Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-25 / 121. szám

12. OLDAL - 2001. MÁJUS 25., PÉNTEK T É R - K É P HÍRLÁP *>'t?TONV^ A címer Battonya címere a beszélő címe­rek kategóriájá­ba tartozik: cí­merképe szim­bolikusan fejezi ki mindazt, ami eddigi történeté­ben jelentős. A címer álló, csiics- kös talpú pajzs, kék mezejében három szimmetrikusan elhelye­zett, hatágú aranycsillaggal díszí­tett vörös pólya fut keresztül. A pólya feletti mezőben két jege­nyenyár áll, közöttük arany lépcsejű, nyitott kapuszámyú, fe­deles aranykapu látható, íve alatt ezüst ekevas és csoroszlya. A pó­lya alatt lebegő három vörös láng­nyelvből ezüst kettős kereszt nö­vekszik. A többszörös hármasság (csillag, láng, zafírkő, nyílvessző), valamint a címer színei Battonya három nemzetiségét jelképezik. Településleltár A város lélekszáma 6804, ebből szerb 600, román 400, cigány 300 (becsült adatok). A népmoz­galmi különbözet pozitív, az el­halálozások száma viszont csak­nem kétszerese a születéseké­nek, így a lakosság száma folya­matosan csökken. A legidősebb lakos Réjtő Józsefné (sz.: 1903. december 19.), a legfiatalabb Almási Boglárka (sz.: 2001. má­jus 1.). A munkanélküliek száma 722, a ráta kb. 20 százalék. A szi­lárd burkolatú utak kiépítettsége (31 km) 41, a járdáké (86 km) 62, a gázvezetéké (48 km) 95, a szennyvízcsatorna-hálózaté (11 km) pedig 15 százalékos. Múltmorzsák Battonya területe a kőkortól la­kott. Földje számos neolit lakó­telepet és bronzkori temetőt őriz. Első írásos említése 1340- ből ismert. A XV. században Hu­nyadi János, majd a nagylaki Jaksity család birtokolta. A török fennhatóság idején, az 1640-es években Ali alajbég szerbeket te­lepített a területére. Később ro­mánok (1780-tól) és szlovákok (1850 táján) is jelentős számban érkeztek. A település 1839-ben mezővárosi rangot kapott, fény­korát a kiegyezés és az első vi­lágháború között élte, Trianon után lett sorvadásra ítélt határ­széli település. Csanád megye megszüntetése után (1950) ke­rült Békés megyéhez. Honnan ered? Szabados József lelkész 1891- ből ránk maradt naiv etimológi­ája szerint Batu kán itt (is) tá­bort ütött, tehát a Battonya név a Batu-tanyából származik. Vala­mivel hihetőbben hangzik a ko­ra Árpád-korból eredeztetett Botanyaegyháza-féle variáció. Az oldal a Battonyai Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette és a fotókat készítette: Ménesi György Kultúrák kölcsönhatásában Több kezdeményezőkészséget és kockázatvállalást! Battonyán a rendszerváltozást követően — fő­leg a magyar nemzetiségű lakosság körében - némi zavar és elbizonytalanodás volt ta­pasztalható a helyi ünnepeket illetően. Az önkormányzat képviselő-testülete többször foglalkozott a kérdéssel, végül a „város nap­jának” évenkénti megtartása mellett döntött. Az idei városnapot holnap tartják Battonyán. Az ünnep alkalmából beszélgettünk Takács De­zső polgármesterrel, aki immár 18 éve áll a tele­pülés élén. — Szándékaink és tapasztalataink szerint ez a nap, melyet a várossá válás évfordulójához kö­töttünk, erősíti az itt élőkben, az itteni kö- Névjegy zösségekben az együ- J vé tartozás érzését. A város napja jó alka­lom a visszatekintés­re, az előre nézésre, helyzetünk értékelé­sére - kezdte, majd így folytatta:- A battonyaiak sokkal inkább Csaná­diak, mint békésiek. Sajátos mentalitá­sunk a nemzetiségek több évszázados egy­más mellett élésének, . a kultúrák kölcsönha­tásának eredménye­ként alakult ki. A lo­kálpatriotizmus, a te­lepülés szeretete nemcsak az itt élőket jellemzi, hanem azokat is, akik kényszerűségből kényte­lenek voltak elköltözni. HATVAN ÉV ALATT A FELÉRE CSÖKKENT A LAKÓNÉPESSÉG Született: 1948. július 16-án, Battonyán Tanulmányai: az érettségi megszerzéséig szülőváro­sában tanult, Szegeden szerzett biológia-földrajz sza­kos tanári diplomát. Később elvégezte az Államigaz­gatási Főiskola igazgatásszervezői szakát. Pályája: 1971-től 1983-ig a battonyai 2. Számú Általá­nos Iskolában tanított, majd tanácselnökként dolgo­zott a rendszerváltásig. Polgármesterként a harmadik ciklusát tölti. Társadalmi megbízatása: A 21 települést magában foglaló Dél-békési Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának 1996-tól elnöke. Családi állapota: nős, felesége művelődésszervező, a József Attila Művelődési Központ igazgatója. Felnőtt fi­uk élelmiszer-ipari főiskolát végzett, a kisebbik a szege­di Tömörkény István Gimnáziumban grafikát tanul. Érdeklődése: zene, olvasás, földművelés, állattenyésztés. — Akit vagy amit szeretünk, azért sok minden­re hajlandóak vagyunk. Még talán kockáztatni is.- Én is úgy látom, nem erősségünk a kockázatvál­lalás és a kezdeményező­készség. Lehetnek ennek történelmi gyökerei is, hi­szen évszázadokon át a népesség 90 százaléka földmunkás, napszámos, illetve cseléd volt a nagy­birtokokon. Később a té- eszvilág sem kedvezett az önálló gondolkodásnak, hiszen megmondták az embernek, mit csináljon, hová álljon. Ennek az örökségnek máig ható kö­vetkezményei vannak, ugyanakkor sietve hozzá­teszem, hogy a körülmé­nyeink, a sarokba szorí- tottságunk még inkább Takács Dezső polgármester, független Roczkov Frigyes alpolgármester, független, szerb kisebbség Fábián Ferenc, független Fejes István, független Fortuna István, Battonyai Gazdakör Dr. Hajnal Iván, független Dr. Karsai József, független Keszthelyi Zoltán, FKGP Kreszta István, független, román kisebbség Lukács István, független, cigány kisebbség Mudrity György, független Palkó Lajosné, független Palotay Béla, független Dr. Takács László, Munkáspárt Zsilka Mihály, független A város jegyzője: dr. Németh Ferenc Aljegyző: Lukács Istvánná_______________ gátja a fejlődésnek. A rend­szerváltozásig ipari-mezőgaz­dasági település voltunk, ma elsősorban a földből kell megélnünk. Éppen ezért a több száz hektárral rendelke­ző földtulajdonosoktól már elvárható lenne, hogy azokra is gondoljanak, akik elveszí­tették a munkahelyüket, megélhetésüket. A piac által igényelt kézimunka- igényesebb növényekkel is kellene próbálkozni, és talán el lehetne mozdulni a feldolgozóipar irányá­ba. A kisállattenyésztésben is látok fantáziát, jó példa erre a kecsketar­tó és —tenyésztő szö­vetkezetünk. Meggyő­ződésem, hogy saját erőből kell fölemel­kednünk. Külső tőké­re hiába várunk, nem talál meg bennünket, gyakorlatilag elkerüli az egész Tiszántúlt. Ennek ellenére re­ménykedjünk, hogy egyszer talpra áll a magyar mezőgazda­ság, s a battonyaiak is alkalmazkodnak az új igényekhez. Többek között a szemléletvál­tást is szolgálja a szo­ciális földprogramunk és a sok-sok tanfo­lyam (zöldségtermesztő, nyúl- és kecsketenyésztő, láncfűrészkezelő, és sorolhatnám).- Eddig a gondokról, a tennivalókról és a re­ményekről beszéltünk. Az ünnep alkal­mából essék szó arról is, amire büszke le­het Battonya. — A „büszkeség” nem ide ülő kifejezés, de tény, hogy jól működik a szociális ellá­tó rendszerünk. Csak jókat mondhatok a határátkelőhelyről és az intézményhálóza­tunkról. A határnyitás kereskedelmi és fog­lalkoztatási szempontból egyaránt elő­nyünkre vált. A közeljövőben megnégy­szereződik a határőrizetben dolgozók szá­ma, középiskolánkban — határrendész fa­kultáció keretében - erre a pályára is ered­ményesen készítik fel fiataljainkat. Battonyát sokan iskolavárosnak tartják, tel­jes joggal. Az önállóvá vált román és szerb iskolában épp úgy magas színvonalon fo­lyik az oktatás, mint a Szent István Általá­nos Iskolában: tanulóink megállják a helyüket a középfokú intézményekben, s ez pedagógusaink munkáját, a fenntartó gondoskodását dicséri. Az intézményi önállóságnak igenis van pozitív szakmai hozadéka, összevonást csak gazdasági téren, a gazdálkodás szabálysze­rűvé tétele érdekében haj­tottunk végre. Ugyanez mondható el a művészeti iskolánkról, a könyvtá­runkról és a művelődési központunkról is. A kö­zelmúltban ismét az ön- kormányzat lett a közép­iskola fenntartója. Célunk az, hogy ez a nagy múltú intézmény versenyképes legyen, igazodjék a gazda­ság és a helyi társadalom igényeihez. A KÉPVISELŐ TESTÜLET TAGJAI Az olvasás évére készülnek Nálunk is terjed, az angol példa A Népek Barátsága Közmű­velődési és Iskolai Könyvtár nagyon sok programmal ké­szül az olvasás évére, amely 2001 júniusában az ünnepi könyvhéttel kezdődik. A könyvtár igazgatójával, Palkó Lajosnéval arról beszélgettünk, hogy mi értendő az olvasás évén, honnan ered az ötíet.- Azt gondolom, nem vélet­len, hogy az angol példát követve Magyarországon is egy egész éven át tartó programsorozattal igyekszünk az olvasás jelentősé­gére felhívni a figyelmet, hiszen az olvasás a műveltég megszer­zésének nélkülözhetetlen része, az önálló ismeretszerzés legfon­tosabb eszköze. Aki nem tud megfelelően olvasni, annak gon­dot okoz a saját ügyeinek intézé­se, a váratlan élethelyzetben sem tud informáltan cselekedni. Az olvasás és az olvasni tudás nélkü­lözhetetlen alapja a tanulásnak, és természetesen a továbbtanu­lásnak is — válaszolta.- Azt hiszem, ezt elsősorban a felnövekvő generációval kell meg­értetnünk.- Igen, valóban. Az informáci­ós társadalom korában is nélkü­lözhetetlen az olvasás, fontos hogy a gyerekeink ne csak a képi kultúra kész termékeivel foglal­kozzanak, hanem képesek legye­nek önálló munkavégzésre az ol­vasás során és általa. Programja­inkat, rendezvényinket e gondo­latok jegyében állítottuk össze.- Kérem, mondjon néhány konkrétumot! — Hamarosan megjelenik pá­lyázati kiírásunk az olvasott iro­dalmi élményeket feldolgozó dol­gozatok elkészítésére. Az ered­ményhirdetésre októberben, a könyvtári napunkon kerül sor. Ősszel hirdetjük meg a feladatla­pos, több fordulóból álló verse­nyünket alsós gyerekek között. Több író-olvasó találkozót is szervezünk. Most, a város nap­ján Kiss Ottóval, a Battonyán szü­letett íróval, költővel találkozhat­nak az érdeklődők. Az ünnepi könyvhét alkalmából 2001. júni­us 8-án Újházy László lesz a ven­dégünk, aki szintén kötődik Battonyához, hiszen itt élt és dol­gozott, első versei is itt láttak napvilágot a Molnár-C. Pál alko­tásaival illusztrált „Híd az Éren át” című verses antológiában. Mindkét rendezvényt a megyei könyvtár és a Körös Irodalmi Tár­saság támogatja. Ellátogat még hozzánk Czeizel Endre, a „Köl­tők, gének, titkok” című könyv szerzője. Tervezünk kiállításo­kat, összekapcsolva az egyes nemzetek irodalmát bemutató és népszerűsítő előadásokkal. Ezen túl még más meglepetésekben is lesz részük olvasóinknak. — Lehetek kíváncsi? — Vannak olyan olvasók, akik a szemük gyengesége miatt nem tud­nak már olvasni, és hogy ne kelljen lemondaniuk az olvasással elérhe­tő örömökről, új szolgáltatást veze­tünk be. Könyvtárunkban lehet kölcsönözni hangoskönyveket és sétálómagnókat is. Programjaink­kal, új szolgáltatásainkká szeretet­tel vánrnk minden érdeklődőt. Városnapi pörkölt Kársaitól Öt és fél mázsás hízómarhát vágnak A szociális érzékenységéről ismert parasztpolitikus, mezőgazdasági nagyvállal­kozó, dr. Karsai József a tő­le megszokott módon ké­szül Battonya városnapjára: markapörköltet főzet mint­egy kétszáz, szegény sorsú battonyai családnak. Karsai József szerint a gyerme­kekkel együtt mintegy 800-1000 embert érint a kezdeményezése. — Egy öt és fél mázsás élősúlyú hízómarhából szeretném megfő­zetni az ezer adag pörköltet. Eh­hez két gulyáságyú és a napközi otthonos konyha teljes kapacitása szükséges. Minden család meg­kapja a névre szóló ebédjegyeket, s a kiosztó helyről hazaviheti az ebédet, ideértve a kenyeret is. Azt szeretném, ha a városnapi ünnepségeken ők is jóllakva, örömmel vennének részt.- Ezer adag nem kis mennyi­ség. Milyen szervezési háttérmun­ka kell az érintettekhez való eljut­tatásához?- A hen­tes mellé két ember kell, az állatorvos által meg­vizsgál húst a nyugdíjas­klubból tí­zen szortí­rozzák, há­rom-négy fős személyzet tevé­kenykedik a gulyáságyúknál, és talpon lesz a napközis konyha teljes személyzete. Ez — a vágás napját is figyelembe véve - mintegy 20-30 ember összehan­golt munkáját jelenti. De ne fe­ledkezzünk el a polgármesteri hivatal segítségéről sem: a gyer­mekjóléti szolgálat vezetője, Buzitai Istvánná mérte föl az igé­nyeket, s a családokat a városel­látó szervezet vezetője, Marjá János értesítette 4-5 dolgozó se­gítségével. Mire kiért a levél, az érintettek már tudták miről van szó... Legalább száz ember mondta, hogy nagyon-nagyon várta az értesítést. Meghívó a városnapi ünnepségre Kecsketenyészétési szakmai napot is tartanak Battonya Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt Battonya várossá nyilvánításának 12. évfordulója alkalmá­ból 2001. május 26-án tartandó ünnepségére. Ünnepi program 10.00 Megnyitó ünnepség Helye: József Attila Művelődési Központ Köszöntő: Rimayné Roczkó Zsuzsanna Megnyitó: Takács Dezső polgármester Címátadás 10.45 Kecsketenyésztési szakmai nap megnyitása Helye: Mikes Kelemen Gimnázium és Szakiskola Megnyitja: dr. Kovács Zoltán, az FVM államtitkára 11.30 Holló László kiállításának megnyitása Helye: Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár Megnyitja: Scholtz Endre művésztanár 12.00 Kovács Anna, Nagyné Kocsis Éva és Pálinkó Gábor kiállításának megnyitása Helye: A polgármesteri hivatal házasságkötő terme Megnyitja: Rácz Gábor 14.00 író-olvasó találkozó Kiss Ottóval Helye: Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár Vendég: Elek Tibor irodalomtörténész 14.00 Kiállítás a 175 éves Matica Srpska történetéből Helye: Szerb klub Megnyitja: Lásztity Péró 19.00 Tábortűz Helye: Régi sportpálya 20.00 Utcabál 01.00 óráig Helye: Sportpálya és szabadtéri színpad Közreműködnek: Hevesi Imre és barátai 21.15 Nagy Bandó András előadói estje Egyéb programok 9.00-12.00 Góliát kispályás kupa, bográcsos főzőverseny, kézmű­ves foglalkozások, kerékpáros ügyességi verseny, családi sorverseny, görkorcsolya, roller ügyességi verseny. 14.45 Pályázatok eredményhirdetése 15.00 Sakkszimultán (sportcsarnok). Közreműködik Sinkovics Pé­ter nemzetközi sakkmester 15.00 Tornabemutató békéscsabai tornászok közreműködésével 15.30 Karatebemutató 16.00 Divatbemutató 16.30 Helyi művészeti csoportok, együttesek fellépései 18.30 Tűzoltó-bemutató ISKOLAVÁROS. Battonya iskolaváros volt és az is marad, amíg az öregdiákok visszajárnak. Felvételünkön egy harmincöt évvel ezelőtt érettségizett levelező tagozatos osztály az egykori igazgató, dr. Takács László és (mellette jobbra a második sorban) a jelenlegi intézményvezető, Formanek István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents