán­tálták bele. Ahogyan az óvodavezető asszony fogalmaz: olyan tanáraink voltak, akik „csak” ilyenné tudtak nevelni bennünket, s akiktől egy életre szóló útravalót kaptunk. A króni­kás a nevek sorából - a teljesség igénye nélkül - csak egy párat je­gyez: — Az általános iskolában Endrédi Károly, a sarkadi gimná­ziumban Murvai László, az óvó­képzőben dr. Szakács Mihályné és Iványi Gergely bácsi volt rám nagy hatással... — A fenntartóval kifogásta­lan a kapcsolatunk, hiszen a polgármesteri hivatal az intéz­mény mindenképpeni segítését tartja szem előtt - evez mai vi­zekre az óvodavezető asszony. — Nálunk elég magas a hátrá­nyos helyzetű gyermekek ará­nya, s éppen ezért a felzárkóz­tató munkára is jelentős hang­súlyt fordítunk. A tárgyi feltéte­lek terén sincs szégyenkezni va­lónk. Fő feladatunknak - az óvodáskorú gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával — az egészséges, harmonikus személyiségfejlesz­tést, a sikeres iskolai beilleszke­déshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakításá­nak elősegítését tekintjük. Ter­mészetesen céljainkat a gyerme­kek mozgására, játékosságára, tevékenységi vágyára, kommuni­A tárgyi feltételek terén sincs szégyenkezni valójuk kációs és együttműködési kész­ségére építve kívánjuk elérni. A folyamatos pályázás elengedhe­tetlen, s idén a Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány segít­ségével a szegedi vadasparkba szeretnénk eljutni. A fürdőváro­si Erkel Ferenc Művelődési Köz­pontba szóló színházbérletünk lejár, de jövőre is szeretnénk megváltani - hangsúlyozta Gál Lászlóné. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents