Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-25 / 121. szám
10. OLDAL - 2001. MÁJUS 25., PÉNTEK TÉR KÉP »RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A címer Bucsa címere egy csipkézett, csücskös talpú, kétoldalt karcsúsított, harmadolt pajzsforma, középen boglárral (szívpajzzsal). A nagypajzs alapszíne kék, három ezüstfonállal három részre osztva. A kék szín a több évszázados vízi világot szimbolizálja, a középső szívpajzs zöld színével szigetet képez a vízi világ közepén. A címer része az ostor, a fokos, a szigony és a csíkhal, valamint a kubikos talicska. Utóbbi az évszázadokig megélhetést biztosító keserves munkássorsot idézi. Településleltár A község lélekszáma: 2672 (csökkenő); a települést csak magyarok lakják; a község legidősebb lakosa: Dobák Károly (1902. november 24-én született); a legfiatalabb lakos: Oláh Kristóf (2001. május 9-én jött a világra) Munkanélküliségi ráta: meghaladja a 30 százalékot; a munka- nélküliek száma: 294, jövedelem- póüó támogatást kapnak 63-an, rendszeres szöciális segélyben részesülnek 144-en, közhasznú foglalkoztatottak száma: 70 A lakóházak száma 1009; ebből vezetékes ivóvízzel 955, vezetékes gázzal 942, telefonnal 629 van ellátva A szilárd utak (útburkolat) kiépítettsége: 16 százalékos Múltmorzsák Bucsa és környéke már az újkőkor idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, bronzkor és vaskor népeinek is. Az első írásos emléke 1321-ből származik. A település a tatárjárást is túlélte. Ám 1586-ban Ecseg- gel és Ványával együtt Bucsát is porig égették a törökök. Ettől kezdve évszázadokon át csupán a pusztává vált Bucsa létezett. A szi- lajpásztorok, réten élő emberek, betyárok tanyája volt. Csak a XIX. század vége felé kezdték újratelepíteni előbb Bucsa-újülés majd Bucsa telep néven. Néveredet Bucsa nevét 1381-ben Bwcha- nak, 1447-ben Buchya-nak, 1558-ban Bucza-nak, 1564-ben Bwchy-nak írták. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint ez az elnevezés pusztán személynévből keletkezett, magyar névadással. Egy másik megközelítés szerint az alapjául szolgáló személynév valószínűleg szláv eredetű. A szakkönyv itt néhány szerb, horvát és szlovén .település nevével való összehasonlítást ajánl figyelmünkbe. Az oldal az Bucsai Önkormányzat támogatásával készült Szerkesztette: Magyari Barna. Fotók: Lehoczky Péter. Búcsún bíznak a jövőben Bucsa Békés megye legészakibb települése. A három — Békés, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok — megye találkozásánál található falu idén ünnepli községgé válásának centenáriumát, de erre az esztendőre esik a község első írásos említésének 680. éve és önállósulásának 60. jubileumi évfordulója is. A község legjelentősebb idegen- forgalmi vonzereje a természeti adottságokban rejlik. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászati lehetőség mind olyan kínálatot jelent, amely segíthet a falusi turizmus elterjedésében.- Idén immár két évtizede annak, hogy Földesi György — megszakítás nélküli!) — Bucsa első embere. Mióta is vezeti az észak-békési falut? — kérdeztük a polgármestert.- Húsz esztendővel ezelőtt, 1981. június elsején lettem Bucsa tanácselnöke, majd a rendszerváltást követően 1990-ben, 1994-ben és 1998-ban is polgárNévjegy Született: Bucsa, 1946. június 11. Felesége: Szabó Eszter Gyermekei: Szabolcs, pedagógus; Márta, jogász Iskolai végzettsége: főiskola Munkahelye: 1981-től 1990-ig Bucsa község tanácselnöke, 1990-től ugyanitt polgármester Hobbija: labdarúgás leépült. A korábban más településekre ingázó bucsaiak közül ma már csak keveseket foglalkoztatnak. Akik pedig a mezőgazdaságból próbálnak megélni, azokat az utóbbi években rendszeresen természeti csapások sújtották. — Naponta hány órát dolgozik, s jut-e elegendő ideje családjára, hobbijára?- Napi átlagban minimum 8-10 órát dolgozom, de ezen túlmenően is bármikor kész vagyok a település érdekében tevékenykedni. Szabadidőmben általában a kertet gondozom vagy a bucsai focicsapat mérkőzését nézem meg. Természetesen örülnék, ha még több időm jutna a családra.- Polgármesterként mikor lesz elégedett?- Akkor lennék, ha a községünk minden aktív korú lakosa mesterré választót tak.- Mi a tapasztalata: a tanácselnöki vagy a polgármesteri feladatok a nehezebbek? — A tanácselnöki teendők könnyebbek voltak, mivel abban az időben központi irányítás alatt dolgoztunk, a település számára elkölthető pénzeket is behatárolták. A rendszerváltást követően, az önállóság bővülésével nőtt a felelősség, mind több problémával, kihívással találkozunk. — Miként változott Bucsa az utóbbi bő egy évtizedben?- A rendszerváltás óta községünk infrastrukturális ellátottsága sokat fejlődött. Ebben az időszakban épült ki a vezetékes gázhálózat, ami lehetővé tette, hogy a bucsai lakásokban is fellobbanhasson a gázláng. A közvetlen elérhetőséget biztosító telefonhálózat is ekkor készült el. Több kilométer hosszan kövesutat építettünk. A fogorvosi ellátást helyben megoldottuk. A közintézmények épületeit felújítottuk. Am, sajnos, kedvezőtlen változás is történt. Robbanásszerűen tört ránk a nagyarányú munka- nélküliség, ami jelenleg is állandó problémákat okoz. A nagyüzemi gazdálkodás A KÉPVISELŐ TESTÜLET TAGJAI Földesi György polgármester Janó Sándor alpolgármester Fábián Gyula képviselő Fenyődi Attila képviselő Gyarmati László képviselő Lengyel Klára képviselő Mosek László képviselő Nagy Imréné képviselő Orvos István képviselő Dr. Serester Zoltán képviselő (Mindannyian függetlenek.) A település jegyzője: Papp Piroska megfelelő bérezéssel járó munkahelyen dolgozhatna. Úgy vélem: egy település akkor gazdag, ha a lakói is gazdagok. Nekünk nem feltétlenül abban kell gondolkodnunk, hogy helyben oldjuk meg a foglalkoztatást. Annak is örülnénk, ha a körülöttünk lévő városok - Füzesgyarmat, Karcag, Szeghalom - olyan mértékben fejlődnének, hogy ott a bucsaiak is biztos állást kapnának. Térségünk immár két esztendeje vállalkozási övezet, de ez a tény az itt élőkön eddig gazdaságilag semmit sem lendített.- Ön szerint egy idegennek miért érdemes ma Bucsát fölkeresnie? — A községünkbe látogatók rendezett, tisztán tartott településsel találkozhatnak, amelynek központjában szép park van. Bucsát - szinte mint egy szigetet — folyók veszik körül, ahol kiválóak a horgászati lehetőségek. Vadásztársaságunk eredményesen gazdálkodik, jók a vadászati feltételek. Településünk határában a legkülönfélébb védett madarakat csodálhatják meg a természet „szerelmesei”. Azok a turisták, akik több napra érkeznek hozzánk, kulturált körülmények között szállhatnak meg a Fenyődi panzióban.- Miként vélekedik a község jövőjéről?- Optimistán látom a jövőt. Hitem arra alapozom, hogy a bucsai emberek híresek kivételes szorgalmukról, munkaszeretetükről. Ha a mindenkori kormányzat a vidék fejlesztését komolyan gondolja és ennek megvalósulását anyagilag is támogatja, akkor remény van arra, hogy a bucsai emberek helyben találják meg megélhetésüket. Bízom abban is, hogy központi segítséggel megállítható a lakosság számának csökkenése. Forráshiány nélkül működnek Minden esztendőben takarékos és racionális gazdálkodást folytat önkormányzatunk. Ennek eredményeként eddig a forráshiányt mindig sikerült elkerülnünk - közölte Bucsa költségvetésével kapcsolatban Földesi György polgár- mester. Az utóbbi években kisebb-na- gyobb fejlesztések mindig történtek a megyénk legészakabbra található településén. A bucsai képviselő-testület tagjai bíznak abban, hogy ezek a fejlesztések a jövőben sem maradnak el. A 2600 lakosú községet - csakúgy, mint valamennyi körös-sárréti települést — is munkanélküliség sújtja. Ennek hatásaként a költségvetés jelentős hányadát szociális célokra költi a bucsai önkormányzat. Ha tömegesen új munkahelyek létesülnének a községben, akkor a szociális kiadások jelentősen mérséklődnének. Az így felszabaduló összegből pedig több pénz jutna fejlesztésekre is. Bucsa idén összesen 197 mü- lió 886 ezer forintból gazdálkodhat. A kiadások legnagyobb részét a személyi juttatások és járulékok teszik ki, ami 131 millió 506 ezer forint. Szociális célokra 19 millió 200 ezer forintot, dologi kiadásra 41 millió 24 ezer forintot költ az önkormányzat. A község idei tartalékalapja 6 millió 156 ezer forint. A KÖZSÉG IDEI KÖLTSÉGVETÉSE a teljes keretösszeg: 197 millió 886 ezer forint Az Aranycsapat tagjai is jönnek Bucsán idén három nagy szórakoztató rendezvény várja a lakosságot. Az egyik eseményre többek között az ötvenes évek labdarúgó „Aranycsapatának” tagjait is meghívják. Június elsején Bucsán rendezik meg a Békés megyei polgármesterek hagyományos focigáláját, ahol az északi és a déli települések csapatai mérkőznek meg. Az eseményre díszvendégként hívták meg Grosics Gyulát, Bu- zánszky Jenőt, Hidegkúti Nándort, dr. Szepesi Györgyöt és Fejér Miklóst. Június 29-én az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térség- fejlesztési Társuláshoz tartozó települések közalkalmazottai számára Bucsa szervezi meg a térségi köztisztviselői napot. Ezen a rendezvényen tizenöt település képviselteti magát. Szeptember elsején falunapon szórakozhatnak a bucsaiak. Sorrendben ez immár a negyedik ilyen esemény, s a szervezők bíznak benne, ez is a többihez hasonló sikert arat majd. Önkormányzati fejlesztések Bucsán a közeljövőben is elsősorban infrastrukturális fejlesztések várhatók. Ezen túlmenően többek között lakásépítésekben is gondolkodik a település vezetése, ami a Széchenyi-terv keretében valósulhat meg. Bucsa, Ecsegfalva és Kertészsziget együttműködési megállapodást kötött a szennyvízprogramra. Ennek a többéves beruháznak Ecsegfalva a gesztora. Idén a program megvalósíthatósági tanulmánya, valamint a pályázati anyaga készül el. A községben még az idén szeretnék megszervezni és bevezetni a hulladékszállítást. A közvüágítás korszerűsítését a Titász Rt. programja keretében oldják meg Bucsán is. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácshoz egy MTZ-traktor és egy szippantókocsi vásárlásának támogatására. Bucsán idén is folytatni akarják a közhasznú munkások foglalkoztatását. A foglalkoztatottak elsősorban a község arculatának szebbé tételén dolgoznak majd. A bucsai önkormányzat szociális bérlakások építésére pályázik a Széchenyi-terv keretében. A szociális válságkezelő program keretében pedig bővíteni szeretnék az idősek napközi otthonát. A településképet meghatározó épületek A polgármesteri hivatal a község központjában található A szép és rendezett óvodába sok kisgyermek jár A református templom és a gesztenyefák Bucsa főutcáján E templom bizonyíték arra a községben katolikusok is élnek A Fenyődi panzió már a harmadik évezrednek épült
